Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-08-09 / 32. szám

8 »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 1908 augusztus 9. A sopánkodó humanizmus siránkozik s akinek jól megy a dolga, könnyű szivvel és nehéz zsebbel nézi a nyomorultak kinjait. Reformok. A szociális reformok korszakát éljük. A kor­mány egyik javaslatot a másik után dolgoztatja ki, hogy a szociális haladás útjait egyengesse s a korszellem követelményeinek eleget tegyen. Rövid idő előtt megjelent az uj ipartörvény javaslatnak második kötete, amely az ipari élet­nek szociális oldalával foglalkozik s különösen fontosak a sztrájkokra vonatkozó rendelke­zései. A nagy munka tisztára a munkások és munkaadók közötti viszony rendezésének van szentelve. Tudjuk mindnyájan, hogy ez a viszony annyira elmérgesedett, hogy egyik legsúlyosabb akadálya az ország ipari fejlődésé­nek. Az agitáció által megteremtett szakszerve­zetek a kíméletlen osztályharc alapján küzdenek a munkásság jobb megélhetéséért; a nagyobb munkabérért, a kisebb munkaidőért könnyelműen belesodorták tagjaikat a sztrájkokba s milliónyi károkat okoznak a gazdasági életnek. A bér­harcok ellenállásra, szervezkédésre késztették a munkaadókat s ennek nyomán következtek a munkás kizárások, amelyek végeredményük­ben a gazdasági életre nézve ugyanazon ered­ménnyel birnak, mint a sztrájkok. Ugyanaz a kapzsi irány, amely előbb a sztrájkokat szította, most a munkaadók körében kap lábra, erősítve a boszuvággyai, a teljes letörésre való törekvés­sel. Ezt azután megsinyli különösen a kisipar, mert kisebb ellenálló ereje van, mint a munka­adó szövetségeket irányító nagy vállalatoknak. Ez a helyzet tarthatatlan volt. A bizonytalan­ság megfojtotta a vállalkozási szellemet s kétessé tette a munkás sorsát is. A kormány a lehető legszerencsésebben válasz­totta meg az időpontot, amelyben a kényes, da óriási horderejű javaslattal a nyilvánosság elélép. Korábban jönni vele: nagy szociális hiba lett volna, késlekedni vele óriási kára lett volna a fellendülőben levő magyar nagyiparnak. A rezo­nábilis és hasznos késelkedésnek tipikus példája az, hogy csak most fog hozzá a magyar kormány a sztrájkok szabályozásához, mikor a munkásság az utolsó évtized bérharcaival eljutott odáig, hogy keresetét a régi nyomorúságos béreknek kétszeresére, sőt háromszorosára felemelte és a munkásság kereseti viszonyait elég kedvezőkké tette, amit korlátozatlan sztrájkok nélkül kivinni a proletáriátus sohase lett volna képes. — Nagy hiba lett volna a sztrájktörvénnyel már akkor előállani, mikor a munkásosztály még a régi szomorú munkabérek mellett tengődött, mert kétségtelen, hogy a nagytőke egy szájaize szerint készült sztrájktörvény segélyével a legtöbb helyen útját állotta volna a bérjavitáso'.c kivívá­sának és a proletáriátus nyomorgása, elkeseredése veszedelmes robbanó anyagot halmozott volna föl az alsóbb társadalmi osztályokban, aminek azután előbb-utóbb nagy és erőszakos válság lett volna a következése. De ma, midőn az utolsó évek nagyarányú bérharcai nyomában támadt rázkód­tatások már már elsimultak és midőn a fogyasztó közönség már megadással beletörődött abba, hogy a munkabérek és a termelt áru értéke között az egyensúly az ő zsebjének terhére állít­tassék helyre: ma már nem jelent szociális ve­szedelmet a sztrájktörvény. Sőt ellenkezőleg, annak behozatala és körültekintő, igazságos megalko­tása elsőrendű érdeke a magyar ipar konszoli­dálásának. Körülbelül elérkeztünk ahhoz az időponthoz, amikor az államhatalomnak kell már szabályoznia a sztrájkokat és azok reakciójának most már sürün jelentkező termékét, a munkáskizárásokat. Az uj törvényjavaslat tapintatosan modern szellemben és az egyéni szabadság liberális tiszteletben tartásának elvei alapján készült. Szó sincs arról, hogy eltiltaná a sztrájkokat, sőt implicite egyenesen elismeri azoknak, mint hatal­mas grzdasági fegyvernek létjogosultságát, csupán azon a ponton kivánja a sztrájkot korlátozni, amikor az a köz érdekeit, vagy alapos ok nélkül a jóhiszemű munkáltató jogos magánérdekeit készakarva veszélyezteti. A javaslat rendelkezései megszüntetik, illetve büntető határozatokkal torolják meg a hatalmi túlkapásokat ugy a munkásság, mint a munka­adók részéről. A javaslat bizonyos megkötések­kel szabad teret enged a sztrájknak és kizárás­nak, mint a munkakinálat és kereslet érdek­köreinek összeütközésénél alkalmazásba kerül­hető jogos eszközöknek, de a munkaadó és mua­kás gazdaségi érdekharcát csak a közvetetlenül érdekeltekre korlátozza s azok cselekvő szabad­ságának megszorítását kizárja a törvényes lehe­tőségek közül. A sztrájkot és kizárást föltétlen tilalom alá veszi azokban az üzemkörökben, amelyekben a munkaniegsziintetés lényeges közérdeket sért, igy a közvilágítási, vízvezetéki, hajózási üzemek, tűzoltás és kórházi szolgálat keretében általános műnk-:megszüntetés nem lehet. Egyéb üzemek­ben azonban csak a külső, közvetetlenül nem érdekelt elemek beleszólását, az úgynevezett hatalmi kérdésnek bármely oldalról való érvé nyesülésé', vagy erre irányuló eszközök alkal­mazásit: tiltja a javaslat. Err^ a tervezet több pontja vonatkozik. Tiltja az olyan megállapodásokat, amelyeknek célja a munkaadót az alkalmazott és az alkal­mazottat a munkaadó megválasztásának jogá­ban akadályozni, vagy korlátozni; tiltja a szer­vezett kizárást, nevezetesen a munkaadónak szabad kizárni, de más munkaadókkal a kizárásra vonatkozólag megállapodni nem szabad. Tiltja a sztrájk vagy kizárási megállapodásokra csábító fölhívást akár szóban, akár írásban s az ilyen megállapodáshoz való csatlakozásra erőszakkal vagy fenyegetéssel rábírni valakit. Az ily elő­forduló esetekben pedig nemcsak a tettesok, de a részesek és fölbujtók is még az okozott kár egyetemleges megtérítésével is tartoznak. A büntető határozatok az ilyen hatalmas­kodást, bármely oldalról kövessék is el, kihá­gásnak minősitik és két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénz­büntetéssel sújtják. Ugyané büntetést szabja a tervezet azokra, akik a munka megkezdésének vagy folytatásának megakadályozása céljából a munkások, vagy munkaadók lakása, tartóz­kodó helye vagy a műhely előtt osoportosulnak. E rendelkezéseken kivül a tervezet még két uj intézményt is létesít a munkásérdekek javára : a munkaügyi választmányokat és munkáskama­rákat. Ezeken kivül pedig kötelezővé teszi ós szabályozza a békéltető és választott birói eljá­rást és szervezi a döntő bíróságokat, ez utóbbia­kat azokra az üzemekre való vonatkozással, amelyekben a sztrájkot ós kizárást tiltja a javas­lat. A d^ntő biróság elnöke egy táblai elnök vagy tanácselnök, egyik birája pedig táblai biró lesz, akik az iparhatóság elnökével és az érde­kelt munkások és munkaadók két-két küldöttjé­vel egyetemben héttagú tanácsban kötelezőleg Ítélnek a munkaadó és munkásság között föl­merült vitás ügyben. A javaslat intézkedései óriási fontossággal birnak a fejlődő magyar iparra s az egész tár­sadalomra nézve. Fontos érdekünk, hogy abból minél előbb törvény legyen. Lényeges és életbevágó szociális reformokat tartalmaz a vasárnapi munkaszünetié vonatkozó j javaslat is, amelyet szintén most bocsátott ' nyilvánosságra a kereskedelemügyi miniszter. A javaslat nagy haladást jelent az 1891-iki tör­vénnyel szemben, mert határozottan megállapítja a munkaszünet terjedelmét, a megengedett kivé­teleket B bizonyos irányban ki is terjeszti a munkaszünetet. A javaslat a vasárnapokat, Karácsony ós Szen t István napját munkaszüneti napnak nyilvánítja. A munkaszünet, a megállapított kivételektől eltekintve, legkésőbb a munkaszüneti napon reggel hat órakor kezdődik és megkezdésétől számítandó huszonnégy óráig, de legalálbb is a munkaszüneti napot követő nap reggel hat óráig tart. A munkaszünet tartama tehát változatlan maradt, de jelentékeny korlátozást szenvedték az általános rendelkezések alól megengedett kivételek, ami a munkaszünet teljesebb érvénye­sülését vonja maga után. A törvényjavaslat kizárólag az ipari munká­nak szünetélésérői intézkedik, de luig a mostani törvény azt, hogy minő rnuaka tekintendő ipari munkának, nem állapi js meg, addig a törvény­javaslat e részben szigorú meghatározást tartal­maz, mely szerint a kötelező vasár- és ünnep­napi munkaszünet szempontjából ipari munká­nak kill tekinteni miuden oly munkát, amelyet áruk, nyerst örmények vagy félgyártmányok elő ­állításánál, feldolgozásánál, kereskedelmi forgi­lomba bocsátásánál és árusításánál vagy ezek­kel kapcsolatos.in vagy ezek céljain vagy bármi­nemű kereskedelmi üzlet, ügynöki vagy közve­títői tevékenység körében nyilvánosan vagy idegen raunk ierő igénybevételével iparszernlcg végeznek. Nem esik a törvényj ivaslat rendelkezései alá az olyan ipiri munka, amelyet az iparos műhelyéi), üzletén vagy irodáján kívül lakásán, nem nyil­vánosan é» mások munkaerejének igénybevétele nélkül végez. Ugyancsak neon esik a törvéuy­j-waslnt rendelkezései alá a mezőgazdisági ter­melés, a kert- és szőlőmivelés, a selyeintenyé jz­tés és méhészet, valamint a háziipar, ez utóbbi azonban csak akkor, ha azt idegen mtiikaerő igénybevétele nélkül folytatják. Ellenben az erdei termelés, valamint a mező­gazdasági és erdei termeléssel, a kert- és szőlő­miveléssel, a selyemtenyésztéssel és méhészettel kapcsolatos mellék iparágak a törvényjavaslat rendelkezései alá esnek. A törvényjavaslat megállapítja azokat az ese­teket, melyekben a munkák munkaszüneti napo­kon is végezhetők s evégből felhatalmazza a kereskedelemügyi minisztert, hogy a 'felsorolt munkákra nézve a munkaszünet szabályai alól az érdekelt miniszterekkel egyetértőleg rendeleti uton kivételeket állapíthasson meg. A rendeletben a folytonos üzemekre nézve, melyeknél a munkaerő nagyobb kihasználásnak van kitéve, a munkaszüneti napon végzett mun­kánál tizenhat évnél fiatalabb egyéneknek vagy az életkorra való tekintet nélkül általában a a nőalkalmazottáknak foglalkoztatása meghatá­rozott időre korlátozható, vagy egészen el is tiltható. A kereskedelmi üzletek munkaszünetét, mely­nek szabályzását az érvényben levő törvény a rendeleti útra hagyja, a javaslat közvetlenül olyképpen szabályozza, hogy az ipari és keres­kedelmi árusítás munkaszüneti napokon, Buda­pest kivételével, reggel hat órától dái tizenkét óráig végezhető. A dohány, dohánygyártmányok és a dohány­záshoz szükséges oikkek árusítása tekintetében a javaslat fentartja az érvényben álló rendel­kezéseket, ellenben az égetett szeszesitalok áru­sítását lényegesen korlátozza, olyképp rendel­kezvén, hogy azok az italkimérések, amelyek­ben az engedély szerint kizárólag égetett szeszes­italokat szabad kimérni, munkaszüneti napokon csak reggel hat órától délelőtt, tiz óráig tart­hatók nyitva. Amennyiben pedig az italmérő­nek bor, sör vagy más ital kimérésére is van engedélye, üzletét munkaszüneti napokon dél­előtt tiz órán tul nyitva tarthatja ugyan, de a BITUM tetőfedőanyag tiszta bitumenből készített valódi aszfalt tetőlemez, tartós, tűzbiztos, szagtalan kát­rányozást vagy egyéb mázolást nem igénylő BITUMINÁVAL fedett tető bemeszelve szép fehér marad és kitűnő védelmet is nyújt a nap melege ellen. BITUMINA RÉGI ZSINDELYTETÖK ÁTFEDÉSÉRE IS KIVÁLÓAN ALKALMAS. Csakis védjeggyel ellátott tekercseket fogadjunk el. Gyári főraktár Zalaegerszeg és vidéke részére: BREINER BENŐ fakereskedésében ZALAEGERSZEGEN. %

Next

/
Thumbnails
Contents