Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-08-09 / 32. szám

8 »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 1908 augusztus 9. A sopánkodó humanizmus siránkozik s akinek jól megy a dolga, könnyű szivvel és nehéz zsebbel nézi a nyomorultak kinjait. Reformok. A szociális reformok korszakát éljük. A kormány egyik javaslatot a másik után dolgoztatja ki, hogy a szociális haladás útjait egyengesse s a korszellem követelményeinek eleget tegyen. Rövid idő előtt megjelent az uj ipartörvény javaslatnak második kötete, amely az ipari életnek szociális oldalával foglalkozik s különösen fontosak a sztrájkokra vonatkozó rendelkezései. A nagy munka tisztára a munkások és munkaadók közötti viszony rendezésének van szentelve. Tudjuk mindnyájan, hogy ez a viszony annyira elmérgesedett, hogy egyik legsúlyosabb akadálya az ország ipari fejlődésének. Az agitáció által megteremtett szakszervezetek a kíméletlen osztályharc alapján küzdenek a munkásság jobb megélhetéséért; a nagyobb munkabérért, a kisebb munkaidőért könnyelműen belesodorták tagjaikat a sztrájkokba s milliónyi károkat okoznak a gazdasági életnek. A bérharcok ellenállásra, szervezkédésre késztették a munkaadókat s ennek nyomán következtek a munkás kizárások, amelyek végeredményükben a gazdasági életre nézve ugyanazon eredménnyel birnak, mint a sztrájkok. Ugyanaz a kapzsi irány, amely előbb a sztrájkokat szította, most a munkaadók körében kap lábra, erősítve a boszuvággyai, a teljes letörésre való törekvéssel. Ezt azután megsinyli különösen a kisipar, mert kisebb ellenálló ereje van, mint a munkaadó szövetségeket irányító nagy vállalatoknak. Ez a helyzet tarthatatlan volt. A bizonytalanság megfojtotta a vállalkozási szellemet s kétessé tette a munkás sorsát is. A kormány a lehető legszerencsésebben választotta meg az időpontot, amelyben a kényes, da óriási horderejű javaslattal a nyilvánosság elélép. Korábban jönni vele: nagy szociális hiba lett volna, késlekedni vele óriási kára lett volna a fellendülőben levő magyar nagyiparnak. A rezonábilis és hasznos késelkedésnek tipikus példája az, hogy csak most fog hozzá a magyar kormány a sztrájkok szabályozásához, mikor a munkásság az utolsó évtized bérharcaival eljutott odáig, hogy keresetét a régi nyomorúságos béreknek kétszeresére, sőt háromszorosára felemelte és a munkásság kereseti viszonyait elég kedvezőkké tette, amit korlátozatlan sztrájkok nélkül kivinni a proletáriátus sohase lett volna képes. — Nagy hiba lett volna a sztrájktörvénnyel már akkor előállani, mikor a munkásosztály még a régi szomorú munkabérek mellett tengődött, mert kétségtelen, hogy a nagytőke egy szájaize szerint készült sztrájktörvény segélyével a legtöbb helyen útját állotta volna a bérjavitáso'.c kivívásának és a proletáriátus nyomorgása, elkeseredése veszedelmes robbanó anyagot halmozott volna föl az alsóbb társadalmi osztályokban, aminek azután előbb-utóbb nagy és erőszakos válság lett volna a következése. De ma, midőn az utolsó évek nagyarányú bérharcai nyomában támadt rázkódtatások már már elsimultak és midőn a fogyasztó közönség már megadással beletörődött abba, hogy a munkabérek és a termelt áru értéke között az egyensúly az ő zsebjének terhére állíttassék helyre: ma már nem jelent szociális veszedelmet a sztrájktörvény. Sőt ellenkezőleg, annak behozatala és körültekintő, igazságos megalkotása elsőrendű érdeke a magyar ipar konszolidálásának. Körülbelül elérkeztünk ahhoz az időponthoz, amikor az államhatalomnak kell már szabályoznia a sztrájkokat és azok reakciójának most már sürün jelentkező termékét, a munkáskizárásokat. Az uj törvényjavaslat tapintatosan modern szellemben és az egyéni szabadság liberális tiszteletben tartásának elvei alapján készült. Szó sincs arról, hogy eltiltaná a sztrájkokat, sőt implicite egyenesen elismeri azoknak, mint hatalmas grzdasági fegyvernek létjogosultságát, csupán azon a ponton kivánja a sztrájkot korlátozni, amikor az a köz érdekeit, vagy alapos ok nélkül a jóhiszemű munkáltató jogos magánérdekeit készakarva veszélyezteti. A javaslat rendelkezései megszüntetik, illetve büntető határozatokkal torolják meg a hatalmi túlkapásokat ugy a munkásság, mint a munkaadók részéről. A javaslat bizonyos megkötésekkel szabad teret enged a sztrájknak és kizárásnak, mint a munkakinálat és kereslet érdekköreinek összeütközésénél alkalmazásba kerülhető jogos eszközöknek, de a munkaadó és muakás gazdaségi érdekharcát csak a közvetetlenül érdekeltekre korlátozza s azok cselekvő szabadságának megszorítását kizárja a törvényes lehetőségek közül. A sztrájkot és kizárást föltétlen tilalom alá veszi azokban az üzemkörökben, amelyekben a munkaniegsziintetés lényeges közérdeket sért, igy a közvilágítási, vízvezetéki, hajózási üzemek, tűzoltás és kórházi szolgálat keretében általános műnk-:megszüntetés nem lehet. Egyéb üzemekben azonban csak a külső, közvetetlenül nem érdekelt elemek beleszólását, az úgynevezett hatalmi kérdésnek bármely oldalról való érvé nyesülésé', vagy erre irányuló eszközök alkalmazásit: tiltja a javaslat. Err^ a tervezet több pontja vonatkozik. Tiltja az olyan megállapodásokat, amelyeknek célja a munkaadót az alkalmazott és az alkalmazottat a munkaadó megválasztásának jogában akadályozni, vagy korlátozni; tiltja a szervezett kizárást, nevezetesen a munkaadónak szabad kizárni, de más munkaadókkal a kizárásra vonatkozólag megállapodni nem szabad. Tiltja a sztrájk vagy kizárási megállapodásokra csábító fölhívást akár szóban, akár írásban s az ilyen megállapodáshoz való csatlakozásra erőszakkal vagy fenyegetéssel rábírni valakit. Az ily előforduló esetekben pedig nemcsak a tettesok, de a részesek és fölbujtók is még az okozott kár egyetemleges megtérítésével is tartoznak. A büntető határozatok az ilyen hatalmaskodást, bármely oldalról kövessék is el, kihágásnak minősitik és két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtják. Ugyané büntetést szabja a tervezet azokra, akik a munka megkezdésének vagy folytatásának megakadályozása céljából a munkások, vagy munkaadók lakása, tartózkodó helye vagy a műhely előtt osoportosulnak. E rendelkezéseken kivül a tervezet még két uj intézményt is létesít a munkásérdekek javára : a munkaügyi választmányokat és munkáskamarákat. Ezeken kivül pedig kötelezővé teszi ós szabályozza a békéltető és választott birói eljárást és szervezi a döntő bíróságokat, ez utóbbiakat azokra az üzemekre való vonatkozással, amelyekben a sztrájkot ós kizárást tiltja a javaslat. A d^ntő biróság elnöke egy táblai elnök vagy tanácselnök, egyik birája pedig táblai biró lesz, akik az iparhatóság elnökével és az érdekelt munkások és munkaadók két-két küldöttjével egyetemben héttagú tanácsban kötelezőleg Ítélnek a munkaadó és munkásság között fölmerült vitás ügyben. A javaslat intézkedései óriási fontossággal birnak a fejlődő magyar iparra s az egész társadalomra nézve. Fontos érdekünk, hogy abból minél előbb törvény legyen. Lényeges és életbevágó szociális reformokat tartalmaz a vasárnapi munkaszünetié vonatkozó j javaslat is, amelyet szintén most bocsátott ' nyilvánosságra a kereskedelemügyi miniszter. A javaslat nagy haladást jelent az 1891-iki törvénnyel szemben, mert határozottan megállapítja a munkaszünet terjedelmét, a megengedett kivételeket B bizonyos irányban ki is terjeszti a munkaszünetet. A javaslat a vasárnapokat, Karácsony ós Szen t István napját munkaszüneti napnak nyilvánítja. A munkaszünet, a megállapított kivételektől eltekintve, legkésőbb a munkaszüneti napon reggel hat órakor kezdődik és megkezdésétől számítandó huszonnégy óráig, de legalálbb is a munkaszüneti napot követő nap reggel hat óráig tart. A munkaszünet tartama tehát változatlan maradt, de jelentékeny korlátozást szenvedték az általános rendelkezések alól megengedett kivételek, ami a munkaszünet teljesebb érvényesülését vonja maga után. A törvényjavaslat kizárólag az ipari munkának szünetélésérői intézkedik, de luig a mostani törvény azt, hogy minő rnuaka tekintendő ipari munkának, nem állapi js meg, addig a törvényjavaslat e részben szigorú meghatározást tartalmaz, mely szerint a kötelező vasár- és ünnepnapi munkaszünet szempontjából ipari munkának kill tekinteni miuden oly munkát, amelyet áruk, nyerst örmények vagy félgyártmányok elő állításánál, feldolgozásánál, kereskedelmi forgilomba bocsátásánál és árusításánál vagy ezekkel kapcsolatos.in vagy ezek céljain vagy bárminemű kereskedelmi üzlet, ügynöki vagy közvetítői tevékenység körében nyilvánosan vagy idegen raunk ierő igénybevételével iparszernlcg végeznek. Nem esik a törvényj ivaslat rendelkezései alá az olyan ipiri munka, amelyet az iparos műhelyéi), üzletén vagy irodáján kívül lakásán, nem nyilvánosan é» mások munkaerejének igénybevétele nélkül végez. Ugyancsak neon esik a törvéuyj-waslnt rendelkezései alá a mezőgazdisági termelés, a kert- és szőlőmivelés, a selyeintenyé

jztés és méhészet, valamint a háziipar, ez utóbbi azonban csak akkor, ha azt idegen mtiikaerő igénybevétele nélkül folytatják. Ellenben az erdei termelés, valamint a mezőgazdasági és erdei termeléssel, a kert- és szőlőmiveléssel, a selyemtenyésztéssel és méhészettel kapcsolatos mellék iparágak a törvényjavaslat rendelkezései alá esnek. A törvényjavaslat megállapítja azokat az eseteket, melyekben a munkák munkaszüneti napokon is végezhetők s evégből felhatalmazza a kereskedelemügyi minisztert, hogy a 'felsorolt munkákra nézve a munkaszünet szabályai alól az érdekelt miniszterekkel egyetértőleg rendeleti uton kivételeket állapíthasson meg. A rendeletben a folytonos üzemekre nézve, melyeknél a munkaerő nagyobb kihasználásnak van kitéve, a munkaszüneti napon végzett munkánál tizenhat évnél fiatalabb egyéneknek vagy az életkorra való tekintet nélkül általában a a nőalkalmazottáknak foglalkoztatása meghatározott időre korlátozható, vagy egészen el is tiltható. A kereskedelmi üzletek munkaszünetét, melynek szabályzását az érvényben levő törvény a rendeleti útra hagyja, a javaslat közvetlenül olyképpen szabályozza, hogy az ipari és kereskedelmi árusítás munkaszüneti napokon, Budapest kivételével, reggel hat órától dái tizenkét óráig végezhető. A dohány, dohánygyártmányok és a dohányzáshoz szükséges oikkek árusítása tekintetében a javaslat fentartja az érvényben álló rendelkezéseket, ellenben az égetett szeszesitalok árusítását lényegesen korlátozza, olyképp rendelkezvén, hogy azok az italkimérések, amelyekben az engedély szerint kizárólag égetett szeszesitalokat szabad kimérni, munkaszüneti napokon csak reggel hat órától délelőtt, tiz óráig tarthatók nyitva. Amennyiben pedig az italmérőnek bor, sör vagy más ital kimérésére is van engedélye, üzletét munkaszüneti napokon délelőtt tiz órán tul nyitva tarthatja ugyan, de a BITUM tetőfedőanyag tiszta bitumenből készített valódi aszfalt tetőlemez, tartós, tűzbiztos, szagtalan kátrányozást vagy egyéb mázolást nem igénylő BITUMINÁVAL fedett tető bemeszelve szép fehér marad és kitűnő védelmet is nyújt a nap melege ellen. BITUMINA RÉGI ZSINDELYTETÖK ÁTFEDÉSÉRE IS KIVÁLÓAN ALKALMAS. Csakis védjeggyel ellátott tekercseket fogadjunk el. Gyári főraktár Zalaegerszeg és vidéke részére: BREINER BENŐ fakereskedésében ZALAEGERSZEGEN. %