Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-08-02 / 31. szám

1908 augusztus 2. »Zalamegye, Zalavárns-'gje! ííirluj meg, hogy a szabadságból önként folyó szabad gazdasági küzdelemben megállhassa a helyét. Lett egyenlőség, de csak elvben, mert, valóban gyenge, tapasztalatlan, iskolázatlan emberek szembe kerültek erős, tapasztalt emberekkel. A pusztítás nagy volt. A középosztály, a magyar társadalomnak ez a gerince elbukott a gazdasági küzdelemben és igy elveszítette a befolyását a politikai életben. Olyan gazdasági politika indult meg, mely mindig csak az erősebbet védelmezte azáltal, hogy magára hagyta a gyengét. Az alsóbb ós felsőbb osztályok között nagy ür támadt : a kapcsolat megszűnt. Főleg ennek köszönhetjük az agrárszocializmus felmerülései. Jegyzők gyűlése. Zalavármegye községi ós körjegyzőinek egylete műit kedden tartotta rendes évi közgyűlését Keszthelyen, a városháza nagytermében. A gyűlésen megjelent az egylet százhúsz tajjja. Kováos Gyula terjedelmes elnöki jelertésben számolt be az egylet mult évi működéséről. Jelentésében megemlékezett a cigánykérdés rendezéséről. Az erre vonatkozó javaslatot lapunk más helyén közöljük. — Jelentette az elnök, hogy a községi törvény módosítása iránt tett előterjesztésre az orsz. központi egylet nem határozott, hanem uz érdemleges döntést az e tárgyban kiirt pályázat eredményétől tette függővé. Miután a beérkezett pályázatuk a kivánt mértéket nem ütötték meg, az elnökség uj pályázatot hirdetett s valószínű, h gy a kérdés a folyó évi közgyűlés tárgyát fogja képezni. A vármegyei tüzrendészeti szabályrendelet módosítására vonatkozó tervezetet Kisfaludi Márton b iczfoldi körjegyző elkészítette s az minden tagmik megküldjteft. A jegyzők helyzetének javítása, a szolgálati pragmatika megalkotása s egyéb jogviszonyok rendezése tárgyában az elnökség az orsz. központi egyesületnek előterjesztést tett; az orsz. közp. egylet pedig elhatározta, hogy e tárgybau a belügyminisztériumhoz felterjesztést intéz. A lihágási bírságpénzek kezelése tárgyában kiadott miniszteri rendelet némely szakaszainak módosítása, továbbá a dologi kiadások és átalányok rendezése tárgyában az elnökség előterjesztést tett, de az előbbi előterjesztés felett az orsz. egylet napirendre tért, az utóbbira vonatkozólag pedig az alispáni hivataltól választ még nem kapott. Az egylet kezdeményezésére a jegyzők szabadságidejére vonatkozó szabályrendelet megalkottatott. A szabályrendelet a jegyzők igényeit ki is eléíjíti, de nehézséget okoz a községek képviselőtestületeinek meghallgatása, mert az összehivás nehézkes ós sok időt igényel s mert a képviselőtestületek válasza, különösen a helyettes fizetésének utalványozása esetében, rendesen tagadó lesz. A nyugdíjszabályrendelet módosítása tárgyában a törvényhatósági bizottsághoz előterjesztés tétetett s a közgyűlés a módosítás előkészítésére bizottságot küldött ki. Az anyakönyvi kivonati díjak hovafordítására vocatkozólag egységes eljárás nem volt létesíthető. Az orsz. központi egylet e tárgyban felterjesztést tett a belügyminiszterhez. A törvényhatósági pót- és útadóról vezetendő előírási és lerovási jegyzék tárgyában kért vélemény az alispáni hivatalhoz beküldetett. Jelentette ez elnök, hogy a tagdíj hátralékosok ellen fizetési meghagyások eszközöltettek ki, az 1236 K 51 f hátralékból azonban csak 943 K 37 f folyt be. A junius hó 20-án megtartott pénztárvizsgálat szerint az egyet pénzkészlete 1124 K 28 f. A jegyzői magánmunkálatok elliltása iránt megindított mozgalom figyelemmel kisérése, a jegyzőknek köztisztviselőkké való minősítése s kedvezményes vasúti jegyek kieszközlése iránt az orsz. egylethez előterjesztés tétetett. Az orsz. egylet a kellő lépéseket meg is tette. Az elnöki jelentés megemlékezik arról, hogy nemcsak munkaképtelen és koros, hanem munkára képes ifjú jegyíők is nyugdíjba igyekeznek, továbbá hogy több esetben hatósági személyek is többször úgyszólván nyugdíjba kényszerítenek egyes jegyzőket. Ezáltal a nyugdíjalap, amelynek 1907 évi kiadása 26 955 K 04 f volt, annyira megterheltetik, ho^y vagy az alaptőkét kell megtámadni, vagy a hozzájárulást kell felemelni. Az elnök előterjesztésére Baranyai Kálmán volt alsólendvai főjegyző, az egylet volt alelnökének elhalálozása feletti részvét jegyzőkönyvbe foglaltatott. B -számol az elnöki jelentós az orsz. közp. egylet junius hó 28 és 29-én tartott közgyűlésének lefolyásáról. A közp. egylet közgyűlése megemlékezett Kele György volt kotori jegyző el huny tárói s részvétét jegyzőkönyvében megörökítette. A jegyzők „Erzsébet" segítő egyesülete alapszabályainak tervezete a vármegyei jagyzői egyleteknek megküldetik s az alapszabályokat az orsz. egylet szeptemberi közgyűlése fogja megalkotni. Tervbe van véve az ország különböző vidékein öt internátus létesítése, ami 1.135.000 koronába kerülne. Erre a célra az árvuházalap 180.000 K vagyona felhasználtatnék, a többit a kormány adományozná. Az „Erzsébef segítő egyesület célja volna a jegyzők árváinak, másodsorban gyermekeinek fentariását, hazafias irányú neveltetését, iskoláztatását elősegíteni. — A leány gyermekek a magyar gazdaasszonyok nevelő intézetében nyernének elhelyezést s részükre 100 hely biztosíttatnék. A kormány részéről a közgyűlésen jelent volt Madarász Elemér tanácsos kijelentette, hogy a jegyzők leányai részére 1909 évtől kezdve 50 alapítványi hely költsége vétetik fel u költségvetésbe. — Az orsz. egylet közgyűlése foglalkozott a/, adóreformmal s ugy határozott, hogy küldöttségileg kéri a kormánynál az adóreform megalkotása alkalmával a jegyzők érdekeinek védelmét, különösen a végrehajtásoknak állami közegekre való ruházását. Az elnöki jelentés a következőkkel záródott: »Ezek után engedje n eg a t. közgyűlés, hogy néhány szóval megemlékezzünk azon nagy horderejű, s ugy testületünk, valamint egyéniségünket érdeklő fontos kérdésekről, amelyek egyleti működéaünk évtizedes programmpontjait képezik s a melyek megvalósíiása kezd feltünedezni a közigazgatás látó határán. Legfontosabbak ezek közül : a) Köztisztviselői minősítésünk törvényhozási uton leundő szabályozása ; b) fegyelmi törvényeink rendezése; c) Í»Z adóreform régi óhajtásunk szerinti megoldása, amelyek mindegyike napirenden, az utóbbi mint kész törvényjavaslat pedig már az országgyűlés képviselőháza előtt is van. Azt hisszük, hogy t. kartársaink előtt mindezen dolgok s azok mai állása nem ismeretlen. Nem kívánjuk becses figyelműket igénybe venni ós sxives türelmüket a részit kérdések taglalásával fárasztani; csak azt kívánjuk jelezni, hogy a községi és körjegyzői egyletek működésére, a községi és körjegyzők összetartása és fáradságot nem ismerő munkásságára, ha valamikor szükség volt, ugy ez azon időszak, amikor mindezt a leghntványozottabb egyetértés, kitartás és buzgalommal kell folytatni; mert ettől függ nemcsak a községi közigazgatási életében elfoglalandó • bennünket méltán megillető állásunk jövője, hanem egyéni existenoiánk ós erkölcsi súlyúnk alapja is. Hisz tisztelt közgyűlés arról lépten-nyomon meggyőződhetünk, hogy nagyon kevés szó esik rólunk községi és körjegyzőkről, amikor jogokról van szó. De senkisam emlegetettebb és senkisem igénybevettebb, mint a községi és körjegyző akkor, amikor munka kiterjesztésről és uj törvények végrehajtásáról tétetik intézkedés. Ez oknál fogva szükséges tehát, hogy a legnagyobb komolyság és higgadtság, de egyszersmind ellenállhatatlan erő hassa át egyleti működésünket. s mintegy áttörhetetlon egységes sziklafal álljunk a jogos kü/.dők sorába mindiddig, amig ki nem vívjuk mind ízt, ami bennünket községi és körjegyzőket, mint az összes tisztviselői kar leginkább megterhelt közigazgatási napszámosait u^y erkölcsi, mint társadalmi, nemkülönben egyéni tekintetben jogosan m-giilet s amit most már nem kérnünk, h inem mind n irányban követelnünk kell.c Az elnöki jelentés tudomásul vétele után áttért a közgyűlés a tárgysorozat következő pontjaira. A rendes tagok névsorának felolvasását köv tte az 1907/908 évi számadás elfogadása, az 1909 évi költségvetés megállapítása, a központi egyletnek járó tagsági díj tk utalványozása. Tárgyaltattak a biharvármegyei jegyzők egyletének megkeresése, a segédjegyzői és irooki állásoknak megyei segéllyel leendő szervezése tárgyában, — Pestvármegye községi és körjegyzők egyletének a nyugdíjszabályrend>íletek módosítása tárgyában, — Vasvárraegye községi és körjegyzők egyletének a jegyzői fi/.etósek újbóli megállapítása, segédjegyzői állások szervezése és a segódjegyzői elnevezés megszüntetése tárgyában intézett átiratai. A zalaegerszegi és novai járásköri egylet indítványára előterjesztés tétetett az alispáni hivatalhoz a községi és kö?jellegü hirdetményeknek a vármegyei hivatalos lapban díjtalanul leendő közzététele tárgyában. Kele György siremlékéhez a közgyűlés, a perlaki járásköri egylet előterjesztésére, hozzájárulást szavazott meg. Kisfaludi Márton boezföldi körjegyző által készített tüzrendészeti szabályrendelet tervezethez több módosítási indítvány tétetett. A közgyűlés utasította ez elnökséget, bogy a tervezetet, az indítványok figyelembe vételével, dolgozza át s a jövő közgyülétnek tegyen előterjesztést. A tárgysorozat többi pontjainak letárgyalása után a tisztújítás következett. Közfelkiáltással a tisztikar a következőleg alakíttatott meg: elnök Kovács Gyula (Légrád), első alelnök Molnár István (Szepetk), második alelnök Vasa Miklós (Keszthely polgárváros), főjegyző Takách Imre (Zalaapáti), első aljegyző Ujlaky Béla (Andráshida), második aljegyző Kováos Béla (Hahót), pénztáros Pallér János (Karmacs.) A jövő óvi közgyűlés helyéül Zalaegerszeg jelöltetett ki. Közgyűlés után társasebéd volt, délután pedig a jegyzők a Balaton parkban rendezett mulatságon vettek részt. A cigányügyhöz. Mult számunkban közöltünk egy javaslatot a cigánykérdés megoldására vonatkozólag. A Zalavármegye községi ós körjegyzők egylete mult héten tartott közgyűlésén Kováos Gyula elnök által előterjesztett jelentés szintén foglaluozik ezzel a ránk nézve különösen fontos üggyel « * vándorcigányok letelepítésének keresztülvitelére a következő eljáráet ajálja: 1. A oigányok gyermekei 7 éves korákig elhagyottaknak nyilváníttassanak. 2 7—15 éves korukig, szükség esetén hatósági kényszer utján szintén jjaz állami gyermekmenhelybe felvétessenek, mindkét esetben az illetőségi kérdés tisztázása és elhagyottá nyilvánítás kérdésében hozandó hatírozat bevárása előtt. A neveltetésükkel és ellátásukkal felmerülő költségeket kizárólag az állam viselje. (-f-i- \ tetőfedőanyag tiszta bitumenből készített valódi aszfalt tetőlomez, tartós, tűzbiztos, szagtalan kátrányozást vagy egyéb mázolást nem igénylő BITUMINÁVAL fedett tető bemeszelve szép fehér marad és kitűnő védelmet is nyújt a nap melege ellen BITUMINA RÉGi ZSINDELYTETŐK ÁTFEDÉSÉRE IS KIVÁLÓAN ALKALMAS. Csakis védjegygyei ellátott tekercseket fogadjunk el. Gyári főraktár Zalaegerszeg és vidéke részére: BRELNER BENŐ fakereskedésében ZALAEGERSZEGEN.