Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-08-02 / 31. szám

4 »Zalamegye, Zalayármegyei Hírlap* 1908 augusztus 4. 3. A cigányok kóborlása betiltassák és szigorúan büntettessék, a lótartáB pedig minden körülmények között tőlük megvonassák. 4. Házalási és vándorigazolványoknak kiadása megtagadandó. 5. Minden kóbor osigány illetősége megállapítandó és az illető településre kényszerítendő. Akiknek illetősége az 1886 évi XXII. tc. rendelkezései alapján meg nem állapítható, azok illetősége akként mondassák ki, hogy ezekre illetőségi hely gyanánt az a község szolgál irányadóul, hol az illető legtovább tartózkodott. Hogy a községeket az illetőségi kérdés miatt kiadások ne terheljék, a kényszer illetőségből származó költségek viselése minden esetben az állampénztár terhét képezze. 7. A külföldi kóboroigányok kivétel nélkül kitolonooltassanak és jövőben az ország határain be ne bocsáttassanak. 8. A kóboroigányok ügyének adminisztrációja országosan központosittassék, vagyis az ügynek kezelése és nyilvántartása egy központi hatóságra bizassék. Bármennyire nehéz kérdésnek tekinthető a cigányok letelepítése és helyhez kötése, a kérdés gyors és gyökeres megoldása szempontjából szükséges, hogy 9. egy félévi, legfeljebb egy évi határidő alatt tartózkodási községükben letelepülésre szoríttassanak ; kimondandó volna továbbá az is, hogy amennyiben ezen kötelezettségnek idejekorán eleget nem tennének, a kormány által kijelölendő helyen kényszer utján megtelepittessenek és állandó őrizet alatt kényszermunkára szoríttassanak. Egerszegi krónika. Rovatvezető: Publ. Az oiympiai versenyek hatása nílunk. Hogy a gőgös demagógnak, Vázsonyinak sikerült lapjában az oiympiai világbajnokokat azzal, hogy Weisz és Fuchs győztek Londonban, tehát a fajmagyarságnak nincs más igazi nemes hajtása, mint ez a kettő, lejáratni, iszonyúan felbuzdult ifjainkban a sportszenvédély. A Jánkahegy tetejét vakmerő turista csapat diadalkiáltása veri fel, a Zala folyó árját karcsú skiffek hasítják, a Vizslaréten meg nagy mérkőzésre gyűlnek össze a bajnokok, E? mindez azért hogy az egerszegi fajmagyarok megmutassák, hogy ők is tudnak valamit. Eddig Egerszegen már mindkét osztályú faj elég szép sikereket ért el. Hiszen a modern élet a maga versenyével és küzdelme ivei eléggé fejleszti az ember egyes testrészeit és izmait. Ki tagadhatja, hogy lábizmaink nincsenek eléggé trenírozva, mikor annyit kell a protekcióért járkálni ? Hát a könyökünk vajon nem fejlődhetik eléggé a nagy tolongásban ? És vsjjon nem tudunk-e elég iól úszni az árral ? Van-e ifjú az olympiádon, aki oly messzire el ludná vetni a diszkost, mint amennyire itt Egerfzegen elvetik a sulykot ? S nem ugratjuk-e eléggé lisztéit felebarátainkat — s nem ugrunk-e be nekik sokszor magunk is? Hát ha ez sem, akkor mi a sportélet? De hogy az egerszegieket ne csak az ilyen elméleti sportélettel kelljen kielégíteni, vezető embereink elhatározták, hogy olyan sport-ünnepélyt rendeznek, ami párját messze földön fogja ritkítani. A szatmári példán felbuzdulva, a*, itteni sportkörökben felmerült a terv, hogy egy nagyszabású kakasviadalt rendezzenek, még pedig ugyanosak a szatmári esetből kifolyólag okulva, egész titokban. A vezetőség, bízva a versenyzők jó kondíciójában, elhatározta, hogy szomszédbeli kakasokat a versenyből kizár és így a viadal egészen házias lesz. Mint értesülünk, a viadalban részt fognak venni széles körben előnyösen ismert kakasaink valamennyien. A beavatottak már előre tippelik a győztest N. Ferenc személyében, ki tényleg rendszeresen trenirozza magát. V. Árpádnak esélyei a győzelemre éppen kora fiatalsága miatt nagyon gyöngék, míg H. Pistát meg nem engedett vívási módszere miatt a vezetőség előre disqualifikálta. Szerencsés kárvallott. Az a nagystílű, de gyerekesen naiv szervezetű betörő banda, melyet mégis csak feljelentés folytán tudtak derék rendőreink leleplezni, igazán sok mindent összeharácsolt. Mert míg lelkiismeretes rendőreink kötelességükhöz biven, minden talpalattnyi helyet a Kuuimer kávéháztól egész a Központi kávéházig elfoglaltak, hogy ha nadrágos ember esetleg fenhangon merne beszólni, másnap mint közosend elleni kihágót előállíthassák, n .gyon természetes, hogy a betörő banda a legnagyobb nyugalommal egész utcasorokat fosztogathatott ki. Mikor aztán feljelentés folytán a banda le lett leplezve, egész raktára került össze az e'lopott holmiknak a rendőrségen. Aki tudta igazolni a sajátját, az a holmiját el is vihette. Egy még csak nem régen fiatal férjnek, de a betörések idején még aranyifjúnak pláne öt rend felöltő ruháját és egy pár cipőjét is elemelték. Tekintettel az uj végrehajtási novellára, az öt rend ruhát nagyon, de a oipőket, tekintve, hogy azok talpai már nagyon is lyukasak voltak, nem igen sajnálta. Reménykedve megy fel a rendőrségre, hogy hátha valami mégis csak előkerült az ellopott holmik között, nemcsak az öt rend ruhát, de a cipőjét is megtalálta. Mondják, hogy emberünk mindig a ezerenose gyermeke volt. De ekkora szerencse osakis kiválasztottakat érhet. Mert nem elég, hogy a ruhái és oipői megkerültek, de a lyukas talpú cipőit a rendőrségen szépen megtalpalva látta viszont. Nem akarván hát szerencséjéhez háladatlan lenni, a megtalpalva visszakerült cipőit kinevezte vasárnapi cipőkké. Kánikulai megfigyelések. A légy házi állat, a sör ital. Egy ember egy pohár sörrel: mindennapi dolog. Ha a sörben légy is mászkál, ez kellemetlen tünemény, dehát előfordul, akárcsak a vasúti szerencsétlenség. Lapunk egy barátja, aki nagyon ráér a kánikulában, érdekes tanulmányt irt nrról, hogy a sörözők miként fogadják a megjelent kis szörnyeteget. Az alkoholista kidobja a legyet, megissza a sört, visszahívja a pincért, üzen a tulajdonosnak, veszekszik, megbékül, aztán — hitelbe iszik. A cigány kérdi, hogy mi történt, röhögve ajánlkozik, hogy ő azért megissza a sört, ha száz légy is van benne. Ha a mészáros legyet talál, akkor földhöz vágja a poharat és egy fél óráig káromkodik. A osizmadia csodálkozik a légyen, aztán óvatosan kiissza a sört ugy, hogy a légy szárazon maradjon. A bankdirektor fizet a pinoérnek, csak öntse ki a sört meg a legyet. Az orvos némán üdvözli a pácienst, aztán kilöttyenti egy kevés sörrel. A pap pedig késsel vagy villával kihalássza a legyet, föléleszti és csak azután issza meg a sört. S ha a légy már nem mozdul, filozofál a mulandóságról. Már a nők egyformák. Ha nézik őket, nem isszák meg a legyes sört, de ha nem nézik őket, kihalásszák a legyet és megisszák a sört. Hangulatok az erdőben. Itt künn az erdőn angyalom Látnád, mi szép az est .. . Mily igéző a néma csend, Mikor szürkülni kezd. A távol berkek árnyiban A esalogány dalol — Ily tisztán csenghet a szavad, Mikor imádkozol. S a lomb között ragyognak át Nagy, fényes csillagok, — Ilyen lehet két nagy szemed, Ha szendén mosolyog. S mintha szavad szólitna meg, A szél körüllebeg — Boldog vagyok, mert azt hiszem, — Veled beszélgetek. Soproni kereskedelmi és iparkamara köréből. Alulírott kamara a budapesti „Keleti Keres! kedelmi Akadémia" kerületbeli hallgatói számára 60U szóval hatszáz koronás ösztöndíjat alapított, mely ösztöndíjra ezennel kiirjuk a pályázatot. Ezen ösztöndíjra osakis a kamarakerület (Moson, Sopron, Vas- és Zalamegye ós Sopron az. kir. i város törvényhatóságok) területén illetőséggel biró és valamely felső kereíkedelmi iskolát avagy a »Keleti Kereskedelmi Akadémia* első évfolyamát kiváló sikerrel végzett hallgatók pályázhatnak. j A pályázati kérvény, melynek a pályázó nevét, • lak- és illetőségi helyét, osaládi viszonyait, erkölcsi raugavijeletét feltüntető okmányokkal kell fölszerelve lennie s a melyhez a pályázó felső kereskedelmi iskolai érettségi bizonyítványa, avagy a »Keleti Kereskedelmi Akadémia* első évfolyamának sikerrel való elvégzését tanúsító bizonyítvány csatolandó, legkésőbb folyó 1908. évi augusztus 30-ikán délelőtti 10 óráig nyújtandók be ezen kamara elnökségénél. A kamara fentartja magának azon jogot, hogy több kiváló minősítvénnyel biró pályázó jelentkezése esetén a 600 koronás ösztöndíjat a két legérdemesebb pályázó között ketté oszthassa. II. A szászországi Zittauban fenálló felsőbb szövőiskola, melynek hét év óta Schatz Dezső dr. okleveles gépészmérnök, magyar azakember az igazgatója, prospektusának több példányát bocsátotta kamaránk rendelkezésére. Erre az érdeklődők figyelmét oly megjegyzéssel hívjuk föl, hogy a prospektus egy példányát kívánatra bárkinek megküldjük. III. A os. és kir. közös hadügyminisztérium * közös hadsereg bőrnemű ruházati ós fólszerelési oikkekben való 1909. évi szükségletéből a hazai kisiparosok számára fentartott részlet szállítására pályázatot hirdetett. A hirdetmény teljes szöveggel a Budapesti Közlöny julius hó 31-iki számában jelenik meg. (Megrendelhető 60 fillér előzetes beküldése ellenében a nevezett lap kiadóhivatalánál, Budapest, VII. Rákóczi-ut 54, Athenaeum épület.) Érdeklődőknek részletes felvilágosítást adhat bármely ipartestület, valamint az alulirott kamara. IV. A budapesti m. kir. állami felső építő ipariskolában (Budapest, VII. ker.Thököly-ut. 74)1908 évi november hó 1-éa kőfaragó továbbképző tanfolyam cimén egymásután következő két évben mindenkor öt hónapra terjedő téli esti tanfolyam nyilik meg. A beirás október hó 15-től 31-ig történik, a tanítás november 1-től március hó végéig tárt. A tanfolyam célja: a kőfaragó segédeknek ós mestereknek alkalmat adni arra, hogy a műhelyekben tanultakon kivül még azokat az ismereteket is elsajátíthassák, melyekre a jól képzatt kőfaragó iparosnak szüksége van, hogy bizható és jó munkát végezhessen. A beirási díj 1 korona, a tandíj pedig 10 korona. Bővebb felvilágosítást ad a fönnevezett fel»ő építő ipariskola igazgatósága. V. A benzinmotorral dolgozó kisiparosok és kiagardák részére szükséges adómentes motorbenzin eladási ára szabályozása tárgyában a kereskedelemügyi m kir. minister ur 1908 évi julius hó 7-ik<n 59.651/VI. C szám alatt kelt leiratával arról értesíti kamaránkat, hogy az említett adómentes motorbenzin mérsékelt eladási ára folyó évi junius hó 10-ikétől 1908 évi október hó végéig terjedő időszakra, illetőleg további intézkedésig métermázsánként 16 (tizenhat) koronában állapíttatott meg. VI. Az alsólendvai kir. járásbíróság részére az 1909/1911. évekre évente 185 köbméter jó minőségű száraz bükk hasábfa szállítandó. E tárgyban a nevezett járásbíróságnál 1908 évi szeptember hó 4-ikén délelőtt 10 órakor nyilvános árlejtés fog tartatni. A részletes föltételek az árlejtést hirdető kir. járásbíróságnál tekinthetők meg. VII. Hooh H. Henrik, a budapesti áru- és értéktőzsde tagja és Scherz József, a tőzsde titkára. „A budapesti tőzsdén jegyzett értékpapírok táblázatos ismertetése" címmel szakmfívet adtak ki, mely a budapesti áru- és értéktőzsdén jegy-