Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-12-20 / 51. szám

2 »Za1amegye, Zalayármegyei Hírlap* 1908 december" 20. Ismételjük, részletkérdésekbe nem mernénk beesátkozni s nem értünk egyet azzal a véleménnyel, amely amolyan patriarkális szervezetű megyei bankoktól nagy gazdasági áldást vár. De a közigazgatási bankot igenis létesítbetőnek tartjuk s hisszük, hogy nagyon hamar annak a belátására jutunk, hogy a közvagyont képező tőkék kezelésének mai módja nem haszon az ország gazdasági életére, tehát annak minél szabadabb mozgását, erejének minél önzetlenebb kihasználását biztosítanunk kell. ZalaYármegyei Közművelődési Egyesület. A Zalavármegyei Közművelődési Egyesület, mint a Dunántuli Közművelődési Egyesület fiókja a mult héten tartott közgyűlésével megkezdte akcióját, amelyhez nagy reményeket fűznek mindazok, akik lelkesedéssel sorakoztak a gróf Batthyány Pál vármegyénk főispánja által kibontott zászló alá. Akik Zalavármegye kulturális viszonyait ismerik, azok előtt nem kell bővebben fejtegetni, hogy mennyi teendője van nálunk a kulturegyesületnek. Magyarország egyik legszebb történelmi múlttal biró, a nemzeti eszmékért mindig lelkesedő vármegyéjének délnyugati részén még mindig küzdeni kell a magyar kultura diadaláért s körülbelül 20.000 vend is él közöttünk, akiket meg kell tanítani magyarul beszélni és érezni. A magyar iskolák mellé oda kell állania a magyar társadalomnak is, hogy az iskolák munkája tovább folytatódjék az ifjúsági egyesületekben, a család körében, a hazafias ezsmények kultuszában, az együttérzés ápolásában. Igaz, hogy kevesen vannak még, akik a kulturális munkára való készséggel vagy anyagi áldozattal siettek a nagy célt szolgálni, de ahol gróf Batthyány Pál kitartó lelkesedése és dr Ruzsicska Kálmán nagy agilitása és munkássága párosulnak, ott a siker el nem maradhat, a híveknek pedig szaporodniok kell, mert szent a cél, amely előttünk lebeg s a közöny megtörik a felemelő példák nemesítő hatása alatt. Szük még a munkakör, amelyet dr Ruzsicska Kílmán kir. tanácsosnak a közgyűlés elé terjesztett titkári jelentése kijelöl, de él a hitünk, hogy ki fog tágulni annyira, hogy vármegyénk határain ki fogjuk tűzni a magyar kultura, magyar nyelv és nemzeti érzés diadalmas lobogóját. Ebben a jelben üdvözöljük a Zalavármegyei Közművelődési Egyesület meginduló munkáját s a hazafias kötelesség nevében hívjuk a vármegyének minden igaz fiát a kultura harcosainak soraiba. * * * A közgyűlésen, amelyen gróf Batthyány Pál főispán elnökölt, nem sokan jelentek meg, de azért képviselve voltak a leginkább érdekelt vidékek: a Muraköz ós a vendvidék lelkes férfiai. , A közgyűlés után dr Ruzsicska Kálmán főtitkár olvasta fel az egyesület eddigi működésére s jövő évi programmjára vonatkozó jelentését, amelyet alább egész terjedelmében közlünk. A titkári jelentéssel kapcsolatban Odor Géza kir. tanácsos pénzügyigazgató indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy felir a honvédelmi miniszterhez aziránt, hogy a Csáktornyán állomásozó horvát katonaságot magyar katonasággal cserélje fel. Kolbenschlag Béla vármegyei főjegyző jelenti a közgyűlésnek, hogy Csáktornyán közművelődési célokra gyűjtés indult meg, amely szép eredménnyel járt. Tudomása van arról, hogy a gyűjtők a befolyt összeget készek a vármegyei közművelődési egyesület rendelkezésére bocsátani, azzal a kikötéssel, hogy az a csáktornyai járás közművelődésének fejlesztésére használtassák fel. Indítványozza, hogy Csáktornyán fiók állíttassák fel. — Kolbensohlag Béla indítványára elhatároztatott, hogy a Csáktornyán gyűjtött összegnek az egyesület pénztárába leendő bevonása iránt lépések tétetnek. Hajós Mihály szintén jelenti, hogy az alsólendvai járásban lakó vendek megmagyarosítása céljából társadalmi mozgalom indult meg egy i közművelődési egyesület létesítése iránt. Néhány | száz korona össze is gyűlt, amelynek a vármegyei í közművelődési egyesület pénztárába leendő beszol1 gáltatása iránt az eljárás már folyamatban van. j A pénztáros éa ellenőr jelentésének tudomásul ! vétele után az 1908—1909 évi költségvetés \ fogadtatott el. Eszerint befolyt 1909 évre nártoló ! tagoktól 260 K, rendes tagoktól 1204 K, ' gyámolító tagoktól 85 K, összesen 1549 K. — Kiadás: 25°/

u a D. K. E.-nek 374 K 75 f; — i berendezési költségekre 311 K 13 f; — ifjúsági egyesületeknek 160 K; — imakönyvekre 150 K; tanítók jutalmazására 180 K; — hazafias szinielőadásokra 60 K; — analfabéták és felnőttek oktatására 120 K; — kezelési költségekre 172 K 72 f. 1909 évre előirányoztatott: Bevételek. Alapító tagok díjainak kamatai 45 K 75 f; — pártoló tagdíjak 260 K; — rendes tagdíjak 1204 K; — gyámolító tagok díjai 86 K, összesen 1594 K 75 f. — Kiadások. A bruttó 1594 K tagsági díjból 25°/

0 levonás 375 K 75 f; — hat ifjúsági egyesületnek 240 K ; — háromszáz imakönyvre 150 K; — magyar nyelvben ós ifjúsági egyesületekben jeleskedő tanítók jutalma 180 K; — Zriayi Miklós és Gasparics Márk emlékünnepeire 200 K; — 'analfabéták és felnőttek legbuzgóbb oktatóinak jutalmazására 120 K; — nemzeti vonatkozású ingyenes szinielőadásokra 60 K; — magyarnyelvi emlékkönyv jutalom növendékeknek 100 K; — Vidóczy Pál pénztárnok tiszteletdíja 100 K ; vegyesekre 5o K; összesen 1594 K 75 f. Miután a kereskedelmi miniszter az egyesületnek osak a hatóságokkal való levelezésben adott portómentességet, a közgyűlés felir a miniszterhez, hogy a portó mentességet a tagokkal folytatott levelezésekre is terjessze ki. Az alapszabályok értelmében a pártoló tagok díjainak része az anyaegyesületnek beszolgáltatandó. Tekintettel a vármegyei egyesület szerény anyagi eszközeire, a közgyűlés a tagdíjaknak teljes átengedését kéri a központtól. * * * Dr Ruzsioska Kálmán kir. tanácsos főtitkár a következő jelentést terjesztette a választmány elé : Méltóságos Gróf, Elnök Uri Mélyen tisztelt Igazgató választmány ! Midőn az egyesület 14. § ában gyökerező kötelességemnél fogva egyesületünk gyakorlati működésére vonatkozó előadói javaslatomat megtenni Bzerencsém van, nem fogom fárasztani a mélyen tisztelt igazgató-választmány figyelmét közművelődési egyesületeink és szövetségeink nagy nemzeti céljaival, melyek behálózzák immár az egész magyar társadalom szervezetét. Hiszen egyesületté alakulásunk ténye igazolja, hogy a magyar közművelődés társadalmi munkájából ki akarjuk venni részünket s e végből mindenek előtt arra kell törekednünk, hogy most még szerényebb anyagi erőnkkel is oly téren indítsunk intensivebb akciót, hol a nemzeti művelődésnek és érzésnek legértékesebb szolgálatot tehetjük. Szervezkedésünk és ügykezelási berendezéseink első tetemes kiadásai után 1908 évre fenmaradó 832 koronánkat s 1909 évben már rendelkezésünkre álló ezerkétszáz koronánkat — mely összegek a legminimálisabb megállapítással vétettek fel — ugy illesztettük be ezen két első óv költségvetési javaslatába, hogy ezen összegek első sorban egyesületünk anyagi megizmosodásáig a mi határszéli viszonyaink közt legégetőbb kulturális szükségletekre fordíttassanak. Egyik legsürgősebb feladatunk volna tehát az idegen ajkú vidékeken már működő ifjúsági egyesületek hazafias tevékenységét fokozni s a szervezés alatt levő ifjúsági egyesületeket pedig akcióhoz segíteni. Az iskolai tanulmányok befejezése után idegen nyelvű otthonba került ifjaknak lelkét megtartani vagy éppen meg is menteni a magyar érzésnek — legszebb hivatása lehet egyesületünknek. Aránylag osekély, de állandó befektetéssel nagy eredményeket érünk el e téren. Ezért irányoztunk elő 1908 évi költségvetésünkben 40—40 koronát két már működő, 40—40 koronát pedig két szervezés alatt álló ifjúsági egyesületnek. Az 1909 évi költségvetésbe pedig már hat ifjúsági egyesületet vettünk fel. Ezen ifjúsági egyesületek közművelődési egyesületünk és a helyi társadalom támogatásáI val, a már meglevő ifjúsági könyvtárak felhásználásával, dalárdák szervezésével, majd pedig nemzeti éa közgazdasági vonatkozású, később vetített képekkel kaposolatos előadásokkal kiszámithatlan hatással lesznek ifjúra a öregre egyaránt. Második feladatunk volna muraközi ős vendvidéki, korban ós magyarnyelvi tudásban fejlettebb növendékeink őraésőt a hitélet világában támogatui magyar ima ős énekes könyvek adományozásával. Különösen az assimilátiónak kedvező nyelvhatárokon, főleg pedig ott, hol a lelkész és tanító együttérzése ezen ima és őnekeakönyvek használatát a gépies nyelvtudásból oda emeli a lőlek ihlettségébe. Az első évben e címen 300 ima és énekeskönyvre 150 koronát irányoztunk elő, tizenöt iskola részére. Az 1909 évi költségvetésben ugyancsak 300 imakönyvre 150 koronát, tizenöt iskola részére. Kiváló fontosságot helyezek arra, hogy egyesületünk Zrínyi és Gasparioj kultuszát, külső kifejezésében is legmesszebb menő támogatásban részesítse, olyképen, hogy Muraköz felvidékének, valamint Aisómuraközaek ifjúsága, mindea évnek egyik az ő életükkel összefüggő napján, emlékoszlopaikhoz elvezettessék s ott egy lelkes ünnepség keretében az ő halhatatlan emlékük dios'Sságes példájából honszorelméhaz erőt és ihlettséget merítsen. Csáktornya ós Poriak közönsége már ma is hozzájuk zarándokol gyermekeivel. Csakhogy az ifjú léleknek a történelem örök tanulságain legnagyobb közveti -uséggel csüngő s a nemzeti érzések kiapadhatlau forrását képező nemes rajongásába be kell vonni Csáktornya és Perlak összes szomszéd községeit is. Én az érdekelt körök meghallgatása után feltétlenül hiszem, hogy közművelődési egyesületünk anyagi támogatását Muraköz társadalma lelkesen tovább fogja fűzni s Zriayi és Gasparios napjának költői szépsége az emlókek ércéről be fog ragyogni Muraköz gyermekeinek szivébe. Ezen két üunepen az ifjúság ellátásának költségeihez 1909 évben egyelőre 100—100 koronát vettünk fel, mint magvát a társadalom többi adományának. 8zemólyes érintkezésbe léptem a Csáktornyái iparos ifjúság egyesületének elnökségével, hol azon biztatást nyertem, miszerint az iparos ifjak által tartott színielőadások kapcsán egy-egy nemzeti vonatkozású ingyenes előadást fognak rendezni a Csáktornyái külfára lakosságának. A közművelődési egyesületek működéséről nyert tapasztalataim alapján, a magyarságban tudásában visszamaradt külső rátegeknah egyes kulturális és különösen már vegyeaajku lakosság közt kialakult központba belevonása nemzeti vonatkozású színielőadás, közgazdasági, egészségügyi s az élet egyéb gyakorlati hatásával egybefüggő előadások által, mindenkor kitűnő eredménnyel vált be. Odaadó támogatásunkra lesz itt a tanítóképző intézet, az állami polgári és elemi iskolák tantestülete s az intézetek felszerelése. Ugy kontemplálom tehát első kezdetnek, hogy ezen külső lakosságnak megfelelő, de mindenkor nemzeti vonatkozású színdarabok ingyenes belépő jegyei a jegyzőság ós tanítók utján megfelelő arányban 8 sorrendben beossztott községekben osztassanak ki. Az iparos ifjak vezetősége csupán ezen ingyenes előadások legnélkülözhetlenebb dologi kiadásainak fedezésére kér egyelőre, az eszme további beválásáig, 60 K évi támogatást. Ezen összeget be is illesztettük a két első év költségvetésébe. Különös gondot kell fordítanunk arra ie, hogy vegyesajku vidékeink növendékeinek nemes versenyzését már az iskola falain belül is ébrentartsuk. Evégből 1909 évi költségvetésünkbe 100 koronát vettünk fel díszesebb kiállítású s hazafias vonatkozású ifjúsági iratokra, melyek az évzáró vizsgálatok alkalmával fognak évrőlévre más ás más iskola és pedig mindenféle jellegű iskola, magyar nyelvben legkiválóbb előmenetelt tanusÍLÓ növendékei közt kiosztatni oly célból, hogy ezeu emlékkönyveket vezárosillagul vigyék velük majd az életbe is. Egyesületünk megizmosodásával rajta leszünk, hogy esetről-esetre egy-két kiválóbb tehetségű szegény muraközi gyereknek nevelési ösztöndíjat adjunk s kiképzésüket közvetlen felügyeletünk alatt eszközöljük. ' A magyarságnak az uj választási rendben