Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)
1908-12-20 / 51. szám
n •Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1908 december 20 biztosított jogai védelme és fejlesztése elsőrangú nemzeti kötelesség lévőn, ugy 1908, valamint 1909 évi Költségvetésünkbe 'l 20—120 koronát vettünk fel az analfabéták és felnőttek legbuzgóbb oktatóinak jutalmazására. Mulhatlanul megállapítandóuak és állandósítar.dónak vélem miír egyesületünk első akciójánál is a magyar nyelv tanításában, az ifjúsági egyesülete!; szervezésében jeleskedő tan ivók s óvónők megjutalnK'Zását. E célra 1908 és 1909 évi költségvetéseinkben három-három 60 koronás jutalomra 180 koronát vettünk fel. A kisdedvédelemi és fajfentartásunk s/olgálatábeu anyagi eszközeinkre való tekintetből egyelőre a rendelkezésünkre bocsátott »Harc az egy gyermekreudszer ellen" ós »Biztos orvosság az egy gyermekrendszer ellen* cimü népies füzetekből, mintegy 300 példányt a tapolcai és balatonfüredi járásokban osztottunk ki. Egyesületünk anyagi megizmosodásáig is legnagyobb erkölosi és társadalmi támogatással fogjuk előmozdítani a kisdedvédelem ügyét, az országos gyermekliga és gyermekpatronageok szövetségeit és a beteg gyermekek sanatoriumi akcióit. Ujabban gazdasági népkönyvtárak elhelyezését javasoltuk Nagyfalu, Deklezsin, Mui^ciánv és Stridó községekben. Ily könyvtárak száma vármegyénkben, az 1908. évi zárókimutotás szerint 92-ig emelkedett. Meg fogjuk keresni a D. K. E. elnökségét, nemkülönben a íöldmivelésügyi Minisztert és a muzeumok és könyvtárak országos tanácsát, hogy minél több vándorköuy vtárral és népkönyvtárral lássák el a vármegyénket. Az alkoholizmus elleni küzdelembe is bele fogjuk kapcsolni egyesületünket, népies előadások tartása s azon népszerű füzetek által, melyeknek nagy horderejét és legközelebbi kiadatását a vallás és közoktatásügyi minister ur C3ak c napokban jelezte. Méltóságos gróf elnök Ur ! Mélyen tisztelt Igazgató-választmány 1 Ezek volnának rövid körvonalakban az irányelvek, melyeket első tevékenységünk munkatervéhez előterjes teni bátor voltam. Előterjesztettem azokat közművelődési vonatkozásokkal lépten-nyomon átszőtt közpályám legmegbízhatóbb tapasztalatai alapján. Nyithattam volna ékes szavakkal szélesebb perspektívákat; de számolnom kellett a kezdet kezdetével. Mint ahogy számolnunk keli mindoyájunknak azzal is, hogy akár munkánk elején, akár közepén, akkor száll áldás áldozatkészségünk filléreire és verejtékére, ha társadalmi tevékenységünket az a szilárd meggyőződés fogja vezetni, hogy a magyar faj csak kultúrájának erkölcsi és szellomi fölényével fogja megtarthatni ezt a földet, naggyá és dicsővé tehetni ezt a hazát . . . Zalavármegye közgyűlése. A vármegye törvényhatósági bizottságának mult héten tartott rendes közgyűlése meglehetősen népes volt. A vármegye legtávolabb fekvő vidékeiről is sok bizottsági tagot láttunk a gyűlésen, sőt u karzat is megtelt, hölgyközönséggel, ami rendszerint a tokozottabb érdeklődés jele. Gyűlés előtt élénk volt az élet a vármegyeház körül. A mostani tárgysorozatból ugyan csak a közigazgatási bizottsági tagok választása és Farkas Kálmán tb. főszolgabiró ügye képezte beszéd tárgyát, de annál élénkébben készítették elő a jövő februári közgyűlésen sorra kerülő választásokat. A balatonfüredi és tapolcai főszolgabírói állások s ezzel egyidejűleg két szolgabírói állás kerülnek betöltésre. A korteskedés, kapacitálás tehát erősen folyt s a jövő évi választásoknak is részük van abban, hogy a közgyűlés annyira népes volt. Gróf Batthyány Pál főispán pont tiz órakor megnyitotta a közgyűlést s miután a jegyzőkönyvhitelesítők kijelöltettek, Kolbenschlag Béla főjegyző bejelentette, hogy Árvay Lajos alispánt baleset érte (utazás közben megcsúszott s egy lábizma elszakadt), ennélfogva a közgyűlésen nem vehet részt. Az alispáni jelentéssel kapcsolatban Csertán Károly szólalt fel s intézkedést kért a korai szüretek megakadályozása és az utakra kihordott fodanyag elterittetése iránt. — Az idén különösen korán voltak a szüretek, aminek következménye sok vidéken a bor silányabb minősége lett. A korai szüreteknek pedig az az oka, hogy a hegyközségek alig működnek, nem tesznek úgyszólván semmit s a nép el'enőrzés nélkül akkor szünetel, amikorakar. Miután az ideihez hasonló szőlőtermés régen nem mutatkozott, a gazdák leguagyobb része sietett a termés beszedését biztosítani, ami nagy közgazdasági kárt okozott Kéri tehát a felszólaló, hogy a főszolgabirák utasíttassanak, miszerint a községek vizsgálata alkalmával a hegyközségek működését ellenőrizzék s azokat kötelességeik teljesítésére szorítsák. A közutakra kihordott fedanyagra vonatkozólag Csertán Károlynak az a kifogása, hogy a jövő évi fedanyag szükségletet már oly időben kihordják, amikor még az előbbi anyag sincs elterítve. Igy az útnak mind a két fele Jtavioshalmokkal ván borítva s közlekedési akadályok állnak elő. A közgyűlés Csertán Károly indítványát elfogadva, utasította az alispánt, hogy ugy a korai szüretek megakadályozása, valamint a fedanyaguak kellő időben való elterittetése iránt intézkedjék. Az alispáni jelentés tudomásul vétele után az árvaszéknél megüresedett jegyzői állást töltötték be s közfelkiáltással megválasztotta a közgyűlés Kádár Sándor ideiglenes aljegyzőt árvaszéki jegyzővé. Következett a közigazgatási bizottságból kilépő öt tag helyének titkos szavazás által való betöltése. A választás idejére gróf Batthyány Piíi főispán a közgyűlést felfüggesztette. A törvényhatósági bizottság tagjai háro-r» szavazatszedő küldöttségnél szavaztak, a szavazás mégis majdnem egy órát vett igénybe. A közigazgatási bizottságból kiléptek : Bogyay Máté, Barcza László, Eitner Zsigmond, gróf B jtthyány Jó;,sef és Nagy László. — Megválasztattak : Csertán K. o>'_ 111, Eitner Zsigmond 96, Baroza László 93, gróf Batthyány József 80 és Bogyay Máté 59 szavazattal. A választás után Baroza László indítványozta, hogy Farkas Kálmán tb. főszolgabiró ismert fellebbezési ügye, amely a tárgysorozatban jó hátra került, soron kivül vétessék elő, miután ezen ügy iránt a megjelent törvényhatósági bizottsági tagok közül sokan érdeklődnek. Gróf Batthyány Pál főispán tehát elreudelte ezen ügynek a sorrenden kivül való tárgyalását. Az ügy érdemét e lap olvasói már ismerik s az vármegyeszerte is eléggé ismert ahoz, hogy ismétlésbe mi so bocsátkozzunk. A közgyűlésnek azon fellebbezési kellett elintéznie, amelyet Farkas Kálmán az alispán határozata ellen a belügyminiszterhez beadott, a belügyminiszter azonban a törvényhatósághoz leküldött. Az ügyhöz Baroza László szólt hozzá s nyugodt megfontolással, de egyszersmind férfias meggyőződésből fakadó lelkesedéssel tárgyalta ezt a kérdést, amely bár csak személyes sérelemből fakadt, mégis alkalmasnak látszott arra, hogy a vármegyo békéjét megzavarja. A vármegyének — úgymond — erőre, szerveinek együntetü működésére, békére és egyetértésre van szüksége, ha nagy feladatait teljesíteni akarja. Magyarországnak, a mi szegény kis hazánknak ereje, közéletének fundamentuma a vármegyékben van. Ha a vármegye meginog, ha életében a visszavonás és békétlenség fészkelődnek bele, akkor maguuk ássuk a sirgödröt, amelybe bele fogunk hullani s az isteni gondviselés, amely annyiszor rántotta vissza a nemzetet a megsemmisülés örvényeinek széléről, nem fog megmenteni bennünket. Ezért félti a vármegye békéjét, ezért várja el mindenkitől, hogy akin sérelem esett, az ne csináljon abból még nagyobb sérelmet, hanem azt a köz érdekében rejtse magába. Minden tárgy kihegyezhető, minden sérelem kiólesíthető s a szóban levő kérdés hullámaitól félti a vármegye békéjét. Ezt akarja biztosítani s azt az indítványt teszi, hogy mondja ki a közgyűlés, miszerint arra való tekintettel, hogy Farkas Kálmán tb. főszolgabírót a főrpán Tapolczáról Novába helyezte át s igy a fellebbezésében felhozott sérelem megszűnt, illetve a fellebbezés tárgytalanná vált, afelett a közgyűlés térjen napirendre. Barcza László beszédét hatalmas éljenriadal kisérte s a közgyűlés alig akarta meghallgatni Tóth Sándor leutii plébánost, aki teljes nyugodtsággal s tárgyilagos hangon tartott rövid felszólalásban az ügyre vonatkozó iratok előterjesztését, illetve ismertetését kérte. Gróf Batthyány Pál főispán elrendelte a szavazást s a közgyűlés nagy többséggel elfogadta Barcza László indítványát. Farkas Kálmán tb. főszolgabiró több bizottsági tag előtt ugy nyilatkozott, hogy a közgyűlés határozatában nem nyugszik meg, s a határozatot megfelebbezi. A régóta vajúdó kérdésben tehát a belügyminiszter fog véglegesen dönteni. A következő tárgyak közül a vármegye pénzeinek elhelyezése keltett nagyobb érdeklődést. A vármegyo kezelésében levő alapok s a gyámpénztár tulajdonát ^képező mintegy három millió tőke ezideig ugyanis részben a postatakarékpénztárban, legnagyobb részben pedig az Országos Központi Hitelszövetkezetnél vannak elhelyezve. Udvardy Vince indítványára a mult közgyűlés kimondta, hogy ezeket a tőkéket lehetőleg a vármegyei pénzintézeteknél helyezi el s bizottságot küldött ki ennek előkészítése végett. A bizottság felszólította a pénzintézeteket, hogy a tőkék gyümölosöztetésére nézve tegyenek ajánlatot s a beérkezett ajánlatok, valamint a pénzviszonyok figyelembe vételével azt a javaslatot tette a közgyűlésnek, hogy a rendelkezésre álló tőkéket a vármegyei pénzintézeteknél — azok alap ós tartaléktőkéi arányában — helyezze el, ós pedig umely intézet a betét 50°/ 0-a erejéig értékpapír biztosítékot nyújt, annál 4°/ 0, — amely intézet pedig ily biztosítékot nem nyújtana, 4 ll t°l 0 kamatozás mellett. A felmondási időt a bizottság ugy tartja megállapitpndónak, hogy 10.000 koronát a pénzintézetek felmondás nélkül, 50.000 koronáig terjedő összegeket pedig három havi felmondásra legyenek kötelesek visszafizetni. Udvardy Vince a bizottság javaslatát elfogadja ugyan, de kéri a közgyűlést, hogy egy vármegyei takarékpénztár létesítésének eszméjét — amelyet indítványában már felvetett — ne ejtse el, hanem utasítsa a bizottságot, hogy erre vonatkozólag munkálatait folytassa. Utal arra, hogy ezzel a tervvel más törvényhatóságok is foglalkoznak. Mosonvármegye már felvetette egy közigazgatási bank létesítésének tervét s erre vonatkozó határozatát az összes vármegyéknek megküldötte. Kéri azt figyelembe venni s annak kapcsán a tárgyalásokat folytatni. Barcza László a bizottság javaslatát s Udvardy Vicce indítványát azzal a módosítással fogadja el, hogy a pénzintézetek megbizottai hivassanak meg s a bizottság velük személyesen tárgyaljon. Dr Schwarcz Zsigmond a javaslatot módosíttatni kívánja, mert aggályai vannak abban a tekintetben, hogy ha a közgyűlés már most elvben elhatározza, hogy a megyebeli pénzintézeteknél — azok alaptőkéinek s tartalékainak arányában — biztosítók nélkül is betéteket helyez el, minden intézet — tekintet nélkül boaitására — betétet igényelhetne. Az értékpapír biztosítékot feltétlenül megkívánja, mert az értékpapír készlet az intézet bonitásának kétségtelen bizonyítéka. A kamatlábat egységesen kivánja megállapítani. Elek Ernő 4.1 °/ 0 kamatláb megállapítását indítványozza, miután az Országos Központi Hitelszövetkezet, amelynél eddig a gyámpónztár két milliót meghaladó vagyona kezeltetett, ekkora kamatot ajánl. Trsztyánszky Ödön árvaszéki elnök s Udvardy Ignác felszólalásai után a közgyűlés ugy határozott, hogy a megyebeli pénzintézeteket felszólítja, vajon 4. l°/ 0 kamat s a fent már említett visszafizetési feltételek és a betét 50°/ 0-a erejéig nyújtandó értékpapír biztosíték mellett betéteket elfogadni hajlandók-e; egyszersmind névszerinti szavazással kimondatott, hogy további intézkedésig a tőkék eddigi gyümölcsöztetési módja fentartatik, vagyis azok az Orsz. Közp. Hitelszövetkezeteknél s a Postatakarékpénztárnál helyeztetnek el. A vármegyei igazoló választmány — eddigi tagjainak újból való megválasztásával — újból megalakíttatott. Az állandó bíráló választmányban Deák Mihály elhalálozása folytán megüresedett helyre Dr Kele Antal megválasztatott. A keszthelyi főgimnáziumban megüresedett 400 K millenniumi ösztöndíjat a közgyűlés Mangliár Károly VII. o. tanulónak, egy zalaszentgróti iparos kiváló tehetségű fiának adományozta. A katonabeszállásolási pótadó százaléka a házosztályadó után 2.7°/ 0-l )a n> egyéb adónemek után 4.1°/ 0-ban állapíttatott meg.
