Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-12-20 / 51. szám

n •Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1908 december 20 biztosított jogai védelme és fejlesztése elsőrangú nemzeti kötelesség lévőn, ugy 1908, valamint 1909 évi Költségvetésünkbe 'l 20—120 koronát vettünk fel az analfabéták és felnőttek legbuz­góbb oktatóinak jutalmazására. Mulhatlanul megállapítandóuak és állandósí­tar.dónak vélem miír egyesületünk első akciójá­nál is a magyar nyelv tanításában, az ifjúsági egyesülete!; szervezésében jeleskedő tan ivók s óvónők megjutalnK'Zását. E célra 1908 és 1909 évi költségvetéseinkben három-három 60 koronás jutalomra 180 koronát vettünk fel. A kisdedvédelemi és fajfentartásunk s/olgá­latábeu anyagi eszközeinkre való tekintetből egyelőre a rendelkezésünkre bocsátott »Harc az egy gyermekreudszer ellen" ós »Biztos orvosság az egy gyermekrendszer ellen* cimü népies füzetekből, mintegy 300 példányt a tapolcai és balatonfüredi járásokban osztottunk ki. Egyesületünk anyagi megizmosodásáig is leg­nagyobb erkölosi és társadalmi támogatással fogjuk előmozdítani a kisdedvédelem ügyét, az országos gyermekliga és gyermekpatronageok szövetségeit és a beteg gyermekek sanatoriumi akcióit. Ujabban gazdasági népkönyvtárak elhelyezé­sét javasoltuk Nagyfalu, Deklezsin, Mui^ciánv és Stridó községekben. Ily könyvtárak száma vármegyénkben, az 1908. évi zárókimutotás szerint 92-ig emelkedett. Meg fogjuk keresni a D. K. E. elnökségét, nemkülönben a íöldmivelésügyi Minisztert és a muzeumok és könyvtárak országos tanácsát, hogy minél több vándorköuy vtárral és nép­könyvtárral lássák el a vármegyénket. Az alkoholizmus elleni küzdelembe is bele fogjuk kapcsolni egyesületünket, népies előadá­sok tartása s azon népszerű füzetek által, melyek­nek nagy horderejét és legközelebbi kiadatását a vallás és közoktatásügyi minister ur C3ak c napokban jelezte. Méltóságos gróf elnök Ur ! Mélyen tisztelt Igazgató-választmány 1 Ezek volnának rövid körvonalakban az irány­elvek, melyeket első tevékenységünk munka­tervéhez előterjes teni bátor voltam. Előterjesztettem azokat közművelődési vonat­kozásokkal lépten-nyomon átszőtt közpályám legmegbízhatóbb tapasztalatai alapján. Nyithattam volna ékes szavakkal szélesebb perspektívákat; de számolnom kellett a kezdet kezdetével. Mint ahogy számolnunk keli mindoyájunknak azzal is, hogy akár munkánk elején, akár köze­pén, akkor száll áldás áldozatkészségünk filléreire és verejtékére, ha társadalmi tevékenységünket az a szilárd meggyőződés fogja vezetni, hogy a magyar faj csak kultúrájának erkölcsi és szellomi fölényével fogja megtarthatni ezt a földet, naggyá és dicsővé tehetni ezt a hazát . . . Zalavármegye közgyűlése. A vármegye törvényhatósági bizottságának mult héten tartott rendes közgyűlése meglehe­tősen népes volt. A vármegye legtávolabb fekvő vidékeiről is sok bizottsági tagot láttunk a gyűlésen, sőt u karzat is megtelt, hölgyközön­séggel, ami rendszerint a tokozottabb érdeklő­dés jele. Gyűlés előtt élénk volt az élet a vármegye­ház körül. A mostani tárgysorozatból ugyan csak a közigazgatási bizottsági tagok választása és Farkas Kálmán tb. főszolgabiró ügye képezte beszéd tárgyát, de annál élénkébben készítették elő a jövő februári közgyűlésen sorra kerülő választásokat. A balatonfüredi és tapolcai főszol­gabírói állások s ezzel egyidejűleg két szolga­bírói állás kerülnek betöltésre. A korteskedés, kapacitálás tehát erősen folyt s a jövő évi választásoknak is részük van abban, hogy a közgyűlés annyira népes volt. Gróf Batthyány Pál főispán pont tiz órakor megnyitotta a közgyűlést s miután a jegyzőkönyv­hitelesítők kijelöltettek, Kolbenschlag Béla fő­jegyző bejelentette, hogy Árvay Lajos alispánt baleset érte (utazás közben megcsúszott s egy lábizma elszakadt), ennélfogva a közgyűlésen nem vehet részt. Az alispáni jelentéssel kapcsolatban Csertán Károly szólalt fel s intézkedést kért a korai szüretek megakadályozása és az utakra kihor­dott fodanyag elterittetése iránt. — Az idén különösen korán voltak a szüretek, aminek következménye sok vidéken a bor silányabb minősége lett. A korai szüreteknek pedig az az oka, hogy a hegyközségek alig működnek, nem tesznek úgyszólván semmit s a nép el'en­őrzés nélkül akkor szünetel, amikorakar. Miután az ideihez hasonló szőlőtermés régen nem mutat­kozott, a gazdák leguagyobb része sietett a ter­més beszedését biztosítani, ami nagy közgazda­sági kárt okozott Kéri tehát a felszólaló, hogy a főszolgabirák utasíttassanak, miszerint a köz­ségek vizsgálata alkalmával a hegyközségek működését ellenőrizzék s azokat kötelességeik teljesítésére szorítsák. A közutakra kihordott fedanyagra vonatkozó­lag Csertán Károlynak az a kifogása, hogy a jövő évi fedanyag szükségletet már oly időben kihordják, amikor még az előbbi anyag sincs elterítve. Igy az útnak mind a két fele Jtavios­halmokkal ván borítva s közlekedési akadályok állnak elő. A közgyűlés Csertán Károly indítványát elfogadva, utasította az alispánt, hogy ugy a korai szüretek megakadályozása, valamint a fedanyaguak kellő időben való elterittetése iránt intézkedjék. Az alispáni jelentés tudomásul vétele után az árvaszéknél megüresedett jegyzői állást töltöt­ték be s közfelkiáltással megválasztotta a köz­gyűlés Kádár Sándor ideiglenes aljegyzőt árva­széki jegyzővé. Következett a közigazgatási bizottságból ki­lépő öt tag helyének titkos szavazás által való betöltése. A választás idejére gróf Batthyány Piíi főispán a közgyűlést felfüggesztette. A törvényhatósági bizottság tagjai háro-r» szavazatszedő küldöttségnél szavaztak, a szava­zás mégis majdnem egy órát vett igénybe. A közigazgatási bizottságból kiléptek : Bogyay Máté, Barcza László, Eitner Zsigmond, gróf B jtthyány Jó;,sef és Nagy László. — Megválasz­tattak : Csertán K. o>'_ 111, Eitner Zsigmond 96, Baroza László 93, gróf Batthyány József 80 és Bogyay Máté 59 szavazattal. A választás után Baroza László indítványozta, hogy Farkas Kálmán tb. főszolgabiró ismert fellebbezési ügye, amely a tárgysorozatban jó hátra került, soron kivül vétessék elő, miután ezen ügy iránt a megjelent törvényhatósági bizott­sági tagok közül sokan érdeklődnek. Gróf Batthyány Pál főispán tehát elreudelte ezen ügynek a sorrenden kivül való tárgyalását. Az ügy érdemét e lap olvasói már ismerik s az vármegyeszerte is eléggé ismert ahoz, hogy ismétlésbe mi so bocsátkozzunk. A közgyűlés­nek azon fellebbezési kellett elintéznie, amelyet Farkas Kálmán az alispán határozata ellen a belügyminiszterhez beadott, a belügyminiszter azonban a törvényhatósághoz leküldött. Az ügyhöz Baroza László szólt hozzá s nyugodt megfontolással, de egyszersmind férfias meggyőződésből fakadó lelkesedéssel tárgyalta ezt a kérdést, amely bár csak személyes sére­lemből fakadt, mégis alkalmasnak látszott arra, hogy a vármegyo békéjét megzavarja. A vármegyének — úgymond — erőre, szer­veinek együntetü működésére, békére és egyet­értésre van szüksége, ha nagy feladatait telje­síteni akarja. Magyarországnak, a mi szegény kis hazánknak ereje, közéletének fundamentuma a vármegyékben van. Ha a vármegye meginog, ha életében a visszavonás és békétlenség fészke­lődnek bele, akkor maguuk ássuk a sirgödröt, amelybe bele fogunk hullani s az isteni gond­viselés, amely annyiszor rántotta vissza a nem­zetet a megsemmisülés örvényeinek széléről, nem fog megmenteni bennünket. Ezért félti a vár­megye békéjét, ezért várja el mindenkitől, hogy akin sérelem esett, az ne csináljon abból még nagyobb sérelmet, hanem azt a köz érdekében rejtse magába. Minden tárgy kihegyezhető, min­den sérelem kiólesíthető s a szóban levő kérdés hullámaitól félti a vármegye békéjét. Ezt akarja biztosítani s azt az indítványt teszi, hogy mondja ki a közgyűlés, miszerint arra való tekintettel, hogy Farkas Kálmán tb. főszolgabírót a főrpán Tapolczáról Novába helyezte át s igy a felleb­bezésében felhozott sérelem megszűnt, illetve a fellebbezés tárgytalanná vált, afelett a közgyűlés térjen napirendre. Barcza László beszédét hatalmas éljenriadal kisérte s a közgyűlés alig akarta meghallgatni Tóth Sándor leutii plébánost, aki teljes nyugodt­sággal s tárgyilagos hangon tartott rövid fel­szólalásban az ügyre vonatkozó iratok előterjesz­tését, illetve ismertetését kérte. Gróf Batthyány Pál főispán elrendelte a szavazást s a közgyűlés nagy többséggel elfo­gadta Barcza László indítványát. Farkas Kálmán tb. főszolgabiró több bizott­sági tag előtt ugy nyilatkozott, hogy a közgyűlés határozatában nem nyugszik meg, s a határoza­tot megfelebbezi. A régóta vajúdó kérdésben tehát a belügyminiszter fog véglegesen dönteni. A következő tárgyak közül a vármegye pénzei­nek elhelyezése keltett nagyobb érdeklődést. A vármegyo kezelésében levő alapok s a gyám­pénztár tulajdonát ^képező mintegy három millió tőke ezideig ugyanis részben a postatakarék­pénztárban, legnagyobb részben pedig az Országos Központi Hitelszövetkezetnél vannak elhelyezve. Udvardy Vince indítványára a mult közgyűlés kimondta, hogy ezeket a tőkéket lehetőleg a vár­megyei pénzintézeteknél helyezi el s bizottságot küldött ki ennek előkészítése végett. A bizott­ság felszólította a pénzintézeteket, hogy a tőkék gyümölosöztetésére nézve tegyenek ajánlatot s a beérkezett ajánlatok, valamint a pénzviszonyok figyelembe vételével azt a javaslatot tette a közgyűlésnek, hogy a rendelkezésre álló tőkéket a vármegyei pénzintézeteknél — azok alap ós tartaléktőkéi arányában — helyezze el, ós pedig umely intézet a betét 50°/ 0-a erejéig értékpapír biztosítékot nyújt, annál 4°/ 0, — amely intézet pedig ily biztosítékot nem nyújtana, 4 ll t°l 0 kama­tozás mellett. A felmondási időt a bizottság ugy tartja megállapitpndónak, hogy 10.000 koronát a pénzintézetek felmondás nélkül, 50.000 koro­náig terjedő összegeket pedig három havi fel­mondásra legyenek kötelesek visszafizetni. Udvardy Vince a bizottság javaslatát elfo­gadja ugyan, de kéri a közgyűlést, hogy egy vármegyei takarékpénztár létesítésének eszméjét — amelyet indítványában már felvetett — ne ejtse el, hanem utasítsa a bizottságot, hogy erre vonatkozólag munkálatait folytassa. Utal arra, hogy ezzel a tervvel más törvényhatóságok is foglalkoznak. Mosonvármegye már felvetette egy közigazgatási bank létesítésének tervét s erre vonatkozó határozatát az összes vármegyéknek megküldötte. Kéri azt figyelembe venni s annak kapcsán a tárgyalásokat folytatni. Barcza László a bizottság javaslatát s Udvardy Vicce indítványát azzal a módosítással fogadja el, hogy a pénzintézetek megbizottai hivassanak meg s a bizottság velük személyesen tárgyaljon. Dr Schwarcz Zsigmond a javaslatot módosít­tatni kívánja, mert aggályai vannak abban a tekintetben, hogy ha a közgyűlés már most elv­ben elhatározza, hogy a megyebeli pénzintéze­teknél — azok alaptőkéinek s tartalékainak arányában — biztosítók nélkül is betéteket helyez el, minden intézet — tekintet nélkül boaitására — betétet igényelhetne. Az érték­papír biztosítékot feltétlenül megkívánja, mert az értékpapír készlet az intézet bonitásának kétségtelen bizonyítéka. A kamatlábat egysége­sen kivánja megállapítani. Elek Ernő 4.1 °/ 0 kamatláb megállapítását indítványozza, miután az Országos Központi Hitelszövetkezet, amelynél eddig a gyámpónztár két milliót meghaladó vagyona kezeltetett, ekkora kamatot ajánl. Trsztyánszky Ödön árvaszéki elnök s Udvardy Ignác felszólalásai után a közgyűlés ugy hatá­rozott, hogy a megyebeli pénzintézeteket fel­szólítja, vajon 4. l°/ 0 kamat s a fent már emlí­tett visszafizetési feltételek és a betét 50°/ 0-a erejéig nyújtandó értékpapír biztosíték mellett betéteket elfogadni hajlandók-e; egyszersmind névszerinti szavazással kimondatott, hogy további intézkedésig a tőkék eddigi gyümölcsöztetési módja fentartatik, vagyis azok az Orsz. Közp. Hitelszövetkezeteknél s a Postatakarékpénztár­nál helyeztetnek el. A vármegyei igazoló választmány — eddigi tagjainak újból való megválasztásával — újból megalakíttatott. Az állandó bíráló választmányban Deák Mihály elhalálozása folytán megüresedett helyre Dr Kele Antal megválasztatott. A keszthelyi főgimnáziumban megüresedett 400 K millenniumi ösztöndíjat a közgyűlés Mangliár Károly VII. o. tanulónak, egy zalaszentgróti iparos kiváló tehetségű fiának adományozta. A katonabeszállásolási pótadó százaléka a ház­osztályadó után 2.7°/ 0-l )a n> egyéb adónemek után 4.1°/ 0-ban állapíttatott meg.

Next

/
Thumbnails
Contents