Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-11-22 / 47. szám

1908. november 3. » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlapé 5 palotánk, téglagyárunk körülbelül meghozzák az oda befektetett tőkének törlesztéses kamatait, egyedül a két iskoláról mondhatjuk el, hogy nem hozzák meg a kamatokat. Honnan merül föl tehát a rengeteg kiadás? Igaz, mi nem vagyunk beavatva a kulisszák titkaiba, minket nem érdemesítenek arra, hogy a költségvetésnek egy árva példányát is megkaphatnók, meg kell elégednünk azzal, hogy a lapokban tudtunkra adják: »Tessék fölsótálni a városházára, ha érdeklődünk*. Nem ilyen volt a régi gyakorlat! Megkapta a költségvetést szegény, boldog, mert akkor még nem voltak helybeli újságjaink, hozzászólhattak a cesládi körben, uton-utfélen és nem merült föl annyi meglepetés, annyi elégedetlenség, a szegényebbek résziről annyi jajkiáltás, az adóban elhurcolt bútordarabok miatt oly vérfagyasztó kétségbeesés mint most ! Hova jutunk? Iparunk és kereskedelmünk pang; iparosaink nagyrésze oiy szegény, hogy arc likról lesir a nyomorúság! Az élelmiszerek drágasága a város polgárságát már is oly nehéz anyagi helyzetbe sodorta, hogy mig ebben az irányban céltudatos és hatékony eszközök életbeléptetésével a polgárság érdekeiről nem gondoskodunk, a mig meg nem könnyítjük a Ukossíg megélhetési viszonyait, addig vállaikra ujabb terheket rakni nem lehet; ós nem is lehet addig, mig egyáltalán pem történik gondoskodás abban az irányban, hogy a város részére uj bevételi, uj jövödelmi források nyittassanak. De sajnos, a város kezelésében még eddig az arany is kavico^á vallott! Ot van a drága pénzen, nagy költséggel megépített téglagyáruuk, a város nem tudott vele boldogului, most magán egyénnek hoz busás jövödelmet. Itt van a villanytelep, átvette, megváltotta nagy költséggel a város, de nagyon, igen nagyon féiünk, hogy nem járunk-e ugy evvel a teleppel, mint a téglagyárral, hogy az üzem nem a »köz« — nem a polgárság egészét gyarapítja, hanem ez is élelmes egyének aránytalan meggazdagodásának lesz kútforrása. A város háztartásában a takarékosságnak a legszigorúbb mértékben kellene érvényesülni ; példaképül vévén az okszerű, takarókos gazdát, ki bevételeivel számolva elégíti ki szükségleteit. Nem majmolja a gazdag urakat, addig nyújtózkodik, meddig a takaró ér. Kerül minden fölösleges kiadást, még ha krajcárokba kerül is, mert ezekből lesz a forint, a százas, az ezres. Szigorú alapossággal kellene a kötségvetós minden tételét megvizsgálni, törölni azt, ami nélkül egyelőre ellehetünk, igy szűnnék meg azután pótlókunk folytonos emelkedése. Budapesten a városi pótlék 25 százalék. A nyáron hiány mutatkozott a költségvetésben, 8 százalék emelést irányoztak elő, és nem tudták a képviselőtestületben keresztül vinni; följajdult minden lap, bonckés alá vették a költségvetést, és 100 ezreket törültek; de hiány mégis í mutatkozott, melyet 1 millió 8 százezerrel a kormány pótol. Igy kellene eljárnunk nekünk is, nagyon sok fölösleges kiadást lehetno megtakarítani. De még egyéb bajunk is van. Ninos vezéremberiink, ki a város érdekeit szivén viselve hathatós támogatásával segítségünkre lenne. Nincs senkink a minisztériumban, ki meghallgatná ós közvetítené panaszai Jkat. Ninos, ki egyet-mást kijárna. Bold. Kováos Károly polgármesternek sok hibája mellett meg volt, az a jó tulajdonsága, hogy addig nem nyugodott meg, mig tervét a város érdekében keresztül nem vitte; addig kilincselt a minisztériumban, mig kérését nem teljesítették. De hiányzott belőle a körültekintés ós a jó számítás. Kitiporta a főgimnáziumot is, de evvel is csak a kormány járt jól, nem mi nyertünk.*) Hu benne az előrelátó, takarókos Bot fi Lajos szelleme egyesül, ő lett volna a legjobb, legtapintatosabb polgármesterek egyik. De sajnos, e kettőt egyesíteni nem lehetett. Most vergődünk, mint a vizbeesettek és nem találunk kibontakozást. Beteg háztartásunkat pedig gyógyítani kell ós nem olajöntözóssel, mert ess porbaszórt pénz volna, hanem alapos kúrával: Vissza — a szerényebb berendezkedéshez. Bídy. Zalaegerszeg város háztartása. Zalaegerszeg város anyagi helyzetéről eleget mondtunk a vezető cikkben. Állításaink támogatására a zárszámadás és a jövő évi költségvetés számadatait is közöljük. Lássuk: milyen jövedelmekkel, milyen kiadásokkal ós milyen erőfeszítéssel dolgozik ez a város, amelyet még mindig a pótadó emelkedés réme fenyeget. Az 1907 évi zárszamadás szerint a bevételek (a hátralékok leszámításával): 1. mult évi pénztármaradvány 7196 K 61 f, takarékpónztari betét 37.989 K 62 f. 2. Ingatlanok jövödelme (szántóföldek, rétek, katonai gyakorlótér, szőlőtelep, homokbánya bére, műfa ára, legeltetési díjak, boltok, pénzügyi palota, Arany Bárány szálloda, téglagyár, Barossligeti és fehórképi szálloda, huszáríaktanya bére s katonai beszállásolási kártalanítás) 71.147 K 11 fillér. 3. Javadalmak (vásár helypénz, bor és husfogyasztási pótadó, vadászati jog, italmérési adó jövödelem többletből részesedés) 37 264 K 06 f. 4. Cselekvő tőkék kamatai 76 K. 5. Ingók eladásából 5 K. *) Mert a gimnázium többet jövödelmez, mint mennyibe az államnak kerül. örök gyászt fogadott, midőn élte legszebb férfikorában meghalt egyetlen fia, Rezső trónörökös, kit lelkes magyarnak, nemzetünket szerető királynak nevelt. Minők lehettek álmai, midőn elképzelte, hogy egykor az ő fia, az ő nevelte királyi vér fog ülni Szent István trónszékében ! De im'! az a rettenetes osapás egészen leverte, megtörte, s ettől kezdve már mint élőhalott jár-kel a nagy világban. Országokat bolyongott át, hogy felejtsen, hogy enyhüljön. Kálvária-járásának szomorú utja épen a függetlennek hirdetett svájci köztársaság földjére vezette, midőn egy gyilkos kéz egyszerre véget vet szenvedéseinek. Erzsébet már régóta béke és nyugalom után áhítozott. És egyedül az a jóságos Isten tudja, ki az ő nyugtalan lelkét atyai karjai közé fogadta, hogy utolsó sóhajtása e földön nem a hála és szabadulás sóhaja volt-e. Neki talán megváltás volt a halál, de nekünk olthatatlan fájdalmat okozott s azóta évről-évre feltépjük sebeinket névnapja évfordulóján. Teszszük ezt azért, hogy a dicső nagy királynéról megemlékezzünk s lelki szemeink elé állítsuk a legnemesebb ós legdiosőbb királynét, ki oly igen szerette a magyart s kinek annyit köszönhet nemzetünk. 1908 szeptember 10-ón zárta le örök álomra szemeit a halál és e naptól kezdődik egyúttal emlékének halhatatlansága. Mi pedig adjunk hálát a magyarok örök Istenének, ki mikor gyászba borult hű magyar népe s a sötét éjszakán vérben hullt le a nemzet csillaga, elküldte a százszorszép és százszorjó Erzsébet királynét, ki a szenvedő, gyászoló nemzetet ápolja, vigasztalja s vérző sebeit begyógyítsa gyöngéd asszonykézzel, érző asszonyszívvel: ugy hogy ő lesz az ország sötét éjszakájának hajnalcsillaga. Dicsértessék ezért a te szent neved magyarok Istene, ki szereteted zálogául minden időkben küldtél az égből édes hazánknak ragyogó erényü ós gondviselésszerű asszonyokat. Az egyik dicső királyné férjét nyeri meg a nemzetnek s a nemzetet férjének ; a másik fia szívét vezeti az igazsághoz ; egy fenséges nő jótékonysága mint rózsa nyilik ki kötényében ; egy szent kirá'yleány imába borítja életét a hon boldogságáért ; majd egy nagylelkű asszony a nemzet halottjait temeti el; egy másik erős szellem a tudományokat emeli s sok hősi nő karddal védi a hazát. De ezerszer diosértessék a te neved azért, hogy elküldted népednek Erzsébet királynét, ki egymaga megtette mindazt, amit addig a nagy honleányok külön-külön. Mert megnyerte férje szeretetét a nemzetnek, a nemzet szeretetét férjének; fia szivét a magyarokhoz vezette; 6. Közigazgatási illetékek (járlat levelek, adóbehajtási illetékek, szemótkihordási díjak, ebadó, vágóhídi díjak, mérleg díjak, késedelmi kamatok) 10387 K 66 f. 7. Tanügyi bevételek (tandíjak, iparengedély díjak, államsegély stb.) 4327 K 90 f. 8. Vegyes címeken 9010 K 62 f. 9. Hátralékos követelésekből 81.936 K 41 f'. 10. Előre nem látható bevételek 24.945 K 26 f. 11. Átvonult katonák után beszállásolási kártalanításból, jövödelmi feleslegek átkezeléséből, takarékpénztári betétekből kivét 223.573 K 46 f. 12. Beruházási költségekre felvett kölcsönből 131.277 K. Vagyis az összes készpénz bevétel 1907 évben 600.538 K 35 f. A hátralékok 61.632 K 35 fillérre rúgnak. 1907. évi kiadások. 1. Tisztviselők fizetése és mellékjárulókaira 48-182 K 15 f. 2. Szolgaszemélyzet fizetése ós mellókjárulókaira 20.393 K 95 f. 3. Irodaszerek és felszerelésekre 2745 K 65 f. 4. Fűtés, világításra 745 K 18 f. 5. Napidíjak ós utazási költségekre 7914 K 17 f. 6. Előfogati költségekre 46 K. 7. Épületek és ingóságok jókarban tartási költségeire 7440 K 10 f. 8. Utcák és terek fenntartási költségeire és köztisztasági kiadások 10.213 K 87 f. 9. Gazdaságügyi kiadások 3001 K 87 f. 10. Tanügyi költségek 14.341 K 40 f. 1 1. Szegéuytartási költségekre 5085 K 60 f. 12. Vegyes kiadások 13.979 K 96 f. Rendkívüli kiadások. 13. Uj építkezésekre 6484 K 60 f. (A Pesti Hazai első Takarékpénztártól felvet 120.000 K kölcsön törlesztési részlete.) 14. Átmeneti kiadások 2280 K. 15. Kölcsönök törlesztésére 72.784 K 02 f. 16. Költségvetés keretén kívüli kiadások 223.934 K 98 f. 17. Előre nem látható kiadások 27.093 K 28 f. 18. Beruházási költségek 123.118 K 95 f. A hátralékok 87.551 K 46 fillért teszuek ki, amelyből csupán a tanügyi kiadások rovatára 63.459 K 52 f esik. Az elemi iskolákhoz ós a főgimnáziumhoz megajánlott hozzájárulás cimén tartozik a város az államkincstárnak 60.000 koronával. Az 1909 évi költségelőirányzat. Bevételek: 1. Pénztári maradvány 23.820 K 36 f. 2. Ingatlanok jövödelmóből 37.713 K 47 f. — 3. Tőkék kamataiból 76 K. — 4. Közigazgatási illetékekből 9766 K 16 f. — 5. Tanügyi bevételekből 5576 K 83 f. — 6. Vegyes jövödelmekből 23.633 K 71 f. — 8. Átmeneti bevételekből 2420 K. — 9. Hátralékos köveimádkozott a hon boldogságáért s védte a nemzetet nem karddal, de szivével; munkára lelkesítette a nagy szellemeket; jótékonysága a szeretet rózsáit fakasztotta a szivekben s mivel Magyarország akkor egy nagy temető volt, eljött hozzánk szerető szivével, nem temetni, de a sirok felett vigasztalni: van feltámadás ! Mire a nemzet fel is támadt uj erőben, uj életre, szabadságra, dicsőségre. Dicsértessék tehát ezerszer a te szent neved, örök Atyánk, magyarok Istene ! És mivel te már örök dicsőségedbe fogadtad a mi dicső királynénkat, hogy melletted legyen a fényes menyországban s tiszta liliomlelkóvel és szerető, hű szivével örök példaként ragyogjon mindnyájunk előtt: add, hogy miként a honszervező és bölcs István király szent jobb kezét megőrizte a nemzet ezer éven át, ugy őrizze meg lelkében minden magyar a kiengesztelő ós megvigasztaló Erzsébet királyné szent szivének emlékét; engedd továbbá, hogy miként a mennyben a szeráfok lánggal égnek - az isteni szeretettől, ugy égjen olthatatlanul a mi szivünkben is a hazaszeretet égi lángja, melyet a mi megdicsőült királynénk példája gyújt fel keblünkben. Tamal Aladár.