Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-11-15 / 46. szám

XXVII. évfolyam. Zalaegerszeg, !908 november 15, 46, SZ&rrK mmtBms* sere** EJdfizetési díj: Ksrénz évre . 10 K - f Kél évre 5 K - f Negyed évre. 2 K SO f i'-iívpx szám ára ?íl filit'

1'Hirdetések ! Megállapodás szeriül .Vyilttér soronként 1 K Kéziratokat !>! ÍJ) (ciüd'iuk VÍ9MZH mm '%W IFf p es vasarnap. w^^^w^-^aívssajrbw-íti^ísvaie^ tava 4

j »r> « *í 4 •j v Meghívó. A Zalavárme^yei Gazdasági Egyesület úgyis mint Zalavármegye Központi Mezőgazdasági Bizottsága folyó évi november hó 28-án d. e. 9 órakor, illetve 10 órakor í Zalaegerszegen, saját házában 1* 6* tart, melyre a t. tag tirak ezennel tisztelettel meghivatnak. i A nevombtr hó 25-én d. e. 9 ómkor tartandó mezőgazdasági bizottsági Ülés TÁRGYSOROZATA: 1. Az 1908 évi számadás bemutatása. 2. Az ltíOO évi költségvetés megállapítása. 3. Az 1909 évi működési tervezet megállapítása. A november hó 25-én d. e. 10 órakor tartandó gazdasági egyesületi rendes közgyűlés TÁRGYSOROZATA: 1. Kamarai törvényjavaslat bizottsági tárgyalásához egyesületi kiküldött megválasztása. 2. A »Vineával« kötni szándékolt szerződés tárgjáhani egyesit lel i állásfoglalás. 3. Magyar Vasművek és Gépgyárosok Országos Egyesületéuek átirata a külföldi gyárosokkal szemben való állásfoglalás tárgyában. 4. Számvizsgáló bizottság megválasztása. 5. Folyó ügyek, indítványok. A közgyűlést megelőzőleg — szükséghez képest — igazgatóválasztmányi gyűlés fog tartatni, melyre a t. igü/gatóválasztmányi tbg uraknak minél nagyobb számban való megjelenését kérjük. Zalaegerszeg, 1908 evi novmber hó 1 1 én. Sárközy Viktor g. e. titkár, m biz. előadó. Hertelendy Ferenc g. e. elnök, m. b. elnök. Két uj áiiami iskola. Két falusi iskola felszentelése magában véve nem olyan nagy esemény, hogy vezércikk témát meríthessen belőle az ujságiró. Két uj állami iskola felállítása sem nagy dolog, mert hiszen a magyar állam erejéhez mérten igyekszik mindenütt a kulturális szükségleteket uj ixkolák szervezésével, vagy ahol az iskolafentartó közönség erőtlen, a régiek államo ításával kielégíteni. Ezúttal azonban — két uj falusi állami iskola felszentelésével — ránk nézve olyan fontos mozzanatról van szó, hogy arról e helyen kell megemlékeznünk, mert az esemény méltó arra, hogy ne szoruljon bele a napihírek szük keretébe. Dekanovecz és Domasiuecz muraközi községekben modern állami iskolákat építettek s ezekben az iskolákban két teljeset; horvát ajkú község lakosságának gyermekeit oktatja Isten félelemre egy hazafias érzésű magyar pap és terjesz.i a magyar kultura áldásait hat magyar áiiami tanító. És ez a magyar pap, Ehrenreieh Nándor dekanoveczi plébános magára ölti a róm. kath. egyház ornátusát, kezébe veszi a keresztet, processiót vezet az állam által emeltetett iskolákhoz, felszenteli azokat az Atyának, Fiúnak ós Szentléleknek nevében, mondván: áldd meg Isten ezt a házat, annak minden lakóját, annak építtetőit és építőit és légyen ezen hajlék az Istenfélelem, az emberszeretet, az igaz kultur.t és hazafiság temploma. A papot követik százan, ezren s látják j kezében a feszületet, hallják szájáról az ' igéket, látják a keresztet az iskolaház terMai fEs?áJw?JtslF 12 meibeu és most már tudják, hogy az állami iskola nem a poklok tornáca, ahol a gyermekekből kiölik a vallást, ahol az ártatlan lelkek a kárhozat igéit hallgatják s ahol a türelmetlen hódító lenyűgözi magának a jövő nemzedéket. Megértik százan és < zren, hogy az állami iskola a szeretet, a kultura és humanizmus otthona s hogy az állam nem azért épí'.tet iskolákat, hogy hatalmával ráfeküdjék a lelkiismeretre, a hitre, a vallási kultuszra. A dekanoveczi iskola a Muraköznek huszonötödik állami iskolája. Jubiláris szám, amelyet egy balhit, egy félreértés oszladozására tesz még emlékezetesebbé. Az első állami iskolától a huszonötödikig; sok kiizködés, ellentét, ármánykodás és roszakaratulag támasztott akadályok jelzik az utat. Keserű emlékek fűződnek ahoz az akcióhoz, amely Muraköznek kulturális tekintetben a magyarsághoz való kapcsolása iránt megindult. Akadtak emberek, akik ennek a törekvésnek minden áron elébe akartak állni. Voltak álapostolok, akik elhitették a néppel, hogy a magyar állam által létesített iskolák elrabolják a nyelvét, kiirtják a horvátságot Muraközből s ellenségei a vallásnak, a kath. egyháznak, a mely n» k a muraközi horvátság lelkes híve. Valahányszor egy-egy uj iskola államosításáról volt szó; valahányszor a magyar nyelvnek az iskolákban való érvényesülése került szőnyegre: mindig feltámadlak az ellentétek s hol nyiltan, hol bujkálva hintegették a jóravaló, becsületes horvát nép szívébe a gyanú magvait. A rugókat ismerjük. Nem szükséges megmondanunk sem: kik voltak a bujtogatók, kik voltak a magyar állameszmének, a magyar kulturának esküdött ellenségei. Hóbortos álmok álmodói, Zágráb küldöttei voltak ők, akik hivatásuk köpönyege alatt rejtegettek a titkolt célokat s amikor arról prédikáltak, hogy a magyar állam iskolái el akarják rabolni a nép nyelvét és vallását, nem a nép kulturális nyomorúságára, hanem a Dráván tul összeszedett jelszavakra gondoltak. Igy azután kialakult az a nézet, hogy az állami iskola szükségképen erőszakosan magyarosít s a horvát szót üldözi és hogy a kath. egyháznak, a vallásosságnak ellensége. Ezeken a címeken folyt a harc az iskolák államosítása ellen. Az nem nyomott a latban, hogy a felekezet vagy a község