Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-10-18 / 42. szám

1908 október 18. >Zalamegye, ZalavArmrgyei liirhij. SÍ> i\ LOoíUou hxülóniiél ogy esetben volt orvosi beavatkozásra szükség; az anya életben maradt, ii gyermek halvn Rxiilotett,. Mi t évnél fiatalabb gyermekek kötelező gyógykezelése 32 esetbwn uiulusftátott ul. A?. egészségügyi személyzet, körében beállott váltó/. (sok: Dr Kaisor JÓZHOI' községi ORVOS Légrádról elköltözőit., helyetteséül Dr Milholor Ignác nagyknnizsM orvos kirondeltotott; Dr Tomp i Adolf volt HzéktK fehérvári gyuk. orvos és fogász szopotki körorvossá választatott s szókhelye HE alispán által Zalaegerszegre engedélyeztetett. A vármegye területén van 71 lelenc, 457 dajkarágba adott, 77(5 elmebeteg és hülye, 814 siketnéma, vak és nyomorék ; 2233 közsegélyro szorult ós 2198 keresel képtelen árva. Állategészségügy, A haszonállatok egészségi viszonyai nem voltuk kedvezők. Fertőzve volt: lépfenével 4 község, a hő folyamán luogálinpítlatolt 12, megszűnt 8 községben, fertőzve maradt 4 község; — a vesatsttség mogállaplitntott 1 községben; — ivarszervi hólyagos k iütéssel fertőzve volt 4 község, mogállapittatott 1-Ilim, megszűnt 3-ban, furlő/.vo maradt 2 község; — rühkórral tertőzvn volt 2 község, megállapíltutott u hó folyamán 2-ben; sertésorbái ooal fertőzve volt li) község, mogállnpíltutott lö-heu s megszűnt 15-ben; - sort0s\ésszel fertő* vo volt 37 község, megállapít,lutott 7-bon, mogs: ünt 13-ban, fertőzve maradt 31 község. Kp vél' bett

:g;jógi;k közül előfordult : lovukon nz influenza kedvező lefolyással, szarviismorhákon a letenyei járásban u mételykórnak, n perlaki járási rn pedig a «

,érh:i«nak néhány esete, továbbá a fertőző hüvolvhurut Soroegő üszög különösen a novai és a pao&ai járások területén észleltetett. Védőojtások történtek lépfene, sercegő üszök és sertésorbáno ellen összesen 1 1 gazdaságban. Az állatvásárokon a még mindig tartó igen jelentékeny olaszországi kereslet folytán az áltáljában osak mérsékelt felhajtás mellett ÍM elég élénk volt az adás-vételi forgalom. Közgazdasúg. Szeptember hóban az időjárás állandóan száraz volt s a nagyobbmérvü lehűlések napirenden voltak ugy, hogy IIZ első dér már a hoi első fülében leesett. Az augusztus második felében leoMett csapadék a talajt a vetőmag befogadására alknhnnssá tette ugy, hogy a szántás ós vetési munkálfftok akadály nélkül voltak végozhotők. A hó folyamán az elvetett ősziek részben kelni is kezdtek, azonban a szár<zság következtében a vetések fejlődése osak neh'zon haladhatott előre. Szeptember második leiébon éb utolsó napjaiban leesett csapadék a vetésekro jótékonyan hatott és lohotővő tuti o, hogy a szára/ág kövotogyaránt, hogy balgaság a szégyen hamis álarca alá rejteni nyomorúságunkat. Valamennyien végzett, tanult emberek vagyunk s valamennyien küzdünk családunkkal egyetemben, mert képtelenek vagyunk az emberi megélhetést a társadalomtól kierőszakolni. — A legutolsó napszámos is hnmarosabban ébred öntudatra, mint mi. Mi nyomorunkat saját szégyenünknek tartjuk, molyet még egymás előtt is óvatoHan takargatunk, mig a testi munkás azt a társadalom vétkeként kiáltja ki. Az nz osak kikiáltotta. Mert ma már ninos olyan egyszerű, tanulatlan munkás, akinek létérdeke sokkal kedvezőbb no volna a nyomorgó szellemi munkásénál. Mi vagyunk az állum legműveltebb polgárai s a mi nyomorunk a legkétségboojtőbb. A mi vállunkon nyugszik uz egész társadalom jóléte u nekünk már a szűkös falut se jár ki. A mi tudásunk tartja fenn a vállalatok, hivatalok és intézmények százezreit, a mi szellemi tőkénk ad kenyeret a munkások millióinak és busás kamatot a vállalkozóknak és az államnak, de rólunk nem gondoskodik senki. A munkás gyűlöl bennünket, mert kaputos urnák tart, a gazdag vállalkozó félvállról néz lo ránk, mert ismeri és megveti nyomorúságunkat. — Ne tűrjük ezt a lehetetlen helyzetet tovább uraim ! Legyen végo az álszégyonnek, az álszomérirjetességnek 1 Tárjuk fel nyomorunkat teljes meztelenségében s ha u társadulom látni fogju koKtéhon már-már megakadni láts/ó szántási és vetési munkák tovább folytathatók voltak. A hó folyamán a gyök és gumós növények szintén betakarítás alá kerültek. Burgonyában általában íosr, volt a termes, melyet nem osak ur, abnormis időjárásnak, hunom nagyrészt a föllépett burgonya betegségeknek kell tulujdonitanunk. A tengeri termése általánosságban jó közepes eredményt mutat A cukorrépa szedése ÍH inog kezdődött » alluhibnn mennyiségilog gyenge, do minőségileg jó termést szolgáltul. A tnknnnuuyrépák betakarítására még nem került a sor. tízek szintén közepes, helyenként jó közepén termést Ígérnek. A bortermés a várakozásnak megfelel, azon hun a must árak oly alacsonyak, hogy a termelők az eladástól tartózkodnak. Gyöngébb minőségű borok Ki, jó minőségű borok 30 fillér átlagos árban kerültek eddig forgalomba. Tekintettel azonban Németország gyengébb bortermésére, mely a mi importunkra leHZUtillva s tekintettel arra, hogy sok helyen hordó hiányában a must mintegy pdnikszerüleg a piacra lelt dobva, a szüretelés utáni időszak bizonyára meghozza az ál'ak javulását. A takurmáuynemAek illetvo a vetett pót takar mányok a kedvező időjárásban annyira fejlődtek, hogy kivált ahol a dér nem volt, ártalmára meglehetős pótlékot szolgáltatlak- A sarjú termés ÍH jobbára o hóban takarít tátott' lo s In uern is nagy mennyiséget., de mégis számottevő, jó minőségű termést szolgáltatott. Az állal,állomány takarmányozása, habár ar, állapot valamivel javult is, elég gondol, okoz a gazdáknak. A szükségbe* mérten igyekeztek IH a gazdák magukat, a kellő póttukuriuányokkul ellátni. Az állutváHiírok forgalma o hóban ismét élénk volt. A kereskedők, főleg a külföldiek, ismét nagyobb számban látogatták vasáruinkat. Az Arak a nagyobb kereslet H a valamivel javult, •mezőgazdasági helyzet következtében szintén emelkedtek. A gabona árak noui mulatnak lényegesebb változást ugy, hogy ma som állanak az árak azon a fokon, molyon a termés, >1 kereslet és kínálat, továbbá a gabona magasabb behozatali vámja behatása következtében állani kellene. Jön a tél. (Készüljünk a télre.) Nagyon aktuális téma most a télro való készülődés. Kosz termése volt uz országnak ÓH U szegény emberek száma megszaporodott. Sivár perspektívát tár elénk az ősz s nyomasztó érzés log el bűnünket, ha a télre gondolunk. Miből fognak megélni azok az ezrek, akikkel oly niosloháu báni a/, idei esztendő, hogy UOtn tudták begyűjtöm a télire valót? Itr/ony kilátás van arra, hogy január táján már elfogy n betevő falat sok helyen. Istentől megoldott vidékünkön nem olyan í imuiinens a veszedelem, dn a/,Ári, sok, nagyon sok a szegény ember nálunk n, akik IliIIOH aggodalommal ne/.nek a tol elé. K/.zel a Hillyoi helyzettel számolni kell már most. A lársudu lomnak tőle telhetőleg meg Leli lennie uz oviul'" kedéKoket azon célból, hogy a nyomort enyhítse, vagy legalább elviselhetővé legye. llorzasztd még gondolatnak IH, hogy Európa tejjel mézzel folyó Kánaánjában sok legyen az éhező ember H a/, istenáldott, loldön ne tudjunk falatot adni u legnyomoriiltabbnnk is. Meg kell indulnia a nagy jótékonysági aLoió link, amelynek azázlélo módja van, de nálunk még úgyszólván egyik HÍUOS szervezve. A mi jótékonyságunk ónak ötletszerű és a láraadalmi erők szél forgácsolásának kliiHszikuH péld i ja. Nem ériünk uz erők egyesíleséhoz H amig fiz jótékony egyletbe li/,éljük a tagdíjakat, nőin tudunk végi tani a szegényeinken, mert nz agyiatok adminisztratív költségeire fogynak el a jótékonyságra Hzínt fillérek. A társadalom nem képes szervezkedni a ezért ki van szolgáltatva az uzHoriÍMoknuk, akik a drágaságot és a nyomort szabadon hasziiiíllrit jak lel zsobjeik megtöltésére. A középkorban nz inségtörvényok börtönnel sújtották azt, aki Ínség idején kéuyo kedve szerint felcsigázta az árakat. A humani/niUH századában pedig még n/. éhezők garasaira is kiveti hálóját a bűnös spekuláció. Mentsük meg az éhezőket, védekezzünk a kiuzsoráziís ellen, mert ez/.el tartozunk önmagunknak s ezzel védjük a polgári társadalom rundját is n nyomorgók soraiból felhangzó elégedetlenség veszélyo ollon. (A szegények asztala.) A jótékonyság egyik leghatalmasabb eszköze a népkonyln, amely a legtöbb országban nélkülözhetetlen intézménnyé vált. Magyarországom csak a nagyobb városokban működnek szervezett népkonyhák H áldáson tevékenységük Hok ezer embert táplál és ment meg a gyötrelemtől. A népkonyhák a legtökéletesebb jótékonysági intézmények, mert míg egyrészről a legégetőbb mindennapi szükségen enyhítenek, másrészről nem szoktatják hozzá u népet u teljes iugyenéléshez | sem. A népkonyhák ugyanis rendszerint nem | teljesen ingyen, hauem minimális összegért udink ebédel, boldognak boldogtalannak, akit a sors a • H/.egéayok asztalához kerget. Ingyen osak kivéannak kétségbeejtő voltát, hiszem segíteni fog rajtunk. S ha nem hallgatna kérő szavunkra? Nos, ugy tegyük lo osak egy napra tudásunk fegyvereit. Pihenjen csupán egy napig az ész, a sziv, legyen osak egy igazi tétlen napja a tudománynak, művészetnek éH értelemnek s a társadalom összes gépezetei bénultan fognak megállani. En nem hiszem, hogy az ország osak néhány órán át is kibírná a bérharcunkat, mert uz emberi munkának a mi tudásunk az éltető levegője. A hatalmas, de önmagában tehetetlen anyagba a mi műveltségünk visz lelket. Mert mit végezhet a munkások milliónyi hada a tervező művész, a vezető mérnök nélkül? Ki adja meg a nép gyermekeinek az életre szükséges tudást tanítók, tanárok liijjáu ? Ki tartja ébren tollúikat? Ki vidítja és omolí fel lelkét, ha művészeink maguknak tartják még kincseiket ? Ki menti meg legféltettebb vagyonát, egészségét, ha HZ orvosok pihennek ? Ki védi meg anyagi éH erkölcsi javait, ha bírák, ügyészek tétlenek maradnak? Ki vigasztalja meg gyászában, lm nz egyház fiúi megfeledkeznek róluk? Ki vezeti a haderőt, ha tisztjeink lecsatolják kardjaikat? Ki intézi u közügyeit, ha a tisztviselők el fel ej tőnek hivatalba rnenni? Ki tartja féken a lelketlen rombolási vágyat, moly a puszi,il.ásban leli lolko gyönyörűségét, hu az értelem fenntartói felmondják a szolgálatot? Ki védi meg ükkor u vállalkozók ÓH tőkések vagyonát, az ogyéni és közbiztonságot? (Senki, uraim 1 Szabad prédái lesznek azok u tömeg fékezhetetlen pusztilási dühének 1 Én tollát azt ajánlom, tiszteli uraim, tárjuk fel leplezetlenül nyomorúságunkat a társadalomnak. Ne szégyenkezzünk HO a vagyonosok gőgje, so a munkások irigysége előtt. Követeljük az emberiség, az értelem, 11 tudomány és a művészei nevében, hogy azok lonl.urlóit legalább szűkön kenyér rel láMsák el. Tűzzünk ki egy határnapot kívánságaink tul jesílésére H hu nz be nem tartatnék, ám álljon elő a legigazaágovahb bérharc, mely valaha léte zott: az érlelem kenyérhuroii I A szónok hatalmas éljunriadulomtól kisérvo lépett le uz emelvényről. Az értelmiség ezrei képezték a hallgatóságot. Most, köréje seregiéi tok és lelkesen üdvözölték. Fáradtan törlé le homlokáról a verejtékei dr. IImazu Péter, inert u tüzes beszéd nagyon ktliírusz tolta. Aztán felébredt. III. A kórágyon feküdt. Szemközt egy libegő fehérséget látott, melyet néhány pillanatig noui tudott megérteni. Végre ráismer!. Az ápolő nővér fejéke volt. liázus homlokáról jól iHinurt gyen géil kéz törölte le uz izzadUágot. Felesége, az