Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-09-20 / 38. szám

1908 szeptember 20. »Zalamegye, Zalavárm egyei IIirlap» 8 A belügyminiszter értesítette a vármegyét, ho^y Szcntpéter község a péosi kir. Ítélőtábla s a nagykanizsai kir. törvényszék területéről a győri kir. Ítélőtábla s a zalaegerszegi kir. törvényszék területéliL'z csatoltatott. Miután a törvényhatósági bizottság már kimondotta, hogy gazdasági munkáslakásokat nem építtet, a földművelési miniszter által ezek eladására s bérbeadására vonatkozó szerződés mintákat tudomásul vette. Szent mik lóssy Gyula tapolczai főszolgabíró nyugdíjazására vonatkozólag a nyugdíjválasztmány s az állandó választmány azt a javaslatot terjesztették a közgyűlés elé, hogy Szentmiklóssy Gyula teljes fizetésével nyugdíjaztassák, miután 38 évet szolgált s a millennáris évet a törvényhatósági bizottság három évben rendelte beszámítani. A nyugdíjintézet alapszabályai ugy intézkednek, bogy a nyugdíjazások alkalmával a szolgálati idő 1878. évtől veendő számításba, a törvényhatósági bizottság azonban méltánylást érdemlő esetekben visszamehet a beszámítással 1867-ig. Szentmiklóssy Gyula nyugdíjazási ügyének előadása után névszerinti szavazást kérő ívet nyújtottak be, anélkül azonban, hogy ellenindítvány tétetett volna. Néhány percig tartó csönd után Szereoz Imre Bizottsági tag tette meg az ellenindítványt: hogy Szentmiklóssy Gyula szolgálati ideje csak 1878 évtől kezdve számíttassák s a törvényhatósági bizottság a kedvezményes beszámításnak ne adjon helyet. Majd Farkas Kálmán tb. főszolgabíró szólalt fel. A felszólalás kinos feszültséget keltett, miután senki sem várta, hogy egy régi tisztviselő érdekeit érintő ügyben a tisztikar kebeléből bárki — a nyugdíjintézeti választmány javaslatával szemben — felszólaljon. Farkas Kálmán tb. főszolgabíró azt hangoztatta, hogy Szentmiklóssy Gyula ellen a tisztújítás előtt fegyelmi vétségek miatt eljárás volt folyamatban és ha ezek miatt annak idején nem érdemelte meg, hogy eddig betöltött állására első helyen kandidáltassék, hogyan érdemli meg most szolgálati idejének kedvezményes beszámítását. Tudomása szerint a tisztújítás előtt az alispánnál Szentmiklóssy Gyula ügyében értekezlet volt. Kéri az alispánt, hogy a közgyűlés előtt ismételje azokat, amiket az értekezleten mondott s felvilágosítást kér a nyugdíjalap állására vonatkozólag. Árvay Lajos alispán kijelentette, hogy volt ugyan nála egy bizalmas megbeszélés, erre vonatkozólag azonban — miután teljesen bizalmas jallegü volt — nem nyilatkozik. Hasonló nyugdíjazásokra már volt precedens, ajálja a közgyűlésnek a nyugdíjválasztmány javaslatának elfogadását. Gróf Batthyány Pál főispán elrendelte a névéletet élhet. És mert nincs elég esze, sem szive. Fél a gondoktól, az élet terhoitől. O osak egyoldalúan érez. Csak a sötét oldalát látja a házasságnak. Nem gondolja meg, mennyi édes, tiszta, finom öröme van annak, aki szeretni tud s akit egy finom lelkű kedves, jó asszony szeret. No Isten áldja szomszéd ur, sajnálom magát. Maga aligha boldogan hunyja szemeit a nagy álomra. Eső akar lenni. Elbujt a nap. Imádom a napot! Kifeküdni a forró napon, egy virágos réten ! Fekete lenni, mint a oigány, boldog, mint a szabadság, neveletlen, mint a vadvirág. En nem ápolnám a sirokat. Mélyebb lenne az álom odalenn, ha a sirhalom elsimulna a földdel s vadvirág futná be helyét. Mondtam már, hogy nagyon neveletlen vagyok, egy kis pogány költészet van minden vágyamban és több szabadság, mint cifraság. Kibámulok az ablakon. Igy vonul el előttem sorba az élet. Tarkán, színesen, melegen. És ugy érzem, csodálatos bája van az életnek, mert a szeretet szemüvegén át nézek mindent. Az ablak nyitva van, fölszáll az élet zaja. A lelkem is nyitva áll, hogy amit látok, hallok, azon elmulassak, vagy elsírjak, csöndesen, egyedül. szerinti szavazást. Több jelenvolt bizottsági tag nem szavazott; néhányan a szavazás előtt elhagyták a teimet. Összesen 55 szavazatot adtak be ; 38-at a nyugdíjválasztmány javaslata mellett, 17-et ellene. Szentmiklóssy Gyulát tehát a közgyűlés teljes fizetésével nyugdíjazta. A folyó ügyek közül fontosabbak : Jóváhagyatott : Nagykanizsa város, Beosehely, Petrivente, Tótszentrnárton, Erdősfa, Tótszerdahely községek képviselőtestületeinek a Nagykanizsa—alsólendvai vasút építési költségeihez való hozzájárulás, illetve a négy utóbbi község részéről a hozzájárulás megtagadása tárgyában hozott határozatai. Rédics községnek négy uj országos vásár engedélyezése tárgyában a keresk. miniszterhez intézett kérelmét a közgyűlés pártolja. Csáktornya község azon határozatát, amellyel a község házának a postakincstár részére való eladását határozta el, a közgyűlés jóváhagyta. Jóváhagyást nyert Zalaegerszeg város képviselőtestületének a villamos művek megváltására vonatkozó határozata. A tápióbicskei osatában elesett honvédek emlékére felállítandó szoborra 100 koronát szavaztak meg. Ezeken kivül még nagy halmaz folyó ügyet intézett el a közgyűlés. A közigazgatási bizottság ülése. Zalavárinegye közigazgatási bizottsága mult héten tartotta szeptember havi ülését gróf Batthyány Pál főispán elnöklete alatt. Az alispán jelentette a bizottságnak, hogy augusztus hó folyamán a osendőrség a bíróságok hatáskörébe tartozó bűntett és vétség miatt 211 egyént jelentett fel. Ezek közül 39 a nyomozás során előzetes letartóztatásba helyeztetett. A kinyomozott bűncselekmények legnagyobb része az ember testi épsége és vagyon ellen irányult. Kihágások miatt a kir. járásbíróságokhoz 15, a közigazgatási hatóságokhoz 544 egyén lett feljelentve. Tüzesetet 17-et jelentettek, amelyeknél az összes kár 65.182 koronát tett ki. Ebből biztosítás által megtérült 30.263 K, fedezetlen maradt 38.919 K. A tűz keletkezésének oka 3 esetben gyújtogatás volt s 13 esetben nem volt kinyomozható. Amerikába szóló útlevél augusztus hó folyamán egy sem adatott ki. Népoktatás. Ezea időszakban a kir. tanfelügyelőség egyik legfőbb törekvése a tultömött iskolák orvoslására irányult. Ugyanis a vármegyében igen nagy a tultömött népiskolák és ennek folytán az iskolába fel nem vehető s így iskolázatlanul maradó mindennapi tankötelesek száma ; de felette nagy még az oly rendkívüli távolságokból történő iskolai csatlakozások száma is, melyek oktatási ós nevelési szempontból egyaránt károsak. Az összes érdekelt iskolák egyházi főhatóságai megkerestettek, ugyancsak a tultömött községi iskolák fentartói felhivattak a közigazgatási bizottság határozatával, hogy ugy a hitfelekezeti, valamint községi jellegű iskoláknál irányított szervezéseket végrehajtsák s a ma már megindítottakat pedig befejezzék, mert halogatás esetében az eddig élvezett vagy ezután élvezhető államsegély beszüntetésének az 1907 évi XXVII. tc. rendelkezéseiben gyökerező lehetőségén kivül, a polgári községek iskolaállítására vonatkozó, az 1868 évi XXXVIII. to. 44 §-ában megállapított kötelességek érvényre emelése iránt fognak az oktatás szellemi sikere s az iskolátlan tankötelesek beiskolázása érdekében intézkedések tétetni. Különben is miniszter ur az államsegélyek engedélyezése illetve kiutalása alkalmából minden indokolt esetben rámutat az illető iskola fejlesztésének szükségességére s záros határidőhöz kötött rendelkezései bizonnyal csak hatékonyabbá teszik az 1907 évi XXVII. tcikknek az iskolák személyi ós dologi állapotának feltételéhez fűzött nagyfontosságú intenoióját. Ezen időszakban rendkívül nagy volt a tanítói fizetés kiegészítése, vagy évötödös korpótlók cimén államsegélyt igénybevevő iskolák száma. Az 1893 évi XXVI. tc. alapján immár 27 községi iskolai tanító fizetés és korpótlók cimén 9835 koronát, 96 r. kath. tanító 27577 koronát, 8 református tanító 1950 koronát, 6 ág. ev. tanító 1106 .és 5 izr. tanító 1200 koronát, tehát 142 tanító összesen 41938 korona államsegélyt élvez évenkint. Az 1907 évi XXVII. tc. alapján 52 községi iskolai tanító 27467 korona, 164 r. kath. tanító 88216 K, 12 reform, tanító 6134 K, 9 ág. ev. tanító 5944 K és 8 izr. tanító 3400 K, tehát 245 tanító összesen 131161 korona államsegélyt élvez évente. Vagyis a két tc. alapján Zalavármegyében ezidő szerint 388 tanító 173099 K ávi államsegélyt élvez tanítói fizetés kiegészítése és korpótlék cimén. A fontosabb szervezések közül megemlítendők a sümegi községi fiu- és leányiskolák államosítása, a sümegi kisdedovoda államosítása, a dekanoveczi és domasineozi községi iskolák államosítása, a hosszufalusi községi iskola államosítása, Nyirvölgyön ós Szentilonán uj állami iskolák nyitása, amuravidi és kotori iskolának folyamatba tett államosítása, a szentkozmadombjai ós szentpéterföldi, valamint a zajki iskoláknak miniszter ur döntését váró államosítása, kislakosi és alsólendvai ág. ev. uj iskolák, a palinoveczi, paloveczi, egeraracsai, erdősfai iskolák államosítása. A muracsányi községi iskolának jövő tanévben állami kezelésbe vétele is ezen időszakban mondatott ki miniszter ur által. Miniszter ur rendeletére 1909 évre Zalavármegyében szervezésre ajánlott államosítások kapósán a kir. tanfelügyelőség különösen Viziszentgyörgy, I. Hegykerület, Szászkő és Kristóffalva közeégek iskolázásának rendezésére irányította miniszter ur figyelmét ezen időszakban felterjesztett 1159. számú jelentésében. Az ezen időszakban szervezett uj tanítói állásokkal együtt a megye tanítóinak száma 788-ig emelkedett, kik 448 iskolában látják el az oktatást. És pedig 11 polgári iskolában működig 59 tanító, 54 állami elemi iskolában 172 tanító, 70 községi elemi iskolában 112 tanító, 265 r. kath. elemi iskolában 385 tanító, 22 református elemi iskolában 23 tanító, 16 ág. ev. elemi iskolában 17 tanító és 10 izr. iskolában 20 tanító. Általános ismétlőiskola van 326 iskola mellett, gazdasági ismótlőiskola van 42 iskola mellett, a kisdedvédelmet 29 ovoda, 6 állandó gyermekmenedékház, 34 nyári menedékház, tehát összesen 69 gyermekvédelmi intézmény látta el. A királyi taufelügyelőség ezen tanévben 143 napot töltött külső iskolalátogatással. És pedig meglátogatott 47 állami iskolát, 23 községi iskolát, 90 r. kath. iskolát, 5 református iskolát, 4 ág. hitv. evang. iskolát, 6 izr. iskolát, 2 iparos tanonoiskolát, 18 kisdedovodát, 1 állandó gyermekmenedékházat és tizenegyszer a csáktornyai állami tanítóképző intézetet. Ötvennégy esetben pedig szervezési és építkezési ügyekben tartott tárgyalásokon ós értekezleteken vett részt. A vallás- és közoktatásügyi_miniszter ur 1908 évi 20164. számú rendeletéhez képest a magyar nemzeti hymnus szövegét és hangjegyeit feltüntető falitábl íkat ós kartonlapokra húzott nemzeti cimert minden iskola megkapta s egyben emlékezetébe hozatott a tanítóknak ós iskolaszékeknek miniszter ur 1907 évi 76000. számú körrendeletének azon figyelmeztetése, hogy ezen nemzeti jelvények kezelésére és megőrzésére kiváló gondot fordítsanak és hogy ezen nemzeti jelvények köztörvényi oltalom alatt állanak s az azok ellen elkövetett merénylet sulyoB büntetés alá esik. A magyarnyelvi és általános szellemi eredmény tekintetében kifogásolt muraközi községi és felekezeti iskolák orvoslása, fejlesztése, V. és VI. osztályokkal kifejlesztése s fogyatékos felszerelésük pótlása ügyében a vármegyei közigazgatási bizottság 1908 évi 2506. számú intézkedésével, az érdekelt iskolák tüzetes felsorolása kapcsán, a zágrábi egyházmegyei főhatóságot megkereste s eljárásáról a vallás- ós közoktatásügyi miniszter úrhoz jelentést tett. Közegészségügy. Augusztus hónapban az időjárási viszonyok a közegészségre kedvezők voltak. A hó 20-áig gyakori esőzés ós hűvös időjárás, azontúl száraz, meleg uralkodott. A felnőttek közegészségi állapota kedvező volt, kórjelleg nem uralkodott; a betegek száma csekély volt. A gyermekek egészségi állapota általában kielégítő volt, csak Zalaegerszegen és Zalalövőn lépett fel nagyobb számban a vörheny, amelynek megszüntetésére a kellő óvintézkedések megtétettek. Ézen kivül kevés számban észleltettek még az emésztő szervek hurutoe betegségei. A bejelentésre kötelezett fertőző bántalmak közül előfordult: ronosoló toroklob 9, hasihagymáz 9, kanyaró 18, vörheny 34, hökhurut 3,