Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-09-20 / 38. szám

4 » Zalamegye, Zalavár megyei Hirlap« 1908 augusztus 23. fültőm irigy lob 1, bárányhimlő 3 és vérhas 2 esetben. Rendőri boncolás teljesíttetett 1, külső hulla­szemle volt 7, súlyos testi sértés bejelentetett 8. Öngyilkosságot két egyén követett el, és pedig Horváth Ignác 21 éves aranyodi és Fitos Pál baktüttősi lakosok, akik felakasztották magukat. Véletlen szerencsétlenség folytán 2 egyén halt meg, Lovrencsics Antal 4 éves és Pálfi Dömötör 5 éves őrségi lakosok fürdés közben vizbe fulladtak. Szerencsétlen szülés 2 esetben volt. A gyer­mekek mind a két esetnél meghaltak. Hét évnél fiatalabb gyermekek kötelező gyógy­kezelése 38 esetben mulasztatott el. Pénzügy. Augusztus hó folyamán egyenes adóban befolyt 638.699 K 79 f, mult év augusztus havában pedig 607.793 K 17 f, az idei befizetés tehát 30.906 K 62 fillérrel több. Ez évi augusztus végéig 2.012.875 K 45 f, mult évi augusztus végéig 2.381.019 K 02 f, a bevétel tehát 368.143 K 57 fillérrel csökkent. A jelenleg fenálló hát­ralék a folyó évi kivetés ós mult évi hátralék 50 °/ 0-át teszi. Hadmentességi díjban mult hó folyamán 5027 K 29 fillért, augusztus végéig 21155 K 77 fillért vettek be. A bevétel 12.185 K 98 fillérrel esett. Bélyeg és jogilletékben 1908 augusztusban befizettetett 107.293 K 79 f, mult év hasonló időszakában 121.660 K 89 f. A bevétel csökkent 14167 K 10 fillérrel. A mult hó végóig befolyt 680 336 K 25 f, 1907 évben pedig 766.519 K 64 f. A befizetés 86.183 K 39 fillérrel kevesebb. Illeték egyenértékben 5888 K 03 fillér volt a bevétel augusztus hóban. A mult hó végéig a bevétel 4161 K 10 fillérrel esett. Fogyasztási és italadóban a mult hó folyamán 333.483 K 22 fillért vettek be. Ez 'évben augusztus végéig 1.721.536 K 67 f volt a bevé­tel, ami a mult évi bevételhez viszonyítva 97.226 K 97 f csökkenést mutat. Italmérési illetéket augusztusban 4785 K 78 fillért, a mult hó végóig 53634 K 39 fillért fizettek be. A bevétel e cimnél 489 K 33 fillér­rel emelkedett. Dohány jövedékben a mult hóban 236.985 K 86 f, augusztus végéig 1.843.371 K 39 f volt a bevétel, amely a mult évhez képest 43.118 K 40 fillérrel javult. Sójövedékben augusztusban 11400 K 20 f, a mult hó végéig 66.667 K 74 f folyt be. A bevé­tel 8538 K 22 fillérrel csökkent. Leirtak a mult hónapban 13992 K 01 f egyenes adót és 1694 K 36 f hadmentességi díjat, fizetési halasztást 18, ideiglenes házadó mentességet 17 esetben engedélyeztek. Közgazdaság. Augusztus havában az eddigi abnormis száraz időjárás megváltozott. A leesett kellő mennyiségű osapadék kedvező befolyással birt ugy a vetett takarmányok mint a sarjú fejlődésére és a vetési olőkészítő munkálatokra. E hó folyamán a gazdák még egyrészt a eeéplési munkálatokkal voltak elfoglalva, más­részt azonban teljes erővel a vetési és vetést előkészítő munkálatokhoz láttak. Az e hó folyamán még folytatott cséplósek az eddigi várakozásoknak feleltek meg. A még kint levő termények, a kapásnövónyek termését a kedvező időjárás jótékonyan befo­lyásolta. A tengeri általánosan jó termést igér. A megye északkeleti részében ugyan nem felel meg az állapot az átlagnak, miután azonban a megye déli és délnyugoti része szolgáltatja e terményben a legnagyobb contingenst, az átlagra az itteni rosszabb viszonyok nem sok befo­lyással birnak. A répa fejlődése az esőzés következtében oly mérvű, hogy jó közepes termésre számíthatunk. Sajnos a burgonyánál már nem nyilatkoz­hat unk ily kedvezően, habár az esőzés itt is éreztette jótékony hatását, azonban az ujabban nagy mérvben nálunk is fellépett burgonya betegségek, a levélfodrosodás és gyürüs betegség a termés nagy részét tönkretették. Az ily beteg­ségben levő burgonyáknak természetesen az esőzés sem használt semmit. A betegség mérvével azt mondhatjuk, osak az intelligens gazdák vannak tisztában s a kisgazdák jobbára a szárazság hatásának tulaj­donítják a burgonya gumó fonnyadását és a levelek elszáradását. Félő, hogy a jövő övben a megtámadott gumók elvetésével fog még csak a baj teljes mértékben fellépni. A takarmány neműek a kedvező időjárás követ­keztében szép fejlődésuek indultak. A sarju­termés, melyet a szárazság már-már megsemmi­süléssel fenyegetett, habár nem mondható kivá­lónak, mégis oly eredménnyel szolgál, hogy ebben a takarmányszük évben lényeges ténye­zőt fog képezni. A mohar, köles, csalamádé és tarlórépa szin­tén némi terméssel biztatnak. Amily kedvező volt az időjárás a takarmány­nemüekre és a vetési munkálatokra, ép oly hátrányos volt a szőlőkre. A már érni kezdő korai szőlőfajták a sok esőzés következtében repedezni ós rothadni kezdtek. Az időjárás állandósulása esetén azonban az igy származott kár még elenyészőnek mondható. Az állatállomány takarmányozása e hóban kedvezőbb volt. A fejlődésuek indult lucernások és vetett takarmányok szolgáltattak annyi zöld takarmányt, hogy az állatállomány táplálására nem volt szükséges a téli készleteket igénybe venni. Az állategészségügyi viszonyok a mult hóban, habár a sertésorbánc és sertésvész gyakori ese­teivel találkozunk, mégis elég kedvezőknek mondhatók. Az állatvásárok forgalma e hóban nagyon élénk volt. Főleg a hó elején, amidőn a rossz takarmánytermési kilátások következtében mint­egy pániüszerüleg igyekeztek a gazdák fölös állatállományukon túladni, lett sok, főleg neven­dék állat eladva. Az idegen, legkivált olasz kereskedők sok növendék állatot vásároltak össze. Valószínű, hogy ennek kihatását, habár nem is teljes mérvben vett depekoratió alakjában, de az állatállomány számszerinti szaporodásának vissz»­esésében a jövő években meg fogjuk érezni. Az állatárak a hó elején még meglehetősen nyomottak voltak. A hó közepe felé egyrészt a beállott kedvezőbb időjárás következtében, másrészt a nagy kereslet miatt az árak meg­lehetősen emelkedtek. A gabonaárakra nem volt a mult hónap kedvező. Dacára annak, hogy termésünk nem érte el a legutolsó 5 év átlagát s daoára annak, hogy a rossz takarmánytermés következtében sok gabonaféle fog feltakarmányozásra kerülni s igy az eladó készletek csökkenni fognak, a gabona árak nemcsak hogy nem tartották meg eddigi nívójukat, hanem lényegesen estek. A bor illetve must árakra vonatkozólag eddig még teljes határozatlanság uralkodik. Eladások még eddig nem történtek, ugy hogy az árala­kulásról nem lehet teljesen tiszta képet alkotni. Tekintettel azonban a mult évről megmaradt csekély készletre, valószínű, hogy a mustokért elfogadható árakat fognak fizetni. Közgazdasági állapotunk jellegzetes eseménye gyanánt a takérmánvhiány rémét kell felemlí­tenünk. Habár az őszi időjárástól még nagyon sok függ s habár a takarmányhiány leküzdé­sére a legmesszebbmenő intézkedések megtótet­tek az illetékes faktorok által, mégis ez óv a takarmányhiány s az állatok nehéz teleltetó­sónek jegyében fog záródni. Állategészségügy. A haszonállatok egészségi viszonyai augusztus hóban valamivel kedvezőb­bek voltak, mint a megelőző hónapban, mert habár a shivatalból jelentendő ragadós betegsé­gek elterjedésében alig állott be lényegesebb változás, a fertőzött terület mégis valamivel kevesbedett, amennyiben a fertőzött községek száma a megelőző hónappal szemben 77-ről 66-ra csökkent, másfolől pedig a hivatalból jelentendő betegségeken kivül egyéb betegségek nagyobb mértékbsn ezúttal nem fordultak elő. Lépfenével fertőzve volt 17 község, a hó fjlyamán megállapíttatott további 7 községben, megszűnt 20 községben, fertőzve maradt 4 köz­ség. — Veszettséggel fertőzve volt 1 község, ahol a betegség a hó folyamán meg is szűnt. — Ivarszervi hólyagos kiütóssol fertőzve volt 2 község, a hó folyamáu megállapíttatott további 4 községben, megszűnt 2-ben, fertőzve maradt 4. — Rühkórnd fertőzve volt 4 község, megszűnt kettőben, fertőzve maradt 2 község. — Sertés­orbánocal fertőzve volt 12 község, a hó folya­mán megállapíttatott 13 községben, megszűnt 6-ban, fertőzve maradt 17 község. -- Sertésvész­szol fertőzve volt 41 község, a hó folyamán megállupíttatott 11 községben, megszűnt 15 ben, fertőzve maradt 31 község. Egyéb betegségek közül észleltetett a paosai, sümegi, egerszegi ós szentgroti járások területén a sercegő üszök, továbbá a paosai és perlaki járások területén a vérhas, kisebb helyi járvány alakjában. Vódőojtások lépfene, sercegő üszök és sertés­orbánc ellen eszközöltettek 13 gazdaságban, továbbá 3 községben kisgazdák állatain. Az állatvásárokon, egyes egyébként is osak gyéreu látogatott vásároktól eltekintve, közepes felhajtás mellett igen jelentékeny adásvételi forgalom fejlődött ki, külföldi vevők és pedig legnagyobb részben olaszok vásárlásai következ­tében. Aktualitások. (Végletek.) Az emberiség fejlődésének történe­tében, az uralkodó eszmék forrongásának és kialakulásának korszakaiban a végletek rend­szerint találkoznak. Nem uj jelensége ez a mának, hanem a haladásnak örökös törvénye, amely újra megismétli a jelenségeket. Egyptom papyrusai, obeliszkjei, ékirásos téglái, Babylon emlékei, a görög és római világ históriája mind beszélnek a végletek találkozásáról, az egymással homlokegyenest ellenkező eszmék harcáról. Évezredekkel és évszázadokkal ezelőtt a nagy társadalmi harcok küszöbén épugy fel­hangzott a vészkiáltás, mint ma: veszni indu't az emberiség, a társadalmi rend, a kultura, amely­nek sirját ássa a reakció, alapjait rengeti az eszeveszett elégedetlenség és forradalmi szellem. Es az emberiség azért nem veszett el, a kul­tura is diadalmasan kiállotta a nagy harook meg­próbáltatásait, a társadalom megtalálta a kor­szerű rend uj formáit és kereteit s az eszmék haroából uj diadalmas igazságok születtek. Amikor a kath. nagygyűlésről szóló tudósítá­sokat 8 a vörös lobogó alatt rendezett tünteté­seket olvasom; araikor fülembe hat az ájtatos zsolozsma, a másik oldalon pedig a zűrzavaros iárma: visszatekintek a múltba, amelynek tanul­ságai megnyugtatják az embert afelől, hogy a végletek találkozása nem okoz mindig pusztulást és azt nem a véletlen, hanem örök törvény­szerűség rendezi. Annak az eszeveszett és roszhiszemű mozga­lomnak, amely templomon és hazán kivül keresi a tömegek boldogítására alkalmas eszközöket, minden téren erős reakciót kellett támasztani. Gazdasági téren a tőko szervezkedése áll szem­ben a felforgatókkal, szellemi téren pedig a templom, a vallás ós a pap. A mult századok elcsitították a vallási ellentóteket; a felvilágo­sodás megteremtette a türelmet. A templomok­ban békén imádkoztak 8 kereste az isteni igaz­ságokat és a lelki megnyugvást mindenki a maga hite szerint. A faji, gazdasági és társadalmi kérdések kiküszöbölődtek a hitélet ós felekeze­tek életének keretéből. Az élet más térre utalta a hittel és válással össze nem függő problémákat s a templomok körül nom dult harc; az oltárokon a béke és emberszeretet tüze égett. Ekkor támad fel az őrült szenvedély, amely a templomokra uszítja a tömegeket, le akarja rombolni az oltárokat s amit az emberi lélek eddig megfoghatatlannak, magasztosnak, meg­nyugtatónak tartott, azt a sárba akarja taposni, hogy a hit helyett őrült vágyakkal töltse be az emberek szivét, mert csak az őrült vágyak és vakmerő remények szülhetik a uagy társadalmi forradalmat. A templomok ajtóit döngetik. A templomokat pedig csak a hit fegyverei védelmezhetik. Az utcákon végigvonul a vörŐ8 b bogó s nyomában százezrek kiáltják a világfelforgató forradalom jelszavait. A templomok ajtóit tehát védelmezik az isteni igizságok íegyveieivei s a félelmes vörös zászló­val szemben a mély hit külső jeleivel ós bizony­ságaival felvonul egy ájtatos, hivő és hitvalló tömeg. Lehetetlen volt, hogy a templomok ne vála­szoljanak az ostromlóknak. A vallási fanatizmus nem mag'tói tánud fel s amikor nagy tömeg,-k ' vonulnak ki az u'oákra, hogy bizonyságot tegye­nek n maguk hitérő!: ez csak dokumentuma nrinnk, hogy a templnurombolókkal szemben áll az íclesia militans, amely állja a harcot s véde­kezik. Minél tovább halad nyaktörő utjain a sz >ciál­demokráoia és az áltudomány, annál nagyobb lesz az ellenállás és annál sűrűbb lesz az a

Next

/
Thumbnails
Contents