Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-07-12 / 28. szám

1908 auguaztus 16. » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap« 3 polgármester lázas alkotási vágya, az ujabb terhek ellen küzdő városatyák aggodalmaskodása mindig ütköző pontra kerültek. Később beleszólt a politika is, amely végleg kiélezte a helyzetet. Majd következett egy hosszú interregnum, amely alatt csak döcögött a város szekere s felgyűlt a sok baj. Végre két hosszú esztendő után a rendes kerékvágásba zökkentünk s beköltözött a városházára a csendes munka, amelynek áldásai nem fognak elmaradni. Á közélelmezés biztosítására irányuló akcióról már megemlékeztünk. Dr Korbai Károly polgármester erélyes kézzel nyúlt a kényes kérdéshez, előterjesztést tett a hatósági mészárszék felállítása iránt s a piaci elővásárlás korlátozására vonatkozó szabályrendelet is megalkottatott. A hatás nem maradt el. A mttrbahus ára 16 fillérrel csökkent. A mult héten egy ujabb és életrevaló tervről hallottunk. A piacon rettenetesen megdrágult a zöldség s a főzelékféle. A drágaság oka természetesen a nagy szárazság, de oka az is, hogy Zalaegerszegen és vidékén piacra dolgozó zöldségkertészet alig van. A nép csak ugy mellékesen és minden tervszerűség nélkül üzi a zöldségtermelést, az eredményt teljesen rábizza az Úristenre. Öntözésről, okszerű kertgazdaságról természetesen szó sincs. Ha jó idő jár és van felesleg, behozzák a piacra, ha szárazság uralkodik, akkor nincs semmi s a vidékről hozott holmit méregdrágán kell megfizetnie a fogyasztónak. Ezen akar segíteni a polgármester azzal, hogy a város tulajdonát képező Zala menti földeken bolgár kertészeket óhajt letelepíteni. Eltekintve attól, hogy a város tulajdonát képező földek egy része a Zala áradásainak ki van téve, a terv nagyon könnyen kivihető, mert bolgár kertész olcsó haszonbérért mindig akad. Nagy előnye a Zala menti földeknek az, bogv szárazságban is könnyen öntözhetők s a talaj összetétele kerti művelésre kiválóan alkalmas. A közönség pedig nagy hasznát látná a kertészeteknek, amelyek, minden időben biztosítanák szükségleteinek fedezését. Sajnos, amikor zöldségkertészet létesítéséről van szó, bolgárokra kell gondolnunk, mert nálunk sem vállalkozási kedv, sem szakértelem nincs. A mi népünk ma még nem szereti a kerti gazdálkodást. De meg lehetne vele kedveltetni s meg lehetne rá tanítani. Ha látná a bolgárok virágzó üzletét, néhány év múlva kedvet kapna a kertészkedéshez a magyar ember is. Zalaegerszegen elég sok a szegény ember ahoz, hogy szívesen használja fel a munkaerejét a napszámnál jutalmazóbb kertészkedés terén. Ezért egyelőre csak kisebb területet kellene bolgároknak haszonbérbe adni s a nagyobbat fenn lehetne tartani helybeli jelentkezek számára. Lassanként a Zala mentének mint] nagyobb területe kerülhetne kerti művelés alá s nemcsak a helyi piac igényei volnának kielégíthetők, hanem a kertészek Bécs felé felé való kivitelre is dolgozhatnának. Az első lépést mindenesetre meg kell tenni s a város vezetősége ezzel megteremti a lehetőségét annak, hogy a Zala vizével öntözött kertek uj jövedelmi forrássá váljanak a nép részére. — — — Tisztelt polgártársaim, ha elsétáltok a varosháza előtt, nézzetek fel annak erkélyére. A hölgyek se sajnáljanak egy tekintetet, mert a virágos erkély kedves látvány és szép példaadás. Milyen kedvesek a tarka, lecsüngő virágok a zöld levelek között. A virágok kultuszu annyira széppé, vonzóvá tud tenni egy várost; annyira kedves foglalkozás, hogy igazán megérdemli a rá fordított csekély áldozatot. A nagy világvárosokban is fellendült a virágkedvelés. Erkélyek, ablakok nyiló virággal vaDnak díszítve s ahol egy talpalattnvi földet szabadon hagynak az épületek, virágot és fát ültetnek a szorgalmas kezek. Vegyünk példát a városház erkélyéről. A komoly muukának szentelt középületre is poétikus hangulatot varázsol néhány szál virág. Milyen szép volna, ha minden erkélyen, ablakban, udvaron virágok nyílnának I * * * (A földmunkások és sztrájkolok.) Magyarország áldott földje mindent megterem. A szociáldemokratákat azonban cserben hagyta. Hiába vetegették a dudvát. Egy ideig burjánoztak a népbolondítók vetései, de azután elcsenevészedtek s ma már békességesen dolgozik a nép a mezőkön. Munkásmozgalomnak hire sincs; az izgatók jobban félnek a kaszanyéltől, mint a csendőrszuronytól. De ha a földmunkások józanabb belátásra jutottak is, a városokban még mindig virágzik a sztrájk, az osztályharc e veszedelmes és kártékony kinövése, a nemzeti termelés rákfenéje. Legújabban a budapesti gázgyári munkások játszották végig a komédiát s terrorisztikus eszközökkel rémitgették a fővárost. A sztrájkok oly nagy számával, a szünetelő munkások oly tömegével, az anyagi és erkölcsi károk oly halmazával találkozunk naponta, hogy ezen ádáz harcot nem tekinthetjük a munkaadó és munkás magánérdekű küzdelmének, hanem nagyjelentőségű nemzeti és állami ügynek, közérdekű feladatnak, melynek szanálása a törvényhozásra vár. A sztrájk egész nemzeti iparokat tesz tönkre azáltal, hogy megfosztja azokat eddigi piacuktól. Kerékkötője a fejlődésnek, gyilkosa sok egészséges vállalatnak. Gazdasági rombolása mellett azonban nagyok a sztrájk erkölcsi kárai is. Széles társadalmi rétegekben felidézett nagyfokú izgalommal, valamint az átkos osztálygyűlölet fokozásával a társadalmi békés együttműködést, a szociális megértést megbontja. A sztrájk ürügye alatt a szociáldemokrácia lábbal tiporja a munkához való jogot. A szabadság nevében ugyanannyit tesznek tönkre, ha a párt rabigájába bel t nem nyugszanak. Senki sem tagadja ma már a sztrájk jogosultságát, mely a munkaerő szabad árusításán alapul. A munkás tetszése szerint értékesítheti munkaerejét, de lehetetlen, hogy e szabadság a munkára való jogot sértse, hogy a szervezkedés jogos sztrájk kény szert vonjon maga után. Ezért a sztrájkkérdés rendezésénél különösen két szempontot kell figyelembe venni. Egyik a szakszervezetek elhatalmasodásának megszorítása. A szakszervezetek ugyanis nálunk inkább politikai, mint gazdasági szervek. A sznciálista párt uralja őket, sztrájkpolitikájukat ez diktálja, A munkára való jog: ellen is csak azért támadnak a szakszervezetek, mert ez a párt érdeke. A szakszervezetekbe belépő munkások a szociáldemokr ícia erősítői és azért egyesülnek mindig a politikai és gazdasági harcokban. Hogy egyrészt a szakszervezetek elhatalmasodásának, másrészt a szociáldemokráciától való függésüknek véget vessünk, nagyon fontos, hogy a szakszervezetek ellenőrzése kibővíttessék, a politikai uralom onnan kiküszöböltessék és sztrájk esetén is dolgozó munkások tllen irányult megfélemlítés megbüntettessék. A szakszervezet mai korlátlanságának megszorítása, a dolgozó munkásnak a terrorizmus elleni védelme legyen a vezető szempont a sztrájkkérdés reudezésénél. A szakszervezet erkölcsi és anyagi felelősséggel terheltessék meg. A második szempont, amely kell hogy súlyosan latba essen, a sztrájknak egyes üzemeknél való teljes eltiltása. Minden nemzet megvédi a termelés azon ágait, melyeknek szünetelése veszedelmes hatással van az egész társadalomra nemcsak gazdasági, hanem közbiztonsági szempontból is. Vannak üzemek, melyeknek szünetelése lehetetlenné teszi nemcsak azon iparágat, hanem az egész ország produktív munkáját. Ilyen például egy vasúti, mezőgazdasági stb. sztrájk. A sztrájkkérdés szanálásánál okvetlen be kell venni mindazon üzemet a sztrájk tilalmába és azokat büntetőjogi kategóriává minősíteni, amelyek nélkülözhetetlenek és rövid szünetelésük is óriási zavarokat okozhat. A szociáldemokrácia mindig ezen üzemekre törekszik befolyást szerezni, mert így hatalmi kérdésekben nagyot sújthat a polgári társadalmon. Láttuk, hogy legutóbb a gázgyári munkások eseténél mennyire exponálta magát. Miért ? Mert a gázgyári munkásságra egy tömegsztrájk alkalmával nagy szerep vár. Nekik kell sötétséget csinálni, hogy a közbiztonság, magánvagyon szabad préda legyen, hogy a békés polgárság megijedjen. Csak ugy lehetséges majd a sztrájkkérdés rendezése, ha a társadalmilag nélkülözhetetlen ipar, illetve termelési ágakat kivonjuk a sztrájk szabadsága köréből és szigorú rendszabályokkal a sztrájktilalmat biztosítjuk. Jegyzőink gyűlése. Zalavármegye községi- és körjegyzők egylete 1908 évi julius hó 28-ik napján d. e. 9 órakor Keszthelyen, a városháza közgyűlési termében tartja évi rendes közgyűlését. Tárgysorozat: 1. Elnöki jelentés. 2. A rendes tagok névsorának felolvasása. 3. Az 1907. év julius hó 25-től az év végéig és az 1908 január 1-től julius hó 27. napjáig terjedő időkről szóló egyleti számadás felülvizsgálása. 4. Az 1909. évi költségvetés megállapítása. 5. A magyarországi községi és körjegyzők központi egyletének járó tagsági díjak utalványozása. 6. A magyarországi községi és körjegyzők egyleti elnöksége több rendbeli megkeresésének előterjesztése. 7. Biharvármegye községi és körjegyzők egylete megkeresése a segédjegyzői és irnoki állásoknak megyei segéllyel leendő szervezése tárgyában. 8. Pestvármegye községi és körjegyzők egylete megkeresése a községi és körjegyzők nyugdíjszabályzatának módosítása iránt. 9. Vasmegye községi és körjegyzőinek egylete megkeresése a községi és körjegyzők, úgyszintén az aljegyzők fizetésének újból leendő megállapítása, a segédjegyzői állásoknak szervezése s a segédjegyzői elnevezés megszüntetése tárgyában. 10. A zalaegerszegi és novai járásköri egylet indítványa annak előterjesztése tárgyában, hogy az ügyviteli utasítás 31. §-ának az egész vonalon érvény szereztessék. 11. U. a. indítványa a községi és közjellegü hirdetményeknek a vármegyei hivatalos lapban leendő ingyenes közzététele s ennek folytán jogerőre emelkedése tárgyában. 12. U. a. indítványa a községi bizonyítványoknak a községi és körjegyzők által történendő aláírása s a hivatalos kiadmányok kizárólag ezek által leendő aláírása tárgyában. 13. A perlaki járásköri egylet kérelme Kele György síremlékére egyleti adományozás iránt. 14. A tapolcai járásköri egylet indítványa az országos jegyzői közgyűlésre kiküldendő megbízottak bizonyos sorrendszerü kijelölése tárgyában. 15. U. a. indítványa : a) a segédjegyzői állások rendszeresítése; b) a községi és körjegyzők részére szabadság engedélyezésére nézve a főszolgabirák megbízatása ; c) a törvényhatósági pótadónak a községi kölségvetésekbe leendő felvétele iránt. 16. Kisfal udi Márton boezföldi körjegyző egyleti tag által a mult évi közgyűlés megbízása folytán kidolgozott „Tüzrendészeti szabályrendelet tervezet" előterjesztése. 17. U. a. indítványa a törvényhatósági ut- és BITUMINA tiszta bitumenből készített valódi aszfalt tetőlemez, tartós, tűzbiztos, szagtalan kátrányozást vagy egyéb mázolást nem igénylő tetőfedőanyag BITUMINÁVAL fedett tető bemeszelve szép fehér marad ős kitűnő védelmet is nyújt a nap melege ellen. BITUMINA RÉGI ZSINDELYTETŐK ÁTFEDÉSÉRE IS KIVÁLÓAN ALKALMAS. Csakis védjegygyei ellátott tekercseket fogadjunk el. Gyári főraktár Zalaegerszeg és vidéke részére: BREINER BENŐ íákereskedésében ZALAEGERSZEGEN.