Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-07-12 / 28. szám

4 »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 1908 július; 12. pótadó főkönyvek szabályszerű lezárása és egyeztetése tárgyában. 18. U. a. indítványa a községi költségvetések és számadások elkészítése és beterjesztése tárgyában kiadott 9532/ni. 908. számú alispáni rendelet módosítása tárgyában. I 19. U. a. indítványa a hagyatékleltározásokra vonatkozó 95465/B. M. 1895. számú rendelet 3. §-ának módosítása tárgyában. 20. Néhai Verbanesics Nándor volt murakirályi körjegyző, Verbanesics Gyula nevű fia állandó segélyezése iránti kérvénye. 21. Freind Róbertné, volt tótszentmártoni körjegyző özvegyének segély iránti kérvénye. 22. Nagy Sándor nyugdíjazott belatinci körjegyző tagdíj hátralék elengedés iránti kérelme. 23. Tagdíjhátralékok rendezése. 24. Egyleti tagok felvétele. 25. Indítványok tárgyalása. 26. Az országos jegyzői közgyűlésre kikiildendő egyleti képviselők megválasztása. 27. A jövő évi közgyűlés helyének kijelölése. 28. Tisztújítás megejtése. Zalavármegyei Gazdasági Egyesület közleményei. A mezőgazdasági érdekképviselet. Hosszas előkészítő munkálatok után végre a gazdatársadalom egy eddig nélkülözött hivatalos érdekképviseleti szervhez fog jutni. A gazdatársadalom, azt mondhatjuk, ecidig minden képviselet nélkül állott, rábizva a kormány és a hatóságok jóindulatára. Hogy a mai változott viszonyok között, a szociális eszmék nagy harcában a gazdatársadalom sem maradhat érdekképviselet nélkül, az nyilvánvaló. Vannak még ma is olyan gazdák, talán gazdasági testületek is, akik az érdekképviselet szervezését ellenzik, vannak olyanok, akik annak a megoldási módjával, tervezetével nincsenek megelégedve. Az indító okokat ezeknél vagy a kellő tájékozottság hiányának, vagy a sértett önéizetnek kell betudnunk. A törvényjavaslatot, melynek elkészültét Darányi Ignác földművelésügyi minister a junius hó 23-án Párádon tartott gazdagyülés alkalmával jelentette be, csak örömmel kell üdvözölnünk és pedig azért, mert nemcsak érdekeink megvédésére fog szolgálni az érdekképviselet, hanem a gazdálkodási rendszer fejlesztésére s igy a gazdálkodók jólétének emelésére is lényeges befolyást fog gyakorolni. A szervezés mikéntjével, azt hiszem, ma senki sem lehet tisztában; a végleges megoldás az adott viszonyoktó

1 függ. Ép ez okból nagyon helyes a törvény intentiója, amely szerint a kezdeményező lépések\ megtétettek, a kamarák kiépítése megkezdetik, egyúttal azonban tág tér hagyatik azoknak a szükséglet szerinti továbbfejlesztésére. Azt hiszem, minden gazda át van hatva azon tudattól, hogy ma már elkerülhetetlenül szükséges a kamarák létesítése. Hogy milyen lesz azok első szervezete, hol lesznek azok székhelyei, milyen számban lesznek felállítva, az egészen indifferens, fő az, hogy az érdekképviselet meglegyen, melynek szervei a szükséghez mérten tovább fejleszthetők, az egész kamarai hálózat kiépíthető lesz. A mezőgazdasági kamarák szerepkörét vázolandó, azt mondhatjuk, hogy tevékenységük sok tekintetben épen olyan hatáskört fog felölelni, mint amilyen hatáskörrel a gazdasági egyesületek dolgoztak. Csakhogy amig a gazdasági egyesületek anyagi és sol;szor kellő szellemi erők hiányában hathatós tevékenységet nem tudtak kifejteni, addig a kamarák a gazdasági egyesületekkel, mint azok végrehajtó szerveivel karöltve a mai viszonyoknak és kulturális állapotoknak megfelelő nagy dolgok véghezvitelére lesznek képesítettek. Tekintettel arra, hogy a gazdasági kamarák nemcsak a társadalmi mozgalmak szervezésével, a mezőgazdasági ku'tura emelésével, a mezőgazdasági szakértelem továbbfejlesztésével fognak kizárólag foglalkozni, hanem a me/.őgazdasági törvények és rendeletek végrehajtásánál, úgyszintén azok megalkotásánál szerepet fognak maguknak kérni, illetve a törvény részükre ilyen szerepet biztosít, tevékenységük sokkal nagyobb hatáskörrel íog érvényesülni, mint ahogy a gazdasági egyeletek tevékenysége eddig érvényesülhetett. Mielőtt e gazdasági kamarák felett véleményt nyilvánítanánk, nem szabad elfelejtenünk azt, hogy ezen intézmény nem a kormány által ránk erőszakolt dolog, hanem a gazdaközönség régi óhajának megvalósulása. A kamarák szervezése tulajdonképen a gazdák, a mai gazdatársadalmi szervezetek kezébe lesz letéve s igy nem kételkedhetünk abban, hogy a gazdaközönség, saját jól felfogott érdekében azok létesítése körül az őt megillető szerepet betölteni fogja. A részletes törvénytervezetre kitérni e helyen, annak terjedelmességére való tekintettel, nem lehet s mivel az úgyis még megvitatás tárgyát fogja képezni, szükségtelennek tartom annak részletes ismertetését, annyival inkább is, mivel a szaklapok ezzel úgyis kimerítően foglalkoztak. Röviden csak arról akarok megemlékezni, hogy a törvénytervezet kidolgozása Rubinek Gyula és Bernát István kezeiben olyan szakavatott kezekbe volt letéve, hogy a gazdatársadalom a legnagyobb megnyugvással fogadhatja annak az eredeti tervezet szerinti megvalósítását, mivel abban a gazdák érdekeiről a leghathatósabban gondoskodva van. -kJegyzőkönyv, felvétetett a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület 1908 évi junius hó 27-én Keszthelyen tartott rendes közgyűlésében. Jelen voltak: Hertelendy Ferenc elnöklete alatt Arvay L íjos, gr. Batthyány József, gr. Batthyány Pál, Berger Károly Lajos, Bogyay Elemér, Bogyay Máté, Bottka János, dr Csanády Gusztáv, DrCsák Károly, Csertán Károly, Eitner Sándor, P^landortfer Ignác, Gruner Károly, Hayden Sándor, Háry Dezső, Heimler József, Koller István, Malatinszky Ferenc, Nunkovits Vilmos, Oltay Guidó, Páltfy László, Riedl Ferenc, Szádeczky Géza, Szily Dezső, Takách Imre, id. Thassy Imre, iij. Thassy Imre, Vida József (Alsópáhok), Vizlendvay Sándor. Elnök a tagok üdvözlésével a gyűlést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére Flandorffer Ignác és itj. Thassy Imre urakat kéri fel. Mindenekelőtt szomorú kötelességet kell teljesítenie, amidőa Dr Kalyi9 Iván, egyesületünk igazgatóválasztmányi tagjának elhunytáról megemlékezik. Azt hiszi, a közgyűlés osztatlan beleegyezésével találkozik, midőn indítványozza, hogy KaljÍ9 Iván, mint az egyesület ügybuzgó tagjának emléke jegyzőkönyvileg megörökíttessék. Közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadja. Néhány fontos momentumról óhajt megemlékezni, melyek a gazdaközönséget közelebbről érintik. Mielőtt azonban erre kitérne, mivel Darányi Ignác földmüvelésügyi minister jubileuma óta az egyesület közgyűlést nem tartott, azon távirati üdvözlésen kivül, mellyel elnök Darányi Ignácot jubileuma alkalmával felkereste s melyre őexci:llentirfja meleg hangú táviratban válaszolt, indítványozza, hogy Darányi Ignácot a közgyűlés jubileuma alkalmából jegyzőkönyvi feliratban üdvözölje. Közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadja. A legutóbbi időben két fontos nyilatkozat hangzott el és pedig olyan helyről, mely a gazdákra nézve a legmérvadóbb. A f. hó 23 án Párádon megtartott oja/.daszövetségi gyűlésen Darányi Ignác földművelésügyi minister kijelentette, hogy a mezőgazdasági érdekképviseletre vonatkozó törvényjavaslatot elkészítette s azt még ez év folyamán a parlament elé akarja vinni, hogy az törvényerőre emelkedhessék, mielőtt még az általános titkos választói jog alapján összeülő parlament egybegyűlne. Ezen törvényjavaslat a gazdasági egyesületek sorsában lényeges változásokat fog előidézni. Hogy ezen változások csak előnyére lesznek az egyesületeknek s a gazdaközönségnek, az kétségtelen. Ma, midőn minden termelési ágazat hivatott érdekképviseleti szervekkel el van látva, ezen kijelentését a ministernek csak örömmel kell fogadnunk, örömmel pedig azon szempontból, mivel ép a gazdaközönség évtizedek óta hangoztatott kívánsága teljesül az érdekképviselet szervezésével. Egyebekben pedig nem a kormányhatalom által ránk oktrojált intézmény lesz ez, hanem olyan intézmény, melynek létesítését a gazdasági egyesületek s a gazdaközönség már rég sürgették. Darányi Ignác földművelésügyi minister kijelentése szerint a gazdálkodási rendszert csak ugy tudjuk megmenteni, ha a birtokos osztály gerincét képező középbirtokosokat is megmentjük. A középbirtokos osztály elvérzésének nem ezen osztály léhasága az oka, hanem a váratlan átmenet, mely a gazdasági rendszerben beállott s melyre az nem tudott kellőkép előkészülni. A társadalmi rendszer átalakulásának folyományaként átalakulás munkálatait a középbirtokosságnak kell kezébe venni, mert ha ezt nem tudja tenni vagy tenni elmulasztja, ezen körülmény végzetessé lehet a magyar gazdaközönségre nézve. Végzetessé válhat ezen körülmény azért, mert ha az irányítást olyan elemeknek engedjük át, amelyek arra nem hivatottak, az átalakulás iránya a gazdáknak nem előnyére, hanem hátrányára fog válni. Helytelen átalakulás mellett a gazdálkodási rendszer s közvetve a gazdák existentiája s a nemzetgazdasági vagyon is veszélyeztetve lesz. Az érdekképviseletre vonatkozó fenti kijelentéssel egyidejűleg egy másik kinyilatkoztatás is történt. Széli Ivállmán a közművelődési egyesület gyűlésén kinyilatkoztatta, hogy csak akkor mehetünk bele a választói reformba, ha az intelligentia a vezetést továbbra is megtartja. A választói retorm a gazdasági egyesületeket közvetlenül ugyan nem érinti, de politikai faktorrá válhatik, mely miudig befolyással birt a gazdasági egyesületek életére. Fentiekre való hivatkozással a gazdasági egyesület az érdekképviselet szervezését csak örömmel üdvözölheti. Az érdekképviselet szervezése csak akkor lesz szerencsés, ha az egyesületek autonom jogkörének biztosítása mellett hathatós erkölcsi és anyagi támogatásban részesitik azokat. Jelzi, hogy az autonom testület fentartási, nagyobb anyagi támogatás mellett csak akkor lehet hathatós, ha a közügyek iránti közöny megszűnik A nemtörődömség következtében kiragadta! aék a cselekvés az egyesület ügyköréből, mely ujy annak mint a gazdaközönségnek kárára szolgálna. Ezek után felszólítja titkárt a tárgysorozat ismertetésére. I. Az állatdíjazásokon kiosztandó díjak felosztására vonatkozólag az állattenyésztési felügyelőséggel együttesen, a hivatalos előírások betartása mellett, a következő javaslatot terjeszti elő : A Sümeg, Nova és Keszthely járásokban következőkép osztassanak fel a díjak : 1. Tehenek. 1 db I. államdíj (kötött díj) á 100 K, 100 K. 2 db II. államdíj á 75 K, 150 K. 1 db III. egyesületi díj á 20 K, 20 K. 1 db III. gazdaköri díj á 50 K, 50 K. 2 db IV. gazdaköri dij á 25 K, 50 K. Összesen 400 K. 2. Üszők. 1 db. I. államdíj (kötött díj) á 100 K, 100 K. 2 db II. államdíj á 75 K, 150 K. 2 db III. egyesületi díj á 50 K, 100 . K. 2 db IV. gazdaköri díj á 25 K, 50 K. Összesen: 400 K. Három állatdíjazásra összesen 2400 korona. A perlaki járásra vonatkozólag, mint ahol az állattenyésztés még nem áll oly magas fokon mint az előbbi helyeken, a következő javaslatot terjeszti elő: 1. Tehenek. 1 db. államdíj á 75 K, 75 K. 2 db II. államdíj á 50 K, 100 K. 3 db III. államdíj a 25 K, 75 K. 2 db III egyesületi díj a 25 K, 50 K. Összesen : 300 K 2. Üszők. 1. db I. államdíj á 75 K, 75 K. 2 db II. államdíj á 50 K, 100 K. 3 db. III. államdíj a 25 K, 75 K. 2 db III. egyesületi díj á 25 K, 50 K. Összesen : 300 K. A 4 díjazási-» összesen 3000 K. Fedezetül szolgál: 1. államsegély 2000 K, 2 mezőgazd. bizottság 200 K, 3. gazdasági egyesület 600 K, 4. gazdaköröktől 450 K. Összesen : 3250 K. A rendelkezésre álló és szükségelt összeg közötti 250 koronányi külömbözetből fede/.i az egyesület a rendezési költségeket, vagyis nyomtattatja a plakátokat és fizeti a nyugták bélyegköltségét.