Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-09-20 / 38. szám

XXVII. évfolyam Zalaegerszeg, 1908 szeptember 20. 38. szám Előfizetési díj: F.gész évre 10 K — f. Fél évre . . 5K-f Negyed évre . 2 K 50 f ügyes száui ára 20 tillér Hirdetések i Megállapodás szerint Nyilttér soronként 1 K. Kéziratokat uem küldünk vimza ZALAVARME Politikai és társadalmi hetilap. GYEI HÍRLAP — Megjelenik minden vasárnap. A vármegye pénzei. A vármegye törvényhatósági bizottsága évről-évre jelöli ki azt a pénzintézetet, ahol ti vármegye pénzei s a vármegyei kezelés alatt, álló alapok tőkéi gyümölcsöztessenek. A kénlés tehát minden évben megfordul a kö/gyülésen ; de nem először foglalkozik azzal a közvélemény sem. A »Zalamegye« s a többi vármegyei lapok többször szóvá tették azt, hogy a vármegye kezelésében álló milliókat, amelyek az itteni adózó polgárok filléreiből gyűltek össze s ame­lyek legnagyobb része — az árvák pénzei — a vármegye lakosságának tulajdonát képezik, kár kivinni a megyéből. Ugy tud­juk, hogy a megyebeli pénzintézetek vezető férfiai is tettek lépéseket aziránt, hogy ezek a tőkék, amelyek meghaladják a három milliót, itteni pénzintézeteknél he­lyeztessenek el. Ezúttal a kérdés konkrét indítvány alak­jában jelent meg a törvényhatósági bizott­ság előtt. Udvardy Vince törvényhatósági bizottsági tag tette meg az indítványt, kérve, bogy a vármegye a rendelkezése alatt álló tőkék segítségével létesítsen egy vármegyei takarékpénztárt, vagy ha ez keresztülvihető nem volna, tőkéit helyezze el megyebeli pénzintézeteknél. A mult héten tartott közgyűlés a kérdést, különös fontossága miatt, bizottság elé utalta s a törvényhatósági bizottság decemberben fog dönteni az indítvány felett. A vármegye pénzeinek miként való el­helyezésével nagyon érdemes foglalkozni, mert olyan tőkében szegény országban, mint Magyarország, 3—4 millió egy vár­megyére nézve nem kicsinylendő. A mi közgazdasági viszonyaink pedig olyanok, hogy lehetőleg keresni kell a módokat a forgalomba helyezhető tőkéknek a helyi hiteligények kielégítésére való felhaszná­lására. A részletkérdésekkel nem akarunk fog­lalkozni s ezúttal nem fejtegetjük, bogy miként volna egy megyei takarékpénztár létesíthető. Többen ezt a tervet idegenke­déssel fogadták, pedig nemcsak hogy köny­nyen és minden kockázat nélkül kivihető volna, hanem hitelviszonyaink javulásának hatalmas eszköze lehetne. De éppen tőke­szegénységünk miatt a pénzt jobban félt­jük, mint kellene és talán öreganyáink példáján kapcaszárba rakva vasas ládában őriznénk, ha a tőkék gyümölcsöztetésére nem kényszerítene bennünket a törvény és az élet. És vannak a megyei takarékpénz­tár létesítésének a törvényekben gyökerező akadályai is, amelyeket a vármegye közön­sége meg nem kerülhet mindaddig, amíg a törvényhozás a vármegyéknek a vagyon­kezelés tekintetében szabadabb kezet nem .enged. Bármennyire helyes is tehát az eszme közgazdasági szempontból, a megyei pénzintézet létesítését minden valószínűség szerint el kell ejteni. Maradna tehát az indítvány második része: a megyei pénzintézeteknek betétek­kel való támogatása. Azt, hogy a vármegye pénzeinek megye­beli pénzintézeteknél való gyümölcsöztetése közgazdasági érdek, bővebben nem kell fejtegetni. Az elhelyezendő tőkék legnagyobb része a vármegye árváinak tulajdona, tehát a mi népünktől vonatott el s arra nézve — tekintve a csekély kamatozást — nagy részben improduktív tőkévé változott. Ezt a tőkét tehát a hitel csatornáin vissza kell juttatni a néphez. A helyi piacra kell vinni, amely a mi hiteligényeinket szolgálja. A törvény maga is ezt célozza, amikor a vármegyének módot ád ahoz, hogy tőkéit jóhitelü pénzintézetekben helyezhesse el s az árvapénzeket jelzálogi biztosíték mellett magánosoknak kölcsön adhassa. A vár­megyék ezen jogaikkal nagyrészben élnek is, de oly formában, hogy az nem felel meg a közönség érdekeinek. A törvény a legmeszebbmenő vagyoni felelősséggel ter­heli ugy a törvényhatósági bizottság tagjait, mint a vagyonkezelő tisztviselőket s ez a túlzott felelősség tartózkodást, szükkeblü­j séget, megcsontosodott konzervatív eljárást teremtett. Hiszen Zalavármegye tőkéinek nagy része is pénzintézeti betétként gyümölcsözik. A pénzintézet kijelölése azonban kizárólag a garanciális szempontok alapján történt. A teljes anyagi felelősséggel tartozó törvény­hatósági bizottsági tagok természeteden csak feltétlenül biztos pénzintézetet keres­tek s ezen tul eső kérdésekkel, helyi köz­gazdasági érdekekkel, csekély kamatozás­sal nem törődtek. És még igy is a pén­zek elhelyezésének kérdésében csak nagyon kevesen szoktak szavazni, nehogy valaha felelősségre legyenek vonhatók. A milliókra menő vagyonért tehát a felelősséget vég­eredményében csak néhány ember viselte. A felelősség elkerülése volt az oka annak, hogy Zalavármegye törvényhatósági bizott­sága először az állami garancia alatt álló postatakarékpénztárt jelölte ki a tőkék gyümölcsöztetésére. Mikor pedig a belügy­miniszter ezt a határozatot nem hagyta jóvá, mert a postatakarékpénztár által a a betétekért vásárolt értékpapírok árfolyam­ingadozásából eredhető veszteségek a tőké­ket megtámadhatták volna: akkor az Orszá­gos Központi Hitelszövetkezet került sorra, azon tévhit alapján, hogy ez az intézet szintén állami garanciát élvez, holott csak állami felügyelet alatt áll és bizonyos kedvezményei vannak. Nincs szavunk az Országos Központi Hitelszövetkezet biztossága s közgazdasági tevékenységének helyes iránya ellen. A tőkók kamatoztatása ellen sem lehet kifo­gás, mert a pénzpiacon beállott drágulás alkalmával a vármegye pénzei után fizetett kamatot 4 1/í°/»-ra emelte fel. De az bizo­nyos, hogy Zalavármegyében alig látjuk a szövetkezet működését és bár számadatok nem állanak rendelkezésünkre, mégis alig MIT I GY UNK? igyunk mohai =============== igyunk mohai hogy egészségünket megóvjuk, mert 1™,.,,!. mí íhai csakis a természetes szénsavas 'ÖJ""* " lü,, d; ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. Igyunk mohai forrást, ha gyomor-, bél- és légcsőhuruttól szabadulni akarunk, forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. A mohai Ágnes-forrás, mint természetes ibzénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyúvíz ; dús szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb Jyomor-. léJCSŐ- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy még ragályos betegségektől is. mint typhus, eholera, megkíméltettek azok, akik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes mohai Agnes-vizzel éltek. Legjelesebb orvosi Szaktekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telített víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Ágnes-forrás vízét a legszegényebb ember is megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szerveztettek, ugyanott a fortás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. — A forráskezelőség. B^ödVölt hOI*VÍZ' Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. MVWM ww«l< ftJVI • • Főraktár: GYARMATI VILMOS urnái ZALAEGERSZEGEN. Mai számunk 16 oldali

Next

/
Thumbnails
Contents