Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-09-20 / 38. szám

4 » Zalamegye, Zalavár megyei Hirlap« 1908 augusztus 23. hisszük, hogy a 'zalai hitelszövetkezetek a vármegye betétjének megfelelő hitelben részesülnének a központtól. A mi pénzünk tehát valahol másutt dolgozik. A gyümölcsöztetés másik módja: az árva­pénzeknek magánosoknál való kihelyezése a közönség érdekeit szintén nem elégítheti ki. Igaz, hogy a kamatláb 4 1/»°/o, tehát a pénz olcsó, de a kölcsön kieszközlése nehéz­kes, a kihelyezést a törvény és szabály­rendelet merev formákhoz köti s a jelzá­logos ingatlanok értékének egyharmadára korlátozza. Ezért a rendelkezésre álló tőké­nek csak kis része helyezhető ki, dacára az alacsony kamatlábnak. Ha a vármegye közönsége a reá nézve most improduktív milliókat a helyi piacon óhajtja tartani, alig tehet mást, mint hogy azokat a jóhitelü pénzintézetek között aránylagosan megosztja. Azt hisszük, hogy garanciákat lehet találni arra nézve, hogy a vármegyét veszteség ne érhesse és ha mint magánemberek nem féltjük a vagyo­nunkat a takarékpénztárakra bizni, elvál­lalhatjuk a felelősséget a közpénzekért is, mert a megyebeli pénzintézetek úgyszólván szemeink előtt működnek s mérlegeik alap­ján ellenőrizhetők. De meg lehetne keresni a módját annak is, hogy a pénz, kellő garanciák mellett, a falusi hitelszövetkeze­tekhez, innét pedig a nép kezébe kerüljön. Zalavármegye őszi közgyűlése. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága mult héten tartotta őszi rendes közgyűlését, gróf Batthyány Pál főispán elnöklete alatt. A tárgysorozatba rengeteg ügy volt felvéve s nem kevésbbé volt gazdag a póttárgysor sem. A közgyűlés iránt mégsem mutatkozott nagy érdek­lődés. A bizottsági tagok közül nagyon kevesen jöttek be s a aöld asztal körül üresen maradtak a vezető férfiak megszokott helyei is. • Élénkebb vita egy tárgy körül sem fejlődött ki, osak Szentmiklóssy Gyula tapolozai főszolga­Az ablaknál. Kip-kop! Kip-kop! A cipője sarka lármáz. A ruhája sötétkék. Ő maga szőke. Ni, hogy bámul föl rám az ablakba ! Mi a csodát néz ugy ? Nem hinném, hogy ennyire szép vagyok. Azt se hiszom, hogy annyira csúf vagyok. Hát akkor miért néz ugy ? Majd hogy meg nem állott. És felmosoly­gott rám. Ugy-e minden jónevelésü leány azt hiszi, hogy ez hódítás? Vagy azt, hogy botrány és merénylet ? Én egyáltalában nem vagyok jónevelésü. Soha se neveltek, mert nagyon makacs voltam s mikor látták, hogy kárba vesz minden, hát az istenre biztak, neki ajánlottak. Nem tudom igazán, hogy a neveléssel el lehet-e fojtani az alaptermészetet, megölni, átalakítani. Azt mondják: lehet. Nekem mégis ugy tetszik, hogy az alap megmarad, csak teleaggatják cifra­ságokkal. Ha szélosend van, ugy rendben van minden. De ha a sors egy kissé megoibálja életkörül­ményeinket, bizony csak kitetszik a valódi alap, az egyéniség. No igen, hiszen a kékruhás férfi­ről van szó. Kitaláltam már : azért bámult ugy rám, mert ő férfi, én meg leány vagyok. Ez elég arra, hogy észrevegyen. Furosa az, hogy az emberi lélek hogy vibrál. biró nyugdíjazási ügye adott alkalmat egy kinos incidensre és névszerinti szavazásra. A közgyűlés, a rengeteg tárgy miatt, két napot vett igénybe. Másnap az érdeklődés már a mini­mumra csökkent s a vármegye közönségét — a tisztviselőkön kivül — osak néhány bizottsági tag képviselte. Gróf Batthyány Pál főispán tíz órakor nyitotta meg a közgyűlést s a jegyzőkönyv hitelesítők kiküldése és a póttárgysor felolvasása után áttért a közgyűlés a rendes tárgysorozatra. Az alispáni jelentéssel kapcsolatban Csertán j Károly felszólalt a szarvasmarhák között fellépett hólyagos kiütés elleni védekezés tárgyában. Rá­mulatott azokra a közgazdasági károkra, amelyek a betegség terjedését követik s kérte az alispánt, hogy szakközegei utján a védekezés iránt intéz­kedjék. — Árvay Lajos alispán kijelentette, hogy az állategészségügyi érdekekre gondja van s ha netán a betegség elterjedését tapasztalná, a véde­kezésre minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni. A törvényhatóság 1909 évi háztartási költség­vetése s 1908/9 évi közúti költségelőirányzata vita nélkül elfogadtattak. A csáktornyai járási mezőgazdasági bizottságba Kovács Emil beválasztatott. A központi választmányban Deák Mihály elha­lálozása folytán megüresedett helyre Csertán Károly választatott meg. Ezután következtek a társtörvényhatóságok átiratai. Pártoló felirattal, illetve határozatokkal támogatja a törvényhatósági bizottság: Trencsén­vármegyéuek a képviselő választói jog kiterjesz­tése tárgyában hozott határozatát; — Bács­Bodrogvármegyének a magyar jegybank létesítése tárgyában hozott határozatát; — Háromszék­vármegyének és Nagyvárad törvényhatósági bizott­ságának az önálló nemzeti bank felállítása tár­gyában a képviselőházhoz intézett feliratát; — Somogy- és Háromszékvármegyének átiratát a takarmányszükség enyhítése tárgyában ; — Bara­nyavármegyének a bankkartel tárgyában a minisz­terelnökhöz intézett feliratát; — Hajduvárme­gyének az elhagyott gyermekek gondozási költ­ségeinek az országos betegápolási alap terhére való átvállalása iránt a kormányhoz intézett fel­iratát; — Ungvármegyének a száj- és körömfájás körüli eljárást szabályozó miniszteri rendelet módosítása tárgyában intézett feliratát ; — Trencsénvármegyének az örökösödési eljárásról szóló 1894. 16. tc. alapján kiszabott rendbírsá­goknak a vármegyei nyugdíjalapok javára való fordítása tárgyában hozott határozatát; — Zemplénvármegyének a községi és körjegyzőknek féláru vasúti jegy engedélyezésére vonatkozó határozatát; — Mosonvármegyének a vármegyei A dolgok nem változnak és mi mégis pillanaton- j ként más világításban látjuk. Kip-kop ! . . . Hát maga hová megy bácsi? Milyen nagy csizmája van! Nehéz lehet! De ugy e magának az utja js nehéz? Hát maga miért bámul rám? Azért mert férfi? Nagy csizmás, mormogós bácsi és én piros ruhás, kacagó leány ? Nem, nem azért bámul ! Látom a szeméből. Maga azt gondolja, hogy a maga utja olyan göröngyös. Amig hazaér a falujába, jó két órába telik. És a szivében irigységgel, tán gyűlölség­gel, bámul rám. És azt képzeli, hogy be jó is j lehet nekem a dolgom idefönn ! A ruhám piros, az ablakon fehér osipkefüggöny ! Ó nagy csiz­más, haragos bácsi ne irigykedjék rám! Ni a nehéz csizmájával hogy rátapos arra a kavioara ! Látja, hogy maga mégis boldogabb! Én ezt a követ okvetlenül fölvettem volna és megvizsgálom ós eltöprengek a föld alaku'ásán, örök változa­tán. Hiszen ez egy ásvány! Ami kiszáradt tengerekről beszél nekem. Na vigyázzon, bele tipeg a sós hullámokba! Lám, lám a tiszteletes is ballag hazafelé. Hm ! Hogy meg van elégedve magával. Illik is. Én azonban nem vagyok megelégedve egy csöp­pet sem önnel. Hát miért gúnyolta tegnap a templomban a más vallását! És maga azt gondolja, hogy ezzel az isten diosőségére beszélt ? ' tisztviselők országos egyesületének anyagi támo­gatása tárgyában hozott határozatát. A Balatoni Szövetség kérelme folytán kimondta a közgyűlés, hogy a csobánozi várromok emlék­művel való megjelölését erkölosileg ós anyagilag támogatni fogja; a Badacsonyhegyre vezető ut helyreállításához pedig évenként 600 koronával hozzájárul. A »Magyar Orsz. Tüzoltószövetségc megkereste a vármegyét, hogy a községekben működő tűz­oltók a magyar országos tűzoltó szövetség segély­pénzláránál haleset ellen biztosíttassanak. A köz­| gyűlés a tűzoltók biztosítását ajánlja a közsé­geknek. Nagykanizsa városnak törvényhatósági joggal leendő felruházása iránt előterjesztett kórelmét a kormány a vármegyéhez küldte le véleménye­zés végett. A közgyűlés a kérehm teljesítését véleményezte, azzal a kijelentéssel azonban, hogy egy uj vármegye kikerekítését ellenzi. A vármegyei árvaszéki jegyzők kérelme folytán a törvényhatósági bizottság két jegyzői állásnak ülnöki állássá való átszervezését hatá­rozta el. Udvardy Vinca biz. tag indítványt adott be egy megyei takarékpénztár felállítása, eset­leg a megyei pénzintézeteknek betétekkel leendő támogatása iránt. A közgyűlés az indítvány felett érdemben nem határozott, hanem azt külön bizottság elé utalta s a bizottsági tár­gyalások alapján a deoemberi közgyűlés fog dönteni afelett, hogy a vármegye kezelésében levő alapok hogyan gyümölcsöztessenek. Az országgyűlési képviselőváiasztók fuvar­díját megállapító szabályrendelet újból leendő megalkotása végett szintén bizottság küldetett ki. A vármegyei tisztviselők ós szolgák nyugdíj­intézete alapszabályainak módosítása tárgyá­ban a közgyűlés elvben kimondotta, hogy a vármegyei és községi tisztviselőkre vonatkozólag a nyugdíjviszonosság létesítendő. Hozzájárult elvben a közgyűlés ahoz is, hogy a teljes nyug­díjjogosultsághoz szükséges szolgálati idő redu­káltassák. A vármegyei díjnokok fizetésére és szolgálati viszonyaira vonatkozó szabályrendelet megalkot­tatott. Az uj szabályrendelet legfontosabb intéz­kedései : a díjnokok nyugdíjjogosultságának meg­állapítása, fizetési fokozatokba való sorozása, szabadságidejük meghatározása. A megyei utkaparók javadalmazása tárgyában az a változás történt, hogy a lakbért jövőben fizetés gyanánt kapják, tehát az a nyugdíjba is számít. A kisgörbői körjegyzőséget, amely Kisgörbő, Nagygörbő, Döbrőoze ós Vindornyaszőllős közsé­gekből áll, a törvényhatósági bizottság a szent­gróti járásból a sümegi járásba osatolta át. j Na csak menjen, menjen. Magával nem törő­j döm. Igen élűiről kellene kezdenem az ember­szeretet fogalmát ós ezt most unom. Harangoznak. A szomszéd ur is hazajött. Agglegény. Egyszer utána fogok kiáltani: — Maga miért nem házasodott meg ? Igazán én nagyon neveletlen lány vagyok. Hallottam a télen, hogy beteg volt a szomszéd. * Tudtam, hogy nincs senkije se. Be akartam menni hozzá, hogy teát főzzek neki, mert este volt ós már a takarítónője is hazament. Ide hallottam, hogy köhög a szerencsétlen. Meg akártam simogatni a fejét ós mesét mon­dani neki asszonyról, aki kacagni tud és játszani. Meg akartam kérdezni: — Hát magának miért nincs egyik se? Tudja-e, hogy jobb kettőnek sirni, mint egyedül örülni? Hiszi-e, hogy jobb kettőnek éhezni, mint egynek jól lakni? Én most nagyon saj­nálom magát. Látja, itt a szomszédban túlfelől egy vén kisasszony lakik. De a maguk bűne nem egyforma ám ! Ninos az a csúnya leány, akit valamely tulajdonsá­gáért legalább egy ember nem szeretett. A vén leány élete regény. Ő egy régi, el nem ért ideált sirat haláláig. Egy valóra nem vált álmot őriz, ápol, dédelget. A legtöbb vén leány azért maradt vén leány, mert azé nem lehetett, akit szeretett. A férfi azért marad agglegény, mert ugy léhább

Next

/
Thumbnails
Contents