Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-09-13 / 37. szám

XS€\r»li 'évfolyam. Zalaegerszeg, 1908 szeptember 13. 37. szám. Előfizetési dij: Egész évre 10 IC — i Fél évre . . 5 K - f Negyed évre. 2 K 50 f Egyes szám ára 20 tillíi Hirdetések : Megállapodás szeriül Nyilttér soronként 1 K. Kéziratokat nem küldünk vissza ZALAVARME Politikai és társadalmi hetilap. YEI HÍRLAP Ifiegjelenik minden vasárnap. A választói jog. Még a».t sem tudjuk, milyen lesz a választói jog reformja, a lárma mégis nagy. A gondosan rejtegetett javaslatot eleve hibásnak tartják azok, akiknek nem koll egyéb, mint az általános, községenkénti, titkos választói jog. Azt jól sejűk, hogy a reform ezt a kívánságukat nem fogja beváltani, mert Magyarország mai viszonyai között ez képtelenség és öngyilkosság volna. De ők ezzel nem törődnek, mert anarkiát akarnak s le szeretnék törölni ennek az országnak magyar karakterét. Tehát köve­telik már most az általános, titkos választói jogot. Azzal szemben, hogy az egyenlőség esz­ményének s egy ideális államszervezet köve­telményeinek csak az általános választói jog felelhet meg, nem vitatkozhatik senki. Ez igazság. De csak elméleti igazság. Az életnek azonban más követelményei és más igazságai vannak, amelyeket szép elméle­tekért sutba lökni nem lehet. Hiszen az is igazság, hogy az államok erejét kimeríti a fegyverkezés, mégsem dobhatjuk el a fegyvert, mert az a nemzet, amely erejét fegyverrel nem tudja bebizonyítani, elvész és megsemmisül. Az a nemzet pedig, amely a kezében levő fegyvert ellenségei kezébe adja, maga ássa a sírját. Őrült volna az, aki Magyarországon a választói jog reformjánál szem elől tévesz­tené a magyarság érdekeit, kultúrájának biztosítékát. A választási reformra vonatkozó hiradá­sok nagy részben csak kombinációk, de ezek is jellemzők a közhangulatra, amely­nek kifejezői s a reform csak ugy fog meg­felelni a hozzáfűzött várakozásoknak, ha a közhangulatot fedi. Már pedig Magyar­országon a közhangulatot nem a szociál­demokrácia túlzói képviselik. Van azonban olyan értesülésünk is, amely már nem tekinthető pusztán kombinációnak, mert félig-meddig hivatalos sugalmazás folytán került köztudomásra. Majdnem bizonyosra vehetjük, hogy a választói jog plurális lesz. Aminthogy olyan nemzetnél, mint a mienk, amelynél a műveltség még meglehetős alacsony fokon áll és ahol a nemzetiségek ellenségei az államot alkotó fajnak, ott feltétlen módot kell találni arra, hogy a magyarságnak s az intelli­gensebb elemeknek fajsúlya gyarapíttassék. Romlásba kergetne bennünket, ha éret­len elemeket juttatnának politikai túlsúly­hoz. Az a pusztítás, amelyet az éretlen, fegyelmezetlen tömeg véghez vinne, alig volna azután helyrehozható. A plurális választói jog tehát nemzeti szempontból szükséges, mert a politikai jogok kiterjesztésével járható rázkódtatáso­kat csak ezzel lehet ellensúlyozni. Persze vannak sokan, akiknek ez a megoldás nem tetszik. Akik a reformtól anarkiát, jelen­téktelen alakok érvényre jutását, a magyar­ság elnyomását remélték, vagy akik Kristóffy feltámadását várják, dühös tiltakozással esnek neki a javaslatnak. De a magyarság ellenségeinek tombolása csak ujabb bizonyítéka annak, hogy a reformot meg kell csinálni és pedig ugy kell megcsinálni, hogy a politikai jogok kiterjesztése mellett a nemzeti szempontok érvényesüljenek. A választási jog reformjával kapcsolat­ban kevesen gondolkoztak arról, hogy mi történik nemzeti alkotmányunk egyik erős támaszával, a vármegyékkel, ha az általá­nos választói jog kerülne diadalra? Ez a kérdés pedig elsőrangú fontosságú. Törvényhatósági bizottsági tagok csak azok lehetnek, akik képviselőválasztói jog­gal birnak. Elképzelhetjük tehát: mi tör­ténnék akkor, ha minden megszorítás nélkül az általános választói jog lépne érvénybe. A közgyűlési termek az olyan várme­gyékben, ahol a nemztiségek túlsúlyban vannak, vagy a nemzetközi eszméknek sikerülne talajt teremteni, a nemzetiségi arrogancia és a szociáldemokrácia terroriz­musának szintereivé válnának, míg a magyar értelmiség nagy része leszorulna a közélet szinpadáról. Ilyen átalakulások pedig ugyancsak meg­változtatnák a vármegyék képét, helyzetét és működési irányát. Az alkotmány sán­caiba bejutott és többségre került radikális elemek saját embereiket igyekeznének az önkormányzatok élére állítani. A tekin­tély teljesen eltűnnék s az elvtárs tiszt­viselők nem zavarnák többé a demagógok kalkulusait. A nemzetiségi vármegyékben dühönghetne a magyarfalás, a városi törvényhatóságokban az anarkia. Magyar nemzeti irányú kultúrpolitikáról, vagy egy | hazaáruló párt kormányrajutásával az alkotmány védelméről alig lehetne szó. Meglehet, hogy ez a kép túlságosan sötét, de elég az, hogy az általános választói jog ezek lehetőségét megengedi. Fontos dolog tehát, hogy a választói jog reformjánál a vármegyék figyelmen kivül ne maradjanak. Nevelni kell a vár­megyék önállóságát s meg kell óvni attól, hogy éretlen, a nemzeti célokért nem lelkesülő, sőt a magyarság eszményeitől távól álló elemek ezeket a sáncokat is megszállják. A helyi igazgatásnak nincs szüksége azokra, akiket semmiféle érdek nem fűz a vármegyéhez; nemzeti szem­pontból pedig veszedelmes volna feladni azokat a tradiciókat, amelyek ezt az ősi intézményt alkotmánybiztosítékká fejlesz­tették. A vármegyének szüksége van minden értékes és nemzeti eszmények által vezé­relt férfiura; szüksége van uj elemekre, felfrissülésre, hogy a közigazgatás az élet igényeihez tudjon alkalmazkodni. Tehát ha a politikai jogok kiterjesztésével uj érdekek nyernek képviseletet a törvény­hatósági bizottságokban, ez nem veszélyez­teti, sőt előnyösen betolyásolhatja a vár­megye működését. De a magyarfalókat és MIT I GYUNK? igyunk mohai -— Igyunk mohai hogy egészségünket megóvjuk, mert | n v, l n!. mr íhii csakis a természetes szénsavas '«y u[IR muna l ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. Igyunk mohai forrást, ha gyomor-, bél- és légcsőhuruttól szabadulni akarunk, forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. A mohai Ágnes-forrás, mint természetes szénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyúvíz; dús szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb .gyomor-, léJCSŐ- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy még ragályos betegségektől is, mint typhus, cholera, megkíméltettek azok, akik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes mohai Agnes-vizzel éltek. Legjelesebb orvosi szaktekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olva'ható. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telített viznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Ágnes-forrás vizét a legszegényebb ember is megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szervezteltek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. — A forráskezelőség. & |"S- hnVViz' Kapható minden fnszeriizlethen és elsőrangn vendéglőben. = I\vM»Vlli Mw l » • Főraktár: GYARMATI VILMOS urnái ZALAEGERSZEGEN. Mai számunk 10 oldal*

Next

/
Thumbnails
Contents