Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-07-12 / 28. szám

XXVII. évfolyam Zalaegerszeg, 1908 julius 12. 28. szam. Előfizetési tíij: Kgísz évre 10 K — f. Fél évre . . 5 K - f Negyed évre . 2 K 50 f Egyes szám ára 20 fillér Hirdetések : - Megállapodás szerint. Nyilttér soronként 1 K. kéziratokat Qfm küldünk vísmzh Z L Pofitskaí és társadalmi hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. vtBMmammmBmamxmammi mmmmmmasamtemaaamamBaBt Szünet. A képviselőház utolsó ülésével beköszöntött a politikai élet szünete. Szeptember végéig bezáródnak az ország fényes palotájának kapui s a honatyák egy eseményekben és szociális alkotásokban gazdag esztendő után pihenni mehetnek. Nem szükséges a pártérdekek és személyes kultusz szemüvegét feltennünk, hogy az elmúlt esztendő törvényhozási alkotásainak nagy horderejét, különösen gazdasági életünkre való nagy kihatását méltányoljuk. Az elégedetlenség és bizalmatlanság hangjai csak onnét jöhetnek, ahol a hatalmi féltékenység, személyes ellentétek, vagy személyek és pártok iránti gyűlölet elfogulttá teszik az agyaka-t. Minden tárgyilagosan gondolkodó ember belátja, hogy a reformok olyan térre viszik a nemzetet, amely a fejlődés uj irányai felé vezet bennünket; ós ha egyik-másik alkotás az életben nem válna be teljesen s módosításra szorulna, még akkor is a mai koré az az érdem, hogy hozzá mert nyúlni olyan kérdésekhez, amelyeket az opportunitáson nyugvó politikai rendszer nem mert érinteni. Sok elavult nézet került sutba, hogy helyet adjon egy egészségesebb, radikálisabb felfogásnak, amely nem közjogi tételek fejtegetésében, hanem milliókra kiható intézmények létesítésében s az állam erejének fokozásában keresi a törvényhozók feladatát. Annyi szociális alkotás, amennyi néhány hónap alatt tető alá került, ezelőtt tíz év alatt sem született. Elhallgatott a meddő közjogi moloch, amely évek hosszú során át felfalta a nemzet képviselőinek idejét és mintha uj erőre kapva, mérföldes lépésekkel sietnénk a külföld után, amely már régen rálépett az uj kor eszméi által kijelölt ösvényekre. Az uj alkotásokban és sikerekben nagy része van a változott időnek, az uj kornak, amely kikényszeríti a maga igazságait. De nagy az érdemük a korszellemet megértő államférfiaknak is, azoknak a lelkes, bölcs és tapasztalt vezéreknek, akik egyéniségük egész súlyát vetik latba azért, hogy a nemzet akadály nélkül haladhasson a kor ujabb céljai felé. Annak a lázas sietésnek, amely a törvényhozás munkájában érvényesült, megvan a magyarázata az uj választási rendszerben. Amint tudjuk, nemsokára az általános választói jog nagy reformja is megvalósul. Nagy tömegek kerülnek be a politikai tényezők közé; uj emberek kapnak jogot és szerepet a nemzet sorsának intézé.^ében s valószínű, hogy a parlamenti harcok uj jelszavakat, uj célokat, uj követelményeket fogüuk clú'.órbe helyezni. Meglehet, hogy az egyetemes fejlődés helyére az osztályharc, az elkeseredett mérkőzés lép, s ha a fenyegetett osztályok érdekei már most nem biztosíttatnak; ha előkészület nélkül csap le reánk a közhatalom felé törő százezrek szervezett ereje, kérdés : nem puszaaluáaak-e el a nemzetnek erkölcsi erőforrását képező osztályai, nem rázná-e meg a küzdelem alkotmányunk és ősi szabadságunk oszlopait? Ezt kell a kormánynak megelőznie. El kell némítani az elégedetlenséget, jóvá kell tenni a mult bűneit és mulasztásait, behegeszteni a sebeket, hogy bizalmat keltsen a népben, megértesse az alkotmány sáncaiba kerülő százezrekkel, hogy a mostani képviseleti rendszer nagyobb biztosítéka a jogos szociális törekvések érvényesítésének, mint az a felforgató, gyűlölködő irányzat, amely a nemzeti szempontok ós hagyomáuyok félrelökésével, a társadalmi rend eltiprásával akarja a milliók jogát és kenyerét biztosítani. Meg kell értetni a magyar állam minden polgárával, hogy egy nagy, közös érdek szolgálatában egynek kell lennünk, hogy erőssé tegyük Magyarországot s felszabadítsuk és a magunk javára gyümölcsözővé tegyük erőinket. Ezt a célt szolgálja az elmúlt parlamenti időszak minden alkotása s aki nyilt szemmel nézi az idők változását, az meggyőződött arról, hogy a mi jövendőnk csak nemzeti ideáljaink megoltalmazása mellett lehet biztosítva és minden szociális érdek, minden gazdasági törekvés csak nemzeti céljaink keretében érvényesülhet. Ezt a tudatot t bresztgette, erősítette a kormány s a törvényhozás és az uj, reformált választási rend szerint lezajló küzdelemben ez a tudat fog korlátokat állítani a felforgatók elé. A nemzetközi szociálizmus letörése már nyilvánvaló. A jogosulatlan mozgalmak kudarccal végződnek, a nemzetközi alapon álló szakszervezetek ereje gyengül s minden jel arra mutat, hogy még az uj választási rendszer is csak nagyon kevés teret nyit a világfelforgató szociáldemokráciának. A parlament munkája tehát nem volt meddő, alkotásai nem csak a törvénytárt szaporítják, hanem gyümölcsöt teremnek az élet talaján s a fokozatos fejlődésnek, a megfontolt haladásnak útjait egyengetik. Mezőgazdasági termelésünk. j Már évekkel ezelőtt kiadták a jelszót, hogy ' hozzunk termelésünkbe helyesebb arányokat, do a jelszó még nem lett gyakorlati valósággá. A szántóföldnek még mindig egy harmada búzával van bevetve. Másrészt azonban kétségtelen, hogy termelésünk évről-évre halad valamit az okos többoldalúság és józan változatosság felé. A buza hat, a rozs két, az árpa két, a zab másfél, a tengeri majdnem négymillió holdon i terem. Két évtizeden belül félmilliónál több holddal szaporodott a szántóföld s a gyarapodásnak már kisebb része került buza alá, a takarmány és kereskedelmi növények termesztése pedig évről évre több területet vesz igénybe. A haladás kétségtelenül nem egyenletes. Főleg a vasút mentén terjed el a cukorrépa, az olajnövények s a takarmányfélék termesztése; a vasutak mentén látjuk a szántóföldeket és legelőket gyümölcsösökké, kertészetekké változni. A termelés változatossága egyelőre csak kisebb terüIS öli!! ISKMSI É&ÉI SlIIilI mmm r A zalaszentgróti urodalomban es öl bükkcser hasáb tűzifa Főintézőség. ftgal mwMwmnU 12 ©Iilal*