Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-06-21 / 25. szám

308 »Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1908 junius 14. Ápoljuk újból az aratási-ünnepeket s velők a közösség érzetét és a szeretetet. És akkor ám jöhet a kufárkodás és népámítás is egyaránt . . . Bizony nem sok hasznát fogja majd látni gonosz törekvéseinek. Tűzrendészetünk. A tűzrendészet nincs törvényileg rendezve, csak kormányrendelet alapján alkottak a vármegyék szabályrendeleteket, még pedig ahány vármegye, annyifélét, viszonyainak legjobban megfelelőt. A vármegyei szabályrendeleteknek azonban az volt az eredendő bűnük, hogy nem lettek végrehajtva. Nehézkesek voltak, túllőttek a célon s aránytalan terheket raktak a nép vállaira. A szépen megcsinált tűzrendészeti szabályrendeletek csaknem mindenütt felében harmadában hajtattak végre, mert sem a nép intelligenciájának alacsonyabb fokával, sem a községek viszonyaival nem számoltak. Zalavármegye tűzrendészeti szabályrendelete 1889-ben készült, azonban még most, két évtized után sincs végrehajtva. A nép keveset tud arról, hogy mik a szabályrendelet intézkedései s az elöljáróságok is haszontalan tehernek tartják. Göcsej szélétől a Balaton túlsó feléig mindenütt látunk kéménytelen viskókat, az eresz alatt összehalmozott 30—40 szekér vágott fát, girbegörbén, zeg-zugosan, rendszertelenül épített falvakat, melyeknek amúgy is csekély beltelkén nagymennyiségű takarmány és gabona van felhalmozva és egymás mellé szorított ólak össszezsuíolva, olyannyira, mintha egyenesen tűzfészkeknek készültek volna s tűz esetén a készületlenség folytán az ember még saját életét is alig mentheti meg, mint a közelmúltban Pölöskén is történt. Vármegyénk szabályrendeletének végrehajtását az alispán a mult évben erélyesen kezdte sürgetni s különösen a községi tűzoltóság szervezése rendeltetett el. A szabályrendelet eme részének erélyes végrehajtása már az első pillanatban igen nehéznek látszott. Ez nagyon természetes is, mert az amúgy is roskadásig megterhelt nép a 4 korona megváltási díjat nem akarta fizetni, arról pedig hallani sem akart, hogy uniformisba bújva vagy anélkül „komédiázzon". A mi népünk nem barátja az egyenruhának s a tűzoltói gyakorlatoknak. De erre nincs is szükség. Elég, ha megtanulja a tűzoltószerekkel való bánásmódot, hogy vész esetén ki j is tudja az esetleges hibákat javítani, mert gyakran megtörtént, hogy az uniformisba bújt tűzoltó sereg, nem ismervén a fecskendő szerkezetét, egyik szelep eldugulásával tétetlenül bámulta a pusztító elem*t. Az óvóintézkedések szigorú betartása s vizszerzés többet ér a legparádésabb tűzoltó csapatnál. A tűzoltóság szervezése, a szabályrendelet végrehajtása körül felmerült nehézségek beigazolták, hogy az 1889-ben alkotott szabályrendelet nem felel meg a mai viszonyoknak. A zalaegerszegi és novai járások jegyzői kara gyűlésein többször foglalkozott is a tűzrendészet kérdésével, Kisfaludi Márton boczföldi körjegyző készített is egy szabályrendelet tervezetet, amely — ha némely vonatkozásában nem is felel meg a célnak — de mindenesetre könnyebben végrehajtható s a községek viszonyainak inkább megfelelő, mint a most érvényben levő szabályrendelet. A tervezet szerint a tűzrendészetet az elöljáróság s a felügyeletet az elöljáróság egy tagja gyakorolja. Az óvintézkedések cimü fejezet szerint a község belterületén, a házak udvarában vagy kertekben, a lakóháztól 20 méter távolságon belül szalmát, gabonát, takarmányt, vágott fát összehalmozni tilos ; a szalmakazalok, szénaboglyák az épületektől 20 méterre, más kazaltól és boglyától 10 méterre, az úttól 15 méterre, apróra vágott fa folyó szükségletre 5 méterre helyezhető el. Ahol ez a rendelkezés a lakosságot érzékenyen érintené, szérűskert létesítendő s ott kút ásandó s megfelelő oltóeszközök helyezendők el. A tervezet szigorú tilalom alá veszi a község belterületén való disznó perzselést, nyilt helyen való tüzelést, izzó hamu kiöntését, gabona és takarmányhordás, nyomtatás, cséplés, tengeri hántás alkalmával, továbbá kazalok közelében, padláson, pajtában, félszerben, istálóban való dohányzást. Életrevaló intézkedés az, hogy a községi elöljáróság gondoskodni köteles a lakóházak és melléképületek környékének befásításáról. Az óvintézkedések cimü fejezet kötelezi a szülőket, hogy a gyufát a gyermekek elől elzárva tartsák; szabályozza a fáklyásmenet és tűzijáték rendezését, tűzveszélyes, gyúlékony és robbanó anyagok elhelyezését, a gőzgéppel való oséplést, szól az úgynevezett nyári konyhákról, kovácsműhelyekről, szénégetésről stb. Minden község köteies tüzoltószereket tartaui, amelyek vagy a tűzoltóparancsnok vagy az elöljáróság felügyelete alatt állnak. A háztulajdonosok szintén kötelesek a tűzoltáshoz alkalmas eszközöket (vedret, létrát, fejszét, pemetet stb.) szerezni. A tüzoltószerek havonkint uiegvizsgálandók. Amely háznál kut nincs, 1 hl. űrtartalmú edényben vizet kell tartani; amely községben megfelelő kutak nincsenek, minden 100 lakóra egy közkút, vagy vízgyűjtő medence létesítendő. A nő. (2.) Irta : Margit mama. Egy okos asszony férjét ugy nevelheti, amint akarja. Amint akarja. Amit a mézes hetek alatt a fülébe susog, az ott marad, ha a kis feleség akarja, egész életen át. Ennek a mézes hetek alatti nevelésnek kölcsönösnek kell lenni. A nő sajátítson el férjétől egy kis önállóságot, erélyességet, szilárd jellemet; a férj szokjon otthoniasságra, gyengédségre. Most még egy^ közmondást: »Férfi bűne az önzés, a nő erénye a lemondás.* — Ez is igaz és a feleség munkáját megkönnyíti. Legyetek kedvesek férjeitekhez, kényeztessétek egy kicsit őket. Az a tapasztalat, hogy sehol sincs olyan jó dolguk, mint otthon, — csupa önzésből is jó férjet farag belőlük. Talpra mamák! Erre a ludományra oktassátok leányaitokat. Ne azzal a tudattal menjen férjhez egy sem, hogy ő most egy kedves játékszer lesz, aki csak parancsolni és követelni fog ; de tudatával annak, hogy reá komoly kötelesség vár. Gyűlöletes az olyan asszony, aki csak cifra báb akar lenni. A női nem egy bizonyos osztályához illő, hogy kitartassa magát, de nem feleséghez! Feleség! De sokat mondó, kedves kifejezés! Aki ezt a cimet viheti, esküt tett arra, hogy élettársával jóban-roszban osztozni fog. Az otthon megalapítása az ő kötelessége. A lakáson minden darab bútoron meg kell látszani az ő keze érintésének. Minden falat ételen az ő Ízlésének. Fáradtan hazatért férjét neki kell fogadni, kedélyét felvidítani; szóval ha a jó asszony csak egy percre távozik hazulról, kell, hogy hiányozzék mindenben és mindenkinek. Hiába rázod tagadólag fürtös fejecskédet bohó menyecske! Azt gondolod ugye, nem vagy kinai nő, nem leszesz rabszolga ? De nagyon tévedjz s még nagyobbat vétesz saját magad ellen. — Az távol áll még a rabszolgaságtól, ha szeretetreméltó vagy férjeddel szemben. De te mi jogon vagy őneki zsarnoka ? Mig ő a te jóvoltodért nehéz szellemi munkát végez, addig te kényelmesen végig fekszel a kereveten és regényt olvasol, vagy futod a várost szórakozás után. Keresményét ahelyett, hogy megtakarítani iparkodnál, könnyelműen szórod ki piperére. S még kegyeket osztani látszol, ha egy jó szót adsz annak a jó bolondnak, akit férjdnek nevezel. Mindkettőtöknek meg van a maga kötelessége, de te nem felelsz meg annak. Nagyon egyenlőtlen életharc ez kedves barátnőm ! Kelj csak fel szépen s nézd meg : mit dolgozik a Zsófi meg a Marcsa odakünn ? Legalább rájösz, miért volt tegnap olyan kozmás az ebéd ? Látod? A Zsófi a »sparherd* helyett a kaput támogatja. Hja! nem tehet róla, hogy oiyan odaadó jó szive van. Várja az egyik lovagját s rejteget valamit a köténye alatt. Ugyan mi lehet az? No nézd csak! A tegnapi vacsorától a legszebb sült szeletek. Azért volt hát olyan kevés az a tegnapi pecsenye! A ház fej* szóvá is tette, hogy éhesen maradt s most egy komisz Tűz esetén minden fogattulajdonos, a közvetlen szomszéd kivételével, köteles vizet hordani. A tervezetnek legfontosabb része az, amely a tűzrendészeti szolgálatot uj alapokra kívánja fektetni. Eszerint: ahol önkéntes tüzoltóegylet van vagy létesíthető, az a szolgálatot a saját alapszabályai szerint teljesíti és a község által megfelelő támogatásban részesítendő. Egyébként a községben minden lakos férfi vagy nő köteles tűzoltó, vagyis köteles a vész színhelyén megjelenni és minden erejével odahatni, hogy a tűz eloltassák. Minden 20—50 éves községi férfilakós tűzőri szolgálatra köteles; ugyanezért ezeket évenkint december havában az elöljáróságnak össze kell irni. Ezen összeirt tűzőrök a téli hónapokban (lehetőleg januárban) szakértő által a tűzoltó szerek és fecskendő kezelésére, ápolására, a fecskendő összes részeinek alapos betanulására, kisebb hibák kijavításának elsajátítására vasárnap délutánonkint 20-as csoportokban kioktatandók azért, hogy vész esetén az oltás akadálytalanul végezhető legyen. Ugyancsak kötelesek a tüzoltószereket s fecskendőt használat után rendbe hozni és a havi próbákon az összeírás rendjében megjelenni és vész esetén, — ha a község határában tartózkodik, — a belyszinre sietni. iEzen kötelezettség megváltható. A váltságdíj fejenkint 1 korona, a mely közadók módjára behajtandó s a melyből tűzoltói segélyalap létesítendő. A megváltás az összes összeírtak: 1/

s részéig terjedhet és az összeg legkésőbb január 15-ig lefizetendő a községbiró kezére, a ki erről számadást köteles vezetni. Ezen kötelezettség alól felmentetnek: a) betegek, testi vagy szellemi nyomorékok, b) minden hivatal főnöke, c) lelkészek s tanítók, d) távirdavezető s táviratkihordó, e) postamester s levélhordó, f) kir. megyei, községi pénztáros s az ellenőr, g) középületek és foglyok őrzésére kirendelt hivatalszolgák s őrök, h) vasúti személyzet, i) községi pásztorok, mező s erdőőr, j) magánházaknál nélkülözhetlen cselédség, k) azok, akik ezen kötelezettség alól magukat megváltották ós a váltságdíjat a kellő időben lefizették. A tűzőrök közül május 1-től szeptember végéig felváltva 4 egyén köteles naponkint a községben tartózkodni ós vész esetén a fecskendőnél lenni. Köteles az elöljáróság előfogatról gondoskodni, hogy május l~től szeptember végóig a tűzoltószertár (fecskendőház) közelében naponkint felváltva 1 fogat készen álljon. A községi lakóházak számarányához képest mondur tulajdonosa fogja benyelni a te urad gyomrán spórolt falatokat; s nem is vizet iszik rá, de jó bort,Jami szintén a te kamrádból hiányzik. — Ugy kell neked, miért nem nézel egy kicsit kötelességed után. Csak had perlekedjen az urad; hiszen nem győz keresni ilyen taráta háztartás költségeinek fedezésére. Jó lesz Marosának is a körmére nézni egy kicsit. Minden szekrényed tárva-nyitva van s ő azzal az ürüggyel, hogy neki kell ruhádat előadni s elrakni, akkor turkál szekrényedben, amikor neki jól esik. Nem tndom, mit szólna a mama, ha kelengyédet számon kérve a sok hiányt látná ? Ö rendes asszony, csak téged roszul nevelt. Azt mondtam, vétesz magad ellen. Mert nem teremtettél boldogságot magadnak. — Unatkozol ? Mert nincs otthonod. Ez is a te bíinöd. Láncoltad volna magadhoz az uradat, hogy az veled, melletted óhajtson lenni. Hidd el, hogy nincs olyan szórakozás, vagy mulatság, vagy bármily kigondolható élvezet, ami csak távolról is hozzáfogható volna az egyetértő, jó családi élet boldogságához. — Pótol az mindent. Karöltve járják az élet útját; megosztják a bánatot; megkétszerezik az örömöt; egymásban megtalálják boldogságukat.Azért lehet szórakozni; sport üzósre is jut idő. A társadalmi élettől sem kell elhúzódni; sétálhatunk is — ha már kötelességünknek odahaza eleget tettünk. Hiszen ketten vagytok férjeddel; ilyen kis háztartást csupa szórakozásból, danolva elpörgethet az ujja körül az, akinek csak egy kis jó akarata van. — Vagy épen ez hiányzik belőled ?