Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-06-14 / 24. szám

10 » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 19C8 junius 21. A vármegyeházból. Zalavármegye közigazgatási bizottsága mult kedden tartotta meg junius havi rendes ülését, gróf Batthyány Pál főispán elnöklete alatt. A bizottság elé terjesztett jelentések az alábbi lényegesebb adatokat tartalmazzák. Az alispáni jelentés szerint május hó folyamán a csendőrség a bíróságok hatáskörébe tartozó bűntett és vétség miatt feljelentett 195 egyént, akik közül 22 előzetes letartóztatásba helyez­tetett. A kinyomozott cselekmények legnagyobb része az ember testi épsége és vagyon ellen irányult. Kihágások miatt a bíróságoknál 22, a köz­igazgatási hatóságoknál 652 egyén jelentetett íel. Orvosrendőri hullaszemle 13 esetben teljesít­tetett; a halál oka 5 esetben öngyilkosság, 4 esetben baleset és 4 esetben szívszélhűdés volt. A tűzesetek száma 5, a bejelentett összes kár 99.541 K, amelyből biztosítás folytán meg­térült 40.093 K. Jégkár Sármellék, Zalamindszent, Zalapataka és Zalalövő községekben fordult elő ; Sármelléken a jég a termés 2/ s részét pusztította el, mig a többi községekben a kár jelentéktelen. Az Amerikába irányuló kivándorlás csak szór­ványosan fordul elő. Népoktatás. A kir. tanfelügyelő megkereste az összes községi elemi népiskolák iskolaszékeit s a felekezeti iskolák főhatóságait, hogy amennyi­ben a törvényben megkívánt esküt még vala­mely tanító le nem tette volna, azt junius hó végéig akár a tankerületre nézve megállapított módon, akár a kir. tanfelügyelői hivatalban letegyék. Segédtanfelügyelők május hó folyamán meg­látogatták a zalaszeutgróii, baksai, pórszombati, bagladi, szentadorjáni, csömödéri, hernyéki, szil­vágyi, rédicsi, lentii, szentgyörgy völgyi, kánya­vári, kisszigeti, széciiszigi'ti, bördőezei, lesence­tomaji, lesenceistvándi, lesencínémetfalui, nemes­vitai, igriczei, pacsai, pacsatüttősi, felpőrajki, pötrétei, alsóhahóti, telsőhahóti és diszeli iskolá­kat ; jelenvoltak a zalaegerszegi és nagykanizsai tanítói járáskörök gyüléseiu. Kir. tanfelügyelő május hó folyamán főispán ur őméltóságával meglátogatta a csáktornyai tanítóképző intézetet, a stridói elemi ós a zala­egerszegi polgári leányiskolát, teljesítette a csák­tornyai tanítóképző intézet tanulmányi, rendtar­tási s köztartási viszonyainak évnegyedes vizs­gálatát, meglátogatta a gyakorló iskolát s a csáktornyai kisdedovodát, megnyitotta a tanító­képző intézet növendékeinek rajz és kézimunka kiállítását; meglátogatta a királylaki, miksavári és felsőmihályfalvai iskolákat ; megtárgyalta Bonczodföldön, Teskándon és Káváson az iskolá­zás rendezésének összes dologi mozzanatait. Szülőföldemen. „Itt születtem én ezen a tájon," A tündéri balatoni tájon; A szép szőlős hegyek, a szép jegenyések A szivemnek olyan gyönyrüt mesélnek . . . Azt meséli nekem a föld minden fúja • Az én szép hazámnak nincs a földön párja ! Alsó erdőn, a terebély fák alatt Lenge szellő valamit mondogat . . . Valami bájosát, gyönyörűt, — édeset, Amilyent én múshol hiúba keresek . . . S vele mondja szivem tündéri hatúron : Itt születtem én a balatoni tájon! . . Kanyarog a széles ut magasan Arra, hol az a liires csárda van; Aztán le a völgybe, gyönyörű mezőbe, Csalogat a vágyam aranyos erdőbe! . . llullúmzó szép buza fut elém az útra Köszönti a szivem: „itthon vagyok ujra\" Száll a lapda magasan meg körbe, Kipirulok gyermekes örömbe ! . . fin leszek a cél most, - halovány kis lelkem Itt a magas fűben találj el no enyem ! . . Messzeszúlt a lapda ... s a szivem dalolja : Vidám gyermekekkel „gyermek lettem újra!" Mosolyog rám a szép nap magasan! Mára hát a jútéknalc vége van . . . Letérünk no menten, gyepes gyalogutról, Jól esik a hűs csepp majd a tiszta kútból . . S visszaint valami a terebély fákon: Itt születtem én a balatoni tájon 1 . . üáng józsej. 1908 junius 8-áig a vármegye nem állami jellegű iskoláinak 177 tanítója részére fizetés kiegészítés cimén 56.5672 K, korpótlék óimén 41.794 K, tehát összesen 98.366 K államsegély utalvány ózta tott. Pénzügy. Kir. pénzügyigazgató jelentette, h >gy május hó folyamán egyenes adóban 3É&.002 K 93 fillér, a mult év hasonló időszakában pedig 422-271 K 06 f, vagyis 40*268 K 13 fillérrel kevesebb folyt be. Az év első öt hónapjában 1.080.215 K 03 f, a mult évben 1.387.139 K 01 f fizettetett be, tehát a bevétel 306.923 K 98 fillérrel csökkent. Hadmentességi dij a mult hóban 2181 K 50 f, 1908 május vécéig 13.061 K 83 f folyt be. A bevétel a tavalyihoz képest jelentékenyen csökkent. Bélyeg és jogilletékben 86 797 K 45 f, mult év május havában 101.776 K 07 f, tehát 14.974 K 61 fillérrel kevesebb fizettetett be. Az év első öt hónapja alatt a bevétel 66.494 K 89 fillérrel apadt. Illeték egyenértékben májusban 5484 K 95 fillért vettek be. A tavalyihoz viszonyítva, ez évben a bevétel csekély emelkedést tüntet fel, május végéig azonban a befizetés 4826 K 46 fillérrel csökkent. Fogyasztási és italadóban a mult hó folya­mán 91.807 K 68 f, a mult évi májusban 248.203 K 45 f folyt be; a csökkenés 156 395 K 77 f. Ez év január—május hónapjaiban 909.725 K 73 f, mult évben 1.192.712 K 12 f volt a bevétel. Italmérési illetékben 1908. májusban 5001 K 03 ft, 1907. májusban 3528 K 28 ft, 1908. január—május hónapokban 35.393 K 22 f, műit év hasonló időszakában 33.274 K 98 ft vettek be. A bevétel tehát e cimnél némi emelkedést mutat. Dohányjöveiékben mult hóban 242.004 K 17 f, május végéig 1.132.666 K 32 f volt a bevétel, a tavalyi 234.988 K 58 fillérrelés 1.090.199 K 10 fillérrel szemben. A bevétel május végéig 42.467 K 21 fillérrel emelkedett. Sójövedékben mult hóban 7088 K 39 f,január —május hónapokban 39291 K 19 f, 1907 május­ban 8508 K 14 f, január—májns hónapokban 48 029 K 12 f folyt be. A bevétel jelenték-nyen csökkent. Á mult hó folyamán leírtak 9371 K 97 f egyenes adót s 206 K 40 f hadmentességi díjat ; fizetési halasztást 15, ideiglenes házadómentes­séget 6 esetben engedélyeztek. Állategészségügy. A haszonállatok egészségi állapota május hó folyamán némileg kedvezőt­lenebb lett, amennyiben a hivatalból jelentendő betegségek terjedése folytán a fertőzött községek száma 33-ról 50-re emelkedett. Lépfenével április végén fertőzve volt 3 község, megállapíthatott f> A nő. Irta : Margit mama. Te kedves, őszinte, boldog »régi« idő! Elmúl­tál s temetkezésedkor magaddal vitted a kor szellemét, azt az áldást termő társad,Imi és családi életet, amiről édesanyáink, de leginkább csak nagyanyáink regélnek. Itt-ott megmaradt egy-egy család, ahol a nő teljes eréllyel fáradozott fenntartani a »régi jó szokásokat* s köréből kiküszöbölte a »uiod rn szellem« rosz útra hajló elveit. Egész lázban vagyunk amiatt, hogy leányaink fejét minél több tudománnyal pákkoijuk tele. Hja! kénytelenek vagyunk kenyeret adni a kezökbe, mert hát — valljuk meg — férjhez menetelre nem számíthatunk, hacsak leánykánk nem valami kiváló szép, vagy beváló gazdag. Most már nem elég, hogy a nő mint orvos, gyógyszert •az működhetik s tanítói, V;gy keres­kedelmi pályán megkeresheti kenyeret; iWyvéd, képviselő akar lenni. Hiszen vonzó előny a műveltség s a mai százádbán meg is követel­hetjük egy intelligens leánytól, hogy a négy eleini osztállyal ne tekintse befejezettnek tanul­mányait ; de hogy ilyen pályákra alkalmas volna, azt én kétségbe vonom. Ne utáni >z7uk Amerikát, ahol alig vau a kényéi keresésnek olyan ága, amelyiken nővel ne találkoznánk. S mi a következménye ? Elveszti szeiid báját, elveszti nőiességét, ami őt épen vonzóvá tette. Körülte nincsen boldog családi élet, megszűnik az »édes otthon* s a család védangyala átváltozik rideg kenyér­keresővé. községben, megszűnt 6-ban, fertőzve maradt 2 község. Ivarszervi hólyagos kiütéssel fertőzve volt 11 község, megállapíttatott 15 községben, megszűnt 17-ben, fertőzve maradt 9 község ; rüh­kórral fertőzve volt 5 község, megszűnt 2 község­ben, fertőzve maradt 3 község; sertésorbánccal fertőzve volt 8 község, megállapíttatott 15 község­ben, megszűnt 7-ben, fertőzve maradt 16 község; sertésvésszel fertőzve volt 6 község, megállapit­tatott 15 községben, megszűnt l-ben, fertőzve maradt 20 község. Egyéb betegségek közül előfordult szarvas­marhákon a sercegő üszök, továbbá a keszthelyi, perlaki és zalaegerszegi járások területén a fer­tőző vériestékvizelésnek néhány esete, végül a pacsai járás területén egy gazdaságban a vérhas. Védőojtások lépfene, seregő üszök és sertés­orbánc ellen eszközöltettek összesen 45 gazda­ságban s ezeken kivül 10 községben kisgazdák állatain. A május hó folyamán megtartott állatvásárok forgalma általában közepes, egyeseké lanyha volt; hasonló volta marharakodó állomások forgalma is. Közgazdaság. A május hóig nélkülözött mele­gebb, enyhébb időjárás egysz *rre nyári meleggel köszöntött ránk, mely melegség párosulva az egész hónapot jellemző szárazsággal, a gazdasági növények fejlődésére a hónap második részében már kártékonyán hatott. A május hóban leesett csapadék oly minimális volt s oly gyorsan elpárolgott a nagy hőség foly­tán, hogy azt a növényzet fejlődésére befolyást gyakoroló csapadéknak nem minősíthetjük. E hóban a megye egyes részeiben némi jég­kár is volt, azonban ennek kártétele nem volt túlságosan nagy. A gazdasági munkálatok e hó folyamán jobbára a növényápolásra szorítkoztak. A vetések állása az őszieknél, különösen az erősebb talajokon, melyek a szárazságot jobban birták, e hó végéig még kielégítő. A rozsok ugyan a nagy meleg folytán erősen megszőkül­te.;, azonban még ka'r ezekben sincsen. A tavasziaknál már sokkal roszabb a helyzet. A tavasziak fejlődése kezdetben nagyon szép és kielégítő volt, azonban a beállott szárazság követ­keztében fejlődésükben visszamar drak. A kapás növény 'k aránylag jól áliották a szárazságot, ugy hogy kellő időben jövő csapadék mellett még jó termést szolgáltathatnak. A legroszabb a helyzet a takarmány-félékkel. A lóherések igaz egyes helyeken elég szép ter­mést adtak, azonban a nem évelő vetett takar­mányfélék fejlődése gyenge s a réti füvek sem voltak képesek akként fejlődni, hogy kellő hozamot adtak volna. A lóherések kaszálási és a széna betakarítása e hóban már megkezdődött. A szőlők állása kifogás alá nemesik. A szőlőre Nem azokról szólok, akiket szerencsétlenség, vagy a családfő elhunyta kényszerít reá, hogy a kenyérkeresés nehéz munksíj it magukra váilal­j ík, vagy üns idejök-t am használják fel, hogy a férjük vá.laira neh >wdő tu-hekből egy kicsit leemeljenek. Ezek előtt tisztelettel hajtok lejét. De elitéi m azokat, akik csak azért, h )gy megmutassák, mint tudnak megélni férfi támo­gatása nélkül, nem szent hivatásukat tűzik ki él (célul, lianem dacolni kívánnak az »en">s uem«­mel, noha ez a d cz nekik fáj a legjobban. Nem erre van a nő teremtve: nem erre van a nő lelkülete berendezve! Szeretet, kedves otthon, boldog családi élet, puha meleg fészek, ez keil neki. Hiába van akár jövedelmező állása, hiába van meg a tudata, h >gy »netn szorultam férfi fám >gatására « lelké­ben mindig marad egy kis ür, mely, betöltésre vár. Talán saját magának sem akarja bevallani; di mikor tudományos kis fejét álomra hajtja, észrevétlenül is egy egy sóhaj szakad ki keblé­ből. Egyedül óh ruiiy egyedül érzi magát szegény! Pedig szobácskája csinos, barátságos (idegen szemnek !) de neki olyan üres! Mi hián. zík belőle? A fVrj, a gügyögő gyermek . . . Üres a fészek! Tü kedves »régi« leányszoba 1 A te fehér ágy­takaróddal, fehér függönyöddel; csipkés terítékű asstalkádon az imakönyv; olvasni való, ami a leikedet műveli, de az ártatlanság hímporát nem veri le; — meg a kézi munka. Naplót is talá­lunk ott s ha felnyitjuk, abból egy ártatlan leány­iélek ábrándozó kedélyének, boldogságot, szerel­met sejtő szivének megnyilatkozása tárul szeme­ink elé. Szerény fehér itt minden, mint kis lakónője lelke; ugy érezzük itt magunkat, mimha

Next

/
Thumbnails
Contents