Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-05-31 / 22. szám

4 »Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1908 május 31. förtelmes bünper eseményei, melynek nyomán borzalmas kulcsot kapott a világ történelmi nevezetességű társadalmi osztályok, hatalmas nemzetállamok degenerálódásának, végpusztulásának megérteséhez. Ezen per során oly természetű kórfekélyekről hullott le a lepel, amiket az ép és erőteljesnek hitt német társadalomról senki még csak nem is sejtett. Az egész művelt világ ámultán tekintett az eredmények elé, amelyeknek nyomán kitárult előtte a lelki és testi elfajulás ama korképe, melyet az ótestamentum óta mindenki a poklosság kútfejének, nemzedékek megrontójának, nemzetek elenyésztetőjének tart. Hova tűntek az ókor nagy államalkotó népei? Hova lett az egyptomi Fáráók birodalma? Mitől homályosodott el a ragyogó glóriáju hellén műveltség ? Mi enyésztette el Athén és Spárta daliás, harcedzett polgárait s mi söpörte el a föld színéről Rómát és Karthágót? Hova lett a középkorban arányainál fogva is oly hatalmas arab kultura ? Hova hanyatlott kincses Bizánc, a pompázó Velencze s a világverő Stambul? A felelet mindenütt ugyanaz. Természetellenes, titkos bűnök fészkelték be magukat a kényelem és fényűzéstől elpuhult, élvezetektől kimerült felsőbb szervezetekbe, a ragály elharapózott az alsóbbrendű organumokra is és lesorvasztotta az államot, romlásba dönté a nemzeteket, hol mindent érzéki káprázatokra s minden ellenálló erőnek mámorba, kéjbe merítésére alapítottak. A Harden per komoly mementó nemcsak Németország, de az összes kulturállamok számára. Érzi ezt nemcsak Németország, de maga a nagy német állam feje, Vilmos császár is, ki elől jár a modern ember sport ok meghonosításában, mert teljesen át van hatva attól a tudattól, hogy ez az egyedüli mód, amellyel a nagy német nemzetállamot m^g lehetett óvni a szétzülléstől, a biztos romlástól. A művelt országok mindenütt tudatára ébredtek ennek az axiománák s amidőn a német császár a hamburgi regatta győzteseinek aroképét adományozza, midőn az angol király a walesi football-csapatot táviratilag üdvözli, voltaképen ezen igazságnak hódol. A nemzetek gerincét mindenütt a testileglelkileg erős társadalmi középosztályok képezik. Olyanok, melyek erkölcseikben tiszták, jellemerőkben épek és egészségesek, törekvéseikben, életcéljaikért való küzdelmeikben nemesek és nagyok. S éppen ezen osztály tagjai azok, akik fejlődési idejük túlnyomó részét az iskola padjaiban kénytelenek tölteni; az állam egyik legvitálisabb érdeke tehát, hogy a középiskolai testnevelési rendszer kérdése helyesen és céltudatosan oldassák meg. Ha beható vizsgálat alá vesszük közép. iskolai szellemi és testi nevelési rendszerünket, arra a konklúzióra fogunk jutni, hogy a szellemi kiképzés aránytalanul túlteng a testi kipképzés rovására. Az egészségnek előfeltétele, hogy az emberi összetétel két faktorának, a test és léleknek a legteljesebb harmóniában kell lenniök. Bármelyik tengjen tul a másik rovására, az felette káros és egészségtelen állapot. Már pedig ha tekintetbe vesszük, hogy a szellemi nevelésre szánt 28—30 órával szemben a test fejlesztésére előirt heti 2 óra is —nagy általánosságban — csak illuzőriusan vétetik igénybe, nyilvánvaló a két rendszer közötti kiáltó aránytalanság, mely végeredményében, nemzetünkre való kihatásában katasztrófába jellegű is lehet. Ezen felfogás jut kifejezésre gr. Apponyi Albertnek a 3 napig tartó testnevelésügyi ankéten elhangzott beszédében is s miután konstatálja, hogy ezen a téren végzetes mulasztások történtek, mélyreható reformokat igér s mi feltétlen erős hittel, bizalommal tekintünk az általa megvalósítani igért nagy arányú és nagy horderejű reformok elé. — Számot vetve azonban azzal, hogy a magyar társadalom mennyire idegenkedik a modern eszméktől, mily megcsontosodott maradisággal zárkózik el a modern kor igényeinek megfelelő újításoktól, számot vetve azon körülménnyel, hogy nálunk minden célszerű, hasznos, jó és nemes gondolat a bor gőzébe, a frázisbombák végnélküli puffogtatásába szokott fúlni, — nem várhatjuk be összetett kezekkel ezen reformok megvalósítását, hanem az egész magyar társadalom hoz s első sorban a szülőkhöz fordulunk — apellálva arra a nagy érzésre, mely a gyermek boldogságát mindenek fölé helyezi — bogy tegyék félre azt a régi, már elavult, bár kétségtelenül nemes intencióból fakadó ambiciójukat, mely oda kulminál, hogy gyermekeik minél több »jeles« osztályzatot hozzanak haza. Ne tekintsék a testnevelést a középiskolai rendszer fattyuhajtásának, melyet mint feleslegeset, mint olyan intézményt, mely csak arra jó, hogy az ifjúságot a tanulástól elvonja, bizvást nélkülözni leh itne, hanem ez iránybani igényeiket szállítsák le és elégedjenek meg a »jó« osztályzattal, — mert hisz egyetemet végzett emberek lépten-nyomon tapasztalják, hogy a középiskolai képzettség a felsőbb tanulmányok folytatására igen gyeuge és felette ingatag alap, - - hanem inkább abban leljék örömüket, ha gyermekeik minél többet vannak a .napon, tiszta, pormentes levegőben s ha minél jobb tornászok. Mert az igen tisztelt szülők ne feledjék, hogy csak a lélek örökéletű, a porhüvely pedig, amit mi testnek nevezünk, ha meg nem edzziik, ha meg nem erősítjük, nagyon is törékeny valami, mely elpusztul, mielőtt az a nagyon is finoman kicsiszolt agyacska valami komolyat, számba vehetőt, esetleg az egész emberiségre kihatót produkálhatna. Ne feledjék el a tisztelt szülők, hogy a diákkor az a kor, melyben a csóklázas ajk legepedőbben szomjazza az asszonyi szájat, amidőn mámoros vágy feszíti az ifjúi test minden atomját, ez az a kor, melyben az ifj u ember legkevésbé törődik azzal, hogy mi vau a fejlődő testnek, ar. egészségnek javára, vagy kárára s hogy ezzel a testi és lelki állapottal járó veszélyek elháríthatására csak egy mód áll rendelkezésünkre s ez az, hogy a fejlődő ifjú emberben a végletekig kell fokozni az ambioiót fizikumának kimélése, annak férfiasan erőssé, edzetté tevése tekintetében, a vérébe kell átvinni azt a tudatot, hogy a férfi legfőbb disze az erős, egészséges fizikum. Ez az egyedüli mód arra, hogy a felsőbb tanulmányok folytatása idején az ifjút megóvja a piszoktól, a degenerálódás egyik fő kutforrásától, a sc-xuális bajoktól. — Szomorú dolog és égbe kiáltó igazságtalanság, hogy a férfiak nagyrésze mielőtt megházasodik, minden erkölcstelenséget megismer s ennek a tisztátalan életnek testi és lelki fertőzetét a legtöbb esetben magával viszi a tulajdon otthonába is, ahová felesége a leányszoba tiszta légköréből került hozzá. Csak ép testű, ép lelkű férjek mellett leend lehetséges a ma már oly rohamos züllésnek indult házaséletet bensőbbé, boldoggá tenni. Ez az a kor, melyben a kávéház, korcsma s egyéb léha szórakozást nyújtó helyek még az újság ingeVével hatnak s ugy vonzzák, csalogatják az ifjúságot, mint a gyertyafény az éjji lepkét. A tapasztalás bizonyítja, hogy akinek lelkét ezen helyek levegője a léhaság, könnyelműség, léleknélkiiliség és energiátlanság bacillusaival megfertőzte, a beláthatatlan időkig rabja marad annak. A szülői szeretet és tekintély teljes mérvbeni Jatba vetésével tehát arra kell törekedni, hogy gyermekeiket ezen helyektől elvonják s hogy gyermekeik lelkében minél intenzivebben ápolják a szabad levegő, napfény s a sport iránti szeretetet. Ha ezt meg fosrják tenni, bizvást nincs messze az az idő, midőn a magyar ifjúság — még a legszubtilisabb lelkületűek is — kedvet és szórakozást fognak lelni a sport: ban s szépérzékük fejlődésével meg fogják érezni az athletikában az egymást gyorsan követő mozdulatok rilmikusságát, látni fogják az athletikában levő nagy harmóniát s át fogják tudni érezni a hatalmas arányú erőkifejtések minden kis mozzaudtát, nüansszerii finomságait. Tán megjegyeznem is felesleges, hogy a jelenlegi Hzomoruan sivár életviszonyok mellett, amidőn a társadalmi, vallási ellentétek s főleg a tudományos pályákon beállott tulprodukció következtében az anyagiakért való tülekedés, ádáz marakodás a legmagasibb hullámverést éri el, i mily beláthatatlan fontosságú az erős fizikum, az egészséges lélek. Mennyi határozottság van az ily ember fellépésében, mily erélyes biztonság a mozgásában, mily higgadtság és öntudatosság a cél kitűzésében s mily határtalan energia és önbizalom a cél felé haladtában gátló akadályok legyőzésében ! Napjainkban még a modern testnevelés gondozása és fejlesztése kizárólag az egyes athletikai egyesületek vállaira nehezedik, mely egyesületek ténykedése azonban egyrészt a rendelkezésükre álló csekély anyagi eszközök, másrészt a magyar társadalom példátlan érzéketlensége és közömbössége következtében alig terjed tul a versenyzők nevelése szűk körén. Az összes kulturállamok már évtizedekkel ezelőtt átlátták a modern testnevelésnek nemzeti szempontból való beláthatatlan hordorejét, náluk a testfejlesztést már régtől fogva nemzeti üggyé emelte a megfontolás, osak mi nézzük összetett kezekkel, cinikus közönnyel nemzetünk lüktető erejének, az ifjúságnak pusztulását, rohamos degenerálódását. Meg kell hogy értse az egész magyar tárí sídilom, hogy az a körülmény, hogy testünket egészségessé, erőssé igyekszünk tenni, nem csupán az egyén önzésének megnyilvánulása, hanem egyben gondoskodás a jöveudő generáció életképességeinek fokozásáról. Erkölcsi kötelessége tehát a társadalom minden számottevő tagjának, legyen ifjú vagy aggastyán, hogy a sport egyesületeket mint a faj nemesítés és faj tökéletesítés áldásos intézményeit, teljes erejével erkölcsileg és anyagilag támogassa. Társadalmi uton kell oda hatnuuk, hogy különösen az az ember, ki nem fizikai erejének logyasztásával tölti be helyét a társadalomban, tudatára ébredjen annak, hogy a szervezet a fel nem használt izom és egyéb erőt kiküszöbölni kívánja, hogy az emberiség nagy része a természet ezen kívánalmának eleget nem tesz, öli az idegzetet, pusztítja a szervezetet, a generációkat romboló kóros állapotok székhelyévé teszi. Tudatára annak, hogy a rendszeres testedzés az egyedüli megfelelő mód ezen életszükséglet kielégítésére, mely a mellett még azzal a megbecsülhetlen előnnyel is jár, hogy erőssé, kifejletté s ellenállásra képesebbé teszi a szervezet minden egyes részét s a jövendő generáció egészséges voltának s magasabb rendű fejlődésképességének is az egyetlen reális biztosítéka. Ha mindezeket át fogja érezni a társadalom minden egyes tagja, azt hiszem, nincs meszszo az az idő, amidőn a sport szeretete a magyar ifjúság lelkében nem mesterséges élesztgetésre szoruló szikra, hanem magasan lobogó láng lesz, melynek fénye be fogja ragyogni a jövendő fejlődés, megerősödés ós boldogság áldásos képeit. Dr Radó Antal. Hivatalos-rovat. i. Közhírré teszem, hogy Zalaegerszeg r. t. városban fellépett járványos sertésvész miatt a m. kir. föld. minister ur 9300/898 sz. rendelete értelmében a következő intézkedések foganatosíttattak : 1. Ssrtésekre hetivásárok tartását betiltottam. éh* ^ tetőfedőanyag aet is nvujt a nap mölesre ellen. ===== tiszta bitumenből készített valódi aszfalt tetőlemez, tartós, tűzbiztos, szagtalan kátrányozást vagy egyéb mázolást nem igénylő BITUMINÁVAL fedett tető bemeszelve szép fehér marad és kitűnő védelmet is nyújt a nap molege BITUtölNA RÉGI ZSINDELYTETÖK ÁTFEDÉSÉRE IS KIVÁLÓAN ALKALMAS. Csakis védjegygyei ellátott tekercseket fogadjunk el. Gyári főraktár Zalaegerszeg és vidéke részére: BREINER BENŐ fakereskedésében ZALAEGERSZEGEN.