Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-05-31 / 22. szám

1908 májas 31. •Z&lamegye, Zalavíírmegyei Hiriap 5 2. Sertéseknek a városon lábon való áthaj- ; tása tilos. 3. Széna, szalma szálas takarmánynak a fer- j tőzött udvarokból, trágyának az egész városból ; való kivitele tilos. j 4. Sertésekre marhalevelek kiadása betilta- : tott és a sertésekről szóló marhaleveleknek | beszedése és a marhalevélkezelőnél való megőizése elrendeltetett. 5. Sertéseknek a közlegclőre való hajtását, j tekintéttel azon körülményre, hogy nem ellen- i Őrizhető, vájjon a fertőzött ós szomszédos udvarokból sertések nem hajtatnak ki és igy a betegség terjedését idéznék elő, további intézkedésig betiltom. 6. A beteg, fertőzés gyanús sertéseknek az egészségesektől való elkülönitését elrendelem és felhivoni a város lakósságát, hogy sertéseiknek megbetegedését és elhullását a rendőrkapitányságnál annál is inkább bejelenleni kötelesség üknek tartsák, mert az ezt elmulasztók az 1888. évi VII. t.-c. és 1900. évi XVII. t.-c. értelmében az 1888. t.-c. 154 §-a szerint minősülő és 200 koronáig terjedhető birsággal fognak sújtatni. II. mmurixrart^ ra H i r 6 k. A m. kir. honvéd hadapród iskolákban az 1908/1909. tanév kezdetén betöltendő helyekre pályázat hirdettetett. Ezt azzal teszem közhírré, hogy a pályázati feltételeket az érdekeltek a hivatalos órák alatt a városházán megtekinthetik. III. Közhirré teszem, miszerint az 1908 évi tőkekamat és járadék adókivetési lajstrom az 1883. évi 44-ik t.-c. vonatkozó §§-ai értelmében előre lett kihirdetés után a városi adóhivatalnál 8 napon át, vagyis folyó évi május 27-től junius hó 4-ig közszemlére kitétetett, ahol is az hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető. Zalaegerszegen, 1908. május 25-én. Dr Korbai, polgármester. IV. A nagykanizsai cs. és kir. 48-ik hadkiegészítő ker. parancsnokságnak 2218. sz. megkeresése folytán közhirré teszem, hogy azok a tartalékos katonák, kiknek az ősszel kell fegyvergyakorlatra bevonulni és a fegyvergyakorlaton mint kerékpárosok a saját kerékpárjukkal óhajtanak részt venui, ezt nálam 1908 junius 5-ig jelentsék be. A kerékpárnak jókarban kell lennie és mielőtt a kerékpár osztályba beosztatnak, bizottságilag vizsgálják meg azokat. A kerékpár használatáért 15 K használati dijat fizet az állam. V. Több megtörtént esetre s a beállott nagy hőségre való figyelemmel a rendőrhatóság szükségesnek tartja, hogy Zalavármegyének Zalaegerszeg r. t. vároa területén is hatályos ebtartás szabályrendeletére a közönségnek, s főleg az ebtulajdonosoknak figyelmét ez uton is felhívja. Az t miitett szabályrendeletből különösen figyelembe veindő: 1.) Minden ebtulajdonos kutyáját rendesen etetni, tiszta ivóvizzzel ellátni, ápolni, s reá felügyelni köteles. 2.) Minden mészárosdogge, buldog és n tgyobb fajtájú kutya, valamint általában a harapós természetű s bármely taju kutyák szájkosárrul látandók el. Kutyát vendéglőbe, kávéházba vinni szigorúan tilos, 3.) Minden ebtulajdonos felelős a kutyája által okozott károkért, de ha a kutya ingerlés következtében okoz kárt, azért nem a tulajdonos, hanem az ingerlő felelős. Épen ezért a rendőrhatóság felhívja a szülőket s azokat, akik gyermekek tanításával és felügyeletével foglalkoznak, hogy a gondjaikra bízott gyermekeket, illetve tanítványaikat figyelmeztessék a kutyák ingerlése s kínzása következtében elő álló veszélyekre. 4.) A veszettség veszélyének elhárítása céljából minden ebtulajdonos, ha kutyáján feltűnő változást észlel, ha a kutya bujkál vagy egészségi állapota előtte máskép is gyanússá válik, köteles kutyáját elcsukni, zárt helyen megkötni s a rendőrhatóságnak azonnal jelentést tenni. Zalaegerszegen, 1908 május 22-én Sági, rendőrkapitány. Pártgyülés. A zalavármegyei függetlenségi és 48-as párt ma délelőtt 10 órakor a zalaegerszegi Korona szálloda emeleti helyiségeiben pártgyülést tart, amelyen a megyei szervezés ügyével foglalkozik. A Tulipán szövetség Magyar Védőegyesület ma délelőtt 7211 órakor tartja rendes közgyűlését a vármegyeház nagytermében. A közgyűlésre megjön Dobieczky József, az országos szövetség ügyvezető igazgatója, aki beszédet fog tartani a szövetség céljairól és működéséről. A zalaegerszegi Tulipánszövetség Védőegyesület működése tulajdonképpen ezzel a közgyűléssel vesfci kezdetét, most történik a végleges megalakulás, ennek nyomán pedig megindul az iparpártolási és fejlesztési akció; az a nagy munka, amelyből minden magyar embernek ki kell vennie a részét. Felkérjük tehát Zalaegerszeg hazafias közönségét, hogy minél nagyobb számban jelenjen meg a mai gyűlésen s tegyen bizonyságot arról, hogy a tulipánmozgalom nem volt szalmaláng, amelynek tüze gyorsan ellobbant, hanem élő energia maradt a mi sziveinkben s készek vagyunk tettekkel isigazolni, hogy átérezzük a magyar ipar pártolásának nagy fontosságát. Nálunk különösen nagy fontossága van az iparpártolási mozgalomnak. Úgyszólván teljesen ki vagyunk szolgáltatva Bécsnek. Osztrák cikkekkel vagyunk elárasztva s az osztrák iparnak adjuk majdnem minden garasunkat. Véreink pedig itt sínylődnek mellettünk, tétlenségre és szegénységre kárhoztatva, amikor a mi szegénységünk gazdaggá teszi az iparüző Ausztriát. Büszkén emlegetjük, hogy színmagyar vidéken van az otthonunk; érzésben, nyelvben és gondolatban magyarok vagyunk, de kereskedéseink tele vannak osztrák áruval, a kirakatokban nem látjuk a magyar ipar védő tábláit s nyugodt lelkiismerettel nézzük: hogyan vergődik, sínylődik a magyar munkáskéz a száraz kenyérért, míg mi külföldi selyembe, bársonyba öltözüuk. A lét vagy pusztulás kérdése ránk nézve az, hogy megtudjuk-e érteni az idők intő szavát s pártoljuk a magunkét minden erővel. — Jöjjön tehát mindenki csatasorba, amely a gazdasági élet harcterén küzd a szebb jövendőért. Magyar asszonyok, hazafiak, kereskedők, iparosok, munkások mind ott a helyetek a magyar ipar védőinek sorában. A Ramassetter szobor leleplezése. Vasárnap leplezték le Sümegen Remassetter Vincéuek, a kulturális és emberbaráti eszményekért hevülő nemes3zivü polgárnak emlékszobrát. Nemcsak Sümeg város közönsége ünnepelte a nagy jóitevő erényéit ós jótéteményeinek emlékezetét, hanem a vármegye előkelőségei is megjelentek az egyszerű polgár szobránál, amely maradandó jele a jótéteményekkel elárasztott község hálájának. Megjelent gróf Batthyány Pál, vármegyénk főispánja, aki egyszersmind gróf Apponyi Albert vallás és közoktatásügyi minisztert is képviselte; Arvay Lajos alispán, Bosnyák Géza, a vármegyei függetlenségi pártelnöke, Eitner Zsigmond, Ováry Fereno és Dobrovics Milán országgyűlési képviselők , Dr Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos tanfelügyelő és számos vidéki vendég. A várost féllobogózták, Sümeg ünnepi díszbe öltözött s az utca egész nap tele volt néppel. Az ünnepély misével kezdődött, amelyet Rédey Gyula veszprémi kanonok mondott. A templomból a szobor elő vonult a közönség, ahol a polgári leányiskola növendékei elénekelték a Himnuszt, majd Dr Lukonics Gábor megyei tb. főorvos, a szoborbizottság elnöke mondott nagyszabású, mindenkit megkapó emlékbeszédet s leleplezte a szobrot, amely után a közönség lelkes ovációban részesítette a szobor zseinális alkotóját, Istók János szobrászt. Dr Fürst János lelkesítő ódát szavalt s ezután letették a koszorúkat, a szobor talapzatára. Koszorúkat tettek a szoborra: Sümeg város, Zalavármegye, a család, a sümegi reáliskola, a leányiskola, a sümegi tanítók, a kisdedovó, a sümegi izr. hitközség, a Ramassetter cég, a vörös kereszt egylet, a keresztény nőegylet, izr. nőegylet, Erzsébet nőegylet, Tulipán szövetség, a sümegi casino, a lövölde, a Polgári kör, az ipartestület, a takarékpénztár, a népbank, a sümegi tűzoltóegylet és a sümegi kórház. A leleplezési ünnepély után a tanulóifjúság elénekelte a szózatot s a nagy közönség eloszlott. Legnagyobb része a polg. iskolában rendezett háziipari kiállítást tekintette meg, amelynek gazdagsága s ügyes elrendezése méltó meglepetést keltett. Sümegen a női kézimunka, mint háziipar hatalmasan fejlődik s egy igazán elismerésre méltó kiállítás keretében tudta bemutatni sikereit. A kiállításon Dr Ruzsicska Kálmáu kir. tanácsos mondott a közönséghez beszédet, kiemelve a háziipar lelkes híveinek, Eitner Zsigmond országgyűlési képviselőnek és Cserny Mária polgári iskolai igazgatónak érdemeit. Délben 110 teritékü bankett volt a kaszinóban. Az első felköszöntőt Dr Lukonich Gábor mondotta gróf Batthyány Pál főispánra és nejére. Gróf Batthyány Pái főispán megköszönve az ovációt, a kormány üdvözletét tolmácsolta. A vármegyét Barkóczy Károly, a vendégeket Eitner Zsigmond orsz. képviselő, a csnládot Bánfy Alajos igazgató, Istók szobrászt Krisztinkovich József köszöntötték fel. Ováry Ferenc orsz képviselő a zalamegyei nőket éltette. Eitner Zsigmond orsz. képviselő Rédey Gyula kanonokra ürítette a poharát, Rédey kanonok Kisfaludyról és Ramassettérről emlékezett meg, Ruzsicska Kálmán dr tanfelügyelő a főispánná őméltóságát éltette. Érettségi biztosok. Az 1907. évben magtartandó kereskedelmi iskolai érettségi vizsgákhoz a kereskedelemügyi m. kir. minister következőket nevezte ki biztosok gyanánt: a zalaegerszegi felső kereskedelmi iskolához Kirchknopf Frigyes soproni kereskedelmi és iparkamarai titkárt; a nagykanizsaihoz pedig Heltay József nagykanizsai kereskedőt. A zalaegerszegi főgimnáziumhoz érettségi biztosként Orlovszky István kassai főreáliskolai igazgató küldetett ki. A szóbeli érettségi vizsgálatok junius hó 11 és 12-én lesznek. Medgyesi Lajost, a zalaegerszegi főgimnázium igazgatóját a budapesti VII. kerületi főgimnáziumhoz küldte biztosként a minister. Adókivetés. Az 1908—10 évekre megalakított zalaegerszegi adókivető bizottság működését folyó évi junius 1-én megkezdi és üléseit alant jelzett napokon d. e. 8 —12 óráig a városháza nagytermében tartja meg. Az elkészített adójavaslatok az adóköteles felek foglalkozásai szerint csoportosítva a következő sorrendben kerülnek tárgyalás alá : junius 1-én : 1—84 tétel. Asztalosok, bérkocsisok, fuvarosok, borbélyok. Junius 2-án: 85—112 tétel. Czipészek, csizmadiák, borkereskedők. Junius 4-én: 113—149 tétel. Szabók, hentesek, mészárosok. Junius 5-én: 150—170 tétel. Italmérők, korcsmárosok egy része. Junius 6-án : 171—192 tétel. Korcsmárosok, szállodások. Junius 10-én: 193—212 tétel. Kifőzők, csaposok, sütők, molnárok, szobafestők. Junius 11-én: 212—241 tétel. Órások, ékszerészek, bognárok, kovácsok, lakatosok, bádogosok, rézművesek, kárpitosok, kályhások és kefések. Junius 12-én délután 2 órakor 242 —262 tétel. Fényképész, divatáru és rőfö3kereskedők. Junius 13-án : 263—282 tétel. Heinrich, Fenyvesi üzletei és szatócsok. Junius 15 én : 283—300 tétel. Vegyeskereskedők egy része. Junius 16-án : 301—312 tétel. Vegyes és vaskereskedők. Junius 17-én: 313—342 tétel. Orvosok, gyógyszerészek, ügyvédek, kir. közjegyző. Junius 19-én : 343—360 tétel. Birósági végrehajtók, szülésznők, fa és gabonakereskedők, szállító. Junius 20-án361—377 tétel. Könyvkötők, könyvnyomdászok, könyv- és papirkereskedők, kávésok, cukrászok, dohányárusok. Juniu3 22-én : 378—398 tétel. Kőmivesek, téglamesterek, téglagyárosok. Junius 23-án: 399—419 tétel. Migpergető gyár, katonai szállítók, rabélelmező. Junius 24-én: 420—476 tétel. | Biztosítási ügynökök, alkuszok, ügynökök, piaci árusok, kofák.