Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-05-31 / 22. szám

1908 május 31. > Zalarmegye, Zalavárasegjei Hirlap* 3 A zenekar nagy termében pedig a növendékek tolmácsolták bódulatukat, egy pompás rózsacsokrot nyújtva át Batthyány Páinő grófnénak. A város több előkelőségével megszaporodott társaság ezután a növendékek rögtönzött hangversenyét hallgatta meg. Az énekkar több magyar népdalt adott elő. Ezután a ^Rákóczi zászlója® melodráma következett. Végül Purcsi zenetanár művészi cimbalomjátékában gyönyörködött a növendékek szabatos éneke s szép szavalata által elragadtatott közönség. Azután a gyakorló iskola és a tanítóképző növendékeinek a zeneteremben kiállított rajzait s egy másik teremben a növendékek házi ipari tárgyait tekintették meg a vendégek; mindkét helyen rendkívüli tetszésüknek adván kifejezést a magas színvonalon álló s nagy tudásról és módszeres vezetésről tanúskodó produktumok felett. A köztartás, konyha és az éppen vacsoránál ült növéndékek megtekintése után a főispán legnagyobb megelégedését és örömét tejezte ki Zrinyi Károly igazgatónak a tanítóképző intézet példás vezetése és állapota felett. Másnap Stridóra rándult a társaság; megtekintvén útközben az állami szőlőtelepet, hol Tuss Antal állami vincellériskolái igazgató kalauzolta a kirándulókat. Stridón jegyzőirodái vizsgálatot teljesített a főispán kíséretével s itt is nagy megelégedésének adott kifejezést a tapasztaltak felett Bellecz Ede jegyzőnek. A stridói állami iskola látogatásához megjött még Szalmay József főszolgabíró, báró Knezevich Viktor, Jvkó János gondnoksági elnök, Kecskés Ferenc esperes s még számosan. A tantestület élén Danitz Sánd >r igazgató üdvözölte az érkezőket. Az egyes osztályok látogatása alkalmából a főispán maga is intézett kérdéseketa gyermekekhez, kiknek ugy általános valamint magyarnyelvi tudása felett az összes jelenlevők ismételt tetszésüket fejezték ki. Távozáskor kir. tanfelügyelő mondott köszö-_ netet a látogatóknak és tantest ületnek. A Kalkbrenner fogadós által készített kitűnő ebéden az összes jeleuvoltak Batthyány Pál grót igazán magyar és uri szívességgel látott vendégei voltak. Útközben a Danitz igazgató gondos vezetése alatt állónagy és szép faiskolát tekintették meg; egyben pedig meglátogatták Kecskés Ferenc esperes plébánost Muraszentrnártonban, mindenütt legodaadóbb érdeklődést tanúsítva a történeti vokozá>ok, műemlékek s templomok iránt. Május 28-án a reggeli vonattal utaztak el őméltóságaik Csáktornyáról. Keresetlen, tiszta lelkük közvetlenségévei, mindenkire egyaránt kiáradó szivjóságukkal s figyelmes gyöngédségükkel soha el nem muló emlékeket hagytak vissza a muraköziek szivében ! . . Értesülésünk szerint a főispán ur junius hónapban fogja folytatni muraközi iskolalátogatásait. Aktualitások. (A terroristák.) Hiszek annyira a magyar munkások erkölcsi érzésében és önérzetében, hogy azokat a revolverlövéseket, amelyek a budapesti kizárt hentesstgtdek érdekében egy ártatlan emberéletet kioltottak, őszintén elitéli és az anarkistákat mélységesen megveti. Bizom abban, hogy ez a gálád cselekedet sok embert elvon attól a tömegtől, amely magához kerítette a szociális jelszavakban rejlő hatalmat és maholnap elérkezünk oda, hogy a vezér urak tábor nélkül fogják találni magukat. Telj' sen alárendelt kérdés, hogy a munkásság szakszervezetekben tömörül-e vagy nem? A munkások joga, hogy abba a törvényes alapon működő szervezetbe iratkozzanak be, amelyikbe akarnak, de ezzel szemben nem lehet, elrevolverezni a munkaadóknak azt a jogát, hogy csak azokat alkalmazzák, akik kikötéseiknek alávetik magukat. Ez ellen a munkásság küzdhet, de erőszakhoz nem nyúlhat. Ha a m:'ga szabadságát és jogait megakarja óvni, tiszteletben kell tartania mások jogait éa szabadságát is. Legfeljebb annyit tehot, nem hogy vállal munkát annál a mesternél, akinek kikötéseit teljesíteni nem hajlandó. Ezek oly egyszerű és természetes dolgok, hogy kár miattuk ingerlődni. És ép ezért érthetetlen, hogy a munkások nagy tömege a korlátlanságig, az anarkiáig ragadtatja magát, hogy a szabadság jelszavai alatt zsarnoki uralmat szerezzen a munkaadók felett. A szocialisták hivatalos lapja azzal fenyegetődzik, hogy általános szirájk fog kerekedni, ha a mesterek nem ismerik el a szakszervezetet. Ea uram Istenem, hát komolyan hiszik azok az urak, hogy a munkásság zöme ilyen nevetséges elhatározásra ragadtatná magát ? A mi viszonyaink között általános sztrájkról még csak beszélni sem lehat. Még szervezettebb államokban sem járt sikerrel egyetlen általános sztrájk sem. A hollandiai vasutasok érdekében rendezett ilyfajta mozgalom három nap alatt csúfos kudarccd végződött ós ép ily csúfosan fog megbukni minden általános sztrájk, amelyet a közel jövőben rendeznének. Mostani állami rendünk mellett, amikor az államnak mindig megvan a módja, !<ogy a lakósság java részét fegyverre hívja és polgári foglalkozásának folytatólagos teljesítésére szorítsa, meddő minden küzdelem, amely csak a munkásság erejét csökkenti. És ép oly hiábavaló miuden küzdelem, amelyet a terror fegyvereivel akarnak megvívni. Oroszországban, ahol igazán rabság van, ahová a szabadságnak imég cíak első szellője sem érkezett el, ahol az államhatalom korhadt és folyton összeomlással fenyeget, még ott sem jár sikerrel a terrorisztikus áradat. Hát még minálunk, ahol erőtől duzzad az állam, ahol mint egy megdönthetetlen sorompó veszi körül a polgári társadalmat a csendőrség és katonaság szuronyerdeje, ahol alig hatvanezer szervezett munkás van 19 millió ember között. Lelketlenség a munkásság könnyen hevülő rétegeit csekély okokból kifolyólag izgatni és lázítani. Lehetnek sérelmek, amelyeket orvosolni kell, de felesleges az auarkiáig fejlődő agitáció, mert ha arra komoly ok van, magától is megmozdul a proletárság egész tömege. Csakhogy persze akkor más hivatásuk lenne a vezér uraknak, akiknek az az egyetlen megélhetési alapjuk, hogy mint agitátorok megszerezték a munkások bizalmát s korlátlanul és ellenőrzés nélkül rendelkeznek a pártkasszába befolyó fillérek felett. Hisszük azonban, hogy a revolveres mozgalom végét is jelenti a rend felforgatásának és hogy a munkásság vezetésében is azon elemek fognak irányt adók lenni, akik megértik a tömörülés nemesebb céljait, és akik nem .kizárólag a maguk érdekeit, hanem a fejlődés egyetemes céljait tartják szemeik előtt. És a polgári társadalom, amely undorral fordul el az anarkiától s a revolverező terroristáktól, akkor karöltve fog haladni a tisztultabb világrend felé törő igazi szocialistákkal. (Elveszett egy leány.) Evekkel ezelőtt elveszett egy leány. Bejött a városba szolgálni s miután a betűvetés mesterségét nem tanulta meg, nem levelezett a hozzátartozóival. Csak ugy izengeteit haza a Kerka mellé, amikor egy-ogy földinek a törvényen akadt d 'Iga, ami azon a vidéken nem tartozik a nagy ritkaságok közé. Később elmaradtak az izenetek. Egy öreg özvegy asszony vasárnap délutánonként kiült a talpra és csendes sírással gondolt idegenben járó unokájára, akit hiába kerestetett a városban. Eltűnt, elveszett. De falun, az erős munka közben gyorsabban hegednek a sebek, mint az uri gúnya alatt,. Az öreg asszony elfeledkezett a hálátlan leányról, akiről évek alatt csak azt a bírt k:iptu, hogy valahol gyermeke született B a gyermeket gondjaiba vette az állam. Most azonban illatos levelet hozott a pósta. Messziről jött, valahonnét Oroszországból. Azt irta a leány, hogy jó dolga van, uri módban él és miután úgyis Budapestre vezeti az utja, az anyjával szeretne találkozni. Az öreg asszony jöjjön a városba s várja a leányát. Örömtől repesve jött a kopott anyóka s megjött az uri dáma is. Csillogott, rajta az ékszer, suhogott a selyem s ki volt pirosítva, fehérítve az arca. A szeme szögletében összefutott a sok ránc s fáradt szemeiben ott ült a bűn nyoma. A szegény öreg asezony büszke volt s elhitte azt a sok hazugságot, amit a leány beszélt, elhitte azt is, hogy nemsokára ő is uri módban élhet a leánya mellett. Én pedig látom már azt az elgyötört, rongyos alakot, akit néhány év múlva haza toloncolnak a Kerka mellé, mert a bűntanyákon már nem lesz számára hely. Ha ez a leány őszinto akart volna lenni, élni ondta volna azt az ismert történetet, amely a leányokat a bűn útjára vezeti. Később pedig kiviteli cikké teszi. Mert folyik a leánykereskedés széles e hazában. Ebben az árucikkben Magyarországon csak Törökország produkál többet. A selyemruhába öltözött zalai leány most már visszakerült Budapestre, azután visszakerül a falujába községi szegénynek. A gyermekét pedig neveli az állam, hét éves korán tul a község. És hányan megteszik ezt az utat, de hányan ! A testfejlesztésről. Aki nyitott szemmel nézi, beható figyelemmel kiséri az eseményeket s nem megy el felületes tekintettel az élet egyes jelenségei mellet, lehetetlen, hogy lépten-nyomon ne tapasztalta volna azt a szomorú tényt, hogy az ifjabb nemzedék fizikailag mily satnya, idegzetileg mily enervált s fogékony mindennemű betegség iránt. Ha a degenerálódás eme tüneteinek okait keressük, rá kell jönnünk arra, hogy ezen okok nem annyira a szülők gyenge voltában, mint inkább azon körülményben keresendők, hogy a jelenlegi generáció tulkorán és tu'ságos mérvben veszi ki a részét abból az életből, amelyhez tulajdonképen csak a testi fejlettség előrehaladottabb stádiumában lenne jussa. Kávéházak, korcsmaházak stb. szívják ki az ifjú ember életerejét, pusztítják ki könyörületlen következetességgel az ifjú test életenergiáit s teszik munka- és cselekvésre képtelenné. A kutató emberi elme s különösen azok, kik a szellemi fejlettség oly magas fokán állanak, hogy az egyéni érdekek szük korlátain felülelmelkedve az egész emberiség, vagy egy nemzet életét gondolkodásuk tárgyává, tevékenységük terévé képesek tenni, nem elégszenek meg ezen elszomorító tünetek konstatálásával, hanem keresik, kutatják a módot, amellyel ezen bajt ellensúlyozni, terjedésének gátat vetni lehetne. Hogy a kulturállamokban a testnevelés ügyének helyes és céltudatos megoldását az állam egyik legvitálisabb érdekének s az állami existencia legsarkalatosabb előfeltételének tekintik ma már, arra bőséges alapot nyújt maga az élet. A mindjobban szaporodó erkölcsi métely terjedése, az emberek fizikai és erkölcsi ellenállóképességének fokozatos csökkenése s a legkülönbözőbb idegbetegségeknek irtózatos pusztításai kiáltó bizonyságot tesznek arról, hogy itt végzetes mulasztással, mélyreható nagy bajjal állunk szemben, melynek gyökerei mélyen belenyúlnak az emberiség legkülönbözőbb rétegeibe. Csak nem rég zajlottak le Berlinben egy MIT IGYUNK? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. Minden külföldit fölülmúl hazánk természetes szénsavas vizeinek királya : ar Ö mfthfli Is^Sb -farm Milleniumi n

agy éremmel <i GlOM

l litM Érj® ipij, fp;

1 Wt lültd!

) kitüntetve. Kitűnő asztali bor éa gyógyvíz; a gyomorégést rögtön megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, használata valódi áldás gyomorbajosoknak. Kedvelt borviz! a l Kedvelt borviz! Főraktár: GYARMATI VILMOS urnái Zalaegerszegen.