Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-05-24 / 21. szám

XXVII. évfolyam. Zalaegerszeg, 1908 május 24. 21. szám Előfizetési díj: Egész évre . 10 K — f. Fél évre . . 5 K — f Negyed évre . 2 K 50 f Egyes szám ára 20 tillér Hirdetések : — Megállapodás nzeiiut. Nyilttér soronként 1 K Kéziratokat •em küldünk vistiza ZALA VÁRMEGYEI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. A föld. Az a nagyhangú mozgalom, amely egyik oldalon agrarius a másik oldalon merkantil jelszavak alatt végigharsogta az egész országot, ma már elcsitult. Két hatalmas tábor állott egymással szemben s a kölcsönös vádak özöne zudult egyik oldalról a másikra és mindkét oldalról a kormányzatra. Közgazdasági bajaink forrását az ellenfelek egymásban és a kormányzat hibáiban keresték. Mindegyik fél ugy akarta az ország közgazdasági életét irányítani, hogy első sorban maga boldoguljon mellette. Az úgynevezett merkantil tábor különösen türelmetlen volt. Miután Magyarország vérszegény ipara és osztrák emlőkön táplálkozott kereskedelme nem tudott a saját erejéből nagyra nőni, a földmivelő osztályok ellen fordult azzal a váddal, hogy a közhatalmat kisajátítják, a maguk javára lekötik s korlátozni akarják az ipar és kereskedelem szabad mozgását. A földbirtokosok nagy tábora pedig a lelkiismeretlen spekulációban, a merkantil iránynak nyújtott kedvezményekben látta kedvezőtlen helyzetének okait. Az ellentét tehát elég éles volt. Az elvi külömbség abban csúcsosodott ki, hogy a merkantil irány hivei a pénzt, a mozgó tőkét tekintették az ország közgazdasági életében a legelső tényezőnek s a földmüvelésnek ezzel szemben csak másodrangú szerepet tulajdojítottak; mig az agráriusok a földet tartották egyedül valódi értéknek, amely megtermi a jólétet s meghozza a pénzt, fentartja a kereskedelmet és az ipart. Az ellentét szinte a viszonyok kényszere alatt élesedett ki. Amikor beütött nálunk a nagy közgazdasági szabadság, a kormányzat megelégedett azzal, hogy a szabadságot biztosítsa. Aziránt már nem mert érdeklődni, hogy a versenynek ez a nagy szabadsága, az élelmességnek ez a feltétlen érvényesülése alkot e vagy rombol s hogy a nemzet életerejét nem sorvasztja-e el a korlátlan gazdasági szabadság, mint a korán szárnyaira bocsátott ifjút az idő előtt való munka. Amennyiben pedig mégis irányítólag hatott az élet fejlődésére, inkább a merkantil irányzat felé hajlott, ami a kor gazdasági viszonyaival magyarázható. Tőkéje, pénze nem volt az országnak, mert feleslege átszivárgott Ausztriába. A tőke áttelepítésére keresték a módokat. A nagy gazdasági ellentétek nyomán keletkezett küzdelem s az uj viszonyok azonban egyrészről leköszörülték az ellentéteket, másrészről határozott irányt adtak a kormányzatnak, amely a korlátlan szabadság helyére a gyengébbek védelmét helyezi s a közgazdasági erők egyetemes kifejlesztésére törekszik. A nagyszabású iparfejlesztési akció nem esik a földmüvelés rovására s amikor az előbb védtelenül kiszolgáltatott földművelőt az állami támogatás megerősíti, határokat szab a spekulációnak s reálisabbá teszi a kereskedelmet. A kormányzati tevékenységben határozottan kidomborodik az az elv, hogy Magyarországon legelső sorban a földművelést kell megerősíteni, mert ez az egyetlen erőforrásunk s hogy ezt az erőforrást biztosítani kell a magyarság részére. Eljutottunk odáig, hogy ezt az elvet ma már a legvérmesebb merkantilisták sem merik ostromolni s meghajolnak azon igazán mélyreható munka előtt, amelyet Darányi Ignácz földművelési miniszter folytat. A magyar gazda atyjának nevezték el Darányi Ignácot, aki a legnagyobb agrármerkantil zaj idején kezdte meg azt a csendes munkát, amely a magyar gazda s a földművelők nagy tömegének megerősítésére irányul. Igaz, hogy nagy terheket is rótt a birtokososztály vállaira, de szociális reformjaival belenyúlt az életbe ugy, hogy a békés fejlődést biztosítsa. A képviselőház osztatlan elismerése kisérte a minister tárcájának költségvetését, csak a szocialisták tüszögnek tőle, mert ezeknek a méregfogait tördelgeti azzal, hogy a nép bizalmát ébresztgeti a kormány és a hatóságok iránt. Darányi nemcsak exposéiban, hanem alkotásaiban is bizonyságot tesz közgazdasági politikája mellett, amely nyiltan és őszintén tör egyik legnagyobb nemzeti célunk, az őstermelés emelése s a magyar földnek a magyarság számára való megmentése felé. Az az ellenszenv, amellyel a szocialista agitátorok az uj intézményeket fogadják, legjobban igazolja: mennyire helyes nyomokon halad Magyarország földművelési minisztere, akinek nem kell rendőr és csendőrhadsereg ahoz, hogy az izgatókat megfékezze. Kiszárítja a mocsarat s a szárazon maradt béka elpusztul magától is. Az elégedetlenség okait szünteti meg és segítő kezet nyújt a föld munkásai felé. Az agitátorok csak beszélnek és pártadót szednek, Darányi cselekszik és osztogatja egyik szociális alkotást a másik után. Munkáslakásokat építtet, népházakat létesít, támogatja a szövetkezést, a községek részére közlegelőket vásárol, szőlőket rekonstruál, szervezi az érdekképviseletet, vizeket szabályoz, a gazdasági munkásokat biztosítja, a kisembert óvja, védi s a magyar föld produktivitását előbbre viszi, telepít, parcelláz. A nép hivatott vezetőihez, a magyar földbirtokosokhoz pedig egy megszívlelendő tanácsot intézett, amikor a képviselőházban ezeket mondja : Változott időkben változott fegyverekkel kell küzdeni. Volt idő, amikor kaszákkal és kapákkal mentünk a csatákba, de ma Milyen kerítést készítsünk? oicsót, szépet, tartósat. Ez a drótkerítés. Magasság és lyukbőség tetszés szerint. Bámulatos olcsó árak!! Készítek acélsodrony ágybetéteket 5—10 évi jótállással. Felvilágosítás ingyen. Szabó József első vasmegyei sodronykerités, ágybetét és szitaáru Üzlete SZOMBATHELY, Kőszegi u. 8. sz. Mai számunk 10 oldal*