Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-05-24 / 21. szám

2 »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 1908 május 24. birtokos osztályunknak be kell látnia, hogy az idők járása megváltozott és hogy a szociális munkában tevékeny részt kell vennie. Be kell látnia birtokososztályunknak, hogy a nép nagy rétegeit magunkhoz kell csatolni tudni. Az eredmények máris szembetűnők, bár a munka még nem hosszú idő óta folyik. A szociálistákkal és a szociálista izgatókkal nemes versenyre kell kelnünk és majd meglátjuk, majd. meg fogjuk érni, hogy az igazság diadalmaskodni fog, a magyar népnek józan fejét állandóan elfordítani, e népet állandóan megtéveszteni nem lehet. Máris látjuk az eredményt, a sikert. Minden jel oda mutat és minden körülményből konstatálható, hogy a szociális izgatás Magyarországon határozottan hanyatlóban van. íme, ez a magyar agraristák legigazabb szociális programmja. Aki megérti a miniszter intő szavait s aszerint cselekszik, az hozzájárul ahoz, hogy az idegenből behurcolt palántát kigyomláljuk Magyarország áldott földjéből. Muraköz egyházi visszacsatolása. Ismeretes olvasóink előtt, liogy Zalavármegye közönsége legutóbb újra felvetette Muraköz egyházi átcsatolásának kérdését s átírt a dunáutuíi vármegyékhez aziránt, hogy e tárgyban az országgyűléshez intézett feliratát támogassák. Vasvármegye törvényhatósági bizottsága mult héten foglalkozott Zala átiratával. Az alispán, mielőtt a törvhat. bizottság elé terjesztette volna a kérdést, a szombathelyi megyés püspök véleményét kérte ki. Dr István Vilmos megyés püspök hazafias szellemű átiratban válaszolt az alispán kérdésére s nemzeti szempontból az átcsatolást feltétlenül szükségesnek tartja. Püspökünk válasza a többek között a következőket tartalmazza: »Ha a magyarok és horvátok között politikai ellentétek merülnek fel, pl. napjainkban is, ugyanakkor a magyarokra hátrányos a fenálló állapot, mely szerint Muraköz a magyar hazánk területén levő zágrábi érsekséghez tartozzék. Hátrányos azért, mert Muraközben magyar nyelvű és érzelmű papságnak van helye. A Zágrábban nevelt papok pedig nem gyakoroltatnak hazai nyelvünkben és magyar érzelmük is kétséges, amikor horvát érzelmű papok közt nevelődnek; és ha akarnának magyar érzelműek lenni, szembe kell szállniok a horvát papsággal, feltéve, hogy egyes politikai kérdésekben a magyarok és horvátok ellentétben állanak, ami ismét kelyzetükct tenné tarthatatlanná, amennyiben a horvát papság megvetésével és gyűlöletével kellene megküzdeniük. — Nagyon kényes a muraközi pappág helyzete, különösen az összeütközések ese'én. Ha jó magyar hazafiak, amilyeneknek lenniök kell, akkor a horvát papsággal gyűl meg a bajuk ; ha pedig a horvátokkal tartanak, ugy együtt vétkeznek magyar hazájuk ellen. Ezen szempontból kívánatosnak tartom azt, hogy Muraköz egyházilag is Magyarországhoz csatoltassék.c A szombathelyi egyházait gye főpásztora tehát nem habozott kimondani, hogy a magyarság érdekéi ;en igenis szükséges a Muraköz egyházi elcsatolása, ami — ha egyházi szempontból nehéz kérdés is — keresztülvihető, mert a püspök egyébként bizonyosan jeiezte volna, hogy a kívánatos megoldás az egyház szempontjából kivihetetlen. Vasvármegye közönsége elé, a püspök véleményének hangsúlyozásával, az alispán a következő határozati javaslatot terjesztette : » Vasvármegye törvényhatósági bizottsága a Muraköznek a róm. kath. egyházi hovatartozandósága kérdésében — megerősítve a szombathelyi megyés püspök urnák hazafias szellemtől áthatott véleményével — teljesen egyetért Zala vármegye közönségének azon óhajával, hogy a muraközi róm. kath. lakosság egyházilag a zágrábi horvát egyházmegyétől el és akár a szombathelyi, akár a veszprémi magyar egyházmegyéhez csatoltassék. Ezen ügynek a magyarságnak, a magyar nemzeti állam kiépítésének érdekében folytatott céltudatos, hazafias törekvéseket mélyen érintő nagy fontosságát és ezek utján a magyar nemzet szempontjából mérlegelt igen nagy jelentőségét teljes mértékben átértve és átérezve, Vasvármegye közönsége a maga részéről legmelegebben osatlukozik Zalavármegye átiratához s annak támogatása mellett egyidejűleg a maga részéről külön is teljes bizalommal kéri a magyar kormányt, hogy ezen üggyel sürgősen foglalkozzék és tegye meg a szükséges lépéseket, hogy a Muraköznek egyházi visszacsatolása Őfelségének alkotmányos hozzájárulásával ugy a magyar r. kath. egyház, mint általában az egósz magyar nemzet érdekeinek megfelelő módon minél előbb megtörténhessék.« A Muraköz egyházi elcsatolásának kérdését, 1848-ig visszamenőleg, a püspöki levéltár adatai alapján a Sz. M. a következőleg ismerteti: A magysir szabadságharc kezdetén, mikor az illyrismus zászlaja alatt Horvátország részéről a haza ellenségeivel való szövetkezés folytán az osztrák kamariila vakmerősége és furfangja egyre nagyobb mérveket öltött, az akkori »honvédelmi bizottmányt a hazaellenes forradalmi törekvések ellensúlyozására halaszthatatlannak vélte azt, hogy az illyrismus manalókának közvetlenül kitett Mur iközt a zágrábi érsekségtől szeparálja s egyházilag a szombathelyi egyházmegyébe bekeblezze. A »honvédelmi bizottmány* az első felelős magyar kormány kultuszminiszterét utasította a kérdés megoldására. A kultuszminiszter Hám János akkori esztergomi érseket, ez pedig Balassa Gábor szombathelyi megyés püspököt kérte fel az ügy előkészítésére. Az átcsatolás ügyének vitelére a kormány Szcitovszky János akkori pécsi püspököt nevezte ki állami biztosnak. Ugy látszik azonban, hogy már akkor, mindjárt a tárgyalások kezdetén jelentkeztek a most is még fennálló nehézségek s majdnim elháríthatatlan akadályok, mert a fent említett s az ügy megoldására kitűzött tényezők addig is, mig az átcsatolás egyházjogi része az apostoli király és a római Szentszék közbenjöttével véglegesen keresztülvihető lesz, megnyugodtak volna abban, hogy a zágrábi érseknek a Muraközre vonatkozó egyházi főhatósága a szombathelyi püspökségre ruháztassák át, aki ilyképen mint az ő helynöke intézkedett volna a Muraközben. Ez a törekvés azonban Haulik zágrábi érseknek ellenállásán meghiusult, aki főleg a király és a Szentszók előzetes hozzájárulásának hiányában a közreműködést egyenesen megtagadta. A kérdés természetszerii'eg nyugodott a szabad sághare alatt. 1873-ban Szabó Imre szombathelyi megyés püspök az akkori kultuszminiszternek, Trefort Ágostonnak felszólítására terjedelmes és hazafias szempontok által sugalt szép memorandumban nyilatkozott az ügy megoldásának módozatairól és nehézségeiről. Arról vo't s/ó, hogy a Muraköz 22 plébániája, 17 ulopfot káplansága mintegy 70.000 lélekkel, ha a szóm hat helyi egyházmegyéhez csatoltatnék, ezen átcsatolás következtében minő terhek ós kötelezettségek hárulnának ugv a püspökségre, mint a Káptalanra ? Azzal tisztában volt Trefort, hogy megoldás esetén mindkét faktor dotatioja elkerülhetetlen lesz. A terhek méreteiről kivánt tehát Cí-ak felvilágosítást s ismerni óhajtotta a püspök ezirányban elfoglalt álláspontját. Szabó Iiure memorandumában megdönthetetlen érvekkel igazolta a püspöksége , á káptalanra háruló terhek realitását. A tetemesen kibővülő egyházmegye kormá iyzása elengedhetetlen^ > teszi a püspökség ujabb dotatiój ít, legalább 3 kananoki stallumnak a zágrábi káptalanból a szombathelyibe való áthelyezését az érdemes muraközi papság számára, a növondékpapok számának legalább 8-al való emelését, a püspöki iroda kibővítését, a zágrábi megyére kiható alapok egy részének átcsatolását, a pécsi egyházmegye két slavon kerületének a diakovári püspökséghez való csatolását és az egyházmegye dotatiój át az úrbéri kötvények megfelelő részének átruházása által. Hogy az átcsatolás erkölcsi és nemzeti szempontból is minél eredményesebbé legyen, javaslatokat is tett Szabó Imre. Nevezetesen kívánatosnak tartotta a tanulni vágyó szegénysorsu muraközi gyermekek segélyezését a minister által alapítandó tipendiumok létesítése által, a kőszegi Kelcz-Adelfify-féle árvaház istápolását, hogy abban muraközi gyermekek is neveltethessenek. Itt különös tekintettel kellene lenni a tanítók gyermekeire. Főleg ós elsősorban azonban az apostoli király előzetes hozzájárulásának megszerzését jelezte, mint az ügy kedvező s eredményes megoldásának elengedhetetlen feltételét. A memorandumhoz csatolta a püspök káptalanának pártoló véleményét is. Ugyiátszik ennek a memorandumnak meg is volt a várt hatása. 1875. november havában az apostoli király elvben (in thesi) hozzájárult ahhoz, hogy az átcsatolás egyházi kanonizálása céljából a szabályszerű diplomatiai tárgyalások megindíttassanak és egyben Simor János biboros-hercegprimást királyi biztosi minőségben megbízta azzal, hogy a tervek és átkebelezés alkalmából szükségesnek mutatkozó netáni kárpótlások módozatának megállapítását, az érdekeit egyházmegyék főpásztorainak, káptalanjainak és papságának közbejöttével eszközölje s ezekre nézve javaslatokat tegyen. Zalavármegye 1891-ben, később 1904-ben feliratilag fordult a kormányhoz és képviselőházhoz az átcsatolás érdekében. Eredményt azonban nem ért el; ugyiátszik az elhárítandó nehézségek, amelyeket fenntebb részben mi is érintettünk, még mindig f -unt,forognak. A legutóbbi horvát zavargások, bonyolult viszonyok, elkeseredett harcok, a melyekkel szemben a nemzeti kormány is tehetetlennek bizonyult, most ujabb kisérlerte buzdították Zalamegyét, m ív aggódva gondol a Muraköznek tervszerűen előkészített s fokozatosan előrehaladó elhorvátosítása elé. Uj felirattal fordul tehát a kormányhoz és parlamenthez. Egyidejűleg csatlakozásra szóiiította l'.I a szomszéd vármegyéket is. Aktualitások. (Politika.) Ugy érezzük, hogy n :gy p. iitik:-i átalakulások lógnak a levegőbeli. Ko.tsuth Ferenc pécsi nyilatkozata az átalakulás irányát is jeie/te , a a 48-as párt vezére nyüt:-n Megmondta s minő pártalakulásnak kell bekövetkeznie, ha nagyobb rázkódtatás nélkül akarjak megközelíteni Magyarország leljfüggetlenségét. A mai helyzet tele vvn bizonytalansági.al ; kén ó; s remény között várjuk a jövendőt. Minil.iiH tisztában v q azzal, hogy homogén, töm-r forrást, ha gyomor-, bél- és iéjjcsőíiuruttól szabadulni akarunk, forrást, hn a veseb;.ji gyógytani akarjuk, fonást, ht elvágyhiány es emészteni zavarok nílanak be. forrást, In májbajwktíii és sárgásából szabadulni akarunk. MIT IGYUNK? igyunk mohai ~~ — igyunk mohai hogy egészségünket megóvjuk, mert |

nviln

k „„hai csakis a természetes szénsavas «"»»ai ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. Igyunk tílühai ,

Ai

PmP*

a!iÁ

9T;

f?!T

á

S'i?'

D

l rfr^ tétlenül kelleme. és olcsó savanyúvá; dá* *//-ns,m.irtalm4nAI fom nemeik buí,.-, ,v*«r fortiU* StaíJSrafi i^t ?

g

n kuiiaö a MlfoftKbb .gyomor, léjeső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebi*on*o*odott, hogy »J -n

95

e9|

k 0

1 ; "

in

t typhu* cholera, megkíméltettek azok, akik közönséges ivóvíz helvett a baktériummentes mohai Áanes-vizzel éltek Levelesebb orvosi kétes értékű mesters^ Szén^avval'^Kt^ forrás ismertető füzetében oíva-haLó H-l,ünás ,k s- í n .. másféilite résnél w-^A^i mestersegesen szénsavval telített víznél, sőt a szódavíznél is olcsobb: hogy az Agnes-forrás vizét « te^zegénvebb em' r is me^ze, Aesse Vidék varosokban .lerakatok szereztettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. - A forráskezelöséc MW* Kapható minden fuszeruzletben és elsőrangú vendéglőben. IV nagyobb borvíz! Főraktár: GYARMATI VILMOS urnái ZALAEGERSZEGEN.