Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-05-17 / 20. szám

XXVII* évfolyam Zalaegerszeg, 1908 május 17. 20. szám. Előfizetési dlj: Egésí évre 10 K — f. Fél i'-vre . . 5 K — f Negyed évre. 2 K 5(1 f Egyes szám ára 20 fill£i Hirdetések : - Megállapodás szériát. Nyilttér soronként 1 K. Kéziratokat uem küldünk visaza ZALA VARMEGYEI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. A függetlenségi párt felirata. Zalavármegye függetlenségi és 48-as pártja legutolsó közgyűlésén elhatározta, hogy Kossuth Ferenchez, mint a párt elnökéhez feliratot intéz a katonatisztek fizetés rendezésének a katonai kérdésekkel együtt való keresztülvitele s az önálló nemzeti bank létesítése tárgyában. A feliratot, amely szombaton küldetett fel Kossuth Fei'enchez, egész terjedelmében közöljük. Nagyméltóságú Pártelnök Ur! Négy évszázad mult el azóta, hogy az Európaszerte legelső hadsereg, a fekete sereg utolsó roncsai a temesi bánságnál szétverettek. Az ezen eseményt követő nagy nemzeti szerencsétlenség igazolta Mátyás helyes politikáját, hogy a nemzet ereje saját nemzeti hadseregében van. 1526-tól fogva a magyar nép egész tevékenysége a hatalom elleni meddő küzdelem, a gravamen politika és e négy évszázad irtózatos küzdelmei, az a sok vér, amely mint patak öntözte ezt a sokat szenvedett szegény hazát, megtaníthatta a nemzetet arra, hogy csak az az ország lehet erős, hatalmas, a melynek hadseregében övéinek szive dobog, a mely hadseregnek azok az ideáljai, a mik a nemzetet lelkesítik, a mely hadsereg egy test és vér, egy lélek a nemzettel, a melynek létét köszönhette és a mely oly sok áldozat árán is fentartja. Ez a nagy gondolat, ez az eszme vezette a függetlenségi pártot ama dicső küzdelemben, amely csaknem ismét önvédelmi harcba kergette a nemzetet. Elmúlt az az idő, midőn megelégedett a magyar nemzet avval, hogy elsorolja sérelmeit, elsorolja azokat az arculcsapásokat, a miket a koronázási eskü dacára évszázadokon keresztül szenvednie kellett, elérkezett végre valahára — hála a magyarok Istenének — az az időpont, hogy a magyar ősi jogait alkotmányos uton kivivhatja. De ne feledjük el a multat, midőn büszkén rátekintünk ezen időpontra; ne feledjük el, hogy évezredes történelmünk hason szakaiban, midőn a nemzet alkotmányos fejlődésében egy nagy lépéssel törhetett volna előre, egy engedékeny pillanat, egy a fejedelmi cirógatás révén előálló nemzeti lanyhaság olyan visszaesést okozott politikai és alkotmányos fejlődésünkben, amelyet évszázadokon keresztül temérdek vér árán sem tudtunk visszavívni. A mit az erőszak és a fegyver elkobzott a nemzettől, mondja Deák, azt a politikai körülmények még visszaszerezhetik, de amiről a nemzet önként lemondott, azt az idő semmiféle változata nem adhatja vissza. Az 1903—1904. évi nagy nemzeti küzdelemnek, a melynek minden fázisa a magyar nép szivedobbanásával egyezett, az önálló magyar hadsereg volt a vágya, a végső célja. Oda jutott a nemzet akkor, hogy a hatalom, amely azelőtt rövid idővel mondta ki a chlopii parancsban a sohát, kénytelen volt engedni abban, hogy a hadsereg függő kérdései maradjanak az átmeneti időszak alatt érintetlenek és az imperátori parancs, hogy a hadsereg ugy felszerelésileg, mint számerőben gyarapíttassék, a nemzet örök dicsőségére mindez ideig teljesítetlen. A nemzet tehát alkotmányos küzdelmével és százados harcok után egyszer elérte azt, hogy ha jogos kívánságai nem is teljesíttettek, de legalább az uralkodói akarat megtört a nemzet akaratán és evvel megmutatta azt, hogy a nemzeti akarattal az imperátor sem dacolhat anélkül, hogy a fegyvert le ne rakja. Az 1906. április 8-iki megegyezés következtében, midőn uralkodói szájból hangzó nyomor és szenvedés korszaka után részben a negyvennyolcas párt vette át az uralmat, a katonai kérdések teljesen kikapcsoltattak és a mint Zalavármegye függetlenségi pártja ismeri azt a megállapodást, amely a nemzet és királya között létrejött, az átmeneti idő alatt a hadsereg kérdései teljesen kiszakíttattak azon kötelezettségből, amelyet a mostani kormány vállalt. Ezen megállapodás dacára az osztrák delegáció előállott a tiszti fizetések felemelésével, hogy evvel megbontsa azt az összhangot, amelyben eddig a nemzet kormányával volt. Tisztán azt a látszatot kelti ez a taktika, hogy a tiszti fizetésemelés csóváját csak azért dobták bele a belpolitika forrongó üstjébe, hogy vagy evvel zavarhassák meg a nemzet békéjét, vagy evvel és igy a megállapodás megszegésével a katonai kérdések egész complexnmát lassankint megoldásra előkészítsék, illetve egyenkint felszínre vessék és azt megoldhassák a nélkül, hogy a nemzet jogos kivánságai kielégítve lennének. Ettől való félelem indította Zalavármegye függetlenségi pártját arra, hogy felemelje tiltakozó szavát az ellen, hogy a tiszti fizetés emelés kérdése felszinre vettessék anélkül, hogy a katonai kérdések teljesen megoldást nyerjenek. Az 1906-iki januári választás alkalmával avval küldötte fel a magyar nép képviselőit, hogy a dicső harcot folytassák, a nagy nemzeti ideálért, a magyar hadseregért hozzák meg a végső áldozatot; de anélkül, hogy a nemzet jogos kivánságai teljesülést ne nyerjenek, a megállapodás értelmében a mai közös hadseregért a nemzet ujabb áldozatot nem hozhat. Evvel a szent hittel választotta meg Zalavármegye is 4 függetlenségi párti képviselőjét. Bizunk a függetlenségi párt eddigi elvhűségében, bizunk a nemzet nagy vezéreiben, akik számtalanszor hangoztatták azt, hogy a katonai kérdések a megállapodás értelmében az átmeneti időszak alatt teljesen kiszakíttattak, s azok felszinre nem fognak vettetni a nélkül, hogy azok teljes megoldást ne nyerjenek. Ám szívesen látja Zalavármegye függetlenségi pártja azt, hogy a mostani nemzeti kormány megoldja a katonai kérdések egész komplexumát, de tiltakozik az ellen, hogy akár a tiszti fizetésemelés, akár más katonai kérdés elintézés tárgyát képezze mindaddig, mig a nemzeti hadsereg, a magyar vezényleti és vezérleti nyelv nem tisztáztatik. Tiltakozik ez ellen Zalavármegye függetlenségi pártja annál is inkább, mert a tiszti fizetésemelés kérdésének bekapcsolásával a megállapodást megszegnék és ez olyan rosz vért szülne a nemzetben, amely a függetlenségi elv diadalmas előnyomulásának útját állhatná. Zalavármegye függetlenségi pártja a f. évi május hó 4-ikén tartott gyűlésén ezen okokból kifolyólag határozta el azt, hogy felir az országos 48-as és függetlenségi párthoz és a leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy akár a katonai tiszti fizetésemelés kérdése, akár más katonai kérdés az átmeneti időszak alatt érintessék anélkül, hogy a katonai kérdesek egész komplexuma megoldást nyerjen és azon kijelentés megtétele mellett, hogy a nemzeti Mai számunk 12 oldali