Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-05-10 / 19. szám

2 •Zalamegye, Zalavármegyei Hirlapc 1908 május 10. Szegény ember — gazdag ember. Nagyol fordult húsz esztendő alatt a világsorja. A gazdasági élet képe majdnem teljesen átalakult. Más eszmények uralják, más célok vezetik és irányítják a társadalmat, a politikát, az államhatalmat. Uj társadalmi osztályok alakulnak ki s a tömegek boldogítása, anyagi erejének fokozása lett a legfontosabb, legnagyobb eélja a köztevékenységnek. Botor és vak, aki nem látja a változott iránynak nyomait köröskörül. Göcsej legelhagyatottabb zugaiba is bevonul a kultura s — akár hogyan tagadják is a szocialisták — terjed a jólét. A tömegnyomor még rossz esztendők után sem fenyeget bennünket s a becsületes munka tisztes kenyeret nyújt. A kisbirtokos anyagi helyzetének biztossága tekintetében föléje kerekedik a középbirtokosnak, a munkás kenyere biztosabb, mint a kisiparosé. Azok a rétegek, amelyek előbb a jólét legalsó fokán állottak, fokról-fokra emelkednek s a vagyon és tehermegosztás egyenlőtlenségeit siet ellensúlyozni az államhatalom. A szegény ember — előbbi viszonyaihoz képest — gazdag emberré lesz, mig a másik oldalon a megélhetés nehézségeivel folytatott küzdelemben pusztul, satnyul az a réteg, amely előbb a gazdasági hatalmat és tekintélyt képviselte. A legközelebbi jövő kétségtelenül a kisgazdáké. Hiába támadja a szociáldemokrácia ennek az osztálynak még létjogosultságát is, a fejlődés iránya a kisgazdáknak kedvez, mig a nagybirtok terheit az uj kor rettenetesen megnöveli s jó szerencse lesz, ha a középbirtokok tekintélyes részét el nem pusztítja. Amikor a gazdasági liberalizmus kezdődött, a kisbirtok nagy hátrányban volt. A szabadság szinte váratlanul szakadt a kisgazdák nyakába. Nem volt előkészítve, nem volt elég érett az önállóságra. Nem volt pénze a beruházáshoz, nem volt elég szakértelme a gazdálkodáshoz. A nagybirtok olcsón termelt, könnyen adott el, mig a kisbirtokos küzdött a külterjes gazdálkodás hátrányaival, az uzsorával, a tisztességtelen kereskedelmi versennyel. A mult század elején még a föld nagy része parlag. Amint a gazdálkodás kezd belterjesebb lenni, a nagybirtokos könnyen segít magán, mert a munkaerőt úgyszólván ingyen kapja. A jobbágyság felszabadítása után pedig gyorsan szaporodnak a tönkre jutó kisgazdák soraiból a gazdasági munkások, akik csekély bérért dolgoznak. Számottevő ipar, amely a munkás elemet felszívná, csak a nagy városokban keletkezik. A nagybirtokos tehát boldogulhat. A kisbirtokos azonban pusztult, mint ősszel az elgyengült legyek. Alig tud annyit termelni, amennyi családja fentartására elég. Készpénz ritkán fordul meg a kezén s a/, adóját alig birja előteremteni. A viszonyok változását saját javára ném képes kihasználni, mert erőtlen és tudatlan s a gazdasági szabadság nevében tűrte a kizsákmányolást, táplálta a parazitákat. De fordult egyet az élet s a kisgazda, ha a mult bűnei és bajai még nem szedték el a földjét, lábra állhatott és erősödhetik. A viszonyok átalakulásának terhét a nagybirtok sokkal jobban érzi, mint a kicsiny, amely azonnal simulhat a konjunktúrákhoz, csak tőke és értelem legyen hozzá. A verseny ránehezedik a latifundiumok terményeire s a munkabér emelkedését elsősorban a nagybirtok érzi. A kisgazda a munkabértől független, sőt annak emelkedése még javára esik. Az életszükségletek drágulása nagyon kevés uj terhet ró rá s az államok modern adórendszere eddigi közterheinek egy részét is más osztályokra hárítja. De ne soroljunk fel több okot, esak mutassunk rá arra a tényre, hogy a parasztság majdnem mindenütt erősödik. A mi kis gazdáink anyagi gyarapodásánák illusztrálásához kellő adatok nem állanak rendelkezésünkre, de a németek mindenről pontos statisztikát vezetnek s kimutatják, hogy mily óriási ma már az a tőke, amely a kisgazdák által és ezek javára keletkezik. Ismeretes, hogy Németországbau a parasztság erőteljes szövetkezeteket alakított. Ezeknek a szövetkezeteknek 15 millió márka az alaptőkéje s a tavalyi forgalma 1500 millió volí. A tejszövetkezetek 400, a beszerző szövetkezetek 200 milliót forgattak. Bebizonyított dolog, hogy ott, ahol a szövetkezeti eszme testet ölt s nemcsak fogyasztási boltokban szorong, hanem a gazdasági élet termékenyebb mezőin is tevékeny, ott a parasztság erősödik; ahol azonban az uzsora és tudatlanság pusztítják, ott elsatnyul. Néhány szerény kis számocskát a mi gazdasági életünkből is melléje állíthatunk a németek statisztikájának. Így például Mosonmegyében 20 tejszövetkezet 600.000 K. jövedelmet hozott s vau olyan község, ahol a hitelszövetkezet forgalma megközelítette az egy milliót. A parasztosztály tehát erősödik és fejlődik. Nálunk taláu nem annyira, mint másutt, mert ha termelése és jövödelme emelkedik is, a terheinek könnyítéséhez alkalmas módokat nem tudja megtalálni, Gondoskudni kell arról, hogy ezeket is megtalálja s az az osztály, amelytől Magyarország regenerálása egyedül várható, oda jusson, ahol a külföld parasztja áll. Legyen minél több gazdag parasztja Magyarországnak, de ne olyan módon, mint valamikor: uzsorával, licitációval, hanem intenzív gazdálkodással és takarékossággal. Hála a Gondviselésnek, jó uton vagyunk. Csak az önzés, a kapzsiság és a liberális jelszavak téves felfogása el ne rontsák azt, amit az utolsó évek alkottak. Aktualitások. (Mit csinál a kormány.) A 48-as balpártnak nem tetszik a koalíciós kormány m ííködése. Jó Szappanos bácsi, az öreg télapó megleckéztette a hazafiságból a függetlenségi pártot. Ki hitte volna, hogy még a függetlenségieket is pecsovicsoknak minősítsék valaha? De hát vannak hazafiak, akiknek semmiféle kormány sem tetszik. Azonban válaszolt az öreg kurucnak gróf Batthyány Tivadar. Higgadt, nyugodt, tárgyilagos hangon, de határozottan megmagyarázta: mit művelt a kor nány eddig és hogy a törvények alapján való kormányzás nem jelent elvfeladást és hazaárulást. — Felsorolta az eddigi alkotásokat; megemlékezett az iparfejlesztési törvényről, a II. oszt. kereseti adó csökkentéséről, a vasutasok szolgálati pragmatikájáról, a tanítók fizetésrendezéséről, a munkások betegsegélyzése és balesetbiztosítása iránt tett intézkedésekről, amelyek mind a koalíciós kormány alkotásai. Tiltakozott azon vád ellen, hogy a függetlenségi párt elveit feladta s a beszéd leglényegesebb pontja az, amelyben azt az elvet hangsúlyozza, hogy a magyar nemzet legnagyobb erőssége a törvény s egész történelmi multunk erőssége abban áll, hogy az alkotmányos uton hozott törvényeket megtartottuk. A függetlenségi párt ettől nem tér el soha. Gróf Batthyány Tivadar beszéde teljes szaba# tossággal körvonalazza a függetlenségt párt helyzetét és törekvéseit s a balpárt megkapta a választ arra : mit művelt s mit szándékozik még tenni a kormány. A programm szép perspektivát nyújt ennek a szegény országnak, amely nek nagy szüksége van a békés fejlődésre s a századok óta várt önállóságra. * * * (Választások a vármegyén.) A vármegyei lüggetleuaégi párt mult héten tartott értekezletén tiltakozást hallottunk abban az irányban, hogy a közigazgatási bizottsági helyek pusztán politikai és pártszempontok alapján tötessenek be. A párt maga is ugy határozott, hogy megválasztásra két férfiút ajánl ugyan, de a választást pártkérdéssé nem teszi. Bőven lehet vitatkozni afelett, hogy a közérdeknek megfelelő törekvés e a pártkérdést a helyi igazgatásba belevinni, vagy nem. Ugy látszik, hogy a függetlenségi párt többsége arra az álláspontra helyezkedik, hogy a vármegyei közéletben merev párturalmat létesíteni nem volna helyes. Erre vall az a határozat, hogy a vármegyei választásokat pártkérdéssé nem teszik. Tárgyilagos szemüvegen át nézve a dolgot, az önkormányzat, bár politikai tartalom nélkül el sem képzelhető, pártok szerint való tagozódást olyan mérvben, mint a parlament, a közérdek sérelme nélkül nem tűr meg s ez teljesen kivihetetlen is. Az önkormányzat keretében nem csak politikai, hanem leginkább helyi szempontok a mérvadók s minden érvényesülési törekvés, amely a törvényes mederben előre tör, akár egyes vidékek érdekeiről, akár személyek érvényesüléséről van szó, az önkormányzati jog s. empontjából jogos és jogszerűség tekintetében nem kifogásolható. Az autonomia az önkormányzati szabadságot jelenti, amelynek korlátja csak a törvény, amelyen belül minden tényező töreke 1hetik az érvényesülésre. Ezért szinte érthetetlen az az izgalom, amelyet egy-egv jelölés, vagy egyes vidékek állásfoglalási kelt. Érthetetlen az a hangnem, amely sokszor a jelöléseket követi. Hiszen sine ira et studio el lehet intézni a dolgot. Szavaz mindenki a meggyőződése szerint s a többség kifejezi az önkormányzati testület akaratát. A választásokat rendszerint megelőző személyes kérdésekkel ép ezért nem szeretünk foglalkozni. Egyik vidék vagy személy törekvéseivel szemben áll egy más vidék vagy sz«mély hasonlókép törvényes törekvése, mindnyájunk felett pedig áll a vármegye, amely majd eldönti, hogy melyik álláspontot helyesli s kinek adja a bizalmat. # * • (A vármegyei távbeszélő.) Taláu egy évtizedre nyúlik vissza a vármegyei távbeszélő hálózat létesítésnek ügye. Régi óhaj, hogy a vármegye székvárosa, különösen az alispáni hivatal a járási székhelyekkel, a főszolgabírói hivatalok a körjegyzőségekkel összeköttessenek. Csakhogy mihelyt az eszme először fölvetődött, a vármegye rögtön meg is akadt az anyagi eszközök hiánya miatt. Nem volt a távbeszélőre fedezet, már pedig az egész vármegyére kiterjedő telefonra sok pénz kellett volna már akkor is. Hát mennyi kell most, amikor a fa ára megháromszorozódott, minden anyag megdrágult s a munkabérek szertelenül felemelkedtek. Most úgyszólván háromszoros a nehézség, dacára annak, hogy a telefonhálózat kiépítésére a vármegye jelentékeny alapot szerzett azzal, hogy a tisztviselők fizetésének rendezése folytán felszabadult pótadóból összegyűlt tőke jelentékeny részét erre a célra szánta. Mindennek dacára a távbeszélő kiépítésére alapos reményünk lehet, mert annak sorsa erélyes kezekbe van letéve s mert a kormány hathatós támogatása is biztosítva van. Sok függ attól, hogy a községek mekkora áldozatkészséget mutatnak ebben a fontos kérdésben. Ugy tudjuk, hogy első alkalommal nem nagy készséget mutattak, ami egyébként a községek terhei mellett nem nagy csoda. A távbeszélő hálózat nagy előnyeiről szólni talán már felesleges is. A tárgyat már többször kimerítették illetékes helyeken is. Elég annyi, hogy korszerű és jó közigazgatás távbeszélő nélkül alig képzelhető. A folytonosan átalakuló, a rohamos fejlődés Milyen kerítést készítsünk? oicsót, szépet, tartósat

. a drótkerítés. Magasság és lyukbó'ség tetszés szerint. Bámulatos olcsó árak!! Készítek acélsodrony ágybetéteket 5 —10 évi jótállással. Felvilágosítás ingyen. Szabó József első vasmegyei sodronykerites, ágybetét és szitaáru Üzlete SZOMBATHELY, Kőszegi u. 8. sz.