Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-04-26 / 17. szám

2 » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1908 április 19. nyokra való tekintet nélkül absolut politikai egyenlőséget teremteni öngyilkosság, a szociáldemokraták részéről ezt követelni rövidlátás, vagy tudatos roszindulat, amelylyel a magyar nemzet, az alkotmány, a szabadság és a békés fejlődés sirját ássák. Ha az abszolút általános választójog alapján jogokat nyerő tömegek érzelmeit kutatjuk és szemlét tartunk azon irányzatok felett, amelyek ma az alsóbb rétegekre befolyást gyakorolnak, akkor látjuk csak, hogy mennyire szükséges az alapos megfontolás. A műveleten s politikailag éretlen nép a legveszedelmesebb ellensége a haladásnak és ezzel legelső sorban a szociáldemokráciának gyűlne meg a baja. Felelősség, lelkiismeretfurdalás nélkül veti magát azon áramlatokba, amelyek sokat Ígérnek. Kész préda gyanánt hull a népbolondítást foglalkozásszerüleg űző bohócok ölébe, eldobja hazáját, hitét azokért, akik visszaélnek hiszékenységével, éretienségével. Elég néhány demagóg s a tömegek ellene fordulnak a leghasznosabb szociális törekvéseknek is. Az ilyen elégületlen népet azután nagyon könnyű a társadalmi és állami rend ellen felbujtani, a hazátlan irányzatnak kihasználni. Ezeket a választójog reformjánál nem hagyhatják figyelmen kivül. Amely államban az alsóbb néposztályok anyagi és erkölcsi élete nincs elhanyagolva, ahol a szegénység és tudatlanság nem oly nagyterjedelmü és főleg ahol a nemzet egységes, ott a választó rendszer reformálása nem nagy probléma. De az nálunk, ahol nem annyira a politikai jog sürgős, mint inkább az, hogy munkát, kenyeret és műveltséget adjunk a népnek. Tehát a szociáldemokrata párt ellenkező véleménye és terrorizmusa dacára is ki merjük mondani, hogy hazafias magyar ember, sőt józan szocialista sem követelheti az olyan választói jogot, amelynek alapján az Ausztriából kitoloncolt gyári munkás, az utjáró s herbergeken tanyázó, munkakerülő mesterlegény, a sátor alatt lakó cigány, a tudatlan móc paraszt, a faltámogató városi proletár, szóval a hazátlan, munkátlan, tudatlan elem tömegének nagyságával, hangjának erejével és durvaságaval politikai uralomhoz juthasson. Alig hiszem, hogy ezt a szakegyletekben is óhajtanák, mert az egyenlőség elvben létezhetik csak s a szakegylet elnöke több ae egyszerű tagnál, a munkás ember több a csavargónál. Ezért nem hihető, hogy Magyarország munkássága egy gyakorlatilag absurd célért belemenne az általános sztrájkba s nem hihető, hogy néhány rajongón kivül más higyjen az abszolút politikai egyenlőségben. Közigazgatás. Zalavármegye alispánja terjedelmesjelentésben számol be a törvényhatósági bizottságnak a vármegye közigazgatásának jelentősebb mozzanatairól. Ezen jelentésből vettük az alábbi adatokat. Közegészségügy. A felnőttek egészségi állapota január és február hóban nem volt kedvező, március hóban azonban elég jó volt, kórjelleg nem uralkodott, a légzőszervek hurutos és lobos bántalmai és a rheumatikus betegségek kisebb számban fordultak elő. A gyermekek egészségi állapota sem volt kedvező az év két első hónapjában, azonban március hóban már javult és a fertőző betegségek, a kanyaró kivételével örvendetes apadást mutattak. A bejelentésre kötelezett fertőző bántalmak j közül előfordult : roncsoló toroklob 70, kanyaró307, hnsihagymáz 31, vörheny 268, hökhurut 1, bárányhimlő 6, gyermekágyi láz 3, fültőmirigylob 10 esetben. A szemcsés köthártyalob, mely a perlaki, csáktornyai és alsólendvai járásokban tájkórosan uralkodik, a többi járásokban és r. t. városokban pedig szórványosan fordult elő, 2612 esetben jelentkezett, amelyek közül gyógyult 304, eltávozott vagy meghalt 28, gyógykezelés alatt maradt 2280. Rendőri boncolás 6, külső hullaszemle pedig rendőri tekintetből 30 teljesíttetett; súlyos testi sértés bejelentetett 30, öngyilkosságot 11 egyén követett el, véletlen szerencsétlenségből bekövetkezett halálnak 12 egyén esett áldozatul; az elmekórnak 6 esete képezte hivatalos beavatkozás tárgyát; hét éven alul elhalt gyermekek gyógykezelése 125 esetben mulasztatott el, a mulasztók ellen a törvényszerű eljárás megindíttatott; veszett eb által megmaratott 11 egyén, akik védoltás céljából a budapesti Pasteur-intézetbe szállíttattak. Van a vármegye területén: lelenc 35, dajkaságba adott 514, elmebeteg és hülye 724, siketnéma, vak és nyomorék 786, közsegélyre szorult 2253, keresetképtelen árva 2261. A járási orvosok 8 községben teljesítették az egészeógreudőri szolgálatot. Állategészségügy. A haszonállatok egészségi állapota elég kedvező volt ; a hivatalból jelentendő fertőző betegségek aránylag csak kis területen voltak elterjedve. Az előfordult betegségek között a veszettség is sz«repel, amely betegség a balatonfüredi és a tapolczai járások 1—1 községében 1 — 1 kóborló eben lett megállapítva. A többi betegség közül a lépfene és a rühkór elterjedése alig változott, mig a sertésorbánc, valamint a sertésvész jóval ritkábban fordultak elő, mint a megelőző időszakban. Egyéb betegségek közül főleg a sugárgombabetegség (aotinomykosis) fordult elő nagyobb számmal, a mely körülmény a takarmányhiány miatt fokoíottabb mérvben leletetett árpatörek okozta fertőzésben leli magyarázatát. Előfordult továbbá még a sercegő üszök, a járványos elvetélés, a fertőző hüvely hurut, szopós állatok fertőző tüdő-mellhártyagyuladása, újszülöttek geny- és evvérüsége. Védőojtások 34 gazdaságban eszközöltettek, részint lépfene, részint sercegő üszök ellen. A megtartott állatvásárok általában gyenge közepes forgalommal zajlottak le, mig egyes vásárokon a rosz időjárás miatt felhajtás is alig volt. A marhalevelek forgalma a lefolyt időszakban a következő volt: 20 filléres 26870, 12 filléres 27007 és 4 filléres 32889, összesen 86766 darab adatott ki 9930K 40 f értékbon. A lépfene, a sercegő üszög és a sertésorbánc elleni védőojtások eszméjének a kisgazdák körében leendő terjesztése ós a járványlepte vidékeknek ezen ragadós betegségektől való megszabadítása és ezzel állategészségügyi viszonyaink javítása érdekéből a foldmivelésügyi ministerhoz felterjesztést, a megyei gazdasági egyesülethoz pedig megkeresést intézett az alispán az iránt, hogy az állatorvosok ojtási és fuvardíjai az államkincstárból födöztessenek, illetőleg az egyesület ama költségek födözésére bizonyos összeget adományozzon. A megyei gazdasági egyesület a szóban levő költségekre 400 koronát adományozott. Közrendészet. A vármegye területén az 1908 január 1-étől március 3l-éig előfordult tüzesetok száma 10 volt, melyeknél az összes elli imvasztott érték a beterjesztett kimutatások szeriut 44135 korona, molyből biztosítás folytán megtérül 30055 K s így a szenvedett kár 14080 koronára rug. A tüzet a teljesített vizsgáhitok szerint 5 esetben gondatlanság, 4 esetben gyújtogatás okozta ; a tüz keletkezésének oka egy esetben kiderítetlen maradt. Óriási volt a pölöskei tűzvész, amely szélviharban keletkezett és a cserépzsiudelyos épületek kivételével mindent elpusztított, ami u(jáb:m állott. Több emberélet és sok házi állat is áldozatul esett. A személy- és vagyonbiztonság súlyosabb beszámítás alá eső bÜDCáelekményekk'l nem lett inegzavarv«; a kisebb bünesotek tettesei pedig legnagyobb részben a csendőrség által kinyomozva és az illetékes hatóságnak feljelentve lettek. A rn. kir. csendőrség által az elmúlt időszakban ember élete elleni bűntettért 2, súlyos testi sértésért 3, hatóság elleni erőszak bűntettéért 1, lopásért 17, szemérom elleni bűntettért 3, csalásért 1 és jogtalan elsajátításért 1 egyén lett letartóztatva; — különböző természetű kihágásért 90 tettes lett az illetékes hatóságok elé vezetve. „ Közgazdaság. A közgazdasági állapotokat illetőleg az év száraz fagyos időjárással köszöntött ráok. Ez az időjárás a t ikarmányozási viszonyokra némileg kedvező volt ugyan, amennyiben a takar-' mányhiánnyal küzdő állatállomány a vetések legeltetése folytáu némi pótláshoz jutott a takarmányozásban, de a vetésekre í'enyegetőleg hatott. Február hónapban azonban az időjárás már némi enyhülést mutat és a beállott esőzések, a következő március hó bő csapadékaival együtt, az edd ig nélkülözött téli nedvességet pótolták. Az óv első negyedében, annak kezdetén, a gazdaságok részint az erdei munkálatoknál, részint jég és tiágyahordásnál foglalkoztathatták az igás állományt. A február havi enyhülés lehetővé tette a megye egyes részeiben a vetési munkálatok megkezdését, amelyek azonban a nagy mérvű csapadék következtében 8 a március hóban ismétlődött fagyok miatt nem voltak zavartalanul beíejezhetők. Az őszi vetések telelése ós fejlődése kedvezőnek mondható. A beállott enyhébb időjárás és a nagyobb mérvű csapadókok elősegítették a tenyészetnek bár lassúbb, de folytonos fejlődését. A buza- és rozsvetések állása az év első negyedében kielégítőnek mondható. A helyenkint észlelt egérkárok lényegtelenek. Február hónapban a pzőlőkben is megkezdődtek a munkálatok, amelyekre azonban az esőzések hátráltatólag hatottak. A szőlők telelése jó volt s azok első fejlődésének kedvező feltételei megvannak. A gyümölcsfák jobbára termőbimbókban gazdagok. Az állatállomány teleltetését illetőleg voltak ugyan a takarmányozásban nehézségek, amelyek egyes helyeken a,« állatok rosszabb conditiójában jutnak kifejezésre, mégis nagy általánosságban, az erőtakarmányok nagyobb mérvű alkalmazáaa BITUMINA tetőfedőanyag tiszta bitumenből készített valódi aszfalt tetőlemez, tartós, tűzbiztos, szagtalau kátrányozást vagy egyéb mázolást nem igénylő B1TUMINÁVAL fedett tető bemeszelve szép fehér marad és kitűnő védelmet is nyújt a nap melege ellen. BITUMINA RÉGI ZSINDELYTETŐK ÁTFEDÉSÉRE IS KIVÁLÓAN ALKALMAS. Csakis védjegygyei ellátott tekercseket fogadjunk el. Gyári főraktár Zalaegerszeg és vidéke részére: BRE1NER BENŐ ^kereskedésében ZALAEGERSZEGEN.