Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-04-26 / 17. szám

XXVII. évfolyam. Zalaegerszeg, 1908 április 26. 17. szám. Előfizetési dl]: KI'I'HE évre . 10 K - f. Fél évre . 5 K - f Negyed évre . 2 K 50 i Eeyoa szára Arii 2Ü tillér Hirdetések : = Megállapodás szerint. = Nyilttér soronként 1 X. Kéziratokat nem küldünk vissza ZALAVARMEGYEI HÍRLAP Politikai és íársadalmi hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. w A választójog kiterjesztése. Újra végigfutott az egész országon a fenyegetés, amely kilátásba helyezi a tömegsztrájkot, ha a kormány he meri n\ njtani a képviselőházhoz a plurális választói jogon alapuló javaslatot s nem teszi titkossá a választást. A szociáldemokrata párt kiadja az ukázt, hogy IKL a választási törvény juvaslata nem olyan lesz, amilyent a párt követel, akkor tegye le minden munkás a kaszát, kapát és szerszámot, menjen az utcára marseillest énekelni s a kormányt abcugolni. Az a nagy hang, amellyel a szociáldemokrata párt a jelszavakat és parancsokat osztogatja, megmérhetlen elbizakodottságra és másrészről rövidlátásra vall. Azt, hogy jó lesz-e a választási törvény reformja, vagy nem lesz jó, ma még senki sem tudja. Arról, hogy miként kellene azt a nemzeti szempontok megóvása mellett a munkásság érdekeinek, értelmi színvonalának és fejlettségének megfelelően megcsinálni, ne szóljunk egy szót sem. Ne disputáljunk a szociáldemokratákkal, hanem tegyük fel, hogy nekik van igazságuk. De ha milliószor igazságuk van is, akkor is oktalan pöffeszkedés a szociáldemokrata pártnak magáról azt hinni, hogy ukázainak Magyarország egész munkásnépe engedelmeskedik, hogy meg tudja csinálni a tömegsztrájkot s ezzel terrorizálni képes a kormányt, parlamentet, társadalmat, hatóságot, rendőrséget és katonaságot, szóval mindazokat, akik a rendért, a polgárok életéért és vagyonáért felelősek s akik esetleg nem óhajtják kiszolgáltatni ezt az országot a nemzetközi irányzatoknak. Ha a párt Magyarország összes munkássága nevében és megbízásából beszélhetne, még valahogy meg lehetne érteni a merészségét. De azt már tudja az egész ország, hogy az úgynevezett központi vezetőség a munkások bizalmát nagy résahen eljátszotta. A ukázai elérkeznek ugyan vidékre is, de olyan nagy súllyal nem birnak, hogy meg is lehetne tőlük ijedni. A fővárpsban sztrájkot s a vidéken tüntetéseket rendezhet, de tömegsztrájkot csinálni nem tud. A fenyegetést tehát nem kell komolyan venni, amint bizonyosan nem veszi komolyan maga a vezetőség sem. A munkások pedig éppen nem. Az ágyú csak pukkanik, de nem ijed meg tőle senki. Kisértse meg a központ a választási reform érdekében a vidék munkásnépét tömegsztrájkra birui, vajon mire megy ? Bizony könnyebben megkaphatják az apostolok a kaszanyelet a hátukra, mint a behódolást. És szükséges-e, vagy jogosult-e a nagy fenyegetőzés ? A munkásnép jól tudja, hogy a jogkiterjesztés el fog következni, tehát ebben a biztos tudatban nyugodtan várhat. Hiszen a választói jog kiterjesztését nem csak ? munkások követelik. Fegyvertársuk mijden ember, aki az idők parancsoló szagát megérti. A reform részleteiről beszólni pedig még korai s a szociáldemokrata párt nem hivatott arra, hogy ő kodifikálja Magyaroiszág törvényeit. Várja meg, amig többsége lesz a parlamentben, akkor diktálhat. Addig pedig küzdjön az elveiért törvényes eszközökkel s ne tömegsztrájkkal, ami mái forradalom s erőszakra erőszak a válasz. A türelmetlenség, amellyel nemcsak a munkásság, hanem mindenki várja a javaslatot, megérthető. Évtizedek óta nem állottunk oly fontos kérdés előtt, mint a választóreformnál. Ezen dől el. a jövő fejlődése, iránya, amely életképességünkről, államot alkotó erőnkről tesz tanúbizonyságot.. De jogos az aggodalom is, amely a kérdés alakulását, a reform sorsát kiséri. Vajon mily érzelmek, mily vágyak fogják mozgatni a politikai súlyt nyerő tömegeket? Egyeznek-e azok a nemzet céljaival : elősegitői, erősítői, támogatói lesznek-e a nemzeti törekvéseknek, vagy gátjai, kerékkötői, ellenségei ? Olyan kérdések ezek, amelyek fenyegető veszélyként fügnek a a javaslat felett s ennek szellemére, terjedelmére döntő befolyással kell birniok. A szociáldemokrata párt hiába hivatkozik általános elvekre, hiába akarja terrorizálni az egész országot, a reformban érvényesülniök kell a nemzeti szempontoknak s létének feltételeit, alapjait, uralmának eszközeit csak élhetetlen nép adhatja ki a kezéből. A jogkiterjesztésnek csak egyetlen célja lehet: uj tömegek összeforrasztása a nemzet alkotmányos életével. És ez mindenütt, ahol a politikai egyenlőség élő valósággá vált, a békés fejlődés, a haladás folytonosságának megóvása mellett történt. Miért kényszerülnénk épen mi, ahol a jogkiterjesztésnek sokkal nagyobb a jelentősége, mint az egységes független államokban, hogy elejtsük a fokozatos fejlődés biztos fonalát s rátérjünk a bizonytalanság sikos talajára? Talán a nemzetiségek kedvéért, amelyek vad gyűlölettel törnek ellenünk? Vagy talán a szociáldemokrata párt jóvoltáért, hogy a nemzetköziségnek s a bécsi törekvéseknek utat nyisson a parlamentbe? Amennyire jogos, amennyire a változott idők szelleméből folyik a józan szociális törekvések istápolása, annyira képtelen követelés a nemzettől azt várni, hogy keblére öleljen mindenkit, akár van érzéke a hazafiság eszményei iránt, akár nincs; akár van a korszellem által követelt minimális értelmisége, akár tudatlan; akár munkás, vagy akár utjáró, kóborló, rendbontó. Nálunk Magyarországon még a műveltségi és közerkölcsiségi viszonyok nem elég fejlettek. A jelszavak és ékes beszédek korát éljük. Virul a demagógia, a hazug Ígéretekkel való népbolondítás divatja hódít. Ilyen viszonyok közQtt, átmenet nélkül, • az anyagi, szellemi és erkölcsi erőviszoMilyen kerítést készítsünk? oicsót, szépet, tartósat

. £Z a drótkerítés. Magasság és lyukbőség tetszés szerint. Bámulatos olcsó árak!! Készítek acélsodrony ágybetéteket 5—10 évi jótállással. Felvilágosítás ingyen. Szabó József első vasmegyei sodronykerités, ágybetét és szltaAru üzlete SZOMBATHELY, Kőszegi u. 8. sz. Mai számunk lo oldal*