Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-04-12 / 15. szám

XXVII. évfolyam. Zalaegerszeg, 1908 április 12. 15. szám. Előfizetési dij: Kgénz évre 10 K — t. Fél évre . . 5 K — f Negyed évre . 2 K 50 f Cgyes száua ára 20 fillér Hirdetések : Megállapodás Hze.riut. ; Kyilttér soronként l K. Kéziratokat nem küldünk vissza ZALA Politikai és társadalmi hetilap. EGY I RL AP minden vasárnap. Katonák a mezőn. Számokkal ki nem fejezhető az a ren­geteg áldozat, amelyet a nemzetek a fegy­veres békéért, a hadseregek fen tartásáért hoznak. A katonai terhek alatt roska­doznak a nagy államok is, a kisebbekre pedig a létfentartás rákényszeríti a tulcsi­gázott erőfeszítést, inert a fegyveres béke nem zárja ki azt, hogy az egyetértés, az európai egyensúly kenetteljes igéitől ára­dozó diplomácia elő ne készítse a nagy­hatalmak terjeszkedésének útjait. A pénzbeli áldozatok mellett óriási vesz­teséget jelent az is, hogy a nemzetek leg­jobb munkaereje a legsürgősebb munka idején is le van kötve a katonai szolgálatra. Különösen agrár államban nagy ez a vesz­teség, mert nagyfontosságú dolog az, hogy az időszakhoz kötött munka alkalmával minden kéz rendelkezésre álljon. Iparálla­mok nem érzik annyira a munkaerő hiá­nyát, mert a produkció a termelési eszkö­zökhöz, tehát a rendelkezésre álló munka­erőhöz könnyebben igazodik, mint a föld­művelés, amelynél a munkaerő csökkenése az intenzitás rovására esik s amelynek produktivitása legtöbbször néhány hét, vagy néhány nap munkájától függ. A katonai intéző körök azonban hosszú ideig nem akartak arról tudomást venni, hogy a nemzetek gazdasági életének szük­sége volna a katonák munkaerejére is. Sőt a katonai fegyelemmel ellenkezőnek, méltó­ságon alólinak tartották, hogy a katona addig, amíg tényleges szolgálatban áll, haza menjen béresnek, aratónak. Nem mai keletű nálunk az a törekvés, hogy a katonaság közmunkára használtas­sák fel, vagy legalább végső szükség ese­tén mentsék meg vele egy év munkájának gyümölcsét azokon a helyeken, ahol a szükséges mnnkaerő nem áll rendelkezésre. De mindaddig, amíg a munkássztrájkok kényszerhelyzetet nem teremtettek, nem lehetett megtörni a régi copfot. A munkásmozgalmak s az amerikai ki­vándorlás folytán beállott kedvezőtlen viszo­nyok máskép hangolták a nagy katonákat. Lassanként kezdik belátni, hogy földművelő államban és különösen Magyarországon bűn a munkáskezeket aratás idején a kaszár­nyákban tétlenül tartani, mert a mi jólé­tünk, boldogságunk attól vau feltételezve, hogy a kalász idején asztagba gyűljön. Elvégre kezdik elismerni azt, hogy a kato­naságnak is kötelessége a nemzeti munká­ból kivenni a maga részét s a fegyveres erőt nem lehet a nemzettől ugy elválasz­tani, hogy annak szükségleteit át ne érezze, azokban ne osztozzék s ha kell, azokon ne igyekezzék segíteni. A somogyi és tolnai munkássztrájkok alkalmával bebizonyosodott, hogy milyen hatalmas segítség a katonaságnak mező­gazdasági munkákra való átengedése. Ez a fegyelmezettebb munkaerő jobban elejét veszi a fészkelődé.seknek, mint ha ezurony­nyal vonul fel a szerződésszegő munkás­had ellen. Es bizonyos az is, hogy ha aratás idejére a földművelő katonát haza eresztik, a felszabaduló munkaerő nagy gazdasági hasznot jelent az ország részére. Ezidén tehát általánossá teszik az aratás idejére való szabadságolást. Igaz, hogy egyelőre próbaképen, de alig lehet benne kétség, hogy a kísérletből állandó gyakor­lat lesz. Aratás alatt minden csapatnak három hétig tartó fegyverszünetet adnak s a legény­ségnek az a része, amely otthon föld­műveléssel foglalkozik, haza mehet aratni. A szabadságolást a közigazgatási ható­ság igazolványa alapján kérheti minden katona. A hatóságnak bizonyítania kell, hogy a szabadságolás szükséges s a legény földművelést űz. Ezt a feltételt azért kötötte ki a hadvezetőség, mert amikor legelőször kísérleteztek az aratási szünettel, minden katona szabadságra ment ugyan, de sokan, különösen Ausztriában, nem vállaltak mun­kát. Ettől azonban nálunk aligha kell tar tani, mert ha a magyar paraszt fiat haza eresztik, az nem fogja tétlenül nézni, hogy a szülei, rokonai, az egész falu népe a munkában izzad. Első sorban a földművelők, kisgazdák fiait szabadságolják s azután minden a katonai szolgálatban nélkülözhető földmun­kást. A hadvezetőség figyelme arra is ki­terjed, hogy a legénységet a vasúton olcsón szállítsák. A szociális átalakulás a katonai intéző körökben s a kaszárnyákban is érezteti a hatását. A kor nem tűri többé azt a szel­lemet, amely a katonaságot úgyszólván kizárta a polgári munkából mindaddig, amíg egyenruha volt rajta. A római légiók utakat építettek, a francia katona a gyar­matokon földet művel, az angol erdőt írt és kulturát teremt; az osztrák, mondjuk közös armádia pedig megelégedett azzal, hogy a kaszárnyákban éljen, parádélépést tanuljon és gombot fényesítsen. Az idő azonban tépi a copfot s az osztrák hagyo­mányok emlőin nevelkedett generalissimu­sok elvénültek. Az uj férfiakkal uj eszmék kezdenek érvényre jutni s a kalásztengeren dolgozó katonák uj irány úttörői. El kell jönni annak az időnek is, amikor a kato­naság békés időben nemcsak parádéz és gyakorol, hanem munkaerejével segít fokozni az államok vagyonát és jólétét. Mert a jövő fegyvere nem az ágyú és a puska, hanem a munka. És harcmező Magyar­ország aranykalászos termőföldje, amelyen a katona hazájáért harcol, küzd és fárad. Aktualitások. (Évforduló.) Április 10-ikén mult két eszten­deje, hogy a koalieió kezébe vette az ország kormányzását s helyreállította az alkotmányos rendet. Hogy mit végzett ez idő alatt a kormány és az országgyűlés, azt minden újságolvasó ember tudja. Nem volt ugyan képes beváltani azokat a vérmes reményeket, amelyeket a függetlenségi párt kormányra jutásától a szélsőségek hivei Milyen kerítést készítsünk? oicsót, szépet, tartósat . a drótkerítés. Magasság és lyukbőség tetszés szerint. - Bámulatos olcsó árak!! Készítek acélsodrony ágybetéteket 5—10 évi jótállással. Felvilágosilás ingyen. Szabó József első vasmegyei sodronyherités, ágybetét és szitaáru Üzlete SZOMBATHELY, Kőszegi u. 8. sz. I Iftai eiámunk 16 oldal Is

Next

/
Thumbnails
Contents