Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-03-15 / 11. szám

— Nem tudjátok már harci dalaim ? Nem lelkesültök gyújtó szavain ? Fagy táv rabok vagyunk ma, mint ralánk ?! Búgnak, gyaláznak, szégyen száll reánk. Gaz árulók, sápolók serege Nemzetirtó vásárja tölti be E büszke honnak szabad tereit? Fegyverre, talpra, fel csatára mind! — Sírból jövök fel: emlékezzetek, Itt e helyen mire esküdtetek ! Utánam ezrek síri árnya kél, Mind számon kér, mind vádol és ítél. Ti leborultok sírjaink felett, Hősi halálért iUö kegyelet! De hogyha szemfedő borul reátok, A gyávákról mit mond majd unokátok? — Megesküvétek, emlékezzetek: Rabláncot többé nem hord kezetek. Kardot, kaszákat fogtatok helyette, A zsarnok sápadt, rémült nevetekre. Vác, Isaszeg, Nagysarló, Budavár Fölött a honvéd glóriája áll, A honvéd győzve nyomul mind tovább S ma rab hazában ö a — porkoláb. — E gyáva fajnak, e korcsnemzedéknek A békés rablánc volna hát az élet ? Nem hősökre hallgat már, de pulyákra. A kik bezsebelt kincsekben turkálva, Hirdetnek gyáva meejhunyászkodást Inkább eltűröm százszor a halált! Ébredjetek, fel újra, diadalra! Hadd kondítom a vészharangot: talpra ! Budán fönn, a királyi vár alatt. Mátyás tornyában kong-bong a harang. S a téren, hol a büszke szobor áll, A sápadt honvéd mozdul, kél, leszáll, S míg felserkednek vérző sebei, Rongyos zászlóját égnek emeli. „Az élők félnek. — Keljetek halottak! Dörgjük fülébe a remegő korcsnak: Csak gyáva nép lesz rabbá! Fel luít! Hallga : A vészharang kong Most vagy soha ! Talpra!" Soproni kereskedelmies iparkamara köréből. A győr-sopron-ebenfurti vasút szücsáru szükségletének fedezése érdekében ajánlatételre bivja föl az érdekelt iparosokat. Szállítandó 150 db alhivatalnoki téli sapka, 250 db szolgai téli sapka, 80 t>undbéléses köpeny olhivatalnokok száraára, 18 db ugyanily rövid köpeny mozdonyvezetők számára, 10 db ugyancsak bundabélésii posztókabát vizsgáló lakatosoknak, végül 150 db irha ruha. Az ajánlatok legkésőbb f. évi március 25 ig nyújtandók be. A részletes adatokat tartalmazó ajánlati felhívás kamaránk hivatali helyiségében megtekinthető. Sopron, 1908 évi március hó 9-én. A soproni kereskedelmi és iparkamara. Hivatalos-rovat. Az 1894. XII. tc. 50. §-a alapján felhivom o város határában levő birtokosokat és birtokbérlőket, hogy a belsőségekben, szőlőklen, gyümölcsösökben, majorokban és kertekben levő fáikat és bokraikat a kártékony hernyóktól, iiletőleg hernyó fészkektől és lepketojásoktól, nemkülönben a darázsfészkektől 1908 március hó végéig megtisztíttatni s ?z összegyűjtött hernyókat, hernyó- s darázs-fészkeket, hernyós lepke-tojásokat elégetni el ne mulasszák, mert különben a jelzett munkálatokat, — a hivatkozott törvény 52. §-a értelmében, — költségükre fogom foganatosíttatni s azonkívül a 95. §. k) pontja alapján a mulasztókat büntetni. Ezen kihágás 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel vagy megfelelő elzárással büntethető. Felhivom a birtokosokat arra is, hogy az értékes gyümölcstermést tönkretevő férgek puszíításáhau a hatóságnak azzal is támogatására legyenek, hogy a mulasztók neveit akár a hegyvagy mezőőröknek, akar közvetlenül a városi hatóságnak szóval vagy Írásban jelentsék be. Zalaegerszeg, 1908 március hó 10 napján. Dr Korbai, polgármester. » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlape Zalavármegyei Gazdasági Egyesület közleményei. Magyar Gazdaszövetség (Budapest, VIII. Szert tkirályi-u. 40) A Magyar Gazdaszövetség, melyet Károlyi Sándor gróf, a nagy gazdavezér alapitott és amelynek ezidőszerinti elnöke Darányi I^nác, Magyarország földmivelésügyi minisztere, igyekszik fölébreszteni, kötelességének tudatára juttatni a nemzetnek azt a részét, mely hivatva van a többiek vezetésére. Szervezi a szétszórt erőket és megismertetve őket a magunk bajaival, a jobb és szebb jövő érdekében tevékeny munkára serkenti őket. Nagy tevékenységet fejt ki a falvak lakóinak helyes mederben való szervezése ügyében és azért, hogy őket a tömörülés, szövetkezés gondolatával és előnyeivel megismertesse. A Magyar Gazdaszövetség az idegenből visszatérő magyaroknak céltudatos módon való elhelyezése érdekében nyilvántartja az olyan birtoktesteket, melyeken a visszajövök akár mint szövetkezetekbe állott bérlők, akár mint tulajdonosok megtalálhatják itthon a boldogul hatást. Ezért felkéri a tulajdonosukat,, hogy az ilyen célokra alkalmas birtokokat nála bejelentsék. A Magyar Gazdaszövetség a szétszórt erők egyesítésével közremunkál uj telepek alakításánál, szervezi a földhaszonbérlő szövetkezeteket, a fogya-ztó é értéke itő szövetkezeteket. Megkeresésre falusi gazdaszövetkezeteket alakit. Ingyen ad tauácsot, felvilágosító szót minden hozzáfordulónak bármely gazdasági és szövetkezeti kérdésben. A Magyar Gazdaszövetség tagja lehet minden magyar honpolgár és a köz javáért dolgozó minden testület, ha magát évi 12 korona fizetésére kötelezi. Ezen tagság fejében jár a havonta megjelenő ..Magyar Gazdák Szemléje® vagy a »Szövetkezés« cimü hetenkint kétszer megjelenő folyóirat. Evidijas tagok évi 2 koronával is beléphetnek, melyért számos hasznos tájékoztató könyvet, füzetet kapnak. A Kézhez véve Bezerédj Pál selyemtenyésztési ministeri meghatalmazottnak Darányi Ignác fo di művelésügyi ministerhez intézett jelentését, mi is gróf Széchenyi Isván „A selyemről" cimü művéből vett idézettel kezdhetjük. „Kimeríthetetlen mennyiségű szederfák ültetése, ápolása, fentartása hazai kötelessség, ha kötelesség a honi gazdagulás s ekkép a nemzeti erő miaden s még legkisebb forrását is megnyitni s csak egyik mezejét a hazai iparnak parlagon hagyni bün s ha a kötelesség mindenekelőtt oly tárgyat mozdítani elő, melynek baszna nem egyes kiváltságokra háramlik egyedül, hanem jótékonysága, mint a napsugár, mindenkit egyenlően érint. Lo«ryen csak elég szederfa levél s a többi bizonyosan el nem marad." Fentemiitett jelentésből meggyőződhetőak a nagy Széchényi állításának igazságáról. Ugyanis azt tapasztalhatjuk, hogy ah >1 kellő számú szederfa áll rendelkezésre, a selyemhernyó tenyésztés is nagy mértékben felkaroltatott s egyes termelők 30 koronától 150 koronáig terjedhető jövedelemre j tettek szert a selyemhernyó tenyésztése utján. Az igaz, hogy aránylag kis jövedelem szerezhető a selyemhernyó tenyésztéséből, azonban a munka is aránylag csekély, mely a tenyésztésre fordítandó. Ha pedig tekintetbe vesszük azt, hogy lehetséges a selyemhernyó tenyésztés utján 150 korona jövedelemhez is jutni, miként azt Kovács 1908 március 15. Lajo° pölöskei lakosnak elérni sikerült, a nagy Széchényi fenti idézete szerint csakugyan bün volna a hazu iparnak illetve tenyésztésnek ezen mezejét parlagon hagyni. Ha meggondoljuk, hogy mennyi terület, fekszik nálunk értékesitetlenül s ha megfigyeljük, hogy sok helyen mennyi értéktelen fa vau az utak és köztereken elhelyezve, szembe állítva a fenti adatukkal, ki fog tűnni, mily nagy tőke hever nálunk ezen termelési ágnál is kihasználatlanul. Számításba véve a mai sociáiis eszmék és mozgalmak által megdrágult termelési téuyezők következtében beállott nehezebb megélhetési viszonyokat, nem szabadna el M ul ászt ÜUU k egyetlen egy alkalmat sem, hogy a nép, ha csak kis keresethez is jusson. Illtessünk szederfákat, bocsássuk a népnek a szederfa lombot rendelkezésre s bizonyára ki fogja azt saját érdekében is a selyeintenyésztés céljaira használni. Ezen általános bevezetés után alábbiakban kivonatosan közlöm a Zalamegyére vonatkozó selyemtenyésztósi adatokat. Z i in vármegyében, azt mondhatjuk, a szederfák terjedésének arányában terjed a selyemhernyó tenyésztése is, mert a mig a selyemtenyésztési felügyelőség ujászerveztssekor 1881-ben mindössze három községben bárom család tenyésztett selyemhernyót, amiből összesen 42 K. 86 f. jövedelme volt—addig 1907 évben 75 községben 352 család tenyésztett selyemhernyót és ebből 10275 K 75 f. bevétele volt. Az 1907 év termelési eredménye járásonként a követ kezőleg oszlik meg: A Csáktornyái járásban 125 termelő 1439 kg. gubót termelt 3076 korona értékben, a azentgróti járásban 35 termelő 390 kg. gubót toriuelt 79G K értékben, a perlaki járásban 61 termelő 743 kg. gubót termelt 1548 K értékben, a pacsai j írásit, n 27 termelő 594 kg. gubót toraiéit 1218 K értékben, a kanizsai járásban 26 termelő 470 kg. gubót termelt 969 K értékben, az egerszegi járásban 16 terme'ő 461 kg. gubót termelt 933 K értékben, a sümegi járásban 18 termelő 286 kg. gubót termelt 591 K értékben, a novai járásban 9 termelő 201 kg. gubót termelt 424 K értékben, a tapolcai járásban 10 termelő 140 kg. gubót termelt 275 K értékben, n keszthelyi járásban 13 termelő 103 kg. gubót termelt 205 K értékben, az aisólendvai járásban 7 termelő 50 kg. gubót termelt 102 K értékben, a letenyei járás semmit sem termelt, mig a városokban 5 termelő 67 kg. gubót termelt 133 K értékben. A termelési mennyiség kilogramm száma valamivel rosszabb a mu't évinél, ennek oka azonban az időjárásban keresendő, mely a késői kitavaszodással a szederfa időben való lorubosodását is megakadályozta. Hogy a jövedelme a ter ölöknek mégis uagyobb a mult évinél, ennek oka viszont az, hogy a selyembeváltó hivatalok abba a helyzetbe jutottak, hogy a gubóért az eddiginél magasabb árat fizethetnek. Utóbbi körülményre való tekintetből mindenesetre figyelemre kell méltatnunk a selyemtenyésztést s a nép figyelmét fel kell hivnu >k arra, '; hogy csekély fáradsággal, a keresetképtelen j gyermekek és aggok felhasználásával szép mellékkeresethez juthat. -kSzabáSyrendelet. A gazda és gazdasági cseléd közt lévő jogviszonynak az 1907 : 45. t. cikk keretében való szabályozásáról és a gazdasági cselédlakásokról. 1. §. Az 1907: 45. tc. 1. §-a értelmében ; gazdasági (külső) cselédeknek tekintendő o-ieléd ken kivül gazdasági (külső) cselédek azok az ; alkulmazottak is, akik a gazdához az ő gazda, sága részére szükséges ipari munka személyes ; teljesítésére bérért szegődnek be (pl. bognár, kovács, stb.) Ezen alkalmazottak a gazdával szemben fentO álló jogviszonyaik tekintetében az 1907 : 45. t. cikk hatálya alá, amennyiben pedig a gazda engedelmével mások részére is végeznek ipari munkát, azokkal szemben az ipartörvény rendelkezései alá tartoznak. 2. §. Ha a szolgálati szerződés szóval kötte; tett meg : a gazda (vagy megbízottja) a szerződés : föltételeiről minden cselédnek külön-külön bér; levelet adni és azt sajátkezű aláírásával ellátni köteles.