Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-03-15 / 11. szám

1908. március 15. »Zalam«?gye, Zalavármegyei Hírlap* 5 A bérlevélnek tartalmaznia koll legalább is : 1, a cseléd nevét, 2, annak megjelölését, hogy a cseléd mennyi időre (mely naptól moly napig) szegődött el, 3, azt, hogy mi a cseléd javadalmazása (lakás, készpénfizetés, gabona, tűzifa, takarmány, legelő, illetőleg marha vagy disznótartás, más termény, szegődménves föld, stb.) és mikor, mely részletek­ben adatnak ki azok, 4, azt, hogy mily szolgálatra (kocsis, béres, slb.) lett a cseléd felfogadva azzal, hogy a gazda utasításához képest a gazdaság keretében elő­forduló minden gazdasági munkát teljesíteni tartozik. 3. §. Az éves külső oselédek közül a kertészek és vincellérek szolgálati ideje január hó 1-én, a többi éves külső cseléd szolgálati ideje p dig április hó 24-én kezdődik. Ehhez képest a fel­mondási idő kertészeknél és vincelléreknél novem­ber hó elseje, a többi éves külső cselédnél pedig február hó 24-ike. 4. §. Felmondás esetében köteles a gazda cselédjének elbocsátó bizonyítványt adni. Az elbocsátó bizonyítványban fel kell tüntetni, hogy a cselédnek van cselédkönyve és hogy mikor szűnik meg szolgálati szerződése. 5. §. Minden gazda köteles éves külső cseléd­jének a megtörtént felmondás után uj szolgálat keresése céljából a legelső két nipra, (kertész­nek, vincllérnek nov. 1 és 2, a többi cselédnek febr. 24 és 25) szabadságot engedélyezni. G. §. A 3 szakaszban megállapított felmondási idő előtt a gazda nincsen jogosítva cselédjének elbocsátó bizonyítványt kiszolgáltatni vagy cseléd­jének szolgálat keresése céijából való eltávozását megengedni s a melyik gazda ezen szakasz ellen vét, kihágást követ el és 100 koronáig terjed­hető pénzbüntetéssel, ennek beha jthatlansága esetében pedig 5 napig terjedhető elzárással büntetendő. Ezon szakasz alól azonban kivétetnek azou esetek, amelyekben a szolgálati viszony az 1907 : 47. t. cikk alapján a szegődési időn belül szűnik meg. 7. §. Azon gazda, aki szolgálatban nem álló cselédet cselédkönyv, szolgálatban álló cselédet pedig elbocsátó bizonyítvány nélkül bármely időben felfogad, kihágást követel és 100 korouáig terjedhető pénzbüntetéssel, ennek behajthatlan­sága esetében pedig 5 napig terjedhető elzárással büntettetik, a felfogadás ped ;g érvénytelen. A melyik cseléd elbocsátó bizonyítvány vagy a gazda eugedélye nélkül szolgálaikeresés vagy más ürügy alatt bármely rövid időre szolgálatát elhagyja, kihágást követ el és 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, annak behajthatlan­sága esetén pedig 5 napig terjedhető elzárással büntetendő s ellene az 1907 : 45. t. c. 48. szakasza alkalmazandó. 9. §. Ha a cseléd elzárással van büntetve, köteles az elzárás tartamára a gazdaságba helyettese állítani. 10. §. Az 1907: 45. t. c. 41. §-ának második bekezdésében említett gazdasági év (amelynek végéig t. i. a szolgálati szerződés a gazda halála esetén a jogutódokat kötelezi) a kertészeknél és vincelléreknél január hó elseje, a többi külső cselédnél pedig április hó 24-ike. 11. §. A cselédek I. osztályú kereseti adóját az 1875: 29. t. c 11. §-a értelmében, hadmentes­ségi diját pedig az 1880: 27. t. c. 11. §-a értel­mében a gazda fizeti, de jogositva van a cseléd béréből levonni. 12. §. Minden földbirtokos (bérlő) köteles minden családos és állandó jellegű alkalmazással biró gazdasági cselédje részére, amennyiben ezek­nek a felfogadásánál lakás biztosíttatott, 1 (egy) szobából, megfelelő konyhából és az élelmiszerek eltartására szolgáló, a szobától eikülÖDitett kamara­helyiségből álló egészséges lakást udni. A konyha és kamara közös lehet több cseléd részére. 13. §. A birtokos (bérlő) köteles a cselédek számának és a cselédlakások elhelyezésének m<>g­felelőieg pöcegödörrel ellátott árnyékszékekről gondoskodni. 14. §. Aki a 18 és 14 szakasz intézkedéseit megsérti, kihágást követ el és amennyiben nem nz 1907: 45. vagy nem az 1879: 40. t. cikk alapján büntetendő, ezen szabályrendelet alapján 100 (egyszáz) koronáig terjedhető pénzbüntetés­sel, ennek behajthatlansága esetén 5 napig terjed­hető elzárással büntetendő. Kihágási ügyekben egyebekben az 1879: 40. t. cikk, az ennek alapján kiadott eljárási szabályok és az 1901 : 20. t. cikk irányadók. 15. §. Ezen szabályrendeletnek a cselódlaká­sokra vonatkozó rendelkezései legfölehb 10 év alatt fokozatosan végrehajtandók.. Ez érdemben az 1870: XIV. t. cikkben megjelölt egészség­ügyi hatóságok illetékesek határozni. Ezen szabályrendelet a m. kir. föld m Ívelés­ügyi ministor jóváhagyása után a szabályszerű kihirdetést követő 30 ik napon lép életbe. Ezen véghatározat, illetőleg szabályrendelet a vármegye hivatalos lapjában közzéteendő azzal, , hogy ellene a lap megjelenését követő 8-ik nap­tól számított 15 nap alatt a vármegye alispán­jánál előterjeszthető felebbezésneiv van helye. Hirdetmény. A kisbéri m. kir. tejmunkás­képző iskola az 1908 évi május hó 1-én kez­dődő egy éves tanfolyamára 8 (nyolc) ösztön­díjas tanulót fog felvenni. A tanulók ingyenes ellátásban, élelmezésben, ezenkívül kisebb kiadásokra havi 6 (hat) korona munkadíjban részesülnek. A felvételi fettételeket a nagyméltóságú m. kir. földmivelésügyi raiuister ur az 1903 évi 13836 szám alatt kelt rendeletével kiadott szabályzala a következőkben állapítja meg. a) a betöltött 17 éves életkor, mely kereszt­levéllel igazolandó; b) erős egészséges testalkat, mely orvosi bizonyítvánnyal igazolandó; c) elemi iskolai bizonyítvány annak igazolására, hogy a belépni óhajtó jól tud irni, olvasni s a négy alapmüvelettel számolni; d) kiskorúság esetén oly írásbeli nyilatkozat kívántatik a belépni óhajtó szüleitől, esetleg annak gyámjától, mely­ben kötelezi magái, hogy a tanfolyam tartama alatt a tanulóért az iskolában teljesítendő fize­téseket magára vállalja s a ménesbirtok pénz­tárába a rendes időre mindig befizeti; e) a magyar nyelv birása; f) kifogástalan előélet, mely hatósági erkölcsi bizonyítvány által iga­zolandó; g) himlő oltási bizonyítvány; h) min­den tanuló, ki a tanfolyamra felvétetett, köteles munka és ünneplő ruház tán kívül tí törülközőt és 6 drb. mellig érő fehér vászonkötényt, 12 zsebkendőt, 6 drb. lábra valót, 6 inget és 6 pár kapcát magával hozni. A felvételnél kiszolgált katonák, továbbá akik tehenészetekben esetleg tejgazdaságokban már alkalmazva voltak, előnyben részesülnek. A kik magukat ezen tanfolyamra felvétetni kívánják, 1 koronás bélyeggel ellátott és a fel­vételi teltételekben emiitett bizonyítványokkal felszerelt sajátkezüleg irt folyamodásukat leg­később 1908 évi április hó 10-ig az alulirt igazgatósághoz cimezve nyújtsák be. Kisbér, 1908 évi március hó 6-án. A kisbéri m. kir. állami ménesbirtok igazga­tósága. H i r e k. A szabadság napja. Zalaegerszeg város haza­fias közönsége tegnap este és ma ünnepli meg március idusát. — Tegnap este a kereskedelmi kör és kereskedelmi alkalmazottak önképző köre, az iparos ifjúság ós polgári dalkör együt­tes ünnepe volt az »Arany Bárány* dísztermé­ben. A Himnuszt énekelte a polgári daloskör, a Nemzeti dalt szavalta Szalay Sámuel, az ünnepi beszédet Hantke Emil tartotta. A honvéd álma című párjelenetet Puer Irén és Fangler János adták elő; Friedman János Gzinka Pannát szavalta s végül a daloskör a honvéd zászló cimü darabot énekelte. Ma délelőtt 10 órakor az állami főgimnázium és a felső kereskedelmi iskola ifjúságai tartanak ünnepélyeket. — Délután 3 1/* órakor az Iro­dalmi és Művészeti Kör rendez ünnepélyt a főgimnázium tornatermében. Műsor: 1. Hymnusz. Előadja a Z. 1. ós M. K. zenekara. 2. > Talpra magyar!* Szavalja ifj. Czukelter Lajos. 3. Ünnepi beszéd. Mondja Szász Gerő dr. 4. Nemzeti dal. B Jdis Ignáctól. Előadja a Z. I. és M. K. zenekara. 5. »Mars Idusa* Szávay Gyulától. Szavalja Szalay Sámuel. 6. Rákóczi­nyitány. Kéler Bélától. Előadja a Z. I. ós M. K. zenekara. Karnagy : Sándor Zsigmond. Belépő díj nincs, de önkéntes adományt az ünnepély költségeinek fedezésére és részben a Csány-szoborra köszönettel fogadnak. Este 8 órakor az „Arany Bárány" termében a város közönsége ünnepel, mely alkalommal az ünnepi beszédet Czobor Mátyás tartja; Molnár Ilonka és Fangler János szavalnak. i Hertelendy Ferencz beiktatása. H*rtelondy Ferencet, Temesvármegye uj főispánját 18-án iktatják be méltóságába. Az installációra Temes­váron nagy előkészületeket tettek s az ünnepélyek már 17-éu kezdődnek. Zalavármegyéből küldött­ség megy a beiktatásra, gróf Batthyány Pál főispán vezetése alatt, A tapolcai járás külön küldöttséggel is képviselteti magát. A vármegye uj tiszti főorvosa. G •óf Batthyány Pál főispán ur őméltósága Dr. Thassy Gábor tb. főorvost vármegyei tiszti főorvossá nevezte ki. Birói kinevezések. A hivatalos lap p'ntekí száma közli az uj birói és ügyészi szervezet alapján történt királyi kinevezéseket. Ő felségé­nek március hó 10-én kelt legfelsőbb elhatáro­zása alapján 572 biró és ügyész a VII. fizetési osztályba lép elő, 692 albiró ós alügyész pedig törvényszéki bíróvá, járásbiróvá, illetve ügyésszé neveztetett ki. Az uj szervezet folytán megszaporodik az Ítélőtáblai rangú birák száma néggyel; a nyol­cadik fizetési osztályból a hetedikbe előlépnek ötszázhatvíinheten, a kilencedikből a nyolcadikba hatszáznyolcvankilencen. Az aljegyzői állás meg­szűnt; s ezenfelül a birói vizsgás jegyzők 400 korona pótlékot kapnak, úgyszintén az összes eddig kinevezett jegyzők is. A bennünket érdeklő kinevezések a követ­kezők : Nagykanizsán a VII. fizetési osztályba: dr. Eőri Szabó Jenő, dr. Kenedi Imre, Gózouy Sándor, d. Fischer József, Jurecky Iván ügyész, dr. Vámbéri Rusztem az igazságügyministeri­umban alkalmazott nagykanizsai ügyész; a VIII. fizetési osztályba: dr. Bereczky Viktor, dr. Molnár Jenő alügyész, Lajpcig Antal, Gyenes Sándor. — Zalaegerszegen VII. fizetési osztályba lépett elő: Sperlágh Géza kir. törvényszéki biró; a VIII. Sipos József, Bruck Lajos, dr Itézler Kornél alügyész, Főglein Miklós. — Alsólendván VIII. dr. Tüskés Dezső, dr. Fehér Dezső. — Tapolcán VIII. Kopcsányi Pál, dr. Ruff Jenő. —Csáktornyán VIII. Berlin Ágoston, dr. Bakos Géza. — Perlakon VII. Draha­novszky Géza ; VIII. Szabó Győző, Stiglbauer József. — Lctenyén VII. Nunkovics Sándor jbiró; VIII. Orosz Béla. — Keszthelyen VII. dr. Remesy Lajos; VIII. Fehér József. — Sümegen VII. Siivegh János járásbiró; VIII. Saághy János és Dr Bezerédy Kálmán. Izr. istentisztelet. Az istentiszteletek Purim ünnep előestéjón hétfőn 5 3/ 4, Purim ünnep reggelén kedden 6'/ Á, péntek este további intéz­kedésig 5 3/ 4 órakor tartatnak meg. Eljegyzés. Fischel Lajos a »Zala« politikai napilap kiadótulajdonosa Nagykanizsán eljegyezte Bonyhádi Idát Fiúméból. Szabad liceumi előadás még négy lesz, de a megállapított programm némi megváltoztatásá­val. Sándor Zsigmond kir. mérnök ugyanis két előadást hirdetett, de előadását kénytelen az őszre halasztani, mert a zenekarnak nem volt elég alkalma az előadásokhoz szükséges zeneszámokat megtanulnia. Az Irodalmi Kör vezetősége azon­ban gondoskodott az elhalasztott előadások pót­lásáról. E szerint márc. 22-én dr. Marik Pál megyei árvaszéki jegyző ad elő: »A munka történeti korszakai* cimen; márc. 25-én (szer­dán) dr Weiss Endre ügyvéd »A választói jog elméletéről* tart előadást, márc. 29-én (vasár­nap) pedig Andrássovits Géza, mint a föld­mivelésügyi minisztérium kiküldötte ad elő a házinyúl tenyésztésről (különféle nyulprémek bemutatásával) végül április 5-én Hantke Emil pénzügyi fogalmazó tartja meg a programm szerinti előadását: A modern szépirodalom irányairól. A zalaegerszegi Karácsonyfa egylet mult héten tartotta meg évi rendes közgyűlését özv. Ruzsics Károlyné uraszony elnöklete alatt. A közgyűlés a titkár jelentésének tudomásul vétele után elfogadta a gróf Batthyány Pálné őméltósága által tett 1000 koronás alapítvány alapító leve­lének tervezetét, majd elintézte a folyó ügyeket s megejtette a tisztújítást. Varga Vilmoscó pénz­tárnoki s Remm Józsefné ellenőri tisztükről le­mondtak. A közgyűlés a nevezett úrasszonyok­nak évek hosszú során kifejtett fáradozásukért jegyzőkönyvileg köszönetet mondott s felkérte őket, hogy maradjanak meg az egyesület választ­mányában intéző tagokként, mert a jótékonyság gyakorlásában az ő kipróbált működésüket az egylet fájdalommal nélkülözné. Megválasztattak :

Next

/
Thumbnails
Contents