Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)

1905-08-13 / 33. szám

4 > Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 1905. augusztus 13. a hazának megvédésére, a mely mindnyájunk körös anyja. E tekintetből talán némileg vigaszunk lehet a mostani politikai helyzetben, mert most már világos, hogy a nemzetiségi kérdés nem olyan mérvű és olyan természetű, a mely be­folyással lehetne a jelenlegi alkotmányos küzde­lem későbbi lefolyására, vagy a mely miatt a nemzet jogos követeléseiből engedni lenne kény­telen. Eddig 10 megyei és 4 városi határozatot semmisített meg a belügyminisztérium és így még jd sok dolga lesz a megsemmisítéseket fogal­mazó osztályoknak. A megsemmisítéseket ugyanis két osztály csinálja ; a városiakat Némethy Károly miniszteri tanácsos osztálya, a megyeieket Kaőka miniszteri tanácsos osztálya. Ugyan a megsemmi­sítések egy kaptafára mennek és így sok dolgot nem adnak, mégis azért mondtuk, hogy jó sok dolguk lesz vele, mert kétségtelen, hogy a meg­semmisítés után a vármegyék ragaszkodni fog­nak előbbi határozatukhoz, azokat újra •meg­hozzák és így a dolog ismét csak a megsemmi­sítés alá kerül. Mert hogy a minisztérium számolt avval, hogy az ország nagyrésze ragaszkodni fog előbbi határozataihoz és vezető politikusaink tisztában vannak az ügyvivő kormény későbbi cselekményeivel, láthatjuk abból, hogy a képviselő­ház elnöke, Justh Gyula tizezer koronát ajánlott fel a tisztviselők fizetésének fedezésére. Már pedig, hogy ezt nem hivalgásból, vagy hangulat csinálásból tette, bizonyítja az a komoly méltóság­teljes politikai mult, a mely Justh háta mögött áll. El lehetünk tehát készülve, hogy a közel jövő­ben nagy események történnek, a melyek talán évszázakra fogják előrevetni árnyékukat és a melyek óriási kihatással lesznek a nemzet jövendő életére, de hogy a melyből a nemzet győztesen kerül ki, — ha kitart, ahoz semmi kétség «em férhet. A közigazgatási bizottság ülése. Zalavármegye közigazgatási bizottsága augusz­tus havi ülését 8-án tartotta Csertán Károly alispán elnöklete alatt. Az alispáni jelentés szerint a mult hó folya­mán a közegészségügyi viszonyok az egész vár­megye területén jók voltak. A személy ós vagyonbiztonságot csak apróbb lopások zavarták. Julius hónapban 19 tüzesetet jelentettek be, amelyeknél az összes kár 66312 koronára rúgott, amelyből biztosítás által megtérült 13594 K, biztosítatlanul maradt 52718 K. A tüzesetek között felemlíti az alispán a julius 14-én Süme­gen volt nagy tüzet, amely alkalommal 46 lakó­ház, ezeknek összes melléképületei, gazdasági épületei, sok gabona, takarmány és élelmiszer semmisült meg s mivel a veszély a legszegényebb osztályt sújtotta, a károsultak segélyezésére a könyöradományok gyűjtését a vármegye terüle­tén elrendelte. Az lett aztán belőle, hogy nagy bubánatom­ban — mert hiába Sarolta angyali alakja csak szivembe volt vésve — ugy odavágtam a fügéket, hogy a hány volt, annyifelé ment ós azután el­mentem vigasztalódni. Egész reggelig vigaszta­lódtam, míg csak haza nem kerültem. Nemsokára rá pedig megkaptam áthelyezésemet, melyben ugyanolyan minőségben az idevaló pénzügyigaz­gatósághoz helyeztek át. És mindez miért? Talán mert rövidlátó vagyok? Dehogy! Az egész azért, mert Sarolta fátyolt viselt. Ha ezt nem teszi, ki tudja, hogy ma már micsoda és hol vagyok. Do mivel eíit tette, hát mint fogalmazó itt vagyok. Most pedig arra kérem kedves hölgyeimet, hogy ne viseljenek fátyolt. Higyjék el, hogy egy cseppet sem szebbek avval. Én legalább jobban méltányolom szépségüket fátyol nélkül. Ha pedig ez az elmondott eset történetesen itt is megesnék velem, mindennapi cvikkeremre esküszöm, hogv soha olyan hölgyre, a ki fátyolt visel, rá nem nézek többé. De addig . . . igen! Hantke Emil. Az aratás minden akadály nélkül befejeztetett és általában a gabonanemüek a vármegye egész területén kielégítő termést adtak. A köztartozások julius hó első felében nagyon csekély mérvben folytak be, azóta pedig a törvényhatósági bizottság határozata folytán a befizetés szünetel. Az alispán jelentette, hogy egyik járásban mozgalom észlelhető az irányban, hogy a tarta­lékos és póttartalékos katonák, kik az időszaki feg/vergyakorlatra behivattak, bevonulni nem fognak. A vármegye összes községeinek biráihoz fel­szólítások érkeztek, amelyekben felszólítják őket, hogy a választókkal egy már megszövegezett kérvényt Írassanak alá, amelyben a szövetke­zett ellenzéktől azt kérelmezik, hogy vessen vé­get a jelenlegi káros állapotoknak. Ezután Árvay Lajos megyei főjegyző felolvasta a minisztériumhoz intézett féléves jelentést, amely egy terjedelmes memorandum alakjában nagy körültekintéssel, széles látkörrel, az élet, a tör­vények s rendeletek alapos ismeretével sorolja fel azokat a közgazdasági, közoktatási, közren­dészeti stb. bajokat, amelyeket törvényhozási vagy rendeleti uton orvosolni kellene. A bizott­ság tagjai nagy érdeklődéssel hallgatták végig a terjedelmes jelentést s főjegyzőnknek elismeré­süket fejezték ki a nagy munkáért. Közegészségügy. A m. t. főorvos a következő­ket jelentette: időjárás az egész hónap folyamán száraz, me­leg volt, igen kevés csapadékkal. A felnőttek és gyermekek egészsége ugy, mint az előző hónapban, általában jó volt, habár a gyermekek között a nyári hasmenés több eset­ben észleltetett is, azonban a megfelelő keze­léssel szép siker volt elérhető. Fertőző bántalmak közül előfordult: roncsoló toroklob 14. hasi hagymáz 10, kanyaró 27, vörheny 40, hökhurut 2, fültőmirigylob 1, gyer­mekágyi láz 1 esetben ; hullaszemle előfordult "20. Öngyilkosságot 11 egyén követettel és pedig 5 (Mohos József 34 éves guláosi, Talon Károlyné 34 éves balatonfüredi, Robonezi György 65 éves aranyodi, Hagyik Fereno 57 éves balatongyörki, Mihálka Istvánná 20 éves lentii) önakasztással vetett véget életének, 2 (Keller Krisztina 18 éves szepezdi, Rig József 44 éves tihanyi) vizbe ugrott és bele fúlt; 1 (Német János 62 éves szenterzsébethegyi) villót ivott; 2 (Hegyi István 22 éves és Valek Márton 32 éves nagy­kanizsai volt lakósok) magukat agyon lőtték; 1 (a sümegi járásban) né v és közelebbi leirás azon­ban hiányzik. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 8 egyén esett áldozatává; ezek közül 4 (Gazdag Boldi­zsár 5 éves bödemajori, Vuoskó István 9 éves alsóbisztriczei, HofFman Teréz 2 éves diszeli és Koma Imre 16 éves szepezdi) vizbe fult; 2 (Gujtprecht Józsefnó 70 éves türjei, özv. Sabján Gábornó pötrétei) megégtek; 1 (Hóbor Anna 27, éves béczi) elgázolás következtében elhalt; 1 (Szabó János pölöskei) meghalt napszúrás következtében. Elmekórnak 3 esete képezte a hivatalos be­avatkozás tárgyát, amennyiben egynek az orszá­gos elmegyógyintézetben leendő elhelyezése cél­jából a kellő lépések megtétettek, kettő pedig megfigyelés alatt van. Veszettség gyanújában levő 'ib által még junius hóban megmarattak Hlapcsics Katalin 10, Hlaposics Róza 15, Cziglár Ádámné 40, Marton Verona 4 és Zsmegáes Mári 15 éves stefáneczi lakosok, továbbá julius hónapban Polmiczky Béla 4 és Szilágyi Elemér 7 éves csáktornyai lakosok. Az előbbiek nem, az utóbbiak azonban védoltás céljából a budapesti Pasteur intézetbe szállíttattak. A mennyiben a stefaneczi esetek­nél mulasztásnak látszata forog fenn, ennélfogva részletes vizsgálat megejtése rendeltetett el. Hét éven aluli korú elhalt gyermekek közül orvosi kezelésben nem részesült 53. A első fokú hatóságok e miatt 21 elmarasztaló ós 20 föl­mentő végzést hoztak. A többi esetekre nézve pedig a megfelelő tárgyalások még befejezést nem nyertek. E hónap folyamán megvizsgáltam a két keszthelyi nyivános és héviri kézi gyógy­szertárakat, úgyszintén a hévizi gyógyfürdőt. Tanügy. A kir. tanfelügyelő jelentette, hogy ezen időszakban adta ki a vallás és közoktatás­ügyi Miniszter ur 1905. évi junius hó 16-án 2202. elnöki számú rendeletével az állami ós köz­ségi elemi népiskolák uj tantervét és utasítását. Ugyanis a népiskolai közoktatásról szóló 1868. évi XXXVIII. törvénycikk 56. §-a szerint a községi (és állami) elemi népiskolák tantervének időnkint való meghatározása a közoktatásügyi Miniszter teendője lévén, szükségesnek találta, hogy a tanítás alapjául 28 év óta szolgáló régi népiskolai tanterv gyakorlati tanulságai értéke­síttessenek ós a tanterv gondosan átvizsgáltassók. Az Országos Közoktatási Tanács megbizatván a szükséges tanulmányok megtételével, megindította azt a munkálatot, mely immár befejezést nyert. Ezen időszakban meglátogatta a balaton­füredi Erzsébet szeretetház, nemkülönben a balatonfüredi internatussal kapcsolatos gazdasági állami felsőnépiskola építkezéseit, melyek a tanév kezdetéig befejezést nyernek, amennyiben a be­rendezési ós felszerelési költségek is már enge­délyeztettek. Ennek kapcsán meglátogatta a balatonfüredi római kath. és ev. ref. iskolákat, a paloznaki róm. kath. iskolát, az arácsi, lovasi és alsóőrsi ev. ref. iskolákat. A balatonfüredi Erzsébet szeretetháznak ós a balatonfüredi állami felsőnépiskolának igazgató tanácsa utóbbi intézetnek internatussal és gazda­sági szakoktatással kapcsolatos állami polgári iskolává fejlesztését megindítván, a királyi tan­felügyelügyelőség, igazgató tanács és tantestület együttes javaslatai Miniszter úrhoz felterjesztettek. Ezen fejlesztés folytán egyrészt szorosabb lesz a didaktikus kapocs a két intézet közt; másrészt a szeretetházból kikerült növendékeknek több ós nagyobb alkalom nyujtatik, hogy magukat hiva­tásuknak megfelelő kenyér pályákra előkészítsék. A sümegi községi felsőnépiskolának polgári leányiskolává fejlesztése ügyében Miniszter úr­hoz Sümeg nagyközség érdekeltsége részéről ujabb felterjesztés tétetett. Közutak. Az állami és tövényhatósági közutak állapota általában kielégítő. A tartós forróság és szárazság az utfentar­tásra kedvezőtlen hatással volt ós az ut felette sok helyen feltört. A utakra káros befolyással biró elemi esemé­nyek a hó első felében több helyen felléptek s záporesők sőt felhőszakadások alakjában jelent­keztek, melyek következtében több helyütt az úttest ós utárok felisiapolva lettek. Ezen fel­iszapolások azonban forgalmi akadályt nem ké­peztek s az utszemólyzet erejével nagyrészt már cl is távolíttattak. Folyamatban levő munkák közül felemlíten­dők a következők: A nagykanizsa—tapolczai állami közúton levő 35. számú balatonhidvógi Zalahid javítása be­fejeztetett. A pozsony—varasdi állami közúton levő baksai 13 számú Kerkahid fél padlózata meg­ujíttatott. Ugyanazon közúton levő 28. és 62. számú kőhidak alaposan kijavíttattak. A muraszerdahelyi Murahid mederpilléreinek pneumatikus alapozásához az előkészületek m<-g­tétettek és a szivattyútelep felszereltetett. A sümeg—jánosházi tvh. közúton levő 12. számú Marczalhid újraépítése befejeztetett. A zalabér—keszthelyi tvhatósági közúton levő 3. és 4. számú hidak között partbiztosítás tel­jesíttetett. A keszthelyi vasúti ut alapos helyreállítása befejeztetett. A gyülevész—galamboki tvh. közúton levő 47. és 48. számú uj fahidak építése befejeztetett. Az alibánfa—szentmihályi tvh. közúton levő 23. számú fahíd alaposan kijavíttatott. A csesztreg—bellatinczi tvh. közúton levő 7. számú hid kijavíttatott. A lógrád—bukoveczi tvh. közúton a Dráva vódrnunkák folyamatban vannak. A csáktornyai járásban hectométer oszlopok felállíttattak. Állategészségügy. A ragadós állati betegségek elterjedésében julius hó folyamán változás nem történt. A fertőzött községek száma e hó végén 119 volt, és pedig lépfenével volt 6, veszettség­gel 1, takonykórral 5, bénasággal 6, hólyagos kiütéssel 10, rülikórral 4, sertésorbánccal 24, sertésvésszel 61 község volt fertőzve. Legtöbb figyelmet érdemel a perlaki járásban fellépett tenyészbónaság, mely már több mint négy év óta az egósz országban nem fordult elő s mely minden valószínűség szerint Horvát­országból hurcoltatott be és aránylag rövid idő alatt ugy elterjedt, hogy 6 községben 48 darab lovon s ezenkívül Palinban 2 darab állami ménen észleltetett. Minthogy nincs ki-

Next

/
Thumbnails
Contents