Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)

1905-09-24 / 39. szám

XXIV. évfolyam Előfizetési dij: Egész évre . 10 K — f Fél évre . . 5 K — f. Negyed évre. 2 K 50 f. Egyes szám ára 20 fillér Z A La Hirdetések : = Megállapodás szerint. = Nyilttér soronként 1 K. Kéziratokat nem küldünk vissza Politikai és hetilap. Y iegjelenik vasarnap. Az iskoláért!.. . Irt*: Dr Ruzsicska Kálmán. Azon szilárd meggyőződésemhez képest, hogy jövő közéletünk alapja ugy lesz meg­vetve, amint az iskolát nagy céljai eléré­sében támogatjuk: válságos helyzetünk nehéz aggodalmai s izgalmai közt is, nép­oktatásügyünk fontos érdekei felé irányí­tom a tisztelt olvasók figyelmét. Felesleges volna indokolnom, hogy az iskola hatásának biztosításában, értelmet, szívet és jellemet képző erejének megszi­lárdulásában, a jó tanítón s a szülői ház jó példáján kivül nem egy külső körülmény játszik döntő szerepet, mellyel inkább paragraphusok, mint társadalmi megsziv­lelések keretében szoktunk foglalkozni. Ilyen elsőrangú s döntő körülmény — a pontos iskolázás. A vármegyei közigazgatási bizottság alább közölt határozatában kijelenti, hogy a szor­galmi idő pontos és kérlelhetleniil szigorú betartásában gyökerezik az iskola vallás­erkölcsi, hazafias és szellemi sikerének egyik legfontosabb tényezője. És méltán ! Az iskola lelki világának fénye és melege azonnal felénk árad, ha oly község isko­lájába lépünk, hol az iskolaszék, tanító és elöljáróság nemes szövetségben, éber ellen­őrzéssel figyelik, számonkérik s megtorolják az igazolatlan mulasztásokat. Ahol pedig egyik a másikra hárítván a felelősséget, az áldásos szövetség kapcsa megpattan: ott mély rések tátongnak az iskola falán, kerítésén s a növendékek tudásán egyaránt. A gyermekei erkölcsi s értéimi boldo­gulásával keveset törődő, a gyermekeit szorgalmi időben — gyakran még nem is rászorultságból — földjeihez s állatjaihoz önzőén kihasználó szülő, az ellenőrzésben s megtorlásban lanyha helyi hatóságokkal szemben bűnös közönybe esik, melyet kellő időben, egy erélyes intéssel, csekély pénz­büntetéssel, az iskolaház és faiskola körül teljesített egy-egy félnapi munkával, talán örökre meg lehetett volna törni, megolvasz­tani s jobb meggondolásba idomítani. Nemes és hazafias kötelességet teljesít mindenki, kkinek hatósági és társadalmi helyzete községének sorsára befolyást enged, ha szóval s példával ébresztgeti a szülők készségét a gyermekeik részére a legszük­ségesebb tankönyvek és Írószerek beszerzése s a szegény tanköteleseknek a község által különben is törvényben kötelezett ellátása iránt. Dacára sok apró községünk nyomasztó anyagi helyzetének, igen nagy a különbség e részben is a multak és jelen közt. De óriási még a tennivaló is! A második ezeresztendő gondjaiból a legsötétebbek akkor szállnak majd enyé­szetnek, ha az iskola szeretetét, az iskola cél­jainak elérésére vezető nagy elhatározáso­kat nem utasítások és szabályrendeletek, de e drága föld rögéhez tapadó szívek hite, meggyőződése s kiapadhatlan lelkesedése fogja szülni, ápolni s a szegénység, közöny és földrajzi akadályok nehéz kisértéseivel szemben — diadalra juttatni. Ezek és hasonló gondolatok lepik meg lelkemet a közigazgatási bizottság 2605. számú határozata alkalmából, mely a vallás­és közoktatásügyi ministerium 72.000. sz. országos felhívása alapján, a rendes iskolá­zás s szükséges tankönyvek, mint az okta­tás előfeltételei kapcsán, megállapítja a magyar nyelv kötelező oktatásának bizto­sítását. A muraközi és vendvidéki vegyes ajkú községi és felekezeti népiskolák nem lévén az 1879. évi XVIII. t.-c. által közvetle­nebbül érintett nemzetiségi iskolák typusába illeszthetők: a közigazgatási bizottság a királyi tanfelügyelőnek ugyanezen érdem­ben kiadott külön ministeri rendelet rész­letesebb utasításaira való ráutalással, a szóbanforgó iskolák magyar tannyelvüségé­nek egységes és tiszta kialakulására helyezi a fősúlyt. A nyelv gépiességétől fel kell emelkedni a magyar beszéd színvonaláig. A kétnyelvűség által ugy is eléggé igénybe vett gyermek-agynak támogatására kell lennünk a grammatizálás szigorú kerülésé­vel, a magyar nyelv tanítása legtermésze­tesebb módszerének, a direkt módszernek eddig célhoz vezetőknek bizonyult összes vívmányaival. / Ébredező öntudatát be kell világosíta­nunk, még ártatlan szívből fakadó tiszta érzését lángra kell gyujtanunk a magyar történelem fényalakjaival, a szülőföld vará­zsával, a magyar alkotmánytan ezer szent emlékkel megpecsételt dogmáival. A helyes módszer, a buzgó tanító, az iskolája sorsán odaadással csüggő iskola­fentartó s a hatóságok együttes, szigorú ellenőrzése apasztani fogja a magyar anya­ország népességének az állam nyelvét nem beszélő, szomorúan magas negyven száza­lékát. Csakhogy ennek az apadásnak nem a statisztikai számadatok kedvező aránya köl­csönöz igaz és megbízható értéket, hanem a törhetlen hűség, mely a nyelvvel együtt érzésben is odaforraszt a közös édes anyá­hoz, a magyar hazához. Legyen áldott minden kéz, minden szív és elme, mely ebben a küzdelmes, de lélek­emelő munkában megtalálja a maga erkölcsi jutalmát! . . . * * * Zalavármegye közigazgazgatási bizottsá­gának a vallás- és közoktatásügyi miuis­terium 1905. évi 72.000. szám alatt kelt körrendelete alapján hozott 2605. számú határozata a tankötelesek pontos iskolázása, tankönyvekkel való ellátása és a magyar nyelvnek a nem magyar tannyelvű elemi iskolákban kötelező tauítása tárgyában. I. Az 1868. évi 38. t.-c. 54. §-a szerint a szorgalmi idő faluhelyen legalább is nyolc, városban pedig kilenc hónapban állapíttat­ván meg, az .iskolázás pontos ellenőrizhe­tése céljából a közigazgatási bizottság el­rendeli, hogy a vármegye területén levő összes elemi iskolákban a tanításnak min­AZ EGYEDÜL ELiSi ! LLEMES«iZU TER Mai számunk 10 oldal* HASHAJT0SZER.

Next

/
Thumbnails
Contents