Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)

1905-09-10 / 37. szám

12 » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1905. szeptember 17. lyok, a vóderőről szóló törvények végrehajtása tárgyában kiadott utasítások lényeges intézkedéseit módosítja és pedig a politikai hatóságok törvényszerű jogkörének rovására és az országgyűlés tudta nélkül, annak dacára is, hogy a majd egy emberöltő óta és minden esetre a kezdettől fogva érvényben állott s az országgyűlés által elfogadott szabályok lényeges változtatása az országgyűlésnek, amelytől a kormány a törvény végrehajtására a felhatalmazást nyerte, szükségkép bejelentendő lett volna. Hasonló elbirálás alá esik a honvédelemügyi Miniszternek 6654/eln. 1905. sz. rendelete, amellyel elrendeltetett, hogy azon behívójegyek, amelyek nem voltak kézbesíthetők, nem ugy mint eddig, az illetőségi községben, amely egyedül lehet hivatva az ily ténykedésre s amelynek közreműködése biztosíthatja legjobban az illetők érdekeit, hanem a csendőrőrsöknélfüggesztendők ki; valamint 7069/eln. 1905. sz. rendelete is, amelyben elrendelte, hogy a katonai behivójegyek, a közigazgatási hatóságok és közegek mellőzésével, postai uton kézbesítendők, jóllehet az 1886. 21. tc. 2. §-ának b) pontja és 18. §-a s az 1886. 22. tc. 2. §-a értelmében a törvényeket és kormányrendeleteket a törvényhatóságok és községek vannak hivatva végrehajtani s a csendőrség felhasználása annak az 1881. 3. tcikk alapján kiadott szervezési és szolgálati szabályaival is ellenkezik és illetéktelen kitágítása a csendőrség hatáskörének a hadsereg és honvédség tagjainak olyan viszonyaira nézve, amelyek tekintetében azok az 1889. 6. tcikk alapján polgári törvények éa hatóságok alatt állanak. A ministeri határozatnak a behivójegyek kézbesítésének megtagadására vonatkozó intézkedése azzal van indokolva, hogy az e tárgyban kiadott kormányrendelet az 1886: 21. t.-c. 19. §-a értelmében föltétlenül végrehajtandó és csak azután tehető vita és határozat tárgyává. Minthogy azonban ez a törvényszakasz megadja az utat és módot a törvényhatóságoknak arra nézve, hogy a kormány törvényellenes eljárásával szemben a képviselőháznál keressenek orvoslást, de a kormány az országgyűlést, a haza számtalan érdeke sérelmére már megnyitása napján elnapoltatta királyi kézirattal s ezzel elvágta az útját annak, hogy a törvényhatóságok a gyors, hatályos és sikeres orvoslást megtalálják s ezen okból a törvényhatóságoknak alkotmányvédő hivatása kettős mérvben előtérbe lép; minthogy a kormánynak már kineveztetése alkotmányellenes volt, a kormányon való megmaradása pedig annak utána, hogy a képviselőház bizalmatlanságát fejezte ki irányában, egyenesen törvénybeütköző, mert sarkalatos alaptörvényekkel, köztük az ausztriai uralkodóház trónöröklési jogát megállapító törvényekkel, sőt királyi hitlevelekkel és koronázási eskükkel is biztosított ezeréves alkotmányunknak egyik uj főintézményét az 1848: 3. t.-cikkel megalkotott felelős parlamentáris kormányrendszer képezi, ennek értelmében pedig a kormány osak akkor állhat meg és maradhat kormányon, ha a képviselőház többségének a bizalmát birja, vagyis csak akkor gyakorolhatja a végrehajtó hatalmat, csak akkor vezetheti az ország ügyeit, ha összhangban áll a nemzeti akarattal, melynek legilletékesebb és — az országgyűlés együttlétében — egyedüli kifejezője a képviselőház, melytől a föntidézett 1886: 21. t.-c. 29. §-a értelmében is — természetesen a parlamenti felelős kormányrendszer alapján — a kormányok sorsa függ ; a jelen kormány azonban nemcsak nem birja a képviselőháznak és a nemzetnek bizalmát és támogatását, de arra nem is számíthat, sőt ezzel a tudattal lépett kormányra, ami az önkényuralom korszakát eleveníti fel s legszembeszökőbb megsértése alkotmányunknak és a legnagyobb akadálya a várva-várt kibontakozásnak: annak, hogy a korona és a nemzet a haza javára megértsék egymást; — minthogy ily körülmények közt a kormány voltakép oly önkényuralmi kormánynak tekintendő, amely magát politikai felelőssége, az országgyűlés törvényes ellenőrzése alól elvonja és a nemzet akaratával és érdekeivel ellentétben csakis a korona egyoldalú akaratának megvalósítására törekszik s egyedül abban keresi létjogosultságát; —minthogy ily kormánynak semmiféle intézkedése s eljárása sem nyugszik törvényes alapon: a vármegye bizottsági közgyűlése a ministeri rendelet legutolsó rendelkezését is törvénybeütközőnek kénytelen kijelenteni. Ez a hazafias kötelessége a vármegye közönségének annál inkább is, mert a kormány eddigi eljárásából következtetve bizonyosnak kell vennie, hogy a kormány a tartalékosoknak és póttartalékosoknak még az időszaki fegyvergyakorlatokra való behívását is a hadsereg létszámának kiegészítésére használja fel, annak dacára is, hogy oly különös körülmények és oly elkerülhetlen szükség, amelyekhez a törvény a tartalékosok illetőleg póttartalékosok visszatartását, illetőleg behívását köti, sem a hazai, sem a külföldi politikai viszonyok szerint nem forognak fent s a törvényhozás vonatkozó rendelkezésének különben sem az a célja, hogy a meg nem szavazott, a megtagadott ujoncjutalék az előadott módon pótoltassák, mert különben az ujoncjutalék megajánlása, illetőleg megtagadásának joga sem volna alkotmányjogi biztosíték. De a vármegye bizottsági közgyűlése nem hagyhatja figyelmen kivül azt sem, hogy a kormány az általános és titkos választói jog csalétkével főként oly elemeket szándékozik a jogos nemzeti igények és törekvések érvényesülése, a magyar nemzeti állameszme megvalósítása elé gátul állítani, amelyeknél államalkotó, nemzetföntartó erő és hajlandóság alig található. Ehhez járul, hogy a kormány számításba sem véve sajátos viszonyainkat, — pedig egy hazafias kormánynak ez a legeslegelső feladata és kötelessége — olyaténkép szándékozik a szavazati jog kiterjesztésének nagy eszméjét keresztülvinni, hogy az magyar nemzeti életünket és létérdekeinket a legkomolyabban veszélyezteti. Pedig ez a legfőbb fontosságú érdek azt paranosolja, hogy ne induljunk tetszetős, csillogó jelszavak után, hanem egyedül az vezéreljen bennünket, hogy a magyar államot ós nemzetet magyar nemzeti alapon erősítsük, naggyá, hatalmassá tegyük. A vármegye bizottsági közgyűlése azért is törvénybeütközőnek nyilvánítja a ministeri rendeletet nemcsak legutóbb említett részében, hanem egész kiterjedésében, mert 13103/1905. sz. határozata nem támadtatott meg fölebbezóssel; nem is olyan, mely az 1886: 21. t.-cikk értelmében ministeri jóváhagyást igényelne; a vármegye főispánja sem rendelte el a hivatkozott törvény 57. §-a alapján annak felülvizsgálat végett leendő fölterjesztését s így az, csakis mint a közgyűlési jegyzőkönyv kiegészítő része volt fölterjesztendő és mint ilyen föl is terjesztetett törvényes határidőben, de akkor már, tehát mielőtt az 1886: 21. t.-o. 10. §-a szerint az elintézések rendes folyamán a felügyeleti jogkörből kifolyólag felülvizsgálat alá vehető lett volna, a törvényes jogkör és eljárás túllépése, illetőleg mellőzése árán megsemmisítve volt, ami szembetűnő ujabb bizonyítéka annak, hogy a kormány azért, hogy mielőbb a hatalmi eszközökhöz juthasson, a legvilágosabb törvények, a vármegye ősi önkormányzati joga megsértésére is kész. Végre a vármegye bizottsági közgyűlése a képviselőház alkotmányvédő határozata alapján is törvénytelennek nyilvánítja a ministeri rendeletet egész kiterjedésében. II. A vármegye bizottsági közgyűlése az ősök példáját követve, akiknek az alkotmányhoz való ragaszkodása és minden alkotmány- ós törvényellenes kormányzással szemben kifejtett ellenállása mentette meg századokon keresztül alkotmányunkat, önállásunkat és függetlenségünket; másrészt pedig szemelőtt tartva azt is, hogy maga a törvény uralkodása is azt követeli, hogy a törvényellenességnek mindenki ellenszegüljön, bárhonnét jönne is az, mert nem a hatalomnak és nem is eszközeinek, hanem magának a törvénynek vagyunk alárendelve: az előadottak alapján: a) törvénybeütközőnek nyilvánítja a honvédelemügyi ministernek föntidézett 6654/1905. és 7069/905. sz. rendeleteit is; b) hazafias aggodalmát és megütküzését fejezi ki a szavazati jognak a kormány által hirdetett módon, az egyedül jogosult nemzeti irány mellőzése mellett leendő kiterjesztésével és azzal szemben, hogy ez a nagy eszme a nemzeti törekvő sek ellensúlyozására, elnyomására használtassák föl; egyúttal pedig óva inti és kéri a vármegye hazafias közönségét, hogy az álprófóták hangzatos Ígéreteit és csábításait — magyar államiságunk fenntartása és nemzeti érdekeink megóvása szempontjából — figyelemre se méltassák; c) újból bizalmatlanságát nyilvánítja a Fejérváry kormány irányában és kijelenti, hogy azt nemcsak nem támogatja, hanem minden törvényei ós alkotmányos módot és eszközt igény be vesz arra nézve, hogy törvényellenes kormányzata mielőbb megszűnjék; d) ujolag elhatározza, hogy a kormányt semmiféle hatalmi eszközhöz sem juttatja s ennélfogva az országgyűlés által meg nem szavazott adókat, illetékeket stb. be nem szedeti, be nem hajtatja, be nem szolgáltatja, az országgyűlés által meg nem ajánlott ujonookat ki nem állítja s ahhoz, hogy az adó- s illetéktörvényeknek a kivetésre, beszedésre ós végrehajtás utján való behajtásra vonatkozó rendelkezései végrehajtassanak, hogy a hadsereg ós honvédség kiegészítésére, létszáma fenntartására, szóval a meg nem szavazott ujonojutalók pótlására a tartalékosok, szabadságoltak vagy póttartalékosok visszatartassanak, illetőleg behivassanak vagy behivhatók legyenek ós önkéntesek állíttassanak, a segédkezést, közreműködést minden irányban megtagadja; e) a vármegye alkalmazottait, a községeket s azok alkalmazottait az előző d) pontban foglalt elhatározás saigoni, pontos, lelkiismeretes betartasára utasítja és pedig az utóbbiakat egyrészt azon figyelmeztetéssel, hogy a vármegye határozatát az 1886: 22. t.-c. 30. §-a értelmében vita tárgyává sem tehetik, hanem föltétlenül végrehajtani kötelesek; másrészt pedig azon utasítással, hogy a fogyasztási és italadókat, amennyiben háztartásuk van szerződésileg vagy költségvetésileg érdekelve, beszedjék ós gyümölcsözőleg kezelják; f) figyelmezteti egyrészt a vármegye adófizető polgárait, miszerint tekintettel arra, hogy az adófizetési kötelezettség az alkotmányellenes kormányzás megszűntével beáll: a legutóbb kivetve volt adóknak megfelelő összegeket azon célból, hogy honpolgári kötelességüknek mielőbb megfelelhessenek, a jövő alkotmányos kormányt mentül hathatósabban támogathassák ós önmagukat is a fizetésképtelenség zavaraitól megmentsék, — gyümőlcBÖzőleg helyezzék el; másrészről pedig figyelmezteti különösen azokat, akik a folyó évben kerülnek hadkötelezettség alá, hogy önként be ne lépjenek se a hadseregbe, se a honvédségbe; gj amennyiben a belügyi kormány ezt a határozatot is megsemmisítené, e tárgyban kiadandó rendeletét már most törvénybeütközőnek nyilvánítja, ezzel szemben ezt a határozatot fenntartja, azt a rendeletet nem hajtja végre, annak végrehajtásától összes alkalmazottait, a községeket és azok alkalmazottait eltiltja és mindazokat e határozat további végrehajtására utasítja; a vármegye alispánját pedig felszólítja, hogy e határozat megsemmisítése esetén rögtön rendkívüli közgyűlést hívjon össze; h) óvást emel az ellen, hogy amennyiben a határozat mégis megsemmisíttetnék, az e tárgyban kiadandó miniszteri rendelet az 1886. 21. to. 57. §-a i) pontjának alkalmazásával a vármegye főispánja által hajtassók végre, valamint az ellen is tiltakozik, hogy a minisztérium az idézett törvény 64. §-a alapján felhatalmazza a vármegye alispánját arra nézve, hogy rendelete végrehajtása céljából a vármegye tisztviselőivel és közegeivel rendelkezzék ; de különösen óvást emel azzal szemben, hogy a kormány bármely más kónyszermódot vagy eszközt használjon avagy kormánybiztost, — amilyent a törvény nem ismer, — küldjön ki rendelete végrehajtására; i) az előző pont szerint a minisztérium által a vármegye főispánja részére esetleg kiadandó felhatalmazást, ugy nemkülönben a vármegye főispánjának ama felhatalmazás alapján esetleg kibocsátandó rendeleteit, valamint a kormánybiztos esetleges kiküldését és annak rendeleteit törvénybeütközőknek nyilvánítja és a vármegye alkalmazottait, a községeket és azok alkalmazottait ama rendeletek foganasításától eltiltja; j) amennyiben a vármegyei és községi alkalmazottak e határozat betartásáért a hivatkozott törvény 65. §-a alapján állásukból felfüggesztetnének, vagy elmozdíttatnának és állásaik másokkal töltetnének be, mindezen rendelkezéseket törvénybeütközőknek, végrehajthatlanoknak nyilvánítja és nem veezi figyelembe; amennyiben pedig a megyei és községi hlkalmazottak e rendelkezések avagy bármely más zaklatás következtében erkölcsi vagy anyagi károsodásoknak vagy hátrányoknak lennének kitéve: azok teljes ós minden irányban való kártalanítását a vármegyei becsület védpaizsa alá helyezi ós felhívja a 13103/1005 sz. határozattal kiküldött hatvanas bizottságot, hogy az említett alkalmazottak kártalanításáról azon határozat szerint saját jogkörében s a vármegye közönségének terhére gondoskodjék, szükség esetén pedig a közgyűléshez kellő időben előterjesztést tegyen ; k) számít a vármegye egész közönségének, ' összes községeinek, a vármegyei és községi összea