Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)

1905-09-03 / 36. szám

4 » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1905 augusztus 20. A tüz keletkezésének oka a teljesített vizsgálatok szerint 29 esetben gyújtogatás, 28 esetben gondatlanság, 6 esetben villámcsapás és 59 esetben kideríthetetlen volt. A személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztető jelenség a lefolyt időszak alatt, az apróbb lopási- és tolvajlási eseteket kivéve, melyeknek tettesei legnagyobbrészben kinyomozva, az illetékes hatóságnak átadattak, nem fordult elő. A m. kir. csendőri őrjáratok által letartóítatva lett: hatósági közeg elleni erőszakért 8 ember élete elleni bűntettért 21, lopásért 119, rablásért 10, sikkasztásért 8, csalásért 8, foglyok megszöktetéséórt 2, orgazdaságért 8, pénzhamisításért 3, hamis vádért 1, súlyos testisértésért 13, gyujtogatásórt 6, szemérem elleni bűntettért 3, okirathamisításért 10, családi állásra vonatkozó bűntettért 1, jogtalan elsajátításért 1, más vagyonának megrongálásáért 1, magánlak megsértésért 1, fegyveres erő elleni bűntettért 1 egyén, továbbá különböző természetű kihágásokért 670 tettes lett a közigazgatási hatóságokhoz elővezetve. Egyenes adóban hátralék volt a vármegye területén az 1904. év végén 1,425.122 K, az 1905. évi I—III. negyedévi előirás 3,317.980 K, fizetendő lett volna összesen 4,743.102 K, az 1905. év folyamán befolyt 906.580 K, hátralék 1905. óvi julius végén 3,836.521 K, míg a hadmentességi díj hátralók a tavalyi 137.565 koronával szemben csak 130.378 K tesz ki. Befolyt e cimen az 1905. óv folyamán 9860 K, a melyben a törlés is benfoglaltatik. Közgazdasági viszonyainkra vonatkozólag a következőket vagyok bátor jelenteni: Az elmúlt félév időjárása általában véve kedvezőnek jelezhető a mezőgazdasági termelésre nézve. A száraz, hideg téli hónapok a munkálatokat elősegítették, az őszi vetések pedig jól teleltek át; csupán a kevésbé fagyálló nyugati fajta búzák szenvedtek tetemes károkat. A tavaszi vetés elég korán volt eszközölhető, a május ós juniusi csapadékok az elmaradt kóaei v»t>--- * - * - * és takarmányfélóket oly kedvezőleg mozdították elő fejlődósükben, hogy a kilátások általánosan javultak egészen junius hó vége felé. Az ez időtájt beköszöntött száraz, rendkivül forró időszak azonban a gaboua érésére nézve nagy hátránnyal járt és a kilátásokat csökkentette, az aratási munkákat pedig megnehezítette. Jégverések voltak vármegyénkben már májusban, de ezek kisebb területekre szorítkoztak; jelentős jégká/ok voltak junius és julius hónapokban, a midőn vármegyénk különféle vidékein különösen a Balaton melléken és a vármegye közép járásainak hegyes vidékein okoztak jelentékeny károkat, de ezen károk korántsem hasonlítanak a ^mult évi súlyos jégverésekhez. Kései fagyok vagy vizáradások ezidén elkerülték vármegyénket. Az aratás junius végével kezdődött rendkivül forró időszakban és a munkások nagy megerőltetésével folyt le, melyhez a sok megdőlt buza vetés is járult. Általában véve az aratás eredménye mennyiségre nézve jó közép termést mutat, mely végeredményében elérni fogja az 1903. óvi termó* sünket. Minőség dolgában a buza és zabnál tetemesebben silány minőséggel találkozunk mint a mult óvben; eilenben a rozs ós árpa jobb mint tavaly. Szalmára nézve ezidén a mult óvi terméssel szemben 15—25°/

0 többlet mutatkozik. Az időközben beállt nyári esőzések folytán terméskilátásaink a tengeri, burgonya, czukor és takarmányrépára nézve tetemesen javultak, ugy hogy ezen terményekben is türhetős jó eredmény várható. Gyümölcstermésünk a gyümölcs virágzása idején uralkodott kedvezőtlen idő ós a mult (vi tultermés folytán is — éppen a fő gyümölcstermónyekben silány leend; egyedül a szilva biztat jó terméssel. A jég által meg nem rongált terméskilátások a szőlőkre vonatkozólag még mindig türhetős jók a vármegye nagyobb részében; az alsó vidéken a szőlőmoly pusztított, a peronospora pedig nagy mérvben is fellépett. A nagy hőség és szárazság miatt a szőlő napszúrást is szenvedett ós . végeredményében az antraknozis ós a fakórothadás által vidékenként befolyásoltatott. A mesterséges takarmányok első kaszálása, különösen pedig a szárazabb rétek első szénája az elmúlt félévben igen kielégítő termést adott, a nyári hőség alatt azonban sokat szenvedett a sarjutermés és az őszi takarmányok fejlődése; mindezek dacára és tekintettel a jó szalmatermésre, a répa és tengerinek, továbbá a tarlólóheresek jobb állapotára, ezidén oly takarmányszükséglettel nem állunk szemben, mint a mult évben. A legelők állapota az utolsó hónapokban nem j lezhető kielégítőnek és ezek hanyatlával romlott a legelőmarha állapota is. Az állatok forgalma és árviszonyai a nagyobb kereslet és jobb egészségügyi viszonyok miatt az elmúlt félév első negyedében igen kedvezők de még május hóban ís teljesen kielégítők voltak; de a junius havában fellépett száj- és körömfájás miatt beállt forgalmi korlátozások ós a sürgős nyári munkák miatt ugy az árak, mint a felhajtások visszaestek; a kivitel jelenleg 5 járásunkból Ausztria felé szünetel. A kivitel tárgyát képező muraközi lovaink forgalmát legújabban a perlaki járásban megállapított tenyószbónaság fenyegeti, mely következményeiben súlyos veszélyt rejt magában az illető vidékre nézve. A mult félév tavaszán hivatalból végrehajtott áilatösszeirás végeredményében megállapította, Nem is sejtette a számadó ur, mi lappang ezalatt. Mindegy. Amint volt — ugy volt. A legényt kiátkozta házából, de Hosszú Gyurit törvényre nem adhatta, mert a leánya azt mondta : akkor megöli magát. Hanem megígérte neki, amit megígért. Most itt megy. Még jó messze van a tanyájától, addig végezhetne vele. Hiszen nem akarta ő megölni, ettől irtózik egy számadó, csak hát ugy egy kicsit elszédíteni. Itt nem tudná meg senki! A föld sok vért elbir, az ő szíve is elbirhat egy kicsit! De hátha mégis megtudnák? Erre a gondolatra megállott. Lehajtotta bozontos fejót és gondolkozott. Majd fel akart nézni az égre, de a szeme megakadt az egyik bükkfa törzsén. Ami a szürke fát pirosra festi, az nem holdfény, az távoli pásztortűz visszfénye ! Öntudatlanul, mint az éjjeli lepke, íment annak a távoli tűznek az irányában. Fejében csak ez az egy gondolat kóválygott: »Sok vért elbir a föld, az ő lelke is elbir egy keveset.* Da amint a tűzhöz közeledve a fatörzsek mind jobban megvilágosodtak, annál inkább halványodott a számadó fejében ez a gondolat . . . Mintha a saját szívének haragja kiszármazott volna azokra a hatalmas bükkfatörzsekre ós az festené őket mind pirosabbra. Lassan ment minden ia előtt meg-megáilott és nézte rajtuk a pásztortűz visszfényét. < Nézte nézte ós ismételgette magában: »Sok vért elbir a föld, az én lelkem is elbir egy keveset*. De minden fánál egy szót elfelejtett a véres mondatból és mikor a pásztortüzhöz egészen közel érve a tisztás szélén egy fának esőtől nedves sima törzsén már a lángok táncának játéka is visszatükröződött, már nem szólott semmit. Végre kiért a tisztásra. Most már egészen közel volt a tűzhöz. A lobogó tűznél egy alak feküdt és bámult a lángba: Hofszu Gyuri. Egyedül volt, a többiek m< g a nyájjal bajlódtak tul az oldalon. Szabó Péter folyton a lángra nézve, lábujjhegyen odament a tűzhöz, aztán mint egy alvajáró, odanyújtotta kezét Hosszú Gyurinak ós így szólt: — Szomszéd, ami volt, az volt, aztán hadd vegye el ez a gyerek azt a lányt. Hoszu Gyuri odanyújtotta a jobb kezét, aztán a szemét le nem véve a pásztortüzről, bólintott egyet. A számadó pedig lekanyarította a szűrét s ráheveredett. Gondűző pipáját a tűzbe merítette s aztán csendesen pipázgatva a pásztoremberek sajátságos nézésével, együtt nézték a megszokott tüzet, a csendes éj kedves pásztortüzét. Czobor. hogy a mult óvi állománnyal szemben a szarvasmarha vármegyénkben 0*25°/

0 a lóállomány 0'92°/o> a szamár és öszvérállomány 1-71 °/

0, a sertésállomány l"3l°/

0, a kecskeállomány 15-8°/

0-al szaporodott, ellenben a juhállomány 8'8°/

0-al csökkent. A mult évi silány takarmánytermés tehát alapjában állattenyésztésünket nem támadta meg oly mérvben, mint azt vártuk. Tejszövetkezeteink száma 49-ről 54-re szaporodott tel a mult félévben, jeléül annak, hogy a kisgazda helyes irányban halad. A műit óvi silány gabona ós takarmány termés után előre látható volt, hogy a kisebb birtokosok é» szegényebb sorsú existenciák nehéz megélhetése mindaddig nem változik jobbra, mig az uj termés ezen nem segít, vagy pedig a keresetforrások megnyitása után a majdnem tisztán a föld után élő alsóbb osztályaink munkát és kenyeret maguknak nem biztosíthatnak; ezeknek sorsa örvendetesen javult. A mult év mostoha viszonyainak tudható be jórészt azon szomorú tapasztalat is, hogy vármegyénkből a kivándorlás az elmúlt félévben ismét tetemesen szaporodott és hogy ezen tömegesebb elköltözés máris az illető vidékeken az időszakos gazdasági munkás hiányban és emelkedő munkabérekben mutatkozik. Miután pedig ezen kivándorlás leginkább Canadába irányul, a hol volt törpebirtokosaink gazdasági terüUtek beszerzésével véglegesen letelepednek, ezen kivándorló hazánkfiai örökre elvesznek a hazai mezőgazdaságnak, a mely nemzetgazdasági szempontból tekintve, igen sajnos kilátásokat tartalmaz. A rettenates forróság és a sok dült gabonának nehéz lemunkálása dacára érdemleges munkászavargások vármegyénkben nem fordultak elő. A törvényhatósági utak fenntartására a fedanyag szükséglet az utibizottságok meghallgatása mellett a kir. államópitószeti hivatal által megállapíttatván s a vonatkozó tervezet a tek. közigazgatási bizottság által jóváhagyatván, a fedanyag szállítás kellő időben megkezdetett s oly erővel eszközöltetett, hogy a fedanyag nagyobb része már ki is szállíttatott. Az 1905. évi útfenntartási költségelőirányzat terhére foganatosítandó műtárgy javításokon és újból építésekre a kir. államópitészeti hivatal szabályszerű terveket és költségvetéseket készített s miutáu azok illetékes helyen jóváhagyattak, a munkálatok végrehajtása árlejtés utján biztosíttatott. A törvényhatósági közutak állapota annak daczára, hogy egyes vidéken az előfordult nagyobb záporesők által megrongáltattak ós rendkívüli munkálatokat kellett alkalmazni, — elég jó az útadót nem fizetők által teljesítendő munkák részben ledolgoztattak. Az 1905. óvi törvh. útadó hátralék volt az 1905 január 1-ón 140.166 K, előiratott 454.013 K, lefizetendő lett volna ekkónt 594.180 K, befizettetett 81656 K, hátralék 512.524 K. A vármegyei törzsvagyon áll 11847 K 65 f póstatakarókpénztári betétből; készpénz maradvány 1905 julius 31-én 335 K 82 f; cselekvő hátralék 1905 julius 31-én 2364 K 44 f; összes cselekvő vagyon 14547 K 91 f. Végül beszámol az alispáui jelentés a hivatalok ügyforgalmáról és hátralékokról a mely szerint 1905 év julius 1-én elintézetlen ügydarab volt az alispáni hivatalnál 1773 az 1904 óvi december 31-iki 1723 darabbal szemben, a megyei árvaszéknél hátralók 1905julius 1 éu 1947, a december 31-iki állapottal szemben apndt 370 darabbal, Nagykanizsa városnál 701, Zalaegerszeg városnál 282, a tapoloai főszolgabiróságnál 89, a keszthelyi, letenyei főszolgabiráknál 16, a nagykanizsai főszolgabírónál 14, a perlakinál 10, a zalaegerszeginél 9, mig nincs egyetlen egy hátralók sem a sümegi, zalaszentgróti, pacsai, novai, alsóiendvai, ós a csáktornyai járási főszolgabiráknál. A Csáktornyái népgyűlés. A Zalavármegyei egyesült, ellenzék a julius 10-iki alakuló gyűlésén elhatározta, hogy a vármegye két kerületében, a hol az ellenzéki jelölt nem tudott a január 26-iki választáson diadalra jutni, népgyűlést rendeznek, hova a nevesebb politikusokat is meghívják, hogy a kerületeket a fenyegető választások idejére az ellenzék programmjának megnyerhessék. Csáktornyán ma egy hete, augusztus hó 28-án volt a népgyűlés és