Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)

1905-09-03 / 36. szám

1905. szeptember 17. »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap « 5 elmondhatjuk, hogy minden népgyűlés között talán ez volt a legsikerültebb, a legimpozánsabb. A békés muraközi nép, a melyet hiába csábítanak a lelketlen izgatók ós a még lelketlenebb j hazafiatlan néhány pap a nagy Horvátország ; eszméjéhez, a vasárnapi népgyűlésen megmutatta, hogy szíve magyar és hogy a magyar haza bizton j számíthat idegen ajkú muraközi polgáraira. Megható volt az az igaz lelkesültség ós haza- | szeretet, a mellyel az idegen ajkú muraköziek a népgyűlésen viselkedtek. Ajkuk horvát, a Kossuth nótát osak tört magyarsággal énekelték, de azért mégis magyar akart lenni valamennyi, mintha a hullámzó kalásztól ékes Alföldön ringott volna bölcsőjük. A népgyűlés lefolyásáról a következőkben számolunk be. A népgyűlésre utazó képviselők 12 órakor érkeztek Nagykanizsára. A vonat itt 12 percig állt csak, de azért ezernyi ember tódult a pálya- i udvarra, a hol Nedeczky Jenő, a zalamogyei ' egyesült ellenzék ősz elnöke fogadta a képviselőket. Az elnöki fogadtatást megelőzőleg a Nagykanizsai Irodalmi ós Művészeti kör dalárdája a Kossuth nótát énekelte. Nedeczky elnök köszönetet szavazott előre is a képviselőknek, hogy meghívásukra megjelentek és biztosította őket, ( hogy a csáktornyai nép velük érez, velük együtt | fog harcolni a nemzet jogos követelései iránti küzdelmében. A megyei szövetkezett eilenzók i tiszteletet parancsoló ősz vezérének messze osengő ; szavaira gróf Zichy Jenő válaszolt, a ki örömé- 1 nek adott kifejezést, hogv Zalamegye határán j Nedeczky fogadja, a kivel együtt kezdte meg j politikai pályáját. Majd röviden utalt a politikai j helyzetre és azt mondta, hogy az ellenzők bátran küzd, mert tudja, hogy a nemzet vele van. »Küzdeni s győzni fogunk, t A beszédek és a ; Hymnusz elhangzása után a vonat elindult Csák- I tornyu felé. Útközben, ahol csak megállt a vonat, mindenütt nagy tömegek várták a képviselőket i és mindenütt óriási éljenzés fogadta a népet barátságosan üdvözlő országos képviselőket. Az uton mindenfelé nemzeti zászlók lobogtak, sőt ! Kotxrban még a templom tornyán is nemzeti > zásslót lobogtatott a szél. A vonat 2 órakor ért Csáktornyára. Az állomáson ember-ember hátán tolongott. Lehetett ott vagy 3—4 ezer ember. A város lobogó díszt öl:ött, míg az országúton a muraköziek festői • nípbanderiuma volt felállítva. Százhatvannyolc f muraközi legény nyitotta meg a menetet, mura- j közi viseletben délceg paripakon lovagolva. Az j állomáson Ziegler Kálmán kir. közjegyző fogadta j í vendégeket, mire Zichy Jenő gróf válaszolt, j A népgyűlés 3 órakor kezdődött. A remek 1 (zép fedett tribun a Zrinyi Miklós gróf emlékjszlopa előtt állott. A tribünt mintegy 6000 ember vette körül. Ott volt Muraköz, Alsólendva, ! Csáktornya és az egész Zalából nagyon sokan, i Alsólendváról külön vonat hozta az embereket, j A tribunra 3 órakor vonultak fel a megjelent ; képviselők. Ott voltak: Zichy Jenő, Ziohy Aladár, j Batthyány József grófok, Farkas József,^ dr j Darányi Ferenc, Sümegi Vilmos, Berecz Ábel, j Hentaíler Lajos, Huszka István, Zboray Miklós képviselők, Gaál Gaszton, Bezeródy Lajos, Hertelendy József, Háry Dezső, Batthyány Pál gróf, Szádeczky Géza, Kiss Imre, Dervarics Imre, Dervarics Ákos, Szentmihályi Dezső, Thassy j Imre, Bosnyák Géza, a megyei függetlenségi párt elnöke — ős mások. A gyűlést Z ikál Henrik csáktornyai ügyvéd nyitotta meg, utánna Zichy Jenő gróf bűzéit a néphez. Zichy a politikai helyzetet vázolta, kezdte az ugrai levéllel, majd áttért a mostani kormányra, a szabadelvüpártra, és a város képviselőjére. Beszédét a nagy éljenzés többször megzavarta. A következő szónok Zichy Aladár gróf, a nagykanizsai kerület országos képviselője volt. Zichy után Zboray szólt a néphez erős hangon, népies nyelvezettel, főleg a nemzetiségi kérdéssel foglalkozott. Majd Hentaíler Lajos és Sümegi Vilmos beszéltek. Lisznák LajoB kotori plébános horvát nyelven tolmácsolta az elhangzott beszédeket, mire Tamás János dr határozati javaslatot terjesztett elő, melyet a népgyűlés egyhangúlag fogadott el. Ezután az érkezett sürgönyöket olvasták fel: Sürgönyileg kimentették magukat: Kossuth Ferenc, gróf Batthyány Tivadar, Darányi Ignác, Nyáry Béla, gróf Zichy Vladimír, Egry Béla, dr Kun Árpád, Nagy László. Nedeczky Jenő hatásos szavai után Zakál Henrik a népgyűlést bezárta. Az óriási tömeg a Kossuth nóta hangjai mellett oszlott el. Este 200 terítékű társas vacsora volt, a melyen számos hazafias felköszöntő hangzott el. A képviselők 10 órakor utaztak el Csáktornyáról. (F. B.) Huszonhárom pályázó közül a főispán Sághy Lajos közjegyző jelöltet nevezte ki Zalaegerszeg város rendőrkapitányává. Nagy harc folyt ezórt az állásért, a pályázók minden követ megmozgattak, hogy érvényesülhessenek, hogy pályázatuk sikerüljön. Volt a kit a hercegprímás, a két Széli főispánok, püspökök, miniszterek protegáltak. Az ember ha ezt a küzdelmet látja, igazán megtéved és ha nem tudja, hogy a rendőrkapitányság mily kevés fizetéssel jár, azt hiszi, hogy a Magyarország legjobban dotált állásai egyikéről van szó. Pedig dehogy. Ha van állás, a mely nemcsak a felelősségét, exponált voltát tekintve, hanem a vele járó kötelességek nagy halmazát, ugy a rendőrkapitányi állás az, a mely megérdemelné, hogy a címe mellé legyen legalább is olyan fizetése, a mely megfelel hatáskörének és az állás méltóságának. Kihágási ügyekben biráskodni városi néppel, itőleteket hozni városi polgárok felett, részünkről sokkal nehezebb dolognak tartjuk, mint a falusi polgárok feletti itőlkezést. Mert a jó magyar népben megvan a hivatal tisztelete és ha a szolgabíró meg is büntette a falusi atyafit, az a szolgabírót ezentúl is csak ugy tiszteli mint eddig, vagy talán jobban is, mert tisztelete mellé a hivatalos hatalomtól való félelem is járul. De ha az a kapitány megbünteti a városi polgárt, a városi polgár nem hogy a hivatalos tiszteletet adná meg a rendőrkapitánynak, hanem örök boszut esküdik ellene és a hol csak lehet igyekszik eme boszujának érvényt is szerezni. Igaz, hogy ez, az esetben, ha a rendőrkapitány saját vagyonnal bir ós e mellett kifogástalan egész férfiú, nem igen sikerül. De sajnos, nagyon kevés a közpályán működő olyan egyén, a ki nyomorult fizetése mellé saját vagyonát is elkölthesse, mert bizony az a kincs, a mi a mi szép országunkba szorult, nagyon sokfelé ós aránytalanul oszlik el. Azután meg ki az, a ki makula nélkül való. Nem akarom a rendőrkapitányság legutolsó vezetőjét példának felhozni, mert bizonyos dolog az, hogy Csentericz élete nem abban a keretben mozgott, a melybon egy kis fizetéssel ellátott tisztviselőnek meghuzóduia kellene, de eltekintve ettől, ha jól meggondoljuk a dolgot, ha arra is nézünk, hogy emberi számítás szerint a rendőrkapitány hivatalba lépése napjával pályájának legfelső fokát elérte, világos az, hogy a rendőrkapitány mostani fizetése állásának meg nem felelő. Ezer forintból élni Zalaegerszegen, képtelenség. Talán nincs még egy város Dunántul, a hol az élet oly drága lenne mint nálunk, a hol a lakás mizéria oly borzasztó lenne, mint Egerszegen. Hisz egy nős tisztviselő, a ki 400 korona lakbért kap, lakbérére 60—200 koronát okvetlenül rá fizet fizetéséből és ez a ráfizetés bizonyosan a ruházat terhére esik. Mert a nagy drágaság mellett a lakbőrt pótló összeget az élelemtől elvonni lehetei lenség. Tehát csak ott takaríthatja meg ezt a 60—200 koronát, a hol azt nem szabadna, mert ez állása méltóságának ópensóggel meg nem felel. Nézzük továbbá azt az aránytalanságot, a mely a polgármesteri fizetés ős a rendőrkapitányi fizetés közt van. A polgármester fizetése 4400 korona, a rendőrkapitányé 2400. Pedig miudakettő jogvégzett ember, mindakettő hivatal főnök és csakis ; a sors szeszélyétől függ, hogy ki melyik állást j tudja elnyerni. És a rendőrkapitány állása talán ! sokkal nehezebb, teendői sokkal nehezebbek, mint j a polgármesteri állásó. A rendőrkapitány keze alatt 24 rendőr áll. A I rendőrt vezetni, felette a figyelmet megtartani ' csak ugy lehet, ha a kapitányról az a rendőr < semmi olyat nem tud, a mely a kapitányt a rendőr szemében leszállítja arról a polcról, a hol mint a rendőrök feletti korlátlan ur kell, hogy legyen. Már pedig ha az a rendőr tudja, hogy [ a kapitány ur otthon alig ehetik eleget, mert j nem kerül a fizetéséből, ha az a rendőr látja, hogy a kapitány ur ruhája nem egészen kifogástalan, mert nem kerül a fizetéséből, bizony nem tekinti oly tisztelettel, oly alattvalói megadással, mintha előtte az a rendőrkapitány a kellő magasságban állana. A törvény megállapította, hogy a rendőrkapitánynak legalább is a szolgabíró fizetésével egyenlő fizetést kell húznia. Az állás hatásköre agyenlő, a teendők ugyanazon keretben mozognak, de a szolgabirák kettő kivételével nálunk kis városok! kan, falun laknak, a hol az élelem olcsóbb, a hol a fizetés ugy a hogy megfelelő. Tehát a szolgabiró nem panaszolhatja fel a sorsnak, hogy szolgabirónak tette a végzete, mert előtte áll a jövő reménysége, hogy lesz még magasabb fizetési osztálybau, nagyobb rangban. De a rendőrkapitány erről emberi számítás szerint le kell hogy mondjon, neki nem szabad merész álmokat szőni arról, hogy valamikor lesz még nagyobb fizetési osztályban is. Tehát illő és méltányos dolog az, hogy a rendőrkapitánynak I. osztályú szolgabírói fizetése legyen, hogy ne legyen kénytelen állásáért mindig átkozni a sorsot és állása miatt Borsával örökké harcban állani. A vármegye méltányolja azt, hogy az élet a városokban mindig drágább, azért városokban j mindig első osztályú szolgabirák vannak. Mert ' a szolgabirákkal rendelkező főispánok nagyon jól tudják, hogy 2000 korona kevés ahhoz, hogy abból egy tisztviselő megélhessen ugy, a mint azt előtanulmányai, állása megkivánja. Nekünk is lehetne belátásunk, nekünk is lehetne annyi érzékünk, hogy ne engedjük azt, hogy egyik legexponáltabb tisztviselőnk a mindennapi kenyérért küzdjön. Az uj rendőrkapitány, mint halljuk, kitűnően bevállik, kifogást ellene senki sem tehet. Igazi férfiú, kifogástalan ügybuzgó hivatalnok, a ki | tud tekintélyt tartani alárendeltjei felett. Ne engedjük, hogy az élet nehézségeivel küzdve elveszítse kedvét, ne hagyjuk azt, hogy alázkodjék, kunyerálva házról házra járjon majdan a fizetés javításért, mert javítást kérni előbb utóbb i kénytelen lesz, hanem mutassuk meg, hogy van j érzékünk állásának fontossága iránt ós adjuk í meg neki önszántunkból a magasabb fizetési ! osztálynak megfelelő fizetőst. Ajánljuk ezen kérdés tanulmányozását városi képviselőinknek. Soproni kereskedelmi és iparkamara köréből. i. A cs. ós kir. közös hadügyminisztérium különi féle katonai felszerelési cikkek (csákó, sapka, j nemez-csizma, zsinór, szörmeáruk, fém-áruk szerszámok stb.) szállítására hirdet pályázatot. Az ajánlatok benyújtási határideje f. évi október hó 12-ike. A részletes hirdetmény kamaránk hivatalos helyiségében megtekinthető. II. A m. kir. államvasutak zágrábi üzletvezetősége különféle kövek, tégla, fedéleserőp, vesszőős oirok seprű, dinamit, dinamit-gyutacs, gyújtó kanóo, fohőr szappan és faggyú szállítására hirdet pályázatot. Az ajánlatok benyújtási határideje f. október 3-ika. A részletes hirdetmény kamaránknál megtekinthető. III. A m. kir. államvasutak igazgatósága javítás által jókarba hozható alkatrészeire szétszedett gőzgép, egy olló- ós lyukasztógóp, kót gázmotor, egy petroleummotor, egy esztergapad ós három villamosvilágítási csillár megvételére nyilvános pályázatot hirdet. Az ajánlatok f. évi szeptember hó 14-ikőig nyújtandók be. Érdeklődőknek a pályázati hirdetményt ós ajánlati űrlapot kézséggel megküldjük. Sopron, 1905 évi augusztus hó 26-án. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. H i r e k. Képviselőtestületi közgyűlés. Zdaegerszsg r. t. város képviselőtestülete 1905 évi augusztus hó 30-án délelőtt 10 órakor, Németh Elek h. polgármester elnöklete alatt, rendkívüli közgyűlést tartott. Első tárgy gyanánt a polgári leányiskola