Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-01-01 / 1. szám

6 » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlapi 1905 január 1. Adomány a tapolczai községi népkönyvtárnak. A muzeumok és könyvtárak országos tanácsának elnöke, dr. Wlassics Gyula, leiratot intézett a tapolczai községi népkönyvtár kezelőjéhez, melyben tudatta, hogy 30 darab értékes szépirodalmi művel fogja a könyvtárat megajándékozni. Műkedvelő előadás A osáktornyai iparosifjak egyesülete a Zrinyi szálló nagytermében 1905. évi január hó 5-én tánccal egybekötött műkedvelői szini előadást rendez, amelyen Csepreghy Ferencnek a „Sárga Csikó« cimű népszínműve kerül színre. Festékgyár Zalában. Ugy értesülünk, hogy Nagykanizsán nagyobbszabású ultramarin festékgyár felállítását kezdeményezték. Az előkészítő tárgyalások folyamatban vannak. Köszönetnyilvánítás. A zalaegerszegi iparos ifjúság önképző egylete által karácsony másodnapján tartott műkedvelői szini előadásban szerepelt Pausa Mariska és Szláby Mariska kisasszonyoknak sikeres közreműködésük és odaadó fáradozásukért ezúton is hálás köszönetét fejezi ki az egyesület elnöksége. Újévi üdvözletek megváltása cimén a helybeli jótékony nőegyletnek adakoztak: dr Grünwald Samu ügyvéd 5 K, dr Mangin Károlyné (Budapest), Handler Istvánná (Szentgothárd), Hirschler Adel (Domború) 10—10 koronát, mely kegyes adományokért hálás köszönetét nyilvánítja az elnökság. A népkonyha részére adakoztak: özv. Kovács Kálmánná (Csopak), Königmayer János (Neszelej), Ujnépi Elek Lipót (Nagykanizsa), Ebenspanger Lipót (Nagykanizsa), 10—10 K, özv. Skublics Jenőné (Andráshida), dr. Engel Gyula (Budapest) 5—5 K, Barthelmes Walterná (Döbréte) 8 K, Dr. Rosenberg Lujos (Veszprém) 2 K, özv. Csemniczkyné 1 K. Országos vásár. A mult december hó 28-ára esett aprószenteki országos vásárunk nem sikerült. Sem eladó sem vevő nem volt olyan számban mint más években lenni szokott. Az állatvásárra sokkal kevesebb volt a felhajtás, mint várták. Idegen vevők sem jelentkeztek s igy az adás vétel is korlátolt volt. Ez meg a zsibvásáron való forgalom csökkonését idézte elő. Végeredményében az egész vásár sikertelenségét vagyunk kénytelenek konstatálni. Lopás. Kovács Péter ujudvari lakos Tuller Boris ujudvari nőnek a zárt ládáját feltörte s onnan egy arany lánczot kilopott. A tolvajt akkor fogták el, mikor a lopott holmit Csáktornyán Weisz Márton ékszerésznél értékesíteni akarta. Fegyvergyár Szombathelyen. A lüttichli fegyvergyár Szombathelyen egy nagyobb telep felállítását tervezi. A „Műszaki Világ" irja, hogy a gyár négy millió tőkével s 1500 munkással fogná az üzemet megkezdeni. Gyártana katonai fegyvereket, vadászpuskákat, forgópisztolyokat ás töltényeket. Miután vadászpuskákkal és forgópisztolyokkal eddig a külföld látta el Magyar országot, az új fegyvergyár ránk nézve nagy hasznot jelentene, mert fegyverekért milliók mennek külföldre. Ritka alkalom! A Bertány-féle szombathelyi ékszer-üzlet összes raktáron levő arany, ezüst, ékszer, óra és minden ezen szakmába tartozó árutárgyait a felszámoló bizottság becsáron, esetleg azon alóli árban végeladás utján szabad kézből eladja. Az áruk egy tömegben, avagy kiválasztandó csoportokban, végül egyes darabonként is eladatnak Szombathelyen, Berzsenyi Dániel-utcai üzlethelyiségben. Egy kalandos Ifjú. Kalandos természetű ifjú ember Zrinyi Béla kanizsai származású fiu, akinek minden vágya az volt, hogy megismerje a nagy világot. Elindult gyalog Kelet felé. Keresztül ment Törökországon, Afganisztánon s eljutott Perzsiáig. Perzsiában Nasztanabadig gyalogolt, hetekig a sivatagban kóborolt, innét Bondsanbadig jutott, ahol |hajóra ült sBombayba igyekszik. Érdekes hogy a gyalogjáró magyart a perzsa hatóságok a legnagyobb előzékenységgel fogadták s útjára rendőri fedezetet is adtak. Zrinyi Béla hosszú leveleket ir kalandjairól és utazásairól barátainak s bizonyára érdekes útleírást fog kiadni, ha haza érkezik. Aprószentek napja. Szerdán, december hó 28-án volt aprósz. ntek napja. Korán reggel járták a várost a „korbácsolók" s ahova bejuthattak, vigan osztogatták fonott korbácsaikkal a friss, ropogós ütéseket. Utóbb az utczán folytatták a legények ezt a régi szokást; s a hol egy alak a gyengébb nemből mutatkozott, rögtön ott termett egy-két legény ós hajrá! korbácsolták „friss jó egészséget" kívánva hozzá. Ezt a gyönyörű szokást olyan gyöngéden gyakorolták, hogy több leányzó valósággal belebetegedett az ütlegekbe s még többen hetekig viselik a kék zöld foltokat. A „Vasárnápi Újság ünnepi albuma.-' A «Vasárnapi Ujság« a legrégibb és legnagyobb terjedelmű magyar ^szépirodalmi és ismeretterjesztő képes lap, mely most 52-ik évfolyamába lépett, karácsonyi és ujávi számával nagy és díszes ünnepi albumot küld előfizetőinek. E színes arannyomatu borítékkal ellátott albumnak négy színes műmelléklete van, melyek művészi szinpompája az eredeti festmények hatását teszi. Négy nagy művészünk munkái ezek, u. m. Benczúr Gyulának „Glória in excelsis deo" cimű, Székely Bertalannak „A Murányi Vénus" cimű festménye, „Amor és PsycheLotz Károly képe, s Munkácsy Mihálynak „Befordultam a konyhára" cimű népéleti genreképe. A nagy terjedelmű album szépirodalmi közleményeiben érdekes és becses olvasmányok nagy mennyisége van összegyűjtve. Mikszáth Kálmán a »Vasárnapi Ujság« hírneves főmunkatársa »Az ördöngös pipa« cimmel az ő meleg humorával irt meg egy a régi világból való mulatságos történetet; ezenkívül még öt eredeti elbeszélés van az albumban Baksay Sándortól, Bérezik Árpádtól, Pékár Gyulától, Gyarmathy Zsigánétól ós Kisbán Miklóstól, mindegyik eredeti rajzokkal illusztrálva. Több művészi kép a karácsonyi ünnepi érzést kelti fel a nézőben; a régi Budapest emlékezetét kiváló művészek festményei után készült képek elevenítik fel; a khinai és japán művészetet a helyszínén készült képek mutatják be. A humor is tőbb rajzzal van képviselve az illusztrációk között. Az ünnepi album összesen 64 eredeti képet tartalmaz. Bolti ára az albumnak 3 korona; a „ Vasárnapi Újság előfizetői — az 1905-ben belépő uj előfizetők is — ingyen kapják. A. „Vasárnapi Ujség" előfizetési ára negyedévre 4 korona, félévre 8 korona. Az előfizetések a »Vasárnapi Ujság« kiadóhivatalába, Budapest IV., Egyetem-utcza 4 szám alá küldendők. Uj szépirodalmi hetilap. Élet cimmel uj szépirodaimi hetilap indult meg. Tuiajdonképen régi, de azért mégis uj. A Képes Családi Lapokról van szó, amely immár a XXVII. évfolyamába lép és ezt az uj évfolyamot olyan gyökeres és bizonyára mindenkinek kedves változással kezdi meg, amely egészen ujjá avatja ezt a szépirodalmi folyóiratot. A lap Az Élet címmel folytatja pályafutását; uj cimmel, uj szerkesztőséggel, uj elvekkel, • uj és modern beosztással és kiállítással. Az Élet (Képes Családi Lapok) ezentúl szorosabban simul a mindennapi élethez, Írásban és képben bemutatja az aktuális dolgokat és igy természetesen felöleli a politikát is, amely a legállandóbb aktuálitás. Az újjáalakított lap szerkesztőságében a legismertebb Írókkal, legnevesebb művészekkel, minden számában egész sereg aktuális, művészi képpel szolgál és közöl legalább két három novellát, több verset, állandóan két regényt, külön rovatot szentel a hét eseményeinek, ugy a fővárosiaknak, mint a vidékieknek, a művészetnek, az irodalomnak, a közgazdaságnak, szól bőven és alaposan a divatról, az egészságápolásról, mindenkinek fölvilágosítást ad minden kérdésre, szóval senkisem veheti kezébe Az Élet-et annélkül, hogy valami őt érdeklő frissen, elmésen megirt közleményt ne találna benne. Az Élet tehát rászolgál a nagy közönség pártfogására. Az ára olcsó: negyedévre 3 korona. A kiadóhivatal Budapest Muzeum körút. 7., földszint, szívesen szolgál mutatványszámmal. Az előfizetők havonként még egy-egy regényt is kapnak ingyen. Őszinén ajánlható ez a szép, magas színvonalon álló szépirodalmi folyóirat minden családnak. A iagyar Remekírók új sorozata. Három éve indította meg a Franklin-Társulat a magyar irodalom remekíróinak nagyszabású gyűjteményes kiadását s az idei karácsonyra immár a hatodik ötkötetes sorozata jelent meg a Magyar Remekíróknak: Madách Imre, Arany László, Fazekas Mihály ás Gvadányi József munkáival gyarapítván irodalmunk e kincsesházát, Tompa Miháy munkáinak harmadik, s Vörösmarty műveinek befejező kötetével együtt. Az új sorozatnak talán legérdekesebb kötete az, amely Arany László válogatott munkáit tartalmazza. Kozma Andor rendezte sajtó alá, megfestvén nagyártékű bevezetésében a maga velős tollával Arany László életpályáját, lelki vívódásait, jellemezvén költői és szépirói munkásságát s szeretettel, de igazságosan kijelölvén azt a helyet, a mely e kiváló elmét irodalmunkban megilleti. A kiegyezési korszak tehetséges magyarjainak tipusát rajzolja meg Kozma Arany Lászlóban, kidomborítván a politikai bizonytalanság bénító hatását a költészetre. A. kötet maga Arany László minden értékes munkáját tartalmazza. A költői művek közül az Elfridát, a Délibábok hősét és Hunok harcát • a tanulmányokból hármat: Magyar népmeséinkről, A magyar politikai költészetről, és A magyar emigráció mozgalmairól. Gvadányi és Fazekas válogatott műveit egy kötet foglalja össze, amelyet Négyesy László rendezett sajtó alá, egyben két hosszabb becses tanulmányban méltatván irodalmunk e kát régi úttörő bajnokának életét ás működését. Gvadányinak »Egy falusi nótárius budai utazása* cimű époszát, Fazekasnak > Ludas Matyi« ját s 27 kisebb költeményét közli ez a kötet. Madách Imre munkáit Alexander Bernát rendezte sajtó alá. Az ember tragédiáján kivül Madách költeményeinek legjavát válogatta ki nyolc csoportba osztva: Szerelem, Benső küzdés, Benyomások, Elmélkedések és Epigrammák cimmel. A befejező tanulmány a jeles esztétikusnak egyik kis remekműve, mely a költő életéből magyarázza a költő hatalmas alkotásait, s mintegy bevezeti az olvasót Az ember tragédiájának művészi ós bölcseimi titkaiba. A Vörösmarty kötet (Vörösmarty munkáinak hatodik kötete) befejezi a gyűjteményben a Zalán futása nagy költőjének összes műveit. A Dramaturgiai Lapokat közli három részben: Elmíleti töredékek, Drámabirálatok ás Játékszíni Krónika. Nagyon becses a kötet vógén levő Névmutató ós tárgyalt darabok betűrendes jegyzéke. E hatkötetes Vörösmartyt Gyulay Pál avatott keze rendezte sajtó alá. A Tompa-kötet Tompa Mihály munkáinak harmadik kötete. Lévay József rendezte sajtó alá s ebben a kötetben Tompa balladáit, beszély eit és regéit foglalta össze. Az új sorozatban levő arckápek (Madách, Arany László, Fazekas és Gvadányi) R. Hirsoh Nelli művészi rajzó íját dicsérik. Az új öt kötet a gyüjtemány eredeti programmjához híven az 55 kötetből a magyar irodalom különböző korú kincseit ragadta ki és sorozta egymás mellé a sorozat keretén belül. Az uj kötetek beleillenek a maguk helyére és a teljes gyűjteményben, amely időrendbe foglalja majd egybe remekiróinkat. A FazekasGvadányi kötet a VI., a Vörösmarty kötet a XXVII., a Tompa kötet a XXXIX., a Madách kötat a XLIX. és az Arany kötet az LII. kötet lesz a gyűjteményben. Az uj sorozat kiállítása mindenben a régi. Csupa dísszel ékesített kötet, a melyeknek szépségével csak szolidságuk versenyezhet. Az 55 kötetes teljes gyűjtemény ára 220 K, s az egész gyűjtemény pár koronás havi részletfizetésre is megrendelhető. A Magyar Könyvtár 400 száma. Most mult hét esztendeje, hogy a LampelWodianer-féle könyvkiadóhivatal tiz sárga boríték u füzetet küldött szét, melyekkel minden hűhó nélkül egy nagy dologra hivatott új vállalat indult meg: a „Magyar Könyvtár". Tizenöt krajcárjával árulták e füzetekben a régi magyar irók klasszikus munkáit, melyek elé olyan emberek írtak bevezetést, mint Beöthy Zsolt, Bánóczy József, Négyesy László, új magyar belletristákat, akiknek sorát Rákosi Viktor nyitotta meg, ós végre a legjobb külföldi prózaírók és költők fordításait olyan irók tollából, aminő Tóth Béla és Radó Antal. Rudó volt megnevezve miat a vállalat szerkesztője is, és az első tiz füzet listája megmutatta, hogy nemcsak nevét adta oda a vállalatnak, hanem elismert tudását és ízlését is, a magyar és idegen irodalmakba® való ritka tájékozottságát, nagy i munkakedvét és munkaerejét, amelyek az első j tiz füzet óta csorbítatlanul szolgálták ezt a i vállalatot, -flikerről- sikerre vezetve azt. j S most, hót esztendő letelte után itt van előttünk a „Magyar Könyvtár" negyedik jubi-