Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-01-01 / 1. szám

1905 január 1. > Zalamegye, Zala vármegyei Hirlap« 7 láris fíizete, a négyszázadik szám: Alexander 1 Bernát ragyogó essayje Shakspere-ről, méltó az ; eddigi jubiláris számokhoz, melyeken Jókai Mór, j Rákosi Jenő és Dóczi Lajos nevei fényeskedtek, i Végignézve ezen a hatalmas könyvgyűjteményen, örömmel kell eltelni minden magyar embernek, aki szivén hordja nemzeti művelődésünk szent ügyét. Hiszen ki ne tudná, hogy a kultura terjedésének milyen roppant fontosságú tényezője az, ha jó könyveket olcsó áron lehet a nép közé vinni! Ezek a kis sárga füzetek, melyek fillérekért árulják azt, amit azelőtt koronákért lehetett csak megkapni, beleviszik a magyar könyv szeretetét mindazokba a körökbe is, melyek csak igen szerény összeget költhetnek szellemi szükségleteik kielégítésére. A szegény diák, a szűkösen éldegélő iparos, a kisfizetésű apró hivatalnok, aki eddig csak vajmi ritkán tévedett be a könyves boltba: azóta, hogy a Magyar Könyvtár megindult, lassan-lassan egész kis magánkönyvtárt gyűjthettek s alig van magyar család, melybe ezek a füzetek utjokat meg ne találták volna. Hányszor hallatszott azelőtt a panasz, hogy a magyar könyv drága! Százezrével fogyott nálunk a német Reclam's Universal-Bibliothek, és tudunk elég példát arra is, hogy magyar emberek ennek a vállalatnak német fordításaiból olvasták Jókait vagy Mikszáthot, mert itt sokkal olcsóbban juthattak hozzá, mint eredetiben. Most pedig megértük, hogy egyes könyveket még a német olvasmány felé hajló közönség is inkább magyarul vesz meg, mert a magyar kiadás az olcsóbb. (A most oly népszerű Cyrano de Bergerac-ot például a Magyar Könyvtár hatvan fillérért árulja, holott a német kiadás ára néhány márka, a franciáé negyedfél frank!) Ha azelőtt a vasúti kocsiban, vagy az orvosok várótermében olvasmányt szedtek elő az emberek, elűzni unalmukat: tiz közül hat esetben bizonnyal valamely olcsó német vállalat regényei kerültek ki a zsebekből; ma hál' istennek majdnem minden kézben egy-egy Magyar Könyvtár-füzet sárgállik. Már pedig aki igy hozzá szokik az olcsó magyar könyvhöz, holnap meg fogja venni, ha módjában lesz, a drágábbat is. Az az iró, akit a Magyar Könyvtár népszerűsített, számíthat rá, hogy egyebütt megjelenő munkái is kapósabbak lesznek s igy ez a vállalat nemcsak kulturánk szempontjából lett áldásossá, nemcsak a magyar szellemnek lett terjesztőjévé, hanem iróink érdekeinek is hathatós előmozdítója. Innen van, hogy alig van nevesebb szerzőnk, aki a legnagyobb készséggel ne lépett volna a Magyar Könyvtár munkatársai sorába. Mert ez a vállalat nemcsak olyan munkákat kivánt közölni, melyeknek szerzői joga már elévült, melyet tehát ingyen adhat ki bárki is, mint ezt a hasonló külföldi vállalatoknál látjuk: hanem a mai irodalom legjelesebbjeit is megnyerte, kik részben eredeti müvekkel, részben uj fordításokkal, részben régi írók magyarázatos kiadásainak szerkesztésével járultak hozzá a gyűjtemény gazdagításához. Az a névsor, melyre a Magyar Könyvtár hivatkozhatik, igazán sokkal ékesenszólóbb, hogysem kommentárra szorulna: ott vannak Jókaival, Mikszáthtal és Herceggel élükön a legjobb magyar elbeszélők; Ambrus Zoltán, Bródy Sándor, Bársony István, Ignotus, Kazár Emil, Kemechey Jenő, Kóbor Tamás, Kozma Andor, Murai Károly, Sipulusz, Szikra, Szomaházy István, Tábori Róbert, Tutsek Aura etb. Ott vannak a költők: Ábrányi Emil, Szabolcska Mihály, Heltai Jenő és maga a vállalat szerkesztője; ott vannak a drámaírók közül Dóczi Lajos, Rákosi Jenő, Tóth Kálmán és Tóth Ede és végre ott vannak a vegyes tárgyú munkák sorában Apponyi Albert, Angyal Dávid, Balogh Pál, Beöthy Zsolt, Berzeviczy Albort, Falk Miksa, Junius és sok más. És ezek közül egyikmásik nemcsak egy-egy, hanem számos munkával szerepel a lajstromban. Mikszáth Kálmánnak például majdnem összes nevezetes munkái megjelentek a Magyar könyvtárban : A jó palóczok, A tót atyafiak, Szent Péter esernyője, Az uj Zrinyiász, Besztercze ostroma, Prakovszky, melyeket, mint halljuk, több más is fog követni. Csak a tanárvilág tudja igazán méltatni azokat a szolgálatokat, melyeket a Magyar Könyvtár egyebek közt az iskolának tett. Megbecsülhetetlen például a magyar történet legfontosabb forrásműveinek az a kiadása, melyet e vállalat megindított és melyben kiváló szakemberek adták ki Béla király névtelen jegyzőjét, Apor Metamorphozisát, a Bécsi Képes Krónikát, Cserei históriáját, Galeotto könyvét Mátyás királyról, 1 Kézai krónikáját, Priskos rhetort, Roger mester I énekét a tatárjárásról stb. Ott van aztán, u nagyközönség mellett szintén az iskolára számítva, a magyar ós külföldi nagy j irók, művészek monográfiáinak sorozata : Beöthy Wesselényije, Alexander Shakspereje, Dóczi Csokonaija, Radó Dantéja, Angyal Bethlenje, Junius Katona Józsefe, Keleti Markója. Ott vannak a főkép az iskolában olvasott latin és görög klasszikusok uj fordításai, melyek majdnem kivétel nélkül elsőrangú munkák, mind olyképpen készítve, hogy a laikus nagy közönség is megszerethesse belőlük az ókori irodalom nagyjait. A modern irodalmakból való klasszikus munkák közt ott vannak: Ábrányi Byronja, Racineja, Rostandja és Maeterlickje, Hevesi, Gabányi ós Váradi Moliére-fordításai, ugyancsak' Váradynak két Schiller-darabja, Radó Antal, Telekes Béla ós Mikes Lajos új Shaksperefordításai stb. A modern elbeszélő irodalomnak is hány kiváló idegen Íróját ismerte meg a magyar közönség e könyvtárból: Kipling Dsungel-törtóneteit, Wells fantasztikus regényeit, Conen Doyle remek detektív-históriáját, Anatole France-ot, Pierre Lotit, Jeanne Marnit, Multatulit, Matildé Seraot, Zangwillt stb., akik közül nem egyet legelőször a Magyar Könyvtárban szólaltattak meg nyelvünkön hivatott és lelkiismeretes fordítók, akik között Tóth Béla ós Radó Antal mellett ott van Ambrus Zoltán, Szabó Endre, Ambrozovics Dezső, Mikes Lajos, Telekes Béla, Gábor Andor, Marquis Géza stb. stb. Mily gazdagság az anyagban, mily céltudatosság a tervezésben, mily lelkiismeretes gondosság a kivitelben! A Magyar Könyvtár e hét esztendei munkássága máris mély nyomokat hagyott a közönségben ós az iskolában egyaránt, s most, midőn negyedik jubiláris számát küldi szót, nem tehetünk egyebet, mint hogy a legigazabb elismeréssel köszöntsük e gyönyörű vállalat megteremtőit és kitűnő vezetőjét és mindinkább növekvő sikert kívánjunk alkotásuknak. B. D. Piaczi áraink a legutolsó Míásl/oa 50 kllogrammoniint. búza rozs árpa zab tengeri burgonya lóher bükköny fehérbab tarkabab minőség szerűit . > » * » > » » » > Sor.-trfl 10.— 750 7-20 7-80 7-40 Kor.-l* Nyilt-tér.*) Vértisztító-tea Wilhelm Ferenc gyógyszerésztől, cs. és kir. udv. szállító Neunkirchenben, Alsó-Ausztria. Hogy kétségtelenül szükség volt egy jó és hatásos vórtisztító teára, azt bizonyítja egy ilyen szernek előállítására törtónt számtalan kísérlet. Wilhelm Ferenc gyógyszerésznek szakismeretei alapján sikerült ilyen vórtisztító teát a leghatásosabb alkatrészekbőlösszeállítani; teájában nem kevesebb mint 10 különböző alkatrész van, mely különös eljárással állítható elő. Ezen thea hatásáról csuznál és köszvénynél számos gyógyult köszönő levele tanúskodik. Csak Butschin Streifeld grófné alezredesné köszönő levelére utalunk. Kapható Franz Wilhelm gyógyszerész cs. ós kir. udvari szállítónál Neunkirchen, Alsó-Ausztria, valamint a nevesebb gyógyszertárakban és drogueriákban. 1 csomag 2 K és a raktárból egy posta küldemény 15 csomag 24 K bérmentve az Osztrák Majyar Monarchia posta állomásaira. aMamiiMWTOaii^ /I tisztelt szülésznőknek proöadobozpk és ropirá.~., rendelkezésre állnak a NERUDANÁNDORNÁL féle'^.ie. főraktárban BUDAPEST,iv. Kossuth Laj

os utcza 7sz. Felelős szerkesztő: dr. Csák Károly. Társszerkesztő ós kiadó: Udvardy Ignác. Köhögésben szenvedők használják a kitűnő jóságú és kellemes izü = Kaiser-féle Mell karamellákat 0*7/1 A szavahihető bizonyítvány ^ • s

Zél ezen szer biztos hatásáról köhögésben, katarrusban és elnyálkásodás esetén. = Egy csomag 20 és 40 fillér. = Csak az a valódi, melynek védjegyén „három fenyő" van. Kapható Zalaegerszegen Schmidt GyŐZŐ cukrásznál. 866/v. 1904. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a zalaegerszegi kir. járásbíróság 1904. V I. 258. számú végzése által Horváth József és társa baki lakos végrehajtató javára Heder György és társa baki lakósok ellen 210 korona tőke, ennek 1901. évi március hó 25-től járó 5°/

0 kamatja, ugy járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával biróilag lefoglalt, 1045 K-ra becsült egy ló, egy szekér, szalmás gabona ós takarmányból álló ingóságok nyilvános árverés utján leendő eladatása elrendeltetvén, ennek a helyszínén, vagyis Bakon leendő eszközlésére 1904. január 21-ik napjának délelőtt 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t.-c. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t.-c. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Zalaegerszeg, 1904. évi december hó 29-én. Nemes Sándor, kir. bir. végrehajtó. BRAZAYŰS5 SOSBORSZESZ iM V -"T-i. NAGY UVEC ARA 12 KORONA B KIS ÜVEG ÁRA11 KORONA HASZNÁLATI UTASÍTAS MINDEN ÜVECHEZ MEUEKELVE VAN!