Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-01-29 / 5. szám

• Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 190Ő január 29. fillért kivett. A segéd nagyon szivére vette a dolgot ós másnap reggelre megszökött Székesfehérvárról, Berényi pedig panaszt emelt a rendőrségnél. A fehérvári kapitányság megkeresésére Neuwirt Gézát Keszthelyen letartóztatták. Amikor a fűszeres segéd családja megtudta, hogy miről van szó, hajlandónak nyilatkozott a kár megtérítésére, amire Berényi Mór kiszámította, hogyha Neuwirt Géza a pénzesfiókból 3 K 20 fillért kivett, akkor öt óv alatt őt legalább 2000 koronával károsította meg. Ennyit követelt tehát kára fejében. Másnap reggelre azonban már ezt az ajánlatot is nagyon gavallérosnak találta s még nagyobb összeget akart kisrófolni, mert rájött, hogy Neuwirt lehet az oka annak, hogy majdnem csődbe jutott. Gazdatiszti vizsgálatok elhalasztása. A nem okleveles gazdatisztek részére szervezett gyakorlati vizsgák a gazdasági tanintézeteknél január 20-tól február 7-ig terjedő időre voltak kitűzve, azonban a választások miatt halasztást szenvedtek.' Az ujabb rendelkezés Szerint ugyanis e vizsgálatok Keszthelyen február 11 -25-ig Kassán február 20—27-ig, Kolozsvárott február 7—11-ig, és Debreezen ben február 11-től 25-ig fognak megtartartani. Feltámadt halott. Csütörtekön az a hir érkezett Zalaegerszegre, hogy Baán Pál barabásszegi birtokost korteskedés közben agyonszúrták. A derék férfiút már eljs parentálták s zalaegerszegi ismerősei és barátai szomorúan adták tovább a megdöbbentő hirt. Örvendetes meglepetésünkre azonban Baán Pál tegnap friss jó egészségben itt járt a városban. Hála Isten, semmi baja sincs. Elszólta magát. Vig poharazás közben beszélgetett Horváth Mihály gazdaember egyik ismerősével. Szóba kerültek a politikai szituációk, míg végre áttértek a disznóölés divatban levő mesterségére. Gazd' uram büszkén említette meg, hogy az ő füstölőjén szép sonkák lógnak most és tette hozzá fontoskodó arccal, még zár sincs rajta, hanem esak egy kis tolóka, a melynek titkos kezelését egyedül ő ismeri. Es a ki nem tudja a nyitját, oda be nem juthat. A beszélgetés során elmondta, ugy négyszemközt, Mihály gazda a nagy titkot ismerősének, bizva ennek a titoktartásában. És másnap reggel hült helyét találták a szép sonkáknak. Rajta veszteti. &gy kis disznóhusra fájt a .foga Vincze Károlynak s fivérének Vincze Józsefnek. Sokat töprengtek annak a módnak a kieszelésében, hngy miképpen lehetne könnyűszerrel ilyenhez jutni. Csakhamar rájöttek arra, hogy legalkalmasabb módja, ha a szomszédos ollári major cselédségének a konyháját látogatják meg, a hol párosával függnek a szép sonkák, oldalasok. Ugy is tettek. Magukkal vittek a füstön lóggó húsból, a mennyit két ember csak elbirhat, de nem élvezhettek sokat a lopott húsból, mert károsultak panaszára a csendőrség megindította a nyomozást és a két jómadarat letartóztatta. Betöréses lopást követett ol Hoffer József türjei lakos, a ki Zathureczky Márton zsigmondházi földbirtokos szeszgyárába egv

:k éjjel betört és különféle ruhanemüeket ellopott. A károsult följelentésére megindított nyomozás során az ellopott tárgyakat sikerült megtalálni, ámde a tettes nyomtalanul eltűnt. Megrögzött tolvaj. Szabó Borbála osalc néhány nappal előbb szabadult ki a fegyházbó s újra lopott. Tetten érték és elfogták. Agyonszúrt lovak. A zalalövői körjegyzőnek két lovát agyonszúrták. Állítólag u szegény párák s.-íntén a választások áldozatai s a felbőszült tömeg ezeken töltötté ki boszuját. Ellopták a pénzei, Lenoyics ebergényi lakos betért a minap a „Baross Liget"-i vendéglőbe egy kvaterkára. Egy üveg bor a másikat követte a minek i fogyasztásával Lenovica kedve mind magasabb fokra emelkedett, végre teljesen elázott. Ezt az alkalmat valaki a; ra használta fül, b'>L

ry Lenovics zsebéből ennek 130 korona pénzét elemelje. Károsult csak későn vette észre a lopást s panaszt tett a rendőrségnél, mely megindította a nyomozást s a pénzt meg is találta. Tenyészbika és kanvásár. A nagykanizsai ós vidéki gazdakör tegnap tenyészbika és kanvásárt rendezett Nagykanizsán, A vásár célja az volt, hogy a gazdák a már tenyésztésre alkalmas állatokat értékesíthessék, másfelől, hogy a községek részére az apaállatok beszerzése megkönnyítessék. Kapcabetyár. Móritz József sokszor összeütközött már a törvénnyel s ámbár minden egyes esetben keményen megbüntették, nem fogott rajta semmi; garázdaságait tovább folytatta. A mult napokbau Szentlőrinczen és Petenden virtuskodott, a hol megint nyakon csipték és bekísérték a birósághoz a nyakas, javlthatlan embert. Tolvaj inas. Tót István cipész inast gazdája elküldte Farkas L. László helybeli bőrkereskedésébe, hogy ott hőrnemüeket vásároljon be. A pajkos inas ezt az alkalmat arra használta föl, hogy egy jókora darab talpat lopjon. Haza is vitte a lopott talpat s átadta a gazdájának, a ki viszont a rendőrség kezébe juttatta, a tolvaj inassal egyetemben. Gyorshajtás. Számtalanszor felszólaltunk az ellen a niegrögzött szokás ellen, mely nálunk a gyorshajtásban napról-napra megnyilvánul, de a mint látszik eredménytelen, a sebeshajtás nem akar megszűnni. A mult vasárnap is Pál Lajos ebergényi és Tofeji János helybeli lakósok olyan eszeveszett gyors tempóban vágtattak a város utcáin végig, hogy egyenesen isten csudájának tekinthető, hogy szerencsétlenség nem történt s iskolás gyermekeket agyon nem tapostak a lovak. Csalás. Jeger Jenő kereskedősegéd azzal állított be Laub J. helybeli óráshoz, hogy zsebórát akar venui. Ki is választott magának egyet, ki is alkudta s mikor megegyeztek, azon kijelentéssel vitte magával, hogy a kialkudott vételárt azonnal meghozza. Jeger azonban nem állt szavának, hanem összeszedve cók mókját, megszökött, magával vive a szép zsebórát. Laub órásmester panaszt tett a rendőrségen, mely a csaló kereskedősegéd ellen megindította a nyomozást. A szesz. Vas János baki gazdálkodó bejött a városba, hogv itt egyet-mást bevásároljon. A boltokat járván, be is pálmkázott s utóbb teljesen elázott. Ilyen állapotban az utcán járó-kelőket durván inzubálta s mikor ezérl valaki rendreutasította, fütyköst fogott rá. Rendőri beavatkozás vált szűkségessó. Tolvaj Cigány. Horváth (Kukáló) Kálmán cigány legény nyomorúságos viszonyok közt tengette életét. A mit muzsikálással keresett, alig futotta kenyérre; ruhával a jószívű emberek látták el. A Szylveszter estéjén megtartott bálon sokat sürgött-forgott Kukáló az urak közt, hogy így gyarapítsa szerény jövödeluiét. Legtöbbet foglalkozott egy gazdagságáról hires vidéki geutrivel, a kit kis/.olgált. Másnap hire járt, hogy ennek az urnák a pénzes tároája eltűnt. Volt benne néhány száz korona készpénz s egyéb iratok. Kukálót gyanúsították, de nem lehetett ellene bizonyítani. Napok múlva költekezni kezdett a Kukáló gyerek, a mi föltűnt a rendőrségnek, kérdőre vonták s hosszas faggatás után bevallotta, hogy a nála talált pénzt s iratokat úgy találta a „Korona" udvarán. Ennek persze nem adtak hitelt, hanem a jómadarat letartóztatták. Mult évben levágott ailaiok. A helybeli közvágóhidon mult év folyamán levágatott: 386 dl) nagy marha, 715 db tejfbgu, 970 db borjú, 352 dl) birka. A vendéglősök és hentesek leöltek 191H darab sertést. Id0járá3. Kemény hideggel kezdődött a hót. A hideg szerdán este engedett s csütörtökre megenyhült az idő. Pénteken és szombaton újra hidegebbre változott; a láthatár kitisztult s a hőmérő állandóan fagypont alatt áll. Országos tenyá3zállatvásár Budapesten Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület idei tenyészállatvásárját március 26 és 28-én rendezi a budapesti Tattersalban. A vásár ezután gépkiálitással lesz egybekötve. Bejelentéseket március hó 10-ig fogad el a rendezőség. A bejelentett állatokat legkésőbb március hó 25-én estig a vásár szinhelyére kell szállítani. A kereskedelemügyi miniszter az állatok szállítására jelentékeny kedvezményeket adott, amit azonban csak az O M. G. E.-től beszerezhető igazolványok alapján lehet igénybe venni. A rendezőbizottság figyelmezteti a vásáron részt venni szándékozókat, hogy az idén, bár a vásár i-zinhelyén lehet takarmány-féléket. kapni, azok magas árára való tekintettel célszerűbb, ha maguk gondoskodnak az állatok részére szükséges eleségről. A tenyészállatvásár díjazással lesz egybekötve. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesületen kivül a fóidmivelésügyi miniszter. Budapest, székes főváros közönsége ajánlott fel értékes díjakat, amelyek odaítélése dolgában a vásárt megelőző napon dönt az Országos Magyar Gazdasági Egyesület részéről erre a célra kiküldött jury. A rendező j bizottság határozata szerint az idén a 100 koro! nánál magasabb díjakat nem pénzben, hanem műtárgyakban adják ki. Gazdatisztek országos készülődése a választásokra. A Gyakorlati Gazdatisztek Országos Egyesülete — közgyűlési határozat folytán — felhívást intézett Magyarország összes gyakorlati gazdatiszteihez, hogy az uj országgyűléshez felterjesztendő Emlékiratot a képviselőjelölteknek küldöttségileg vagy bizalmasan nyújtsák át, megkérve azokat, hogy megválasztatásuk esetén majd a par'amentben a gyakorlati gazdatisztekre sérelmes törvény revízióját sürgessék, a vizsgarendeletet, mint meg nem felelőt és jogelleneset hatályon kivül helyeztessék a földmivelésügyi kormánnyal, a törvényhozástól az idők hosszú folyama alatt elbitorolt jogoknak — a törvény visszaható erejének megszüntetésével — érvényükbe való visszaállítását követeljék. De különösen arra is felkéri az országos egyesület az összes magyar kartársakat, hogy igazságos ügyükről alaposan tájékoztassák a leendő honatyákat, nehogy ismétlődjék a revizió alkalmával az a szembeötlő felületesség, mely a sérelmes s gyengo szervezetű törvénynek parlamenti tárgyalását jellemezte. Közelebbi utasításokkal, különösen az emlékirattal — nagyobb mennyiségben i:5 — készséggel szolgál a Gyakorlati Gazdatisztek Országos Egyesülete. Budapest, VII Baross-tér 14. szám. A „Zenélő Magyarország" zongora zeneműfolyóirat 1905. évi XII. évfolyama 2. füzete a következő zenetartalommal jelent meg: I. Schubert Ferenc „A vándor" — Der Vanderer műdal, magyar szövege Győry Margittól. II. Veisz Vilmos „Havasi rózsa ' — Edelweiws — polka mazurka. A „Zenéié Magyarország-' írói és munkatársai a bel- és külföld legjobb nevü zeneszerzői és havonta kétszer megjelenendő füzeteiben mint első hozza a zenemű újdonságok legjavát, a magyar nóták, kuplék, operettek és operák részleteit, indulók, keringők h s/.alondarabokat zongorára Előfizetési ára egész évre 24 füzetben 250 zeneoldalra 12 korona, félévre 12 füzetben 124 zeneoldalra 6 korona, negyedévre 6 füzetben 62 zeneoldalra 3 korona Mutatványszámot, úgy kimerítő jegyzéket az eddig megjelent 280 füzetről, ameiyek 60—60 fillérért mindig kaphatók, bérmentve küld a Zenélő Magyarország (Klökner Ede) zeneműkiadóhivatala Budapest, VIII. József-korút 22—24. A pénzbőség és pénzintézeteink szaporodása. Az 1895-iki tőzsdeválsággal véget ért hazáuk gazdasági életének egyik fellendülési korszaka. E korszak a nyolcvauas évek .elején indult meg. Fokozatos gyarapodás jellemezte minden téren és az állandó emelkedés menetét csak néha lassította egy-egy gyengébb termés vagy politikai események által okozott rázkódás. Ez időszakban növekedett rohamosan vasúti hálózatunk és javult közlekedésünk, mely fejlődésének tetőpontját a legfontosabb vasúti vonalak államosításával ós a zónád íj szabás meghonosításával érte el. Államhitelünk folytonos javulása folytán a szégyenletes 6°/

0-°

s (aranyjáradék) typüsról az 5°/

0-os (papirjáradék, és 4

u/

?-osra (aranyjáradék), tértünk át az első konverzió alkalmával. A gazdasági haladás e másfél évtizedének legfényesebb korszaka azonban 1892-ben vette kezdetét, midőn pénzügyünk rég óhajtott rendezését a valuta szabályozásával elértük és az összes 5°/o"°

8 államadósság a második konverzió által (Wekerle alatt) 4%-ossá változhatott. E nagyszabású pénzügyi műveletek egész gazdasági életünket szinte lázas rezgésbe hozták. A. konzervatív tőke, felzavarva nyugalmából, melybe eddig a biztos ós magas járadékok ringatták, pénzintézeteinket elárasztja betéteivel ugy, hogy ezek kénytelenek az utolsó években 5"/

0 ról 4°/

0-xa csökkent betétkamatláb további leszállítását komoly megfontolás tárgyává tenni. De ez a mérséklés (3 6„/

u-ra) csakhamar korainak mutatkozott, mert a közönség, inalynek fantaziáját az állam 8 a haute fináncé pénzügyi sikerei izgatják, ráveti magát a ra»<g mindig magas kamatozással kecsegtető rész vénypapírokra. Ezek iránt fokozódó vételkedv mutatkozván, árfolyamaik rohamosan emelkednek és ez árinozgulom, míg egyrészt ujabb és ujabb híveket szere;; a tőzsdonek, másrészt, ujabb részvényvállalatok megteremtésére ad impulzust az ipar, közlekedés é.s hitelügy terén. Fővárosunk fejlődése ez időszakban bámulatos mérveket öit és az óriási építési tevékenység leudítőleg hat számos iparágra, du a pénzügyi életre is, a mennyiben jelzálog (építési) hitelek nagy mértékben vétetne!; igénybe. Az ily