Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-06-18 / 25. szám

1905 junius 18. »Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap « 281 A salomvári ízárnyuton levő 4. számú fahíd kijavíttatott. A Csesztreg—szécaiazigeti t.vh. közúton levő 1 sz. hid padlózata kijavíttatott. A Csáktornya—atridói 2 sz. hid kijavíttatott. Utrendőri események közül felemlítendők, hogy a Pozsony—varasdi állami közút 236—237 km. szakaszán kiültetett gyümölcsfák közül 18 darabot ismeretlen tettesek kitörtek. — Ezen kívül több rendbeli kisebb kihágás miatt több egyén lett az illetékes hatósághoz feljelentve. Zalavármegye közgazdasági állapota 1905 ev május havában. (Gr.) Az elmúlt hóban uralkodott időjárás kedvezőnek jelezhető a mezőgazdaságra nézve. Mérsékelt meleg gyakori esővel váltakozott. Volt ugyau néhány hűvösebb nap is, de azokat fagy nem követte. Tizenegy esős napon 85 mm. csapadék volt, a melynek behatása alatt a tenyészet erőteljesen iparkodott fejlődni. Sem súlyos jégverések, sem nagyobb áradások nem voltak; lokális jellegű jégverések mégis észleltettek az elmúlt hóban: Söjtör, P. Szt. László, Tófej, Hahót, Palin, Zalabér, Szécsisziget, Talliándörögd ós Zala­Koppány községekben, ahol azonban leginkább csak a rozsban okoztak 15—20"/„ kárt. Volt továbbá Tapolcz i vidékén egy jelenté­keny károkat okozó felhőszakadásszerű esőzés is. A terméskilátások egyébként a kedvező májusi időjárás folytán vármegyénkben tetemesen javul­tak ós vármegyénk ezidőszerint az ország legjobb vármegyéihez számíttatik, ha csak az előre nem látható csapások ós esélyek őzen reményt meg n*m hiúsítják. Egészséges zöld szint öltött a buza, a korai vetéseknél a levélzet oly buján fejlődött, hogy azt sarlózni kellet. Rozsda is csak elenyésző mérvben észleltetett. A virágzást azonban meg­zavarták az utóbbi esők, a melyek a gazdagabb vetéseket ledöntötték és valószínűleg a rozsda­képződést is előmozdítják. Silány buza csakis leginkább azon gazdaságok­ban található, amelyekben a mult tél erős fagya a hótakaró nélkül levő kényesebb nyugati faj­tájú búzákat erősen megviselte. — A bőtermő­ségük és szilárd szárkópződésük miatt az utóbbi években rohamosan felkarolt u. u. francia búzák termelőire nézve egy komoly intés, hogy ezen még nem kellőleg edzett buzafajtát csak elővigyá­zattal (korai vetés és védettebb fekvésekben), kisebb terjedelemben és csakis oly talajokon alkalmazzák, a melyeken más már honos és ellentállóbb fajta részint a megdülés, részint pedig az állandó rozsdaképpődés miatt csak kockázattal termelhető. Szépen fejlődött nagy átlagban a rosti is, a melynél a szemképződés kedvezően megy előre. éreztetik azt velünk. Némelyek komolyan ipar­kodnak bennünket venni, de csak azért, hogy játékukat el ne rontsák . . . Különben miről is beszélünk csak? Igaz, ön tanácsot akart tőlem kérni, hogy itt hagyja-e a várost? Minden­esetre van már határozott terve . . . — Igen. Ajánlatot tettek nekein, hogy fogad­jak el hajóorvosi állást egy világutazásra induló hajón . . . Itália . . . Suez . . . Ceylon . . . Ausztrália . . . Amerikán át . . . Japán . . . China . . . stb. . . . — Ah az igen szóp . . . ilyet mindig kivánt magának . . . — Valóban. — Nos, csak rajta, itt az alkalom ; irigylem, hogy olyasmit fog láthatni, a mit nem minden halandó. — Azt akarja ezzel mondani, hogy szüksé­gem van rá? — Miért vesz mindent magára? Szüksége lesz rá, mint mindenkinek lenne, ha arra figyel­meztetik, hogy ő is ember. — Tehát azt tanácsolja, hogy fogadjam el az ajánlatot ? — Én? — felelte zavartan az asszonyka , . . — tudja az Isten, Önzésből . . . akarom mon­dani barátságból azt ajánlanám, hogy ... az Az árpa és zabvetések az áprilisi hideg idő miatt a gyengébb talajokon nemileg visszamarad­j tak ugyan, de a legutóbbi csapadékok folytán és a májusi kedvező idő után kielégítően álla­nak. A mult hónapban észlelt mérsékelt hőfok és gyakori esőzés miatt áránylag későn fejlődött a a tengeri és burgonya. A burgonya kelése a hiányos vetőmag folytán is hézagos maradt. A tengeri kapálása és a burgonya töltögetése jórészt már befejeztetett. E két növénynek legalább egyelőre melegebb időre van csupán szüksége. Kedvező volt a cukorrépa és takarmányrépa fej­lődése, melyek ezidáig kifogástalanok. Csupán a pajor — cserebogár álcája — < ez ormányos bogár pusztítása tett ezidáig észlel­hető károkat a répa votésekb-.-o. Szépen fejlődnek a hüvelyes vetemények és a kerti ültetvények, a melyekre nézve az utolsó esők igen jó hatással voltak. Jó reményeket nyújtanak ezidáig szőlőhegyeink is. Panasz csak a vármegye alsóbb járásaiból hallatszik, hol a rügyek egy negyed része nem hajtott ki és a hol azonfelül rovarpusztitás is volt észlelhető. De a megmaradóit ríigyekből az egész vármegyében ezidáig szép termés mutat­kozik. A szőlő munkák elkésve nincsenek, perono­spora ellen is folyamatba tétettek a védekézési munkálatok. A takarmány termési kilátások ezidén hasonló­képen kedvezőnek mutatkoznak. A korábban kaszált lucerna és herefélék jó időben kerültek a szériis kertbe és igen kielégítő mennyiséget adtak; a későbben kaszáltak azon­ban minőségi kárt szenvedtek a legutóbbi esők folytán. — Szépen fejlődik a takarmány bük­köny is. Kiváló szépen fejlődtek a szárazabb rétek, a melyek eredménye — jó fel takarítási időt feltételezve — különösen kielégíti a termelőt. A folyamatban levő szénaszárogatási munkálatokra — de egyáltalán az egész termésre nézve — állandó meleg időre volna sürgős szükségünk. A legelők állapota felől sem lehetett ezidáig panaszt emelni; emezeknek az utolsó napokban leesett csapadék legtöbbet használt. A zöldtakarmányozásban sem tapasztalható hiány. A kedvező takarmányozási visaonyoknak köszönhetjük a marhaállomány conditiójónak tetemes javítását, a melyre ez a silány teleltetés után rá is szorult. Vásárainkon a forgalom elég élénk volt és az értékesítési viszonyok sem roszabbodtak. Az állatok egészségügyi viszonyai május havá­ban hanyatlottak, de mégis csak a sertésorbánc és a sertésvész lépett fel nagyobb mértékben. A lépfene és sercegő üszök ellen foganatosított védoltások május hóban jó részt befejeződtek. A hónap végével volt: lépfene 2 községben, takonykór és bőrféreg 1 r. t. városban, ivar­szervi hólyagos kiüté3 15 községben, rühkór 5 községben, orbánc 17 községben ós sertét vész 47 községben. Kellemetlen azonban az a tapasztalat, a mely szerint legutóbb a vármegye 3 járásának 5 községében a száj- és körömfájás ismét kiütött, a mely bántalom már a mult évben sok forgalmi akadályt és kellemetlenséget okozott vármegyénk­ben és a melynek tovább torjedése ezidén is nagy hátrányokkal fog lenni. Az általános közgazdasági viszonyok a mult téli viszonyokhoz képest egyelőre csak annyiban javultak, hogy a termelő jó reménnyel néz az ezidei aratás elébe; hogy az állattartás nehéz­ségei megszűntek; hogy a napszámra utalt nép­osztály folytonos foglalkozást talál a kapások megmunkálásánál, a szőlőmunkában és a szálas takarmányok szárogatásánál. A munkabér sürgősebb munkálatoknál emel­kedő irányban is van, leginkább azon vidéke­ken, ahol a kivándorlás már érezhető a munkás kéz nehezebb beszerzésében is, vagy a hol bel­terjesebb üzem mellett a szőlőhegyek is számos munkás kezet vesznek igénybe. Ezen napi keresletre azonbaij igen reá van szorulva a munkás osztály, mert a mult évi sovány esztendőt következményeiben ezidén is még fokozott mérvben érzi a köznép és pedig mindaddig, mig készletek ós élelmiszerek újbóli beraktározásához nem nyúlhat. Színészet. Végére járt a zalaegerszegi szinházi idény; tehát tartsunk egy kis beszámolót. Szilágyi Dezső színtársulata szerényen és kevés igényekkel jött be hozzánk. Nem hirdette magát elsőrendű nagy társulatnak, nem ígért opera­házat, nemzeti színházat és óriás látványosságo­kat. Vidéki igényekhez mérten rendezkedett be. Társulatának meg vannak azok a fogyatkozásai, amelyek a magyar vidéki színészetet egész széles hazában jellemzik; de vannak olyan jó tulaj­donságai is, amelyekkel nem minden igazgató dicsekedhetik. A mi közönségünk Szilágyi Dezső iránt első sorban is azért van jóakarattal, mert nem csak az az ambíciója, hogy a kassza mindennap tele legyen (amit egyébként a mi viszonyaink között hiába is várt volna), hanem hogy amennyire tőle telik, az igéuyeket kielégíthesse s jó elő­adásokat adjon. És egyet el kell ismernünk. Az előadások mindig gondos betanulásra vallottak. Nem ismerjük a társulat belső ügyeit és a kulissza titkokat, de az előadásokból azt követ­keztetjük, hogy Szilágyi jól tudja fegyelmezni a társulatát. Egyetlen egyszer sem zavarta az előadást a vidéki színészeknél, még a nagy tár­sulatoknál is, mindennapi hebegés, sugólyuk Istenért orvos úr mit csinál avval a törlő ruhá­val, hiszen mindent beporoz . . . adja ide . . Erővel kivette a kezéből s hátrahajította egy sarokba, azután az orvos felé fordult. — Nem mennének át a szalonba? — Minek? Maradjunk csak itt, jobban is lehet önnel beszélni — mondá a fiatalember s a nő keze után nyúlt. A háziasszony elvonta tőle s valamivel foglalatoskodni kezdett. — Mit csinál megint, nem maradhat nyugodtan ? — Csak nem hagyhatom ily rendetlenségben a szobát. — Nekem szól, hogy menjek? — Ki mondja azt? — kérdó a nő izgatottan. — Ön. — Dehogy is . . . ámde ha épen . . . tegyen belátása szerint . . . nem tudom, ki fogja-e birni ? — Mit? — Az utazás alatt a gyakori levegő változ­tatást. — Mily kedves irányomban . . . egyelőre azonban ne szédítsen el folytonos mozdulatai­val . . . kérem foglaljon helyet, beszélgessünk, talán . . - utoljára . . . — Utoljára! . . . mily hidegen hangzik — nevetett az asszonyka s a fiatalemberrel szem­közt foglalt helyet — Igy van helyeseu és most csevegjünk . . . Mindig eszembe jut az a pillanat, midőn leg­először megláttam, mikor háziorvosuk beveze­tett önökhöz. Akkor oly közönnyel tekintett rám, hogy megijedtem, azt hittem férfigyülölő. — Éa? Akkor nem mentem volna férjhez soha mondá Lujza s boszankodva harapdálta ajkait. — Igeu, s e megtévesztés miatt nem tudtam magamnak helyes ítéletet alkotni. Csak néha­néha változott meg irányomban . . . — Jól esett, hogy volt alkalmam oly emberrel beszélgetni, a kitől elvártam, hogy megértaen. — Most már értem viselkedóaót, de azon küz­delmét, melyet lelkében vívott, nem szeretném átélni . . . — Nagyon téved — mondá az asazonyka mosolyogva és félre tekintett. — Ne tévesszen meg újra, biztos vagyok benne ... de mégis szép volt az az idő . . . — Ahogy vesszük. — Csak? Nem értettük meg egymást? Nem emlékszik már egy estére lenn a kertben ? Ön megcsodálta a leáldozó napsugaraktól bíbor­vörösre festett eget . . . karöltve haladtunk a virágágyak között . . . felidéztük a multat, min­denféle nevetaógeset meséltünk egymásnak gyer­mekéveinkből s e mellett lassau áttértünk a jelenre . . .

Next

/
Thumbnails
Contents