Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-01-15 / 3. szám

1905 január 15. » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap« 5 gyak tanításának, továbbá az ugyanottani és környékbeli elemi népiskolákhoz az általános tanulmányi állapot megfigyelése végett és Pásthy Károly kecskeméti polgári leányiskolái igazgatót i a nagykanizsai és ziilaege!szegi állami polgári iskolához, továbbá az ottani állami népiskolák­hoz az általános tanulmányi állapot megfigyelése végett kiküldötte. A zalaegerszegi ipartestület felhívása. Azon mozgalomnak, amelyet Major Károly hodosáni áll. iskolai igazgató indított Muraköz megmagya­rosításának érdekében, érezzük nagy fontosságát, szivvel-lélekkel csatlakozunk hozzá s kötelessé- i gűnknek tartjuk, hogy a legszélesebb körben j terjesszük. Tisztelt ipartestületi tagtársak! Arról j van szó, hogy Zalavármegye a magyarságnak . ne csak határvármegyéjo, hanem védőbástyája is legyen. Ehez szükséges, hogy Muraköz népe, hogy az a muraközi magyar gyermek szeresse ezt a földet; de hogy szerethesse, mikor a magyar­ságot nem is ismeri saját tapasztalataiból, nyelvét nem tudja, a kik ki vannak téve lelketlen izga­tóknak, akik az iparos pályát Zágrábban stb. horvát városokban végzik el, hogy a magyar gyülölését még jobban magukba szívják. Nem kell engedni tehát, hogy a magyar ellenes kör­ben legyenek ; hozzuk őket magunk közé, tegyünk meg értük mindent, hogy a magyar barátság vérükké váljon. Testületünk elöljárósága elhatá­rozta, hogy ez ügy érdekében mindent megtesz. A kezdet nehézséggel jár, de lelkesítsen a szent eszme! Hozzatok magatok körébe muraközi itja- ; kat; az ipartestület mindent elkövet, hogy a fel­merülő nehézségeket könnyítse. Azok az iparosok, akik ily ifjakat tanoncul akarnak venni, for­duljanak az ipartestülethez, a hol bővebb fel­világosítás nyerhető. Jutalmunk lesz az a tudat, hogy hazánk szent ügyéhez tehetségünkhöz képest hozzá járultunk! Az elnökség. Pénztárvizsgálat. A kerületi betegsegélyző pénztárt szerdán vizsgálta meg Németh Elek főjegyző, az I. iparhatóság kiküldöttje s iparügyi előadó Fendrik József városi számvevővel. 3138 K tartalékalap a bankban kamatozik s 1655 K 72 f napló szerinti pénztárkészlet részint letétben, részint postatakarék folyó számlán, továbbá okmány- és postabélyegekben. A vizs­gálati jegyzőkönyv megjegyzi, hogy ezt a beteg­segélyző pénztárt a a legnagyobb szabályszerű- , séggel és pontossággal vezetik s az ügyeket a legnagyobb gyorsasággal intézik. Vörheny. Zalaegerszegen több vörheny eset fordult elő, amely azonban még nem harapózott el annyira, hogy az iskolákat be kellett volna zárni. Matiné. A zalaegerszegi kereskedő ifjak önképző egyesülete az idén is rendez vasárnapi matinékat a Kummer kávéház emeletén lévő helyiségeiben. A programmot gondosan állítja össze a választ­mány és arra törekszik, hogy a közönség a mellett, hogy szórakozzék, ismereteit is gyarapít­bassa. Kezdete minden vasárnap délután 3 órakor lesz. A közönséget szívesen látja a rendezőség. A Zrinyi-emlék az „Urániában." Sági Ernő, a máv. zágrábi üzletvezetőségéhez beosztott hiva­talnok, a budapesti „Uránia" magyar tudomá­nyos színháztól megbizást kapott arra nézve, hogy Horvátországot vidéki felolvasásokra alkal­mas alakban írja meg. Sági a megbizást el­fogadta s felolvasásának ciméül „Zrínyi nem­zeté"-t választotta. A képsorozatok között a csáktornyai Zrínyi szobrot is bemutatja, amint 1904 junius 12-én leleplezték. Köszönet. Weisz Samu ur siitő a zalaegerszegi ipartestület elaggott iparos alap javára 4 koronát volt szives adományozni. Fogadja a nemes szivű adakozó az ipartestület hálás köszönetét. A Körmend- muraszombati vasút megépítése. Gróf Széchenyi Tivadar, valóságos belső titkos j tanácsos, a muraszombati kerület volt ország- : gyűlési képviselője, értekezletre hívta Mura- ' szombat polgárságát, hogy bejelentse azt a ked­vező fordulatot, mely e régóta húzódó vasút megépítésének ügyében legközelebb beállott, hogy t. i. a kormány a v.isinépítós költségeihez való hozzájárulásának százalékát 18%-ról 2i)°/ 0-ra felemelte és a hadügymini.~/,HT a vasút építésé­hez jóváhagyását megadta. Ilykép a vasút ügye i oly stádiumba jutott, hogy az építési munkála- j tokát a tavasszal megkezdhetik; bejelentette ; ugyanakkor a nugy számban megjelent érdekel­teknek, hogy Teh'ky Sándor gróf, a kerület kép- j viselőjelöltje, 50 ezer koronát letétbe helyezett ! annak biztosításául, hogy a tervezett vasút egy év leforgása alatt megépül, amennyiben pedig a vasút építése megkésnék, a szóban forgó össze­get a Mnraszombatban létesítendő polgári iskola céljára adja. Az értekezlet lelkes éljenzéssel vette tudomásul a bejelentéseket. Az 1848/49-iki honvédek nyugdijának feleme­lése. Tisza István gróf miniszterelnök az 1848/49. houvódtizedesek ós közvitézek nyugdíját 1905 január 1-től felemelte, még pedig a tizedesek nyugdíját az eddigi évi 96 K-ról 120 K-ra s a közvitézek nyugdíját az eddigi évi 72 K-ról 96 K-ra. Hasonló összegekre emeltettek fel az 1848/49-iki honvédtizedesek és közvitézek özve­gyeinek nyugdíj illetményei is. Ezzel egyidejű­leg az öreg honvédek illetményei felvehetésének megkönnyítése céljából megengedte, hogy jövő­ben azon egyének, akik nem az adóhivatal illetve állampénztár székhelyén laknak s illet­ményeiket nem közvetlenül az adóhivatalnál, illetve állampénztárnál óhajtják felvenni, illet­ményeik felvehetésénél az illetékes községi (kör) jegyző hivatalos közbenjárását vehessék igénybe. Az 1848/49-es houvédilletmónyeknek ily módon való kifizetésével kapcsolatos postai szállításokra a postai portómentesség is engedélyeztetett. A miniszterelnök ezen rendeletét megfelelő köz­hírré tétel végett megküldte az összes törvény­hatóságoknak azzal, hogy az összes községi (kör) jegyzők haladéktalanul utasítandók, miszerint azon igényjogosultak gyugtáit, akik illetményei­ket a jövőben a községi jegyzők közbenjárásá­val óhajtják felvenni, a jegyzők az illetőktől minden hónap 28-ig vonják be, azok nyugtáit életbeuléti záradékkal lássák el és megfelelő kimutatás kapcsán fizetés végett haladéktalanul az illetékes kir. állampénztárhoz terjesszék be; a kir. állampénztáraktól hozzájuk küldött illet­ményeket pedig az egyes igényjogosultak között osszák szét s ennek megtörténtét a telek fizetési könyvecskéinek megfelelő rovatába jegyezzék be s a fizetési könyvecskéket a feleknek adják vissza. A miniszterelnök arra nézve is intézke­dett, hogy a községi és (kör) jegyzők közvetíté­sével kifizetésre kerülő honvédnyugdíjakból semmit sem szabad levonni s igy az öreg hon­védek minden fáradtság és költség nélkül ez­után lakhelyükön kapják me* a nyugdíjat, mely­ért eddig gyakran 20—25 kilométer távolságra keliett fáradoiok s ugy is csekély nyugdíj fel­vehetóae végett aránytalan kiadásokat szenved­niök. Szegény honvédek! Maholnap alig lesz belőlük egy kettő. Éltük utolsó napjaiban mégis ad nekik a kormány kegyelemből annyit, amely összeg éhen-halásra sok, de megélhetésre kevés. A jegyzők fizetésrendezése. A fővárosi lapok nagy megelegedéssel adják hirül, hogy a kor­mánynak a községi jegyzők helyzetének javítá­sára irányuló törekvései immár a teljes meg­valósulás stádiumába lépnek, mert a községi és köijegyzők illetményeinek szabályozásáról szóló 1904 XI. t.-c. végrehajtása a belügy­minisztériumban már folyamatban van. Több vármegyében a fizetés kiegészítést már folyosí­tották is. Nálunk azonban fájdalom, még hire hamva sinos annak, hogy a törvény a meg­valósulás stádiumába lépne. Pedig elég égető a kérdés. Aki ismeri a községek belső életét, tudja, hogy a jegyző milyen keservesen tud a községektől pénzt kapni. Nagyon számítottak tehát arra a kis bizonyosra, amit az adóhivatal­tól leszuek felveendők. De mikor? Ugy halljuk, hogy talán 3 —4 hónap múlva. Mulatság. A helybeli iparos ifjúság idei farsangi mulatságát folyó évi február hó 19-én tartja az »Arany Bárány« vendéglő dísztermében. — A szabómunkások és munkásnők szakegylete február hó 5-én a » Korona* nagytermében dal-, szavalat 8 egyéb szórakoztatással egybekötött táncestélyt rendez. Szini kerületek beosztása. Egy izben már megemlékeztünk hosszasabban is arról, hogy a székesfehérvári szini kerületbe való beosztásunk nem telel meg a mi érdekeinknek, de a színésze­kének sem. Rendesen olyan időben kaptunk színészeket, amikor a közönség nem látogatja a színházit. Példák igazolják, hogy Zalaegerszeg el tud tartani 4—6 hétig nagyobb társulatot is, ha alkalmas időben jön. Nekünk sokkal jobb volna, ha Pécshez osatlakoznánk, már csak azért is, mert Pécsett rendszerint jobb társulat műkö­dik. Ezúttal kilátásunk lehetne arra, hogy ha az illetékes tényezők kezükbe vennék az ügyet, átcsatlakozhatnánk Pécshez. A székesfehérváriak ugyanis Pápát akarják magukhoz kötni, mert ez Győrrel a szövetséget felbontotta. Tudjuk, hogy a pécsi kerület, amelybe egyébként Nagykanizsa is tartozik, szívesen fogadna bennünket. A népkonyha részére adakoztak: a zalaegerszegi nőegylet 40 K, özv. dr. Gráner Mihályné 10 K, Stern Mária Bécs 4 K. Az adományokért hálás köszönetet mond a népkonyha vezetője. — A népkonyhában december hóban kiszolgáltattak 847 ebédet, amelyért fizettek 355 K 74 fillért. Ezen számból kitűnik, hogy mennyire áldásos a népkonyha és mily nagy jótétemény az éhező szegényekre nézve. A közönség részőről kívánatos volna, ha kissé több érdeklődési tanúsítana ezen emberbaráti intézmény iránt ós a népkonyha nagyon jó néven venné, ha a közönség többször megtisztelné látogatásával. Paraszt míntagazdaságok. A földmivelésügyí minisztérium példaadás okából az ország minden vidékén paraszt mintagazdaságokat állított fel, hogy a nép tanulja meg az okszerű gazdálko­dás, a gépek használatának, a tenyészállatok, vetőmag gondos megválogatásának előnyeit. A mintagazdaságokat úgy szervezték, hogy kiválasz­tottak egy munkás, egyénileg megbízható gaz­dát, aki kötelezte magát arra, hogy gazdaságát az adott utasításnak megfelelően kezeli s azt az állam ellátta gépekkel, vetőmaggal stb. és gaz­dálkodását ellenőriztette. Ez az intézmény, mint példaadás, kitűnően bevált. A nép okul és kö­veti a mintagazdát. Különösen nagy a példa hatása ott, ahol a mintagazda maga is igyekszik feladatát minél jobban betölteni. Ilyen jó minta­gazda Nagy Ferenc zalaszántói lakos, aki öt éven keresztül olyan kitűnően kezelte gazdasá­gát, hogy a miniszter díszoklevéllel tüntette ki. A diszok'evelet a keszthelyi járás főszolgabirája adta át. Valóságos kis ünnepély volt a derék gazda kitüntetése, akit a falu népe és iirtélli­genciája is általában becsül. A pálinkás Üveg. Csordás Ferencné behozta a hetivásárra a pálinkás üveget is, amelyet tele méretett vizes spiritusszal. Ugyanakkor ló lábára való orvosságot is vitt a patikából s mind a két üveget a kosarába tette. Az uton szorgal­masan ivogatott, mert hideg volt, kellett egy kis fütő anyag. Egyszer azonban elhibázta az üveget s nagyott húzott a ló orvosságból. Való­színűleg szublimát lehetett, mert az asszonyt mérgezési tünetek között szedték fel az országúton. A dévai villamos telep jövedalmezősége. A dévai elektromos telep, mely egy óv előtt kezdte meg üzemét, az CIBŐ év végén É>°/o tiszta hasznot eredményezett. — Érdékesnek tartjuk megemlí­teni, hogy az alig 5500 lakosú városban már az első üzemi évben 3780 darab 16 gyertyafényű lámpást rendeztek be. Jánka hegyközség 1904. évi november 20-án tartott közgyűlésében megállapított 1905-ik évi szükségletének 1905. év folyamán hegyközségi járulókkal fedezendő része az 1894: XII. t.-c. 65. §-ának megfelelően az egyes birtokosokra birtokarányban kivetve van. Egy kat. hold területre 2 K 58 f hegyközségi járulók esik. A kivetési lajstrom betekinthetés végett Zalaegerszeg városházának kistanácstermében 1905. évi január hó 14-től kezdve közszemlére kitéve van; akik e kivetést sérelmesnek tartják, az ellen törvényes idődén jogorvoslattal élhetnek. Tűzi lárma riasztotta föl minap a főtéren sétálókat. Nagy füstgomoly látszott Scheier Samu mészárszékében, a hol, mint később kitudódott, egy darab rongy valahogy meggyúlt és égni kezdett. Sokan gyűltek össze a tüzilármára s hamarjában eloltották az égő rongyot. Kár nem történt. Bécs város hirdetése — magyarul. Osztrák szomszédaink nem nagy szeretettel viseltetnek a magyar nyelv iránt s mig megátalkodottan német nevükön írják városainkat, határozottan megkövetelik, hogy Bécset Wiennek mondjuk Lueger úr azonban ha üzleti szempontokról van szó, enged valamit az elvből. íme most az j 1905 évi bécsi vásárokra vonatkozó hirdetést | magyarul küldte meg hatóságainknak. így már \ jól van, Herr Lueger. Baleset. Könnyen végzetessé válható balese' | érte Mayersberg Frida tánctanítót. A mint a i minap a »Koroná«-ban levő lakásáról lejött, egy ; kocsi ellökte, s a kisasszony a lovak közé került. Szerencsére nyomban megálltak a lovak s a kisasszonynak sikerült nagyobb sérülés nélkül menekülnie.

Next

/
Thumbnails
Contents