Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-05-21 / 21. szám

XXIV. évfolyam Zalaegerszeg, 1905 május 21. 21. szám. Előfizetési dij : Egész évre . 10 K — f. Fél évre . . 5 K — f. Negyed évre. 2 K 50 f. Egyes szám ára 20 fillér Hirdetések : Megállapodás szerint. = Nyilttér soronként 1 K. Kéziratokat nem küldünk vissza ZALAVARMEGYEI HIRLAP Politikai és társadalmi hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. Várakozás. A válság rovatban napról-napra uj eseményebről számol be a sajtó. Megbízottak jönnek, politikusok utaznak, értekeznek és gyűléseznek, a válság még sem mozdul előre. A közvélemény már szinte beletörődött az állapotba. Megszokta a válságot. Most már szinte az esnék furcsán, ha minden visszatérne a rendes kerékvágásba. Mert egy kis válság csak kell ahoz, hogy a a vidéki ember érdekkel olvassa a fővárosi lapokat, amelyek tele vannak válságos kombinációkkal és kibontakozási jóslatokkal. Politikai jóslatokkal pedig már eddig is eleget áltattuk magunkat. A hosszú idő, amely alatt egyre vártuk, hogy az ország újra rendezett állapotok közé jusson, másban nem telt el, mint politikai jóslatokban. És a horoszkóp mindannyiszor rosznak bizonyult. A politikai firmamentumon egymásután robogtak a felhők, villámok hasogatták keresztül, szóval nagy volt a zivatar. Legfőbb ideje volna, hogy az ország végre kimeneküljön abból ^a zsákutcából, amelybe nem éppen aktuális politikai kérdések révén jutott. Hiszen azoknak a kérdéseknek, amelyek a válságot felidézték, nem volt meg az időhöz kötött aktuálisuk. Ezek a kérdések aktuálisak voltak a múltban is és aktuálisak lesznek mindig, amig megoldást nem nyernek. Magyarország állami létének legaktuálisabb kérdése azonban a gazdasági kérdés. Ez annyira sürgető kényszerrel várja az elintézést, hogy már kitérni előle lehetetlen. Kétségtelen, hogy e kérdés megoldásának sürgősebbé tételéhez jelentősen hozzájárul a politikai válság. Amikor az összes állami szervek funkciója szünetel, amikor az állami élet nagy gépezetében beállott a munkaszünet, ennek a stagnációnak az ország gazdasági állapota látja legnagyobb kárát. Magyarország nem mozdulhat se jobbra, se balra. A külföldi kereskedelmi szerződések holt irások s maga Magyarország egy elszigetelt raktár, amelynek zára berozsdásodott. És megdöbbentő pangást láthatunk az ország közgazdasági életében. A kereskedelmi és ipari piacok forgalma semmi jelét nem árulja el az életnek. Bizalmatlanság uralkodik mindenfelé. Amikor politikai életünkben egyik válság a másikat éri, nem számíthatunk a világpiacon. Kinek legyen bizalma hozzánk, amikor még a magunk bizalma is megingott. A politikai válságok gazdasági életünkön ugy sepernek végig, mint egy pusztító, jeges vihar. Verjük ki székely szokás szerint házunk küszöbe elé a fejszét, hogy többé vissza ne jöjjön e vihar. Itt az ideje, utolsó ideje annak, hogy végre alkotmányos keretek közé jusson állami életünk s vele együtt államgazdasági létünk megrongált talaja is kiépíttessék. A válság elhúzódásában, a sebek kiujulásában halálos veszedelem van. Kockára kerül vele állami létünk. Megölnek dezolált viszonyaink, elpusztít a szegénység. Az egész közvélemény türelmét vesztett izgatottsággal lesi a politikai válság megoldását, mert mindenki ettől reméli, ettől várja, hogy a gazdasági válságnak is előbbutóbb vége szakad. Talán a politikus urakban fölébred a nemzet aktuális érdekeinek világos látása és azon fognak munkálkodni, hogy ezt a szegény országot, amely a gazdagság és jólét minden feltételével rendelkezik, kivezessék a válságból. Zalavármegye tejszövetkezetei és a tejszövetkezeti mozgalmak. Zalavármegyében néhány éve megindult a mozgalom tejszövetkezetek alakítására s mint áz eredmény mutatja, nem hiába. Ma már Zalamegyóben 53 tejszövetkezet működik s van remény rá, hogy ezek száma az év folyamán tetemesen gyarapodni fog. Hogy tígy a nagy, mint középbirtokosaink, valamint a kisgazdák szívesen mennek bele uj tejszövetkezetek alakításába, az csak azon szép eredménynek tulajdonítható, amit az eddig működésben levő tejszövetkezetek elértek. Természetesen földbirtokosainknál magyarázatra nem szorul a tejszövetkezetek célszerűsége és hasznossága, s ha maguk még sem állítanak fel gazdaságukban vajtermelésre gépeket, ez csak annak tudandó be, hogy kevesebb tej után aránytalanul nagyobb regie esik a tej literjére. Kisgazdáink ellenben bizalmatlanok minden uj dolog iránt, ezeket viszont a tejszövetkezetek hasznosaágáról a már üzemben levő szövetkezetek bemutatásával meg lehet győzni. Ezen körülményből magyarázható az is, hogy amely vidéken már van üzemben levő tejszövetkezet, ott könnyebb a gazdákat egy uj szövetkezet alakítására csoportosítani, míg ahol nincs, bizony sok beszédbe és mozgásba kerül, míg a kisgazdákat saját jól felfogott érdekükben szövetkezet alakítására lehet birni. Hogy nem légből kapottak ama állítások, melyek szerint a kisgazdáknak csak ugy mint a nagygazdáknak a tejszövetkezetek szép jövedelmet hoznak, bizonyítják ama tények, hogy egy tehén, amelynek teje a szövetkezetbe szállíttatik, a felnevelt borjún kivül 130—150 korona jövödelmet hoz tulajdonosának pusztán a tejből. A már egy évig üzemben levő tejszövetkezetek mérlegét magtekintve azt vesszük észre, hogy az évi bevétel szövetkezetenként 10—30 ezer K között ingadozik. Ez oly tekintélyes összeg, melynek elmaradását egy-egy község lakói bizony erősen megéreznék. Ha számítjuk azt, hogy eddig, különösen a kisgazdáknál termelt tej ugyszólva elveszelődött, mivel a rósz piaci viszonyok miatt azt értékesíteni nem tudta, egy megbecsülhetetlen jövedelmi forrásnak tekinthető minden tejszövetkezet, amely kincses bányának forrása legnagyobb részt a külföldön fakad. Ne gondoljuk evvel azt, hogy e gazdaságokban vagy háztartásokban ezzel kárt teszünk, ha a tejet a szövetkezetbe szállítva értékesítjük. Nem kell elfelednünk azt, hogy a szövetkezetekhez csak a háztartásnál felesleges tej beszállítása kötelező, másrészt pedig, hogy a tagok a beszállított tej 80°/

0-át sovány tej alakjában, vagyis mint lefölözött tejet visszakapják. Egyesek erre azt válaszolhatnák, mit ér az a sovány tej, amelynek sava borsa a szövetkezetekben marad? Igenis sokat ér, megbecsülhetetlen sokat ér! Vegyük csak elbirálás alá, mi történik a teljes tejjel a szövetkezetekbe való beszállítás után ? Hogy röviden kifejezzem, mechanikus uton abból a zsir alkatrészek ki lesznek vonva, s a visszamaradott tej mint sovány tej a tagoknak visszaadatik. A sovány tej, a zsir alkatrésztől eltekintve, csaknem teljes mértékben ugyanazt tartalmazza mint a teljes tej. Tekintve azt, hogy egyrészt az állatnevelésnél, amennyiben az állatoknak zsirtartalmu takarmányra volna szükségük, ez a sovány toj mellett igen könnyen adagolható, másrészt pedig mivel nagyobb mennyiségben áll rendelkezésre, ennek következtében gjrtés hizlalásnál, borjú nevelésnél, ahol kitűnően értéAZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES

4IZÜ TER

MESZETES HASBAJTQSZER. Mai számunk 14 oldali