Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-04-16 / 16. szám

1 » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap< 1905 április 16. dorol ki s a kereskedelem teljesen a nem­zeti érdekek szolgálatába szegődik. Uj viszonyok előtt állunk, uj üzleti elvekre van szükség s ezeknek alfája az, hogy: amennyire lehet, minden garast tartsunk itthon. Megyei élet. Zalavármegye közigazgatási bizottsága április havi ülését 12-én tartotta Hertelendy Ferenc főispán elnöklete alatt. Az alispán jelentette, hogy a lefolyt hónapban a felnőttek közt az egész vármegye területén kedvező közegészségi viszonyok uralkodtak, míg a gyermekek egészségi viszonyai a fertőző beteg­ségek következtében kedvezőtlenek voltak. A haszonállatok egészségi állapota az előző hó­naphoz képest javult. A közbiztonságot nagyobb büntettek nem zavarták. A kisebb bűnesetek tetteseit elfogták. A csendőr őrjáratok letartóztattak : pénzhami­sításért 3, hamis vádért 1, ember élete elleni bűntettért 2, súlyos testi sértésért 3, lopásért 18, zsarolásért 2, orgazdaságért 1, csalásért 2, gyuj­togatásórt 3, kihágásokért 77 egyént. Márciusban husz tüzesetet jelentettek, amelyek­nél az összes kár 27903 koronát tett ki; ebből biztosítás által megtérült 13484 K, biztosítatla­nul maradt 14419 K. A megélhetési viszonyok a tavaszi munkák folytán a napszámból élőknél kedvezőbbek, míg a kisebb birtokos osztálynál állandóan kedvezőt­lenek. A gabona és takarmánynemüek vetése legnagyobb részben befejeztetett; a kapás növé­nyek ültetésének előmunkálatai ós a kerti vete­mények ültetése folyamatban vannak. A megyei tiszti főorvos jelentette, hogy az idő­járás részben hűvös, majd pedig enyhe volt, kevés csapadókkal. A felnőttek és gyermekek közegészsógi viszo­nyai a mult hónaphoz képest javultak. Leginkább a légző ezervek hurutos bántalmai képezték gyógykezelés tárgyát s emellett a gyermekek között több helyen a kanyaró és vörheny járvá­nyosán uralkodott, de a megbetegedések száma a mult havihoz képest jelentékenyen alább száit. Fertőző betegségek közül előfordult: roncsoló toroklob 43, hasihagymáz 2, kanyaró 122, vör­heny 136, hökhurut 36, fültőmirigylob 1 és bárányhimlő 2 esetben. Rendőri boncolás 3 esetben teljesíttetett. A halál közvetlen oka két esetben fulladás, egy esetben pedig koponyatörés volt. Hulla szemle előfordult 11, súlyos sértés 1 esetben. Öngyilkosságot öt egyén követett el. Három (Gyumla Ferenc 66 éves, Pollák Bernát 27 éves zalaegerszegi lakos és egy 28—30 éves ismeretlen egyén Sümegen) felakasztották magukat; egy (Pálffy Károly 68 éves köveskállai lakos) szén­kéneggel mérgezte meg magát; egy (Draskovics Ferencné 45 éves csáíordi lakos) agyonszúrta magát. Véletlen szerencsétlenség folytán hat ember halt meg; és pedig négy (Horváth János 3 éves diszeli gyerjiek, Varró János kiskomáromi eskóros ember, Pálffy Gyula 2 éves boldogfai gyermek és Kutnyek István 60 éves nagypalinai lakos) vizbe fulladtak; egyet (Horváth János nemes­tördemiczi lakos, 23 éves) kő nyomott agyon, egy (Vinkovics Mibálynó viziszentgyörgyi lakos) megégett. Elmekórnak 5 esete képezte hivatalos beavat­kozás tárgyát. Egy az országos tóbolydába szál­líttatott; négy pedig megfigyelés alá helyeztetett. Hót éven alul luvo gyermekek gyógykezelését 85 esetben mulasztották el. Április 1-én a vármegye területén volt 34 lelenc, 361 dajkaságba adott, 809 elmebeteg ós hülye, 825 siketnéma, vak és nyomorék, 17 ;3 keresetkóptelen és 1592 közsegélyre szorult. A Jár. tanfelügyelő jelentette, hogy a vallás ós közoktatási miniszter arra való tekintettel, hogy az állami elemi népiskolák az államkincs­tár által rájuk fordított áldozatokkal arányban osak akkor fognak a hozzájuk fűzött várakozás­nak ugy népművelődési, valamint nemzeti szem­pontból is teljesen megfelelni, ha az iskolai tan­termek egészségügyi és pedagógiai szempontból a törvényes követelményeket kielégítik: aziránt rendelkezett, hogy a törvény követelményeinek meg nem felelően elhelyezett állami elemi nép­iskolákról pontos és hiteles adatok gyűjtessenek össze oly célból, hogy ezek alapján a törvény­hozás által engedélyezendő építkezési költségek öaszege megállapítható legyen. Akár saját helyi­ségben, akár bérhelyiségben elhelyezett ilynemű iskolákra vonatkozó, a műszaki mozzanatokban a megyei államépítészeti hivatal támogatásával szer­kesztendő adatok egybeállításával a kir. tanfel­ügyelőség e hó folyamán fog elkészülni. Ezen rendelkezés különös fontossággal bir a Muraközre, de különösen a muraközi hegyvidékre vonatkozólag, mert az oktatás minden követel­ményeinek megfelelő szomszédos horvát és steyer népiskolákkal szemben kívánatos és szükséges, j hogy a határszéli magyar állami népiskolák ered­ményben, szellemben és külső kifejezésben egy­aránt méltóképen képviseljék a magyar állam­eszmét. Március hónapban a kir. tanfelügyelő meg­látogatta a becsehelyi és polai községi elemi iskolákat s mind a két iskola államsegélyének ügyét a helyi érdekeltséggel megtárgyalta. Meg­látogatta a molnárii állami, a letenyei, tótszent­mártoui, tótszerdahelyi kath. iskolákat; a perlaki állami fiu és leányiskolát s három állami kisded­ovodát; a muracsányi közs. iskolát és kisded­ovodákat; a drávaegyházi és hodosáni állami iskolát, kisdedovodát és állandó gyermekmenedék­házat; a draskoveczi kath. iskolát ós állami kisdedovodát; a lógrádi kath. fiu ós leányiskolát s kisdedovodát, úgyszintén az ág. ev. elemi iskolát. Az egyik segédtanfelügyelő meglátogatta a szent­liszlói, bucsutai, bánokszentgyörgyi, osörnyefoldi, dobrii, völgyifalui, szécsiszigeti, tormaföldi, lovászii, kerkaszentmikiósi, kerkaszentkirályi, felsőszemenyei, várföld i, borsfái, oltárczi, puszta­magyarodi, vakonyal ós pusztaszentlászlói isko­lákat. A másik segédtanfelügyelő meglátogatta a zánkai, halápi, sáskái, hegyesdi, monostorapátii, petendi, pulai, csicsói, óbudavári, szentjakabfai, tagyoni, kapolcsi, taliándörögdi, azentantalfai és monoszlói iskolákat. A kir. pénzügyigazgató jelenti, hogy március hónapban egyenes adóban befolyt 52.372 K 45 f, ami a mult óv hason időszakához képest 50614 K 60 f csökkenést jelent. Hadmentessógi díjban befizettetett 695 K; a mult óv március havában pedig 1613 K 01 f. A befizetés tehát 918 K 0L fillérrel kisebb. Dohány jövedékben befolyt márciusban 206.639 K 63 f. Az ez évi bevétel 2177 K 36 fillérrel több. Bélyeg és jogilletékben 41487 K 53 f folyt be. A bevétel ezen cimnól 32794 K 09 fillérrel ősökként. Illeték egyenértékben befizettek 1128 K 65 fillért ; a bevétel 18 K 76 fillérrel apadt. Fogyasztási és italadóban befolyt 154230 K 14 f. Á bevétel 70.467 K 92 fillérrel emelkedett. Italmérési illetékben befizettetett 3730 K 33 f. A bevétel 5929 K 09 fillérrel kevesebb. Sójövedókből befolyt 8384 K 57 f. A bevétel 10133 K 68 fillérrel csökkent. Március hónapban leirtak egyenes adóban 17768 K 61 fillért, hadmentességi" díjban 1615 K 18 fillért. Fizetés; halasztás 8, ideiglenes ház­adómentosség 18 esetben engedélyeztetett. Az árvaszéJá elnök jelentése szerint 1905. február végén a fogalmazó személyzetnél hátralók volt 3126, márciusban beérkezett 50g4, összesen tehát olintézendő volt 8220. Ebből elintéztetett 5050, maradt hátralék 3170 ügy darab. — A« irodában február végén volt 951 hátralékos ügy­darab; mároiusban beérkezett 5050, összesen 6001. Ebből leirtak és expediáltak 5095 darabot; hátralókban maradt 906. Állategészségügy. A törvényhutósági állatorvos jelentette, hogy a haszonállatok egészségi álla­pota eléggé kedvező volt. Sem a fertőző beteg­ségai: nem terjedtek nagyobb mérvben, sem pedig egyéb betegségek tömegesebb előfordulása nem észleltetett. A hivatalból jelentendő ragadós állati betegségek közül a lépfene és a rühkór 2—2 községben, a ragadós száj- ós kórömfájás 1, az ivarszervi hólyagos kiütés 11, a sertésorbánc 1 s a sertésvész 9 községben állapíttatott meg, ugy hogy az előző hónapról áthozott fertőzött köz­ségekkel együtt azok száma a hó végén 47 volt, az előző hónap 50 községével szemben. Egyéb betegségek közül csak a sercegő üszök okozott jelentékenyebb veszteségoket, ugy hogy pl. a pacsai járás területén 11 eset jutott a ható­ság tudomására. Védőojtáaok történtek a lépfene, sertósorbánc éa sercegő üszök ellen összesen 12 gazdaságban és 1 községben. A mult hó folyamán megtartott állatvásárokon a forgalom némi emelkedése volt észlelhető, sőt egyes állatvásárok élénknek mondható forgalom mellett zajlottak le. Az állatrakodó állomások forgalma pedig az előző hónaphoz viszonyítva jóval emelkedett, ami egyebek között azon ked­vező körülménynek tudható be, hogy nagyobb mérvű forgalmi korlátozások nem állottak fenn. Az államépítészeti hivatal főnöke jelentette, hogy a hónap első felében uralkodott esős, ködös időjárás folytán az utak nagyon sokat szenved­tek és a kedvezőtlenebb fekvósüek jelentékenyen megromlottak sőt, némely helyütt telfakadások is keletkeztek. Az utszemólyzetnek egész tevékeny­ségét a vizlevezetés ós a kerékvágások beigazí­tása vette igénybe. A hónap második felében fellépett szeles és szárazabb időjárás az utakra igen kedvező hatás­sal volt ugy, hogy a kerékvágások szorgos be­igazításával az utakat egészen jó állapotba lehe­tett hozni. A folyamatban levő építkezések közül felem­lítendők : A pozsony—varasdi állami közúton Mura­szerdahely községnél levő nagy Murahid építése, melynél a folyami pillérek alapozása rendkívül nagy nehézségekkel foganatosíttatik. A nagykanizsa tapolczai állami közúton Balatonhidvégnól levő 55. számú Zalahid uj fel­szerkezetének építése vállalkozónak átadatott s oda az anyagszállítás megkezdetett. A gyülevész—galamboki tvh. közúton levő 5. számú hid egyik szárnya sövény fonással bizto­síttatott. A zalaegerszeg—zalalövői tvbatósági közúton levő 22. számú fahid kijavíttatott. A Csáktornya—aligvári tvh. közúton 20—21. km. közt Szemenyónól levő 23. számú hid épí­tése megkezdetett. Utrendőri események közül felemlítendők: A nagykanizsa—tapolczai állami közúton levő 81. számú hid megerősítésére szolgáló 3 darab fagerendát ellopták, a Székesfehérvár—gráczi állami közúton 89—90 km. közt levő fasorból 8 drb fiatal cseresznyefát eltörtek. A tettesek nyomozása folyamatban van. Surló nélküli kerókkötós miatt egy fuvaros a keszthelyi főszolgabírónál feljelentetett a sümegi utbiztos által. Az állami kö«utak befásítása keretében pótlásra 41 drb diófa, 54 drb almafa, 282 drb oseresznyefa, 11 drb körte, 5 drb szilva ós 62 drb mandulafa; ujraültetésre 505 drb oseresznyefa lett szabályszerűen kiültetve, 322 drb szederfa pótlásnak és 1000 drb uj szederfa ültetése az állami közutakon folyamatban van. A törvényhatósági közutak átkelési szakaszán a községek által foganatosított muukák közül a következők említtetnek fel: A tapolcza—felsőőrsi tvh. közút 2—3 km. szakaszán Gyulakeszi község átkelési szakaszán 1 igásnapszám felhasználásával 1 halom kő be­ágyaztatott. A bács—révfülöpi tvh. közúti—2 km. szaka­szán 6 igásnapszám felhasználásával 6 halom kő beágyaztatott. A tapolcza—devecseri tvh. közút 0 km. sza­kaszán tapolczai átkelési szakaszon 8 kézinapszám fölhasználásával 700 folyóméter árok kitisztít­tatott. Ugyanazon útvonal 3 — 5 km. szakaszán Haláp községi átkelési szakaszon 6 kézi napszám fel­használásával 900 fin. régi árok kitisztíttatott. Pusztakeresztur-kelédi tvh. közút 3.698—4.620 km. átkelési szakaszon (Vindornyaszőllős község) folyó hó 10-ón 5 igás és 2 kézi gyalog napszám felhasználása mellett 5 halom kavics beágyaztatott. Pusztaszentlászló község átkelési szakaszán ut­árok tisztítása végeztetett. Szentiván, Pozva, Kaszaháza, Andráshid;>, Zalapataka, Zalalövő, Zalamindszeut, Nagylengyel és Söjtör köxsógekbeu a sárlehuzása végeztetett. Zalavármegye közgazdasági állapota az 1904|5 é¥i téli hónapokban. A december-március havi időszak nagy átlag­ban kedvező volt a gazdasági munkálatok foly­tatására, megfelelt az időjárás tekintetében a téli hónapok jellegének ós nem is volt lényegesen

Next

/
Thumbnails
Contents