Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-04-16 / 16. szám

1905. április 23. » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap< 161 káros következményekkel az őszi vetések áttele­lósére nézve. December hava majdnem enyhének nevezhető, 5 napon 43.5 m/m. csapadék esett; január hava száraz, kemény időjárással szerepelt, néhány napon át 13—15° hideggel is járt, mindössze 4 napon csak 5 m/m osapadék esett eső és hó alak­ban; február hava is inkább enyhén viselte magát, mert a hőmérséklet csak néhány napon sülyedt a fagypont alá és 4 napon csak 107 m/m. csapadók volt jelezhető, március hónap időjárása pedig egyáltalán a hőmérséklet és a csapadékok felosztása tekintetében kedvezőnek mondható; e hónapban 9 napon át 42 m/m. eső esett, mely a téli nedvesség csekély fokát ked­vezően ellensúlyozta, a tavaszi vetési munkála­tokat pedig egyáltalán nem zavarta. A hótakarót nélkülöző őszi vetések a január havi kemónj fagyoktól ugyan színtelenek lettek — a nyugati fajtákhoz tartozó kései búzák szen­vedtek is — de a márciusi kedvező időjárás folytán az átlagos állapot a burák egyrészének kivételével mégis helyre állott, ugy hogy az át­teleltésre és a vetések ezidő szerű s átlag álla­potára alapos panasz még uem lehet. Különösen erőteljes állapotban vannak a rozsvetósek és miután '3zideig sem jelentékeny elemi, sem figye­lembe vehető rovar vagy egyéb károkról pana­szokat nem hallr.ni, legalább is a legfontosabb kenyér termény állapota kedvező kilátást nyújt az aratási eredményre nézve, ha csak az idő­járás előre nem látható esélyei ezen számítást meg nem zavarják. Március hó első felében már általánosan meg­kezdődött a tavasziak elvetése is, a melyek talaj munkálata a téli fagyok behatása alatt előállott kedvező fizikai állapotra való tekintettel, minde­nütt szépen gyorsan ós megfelelőleg alakult. Ez idő szerint a tavasziak fejlődesét is kedvezőnek jelezhetjük. A tavaszi gabona és takarmány, lóherfélék el­vetése után már folyamatba is tétetett a burgonya ültetése és a répa félek elvetése, a rétművelési munkálatok kivitele és a tengeri földek bemun­kálását megelőző trágya kihordás, a búzák ós lóhoresek boronálása s számos tavaszi teendők végzése. A folyó ápril hó elején leesett nagyobb mennyi­ségű csapadékok a lóher, lucerna takarmány és fűfélék további fejlődésére nézve is kedvező hely­zetet teremtettek, a melyre nézve csak azon általános óhajjal találkozhatunk, hogy az legutóbbi napokban mutatkozó zord idők, kései fagyok a tenyészet folyamát meg ne akasszák. Nehézségekbe ütközött számos vidéken a bur­gonya vetőmag beszerzése, különösen azon gazdák­nál, a kiknek készlete a mult évi őszi időben rohnmosan beállt rothadás miatt jórószt tönkre­ment és a kiknek a tavaszra még csak vető burgonyájuk sem maradt. Ezen hiány fedezésére vármegyénk ezidén behozatalra is szorult, mind­amellett a burgonya vételára a vevőkre nézvo tűrhető maradt. Sokkal nagyobb nehézségekbe ütközött a marha­állomány átteleltet ése, mely a mult évi szűk takar­mánytermés miatt a legtöbb állattulajdonosnak sok gondot, utánjárást és költséget is okozott. A készletek ezidő szerint, már majdnem teljesen elfogytak és a marhaállomány szük takarmányo­zása nagyon is reá szorult már a legeltetési idő­szak gyors bekövetkezésére, a mely időszakot ez idén a legtöbb gazda már nehezen várja, sőt kényszerűségből időnek előtt is kénytelen meg­kezdeni. Szorongatott helyzetének megkönnyebbítésére ezidén fokozódott mérvben volt reá utalva a gazda, hogy abrak és póttaknrmáuyok beszerzé­sével segítsen magán, a melyek magas ^íra az állattartás költségeit tetemesen fokozta. A takarmányféiók teljes felhasználása mellett még szalma hiánnyal is küzd az állattartó gazda és a mult évi csekélyebb szalmatermés hátrányai a csekélyebb trágya produktióban fognak leg­inkább nyilvánulni. Mig tehát egyrészt a teleltetós nagy gonddal járt, addig az állatok értékesítése a már néhány év óta tartó kedvező értékesítési viszonyok be­hatása alatt semmiféle nehézségekbe nem ütkö­zött. Az állati bántalmak kedvező állapota a mult téli időszakban a forgalmat alig korlátozta és jó minőségű hizó ós tenyészállatokat megfelelő jó árban lehetett mindenkoron értékesíteni. A mult év végével a silány tengeri termés miatt beállt magas tengeri árak végett nagyon leesett sovány disznó árak is a tél folyamán szépen felemelkedtek és a zsirnetnüek áremelke­désével uj lendületet nyertek. Szívesen vásárolták a vármegyei tejszövetke­zetek részén; a fejős teheneket is, bár a téli tartás nehézségei a tejtermékek előállításában is nyilatkoztak. Kedvező áralakulást jelezhetünk a gyapjúnál is, bár vármegyénkben a birkák száma évről­évre alább száll. Az elmúlt rnátcius hó elején törtónt az állami tenyószmének kihelyezése is vármegyénk fedez­tetési állomásaira, miglen a minden évben meg­tartatni szokott apaállat vizsgálatok jórészt február ós március havában végeztettek. A megfelelő jó apaállatok beszerzésére vonat­kozólag vármegyénkre nézve is visszaesést jelent az állami 2U°/ 0 segély nyújtásának tetemes redu­kálása ós biztos kilátásba helyezhetjük, hogy a községek ismét az olcsóbb, de selejtesebb apa­állatok beszerzéséhez fognak fordulni, a mely körülmény szarvasmarha tenyésztésünkre nézve sajnálatos visszaeséssel járhat. Az állategészségügyi viszonyok általában ked­vezőknek jelezhetők az elmúlt tél folyamán és a mult hó végével a járványos bántalmak teteme­sen redukálódtak vármegyénkben. Utóbbiak elterjedése március hó végével a következőképpen alakult: Ragadós száj- és köröm­fájás 1 községben, ivarszervi hólyagos kiütés 11, rühkór 2, sertésorbánc 3, sertósvész 28, lépfene 1 községben. A járványos bántalmak elleni védekezés szem­pontjából megindultak vármegyénkben is a véd­ojtások a lépfeno és sercegő üszök és a sertés­orbánc ellen. A mezőgazdasági mellékágak üzeme közül fel­emlíijük végre a szőlő és gyümölcstermelésre vonatkozólag azon kedvező körülményt, hogy a szőlőtőkék elfagyására nézve panaszok nem merültek fel, hogy a gyümölcsfák sem szenvedtek a téli időszakban. A szőlőmunkálatok közül elvégeztetett a met­szési munkálat, míg a fásojtások folyamatba he­lyeztettek. A gazdasági termények értékesítése az elmúlt tél folyamán azon reményeket nem elégítette ki, a melyeket a termelők a silány termés behatása alatt tápláltak. Leginkább csalatkoztak a buza árának alakulásában, mely ár gyakori ingadozá­sok után jóval olcsóbb mint a mult nyár folya­mán, sőt az utolsó hetekben rohamosan retrográd irányban halad. Aránylag kielégítőleg alkalmazkodott a rozs és a zabnak ára a termés menuyiségéhez, míg a tengeri és a magbükköny ára időszakonként szokatlan magasságra emelkedett. Magas ára volt — különösen kezdetben — a lóher magnak is, a [mely cikkben ezidén vár­megyénk tetemes behozatalra szorult; magas árakon volt a répa és fűmagvak beszerzése is lehetséges. Kevés kereslet mellett alacsonyaknak nevez­hetők a borárak, melyek kivitel hiányában — az olaszborok behozatalának megnehezítése és a jó minőség dacára is — lendületet nem nyertek. Az általános közgazdasági helyzet a mult év­nek hasonszakávr.l szemben különöseu a kisebb existenciáfcnál rosszabbra fordult. Csekély gabon*­fölösleg, a rossz takarmányozási viszonyok folytán silányabb állattartás, — a borkészletek nehézkes értékesítése, — silány tengeri ós burgonyatermés mind oly faktorok, melyek a család fenntartásá­nál vagy tartalék tőkék gyűjtésénél már eleve kizárják a sikeres eredményt. Számos kis gazda azonfelül nyögi még a mult évben nagy számban jelentkezett tetemes elemi károk következményeit is. Mindezek hozzájárultak az általános helyzettel való elégedetlenséghez és a kivándorlók számá­nak szaporodásához. Mert míg a mult évben még csak egyes fiatal­emberekre szorítkozott a kivándorlás, most már annyiban is tetemesen fokozódott, hogy egész családok keresnek uj hazát és miután különösen a Canadába telepedett vármegyei lakósok tetemes pénzküldemények és jó hírekkel csábítgatják az itthon maradt rokonaik és jó ismerőseiket, biz­tosra várhatjuk, hogy ezen ujabbi kivándorlók régi hazájukba visszatérni soha többé nem fognak. Nemcsak az emberanyag elvesztésével kell tehát számolnunk, niinem a munkás kéz hiánya ós drága volta is fenyegeti elsősorban a szőlő­termelést, de az egész mezőgazdaságot is, mely j a vámkérdések bizonytalansága miatt a közel jövőben amúgy is erős megrázkódtatásokkal log megküzdeni ós a mely kérdéseknek az oly fontos mezőgazdasági érdekek figyelembe vétele nélkül való megoldása előre láthatólag súlyos értékesí­tési viszonyokat fog létesíteni. Gruner Lajos. A zalaegerszegi izr. hitközség közgyűlése. A zalaegerszegi izr. hitközség folyó április hó 9-ón délután tartotta évi rendes közgyűlését a felső kereskedelmi iskola rajztermében. A hitközségi tagok szokatlan nagy számban vettek a gyűlésen részt s az elnöklő Boschán Gyula ügyvéd, hitközségi elnök könnyen konsta­tálhatta megnyitó beszédében a gyűlés határozat­képességót. Őrömének adott kifejezést a fölött, hogy a tagok oly szép számban jelentek meg s arra kérte a közgyűlés tagjait, hogy lehetőleg rövid tárgyilagossággal adják elő óhajaikat; min­den tárgyhoz egyszer engedhető meg a hozzá­szólás s az ebbeli kivánságok a hitközségi titkár­nál bejelentendők. A gyűlés jegyzőkönyvének vezetésére Schlezinger Ármin titkár, hitelesítőkül Gráner Izidor és Lövinger Simon jelöltettek ki. Titkár felolvasta az elöljáróság és a templom­építési bizottság működéséről szóló jelentést. Ebből a terjedelmes ós részletes jelentésből, mely sz elmúlt év minden mozzanatát s a templom­építés részletes történetét öleli föl, kivesszük a következő főbb adatokat. A templom építésre fordított bevételi összeg összesen 160.612 K 89 f, a kiadás 137.802 K 41 f, maradvány 12810 K 41 f. Ehhez adva az imaszékvevők tartozását 23.048 K 46 f, kiiesz a templomépitési vagyon 35048 K 87 f. Ezzel szemben előreláthatólag a templomra mintegy 4820 K kiadás lesz, marad tehát 31038 K 87 fi 11. A jelentés beismeri, hogy a templom vilá­gítása, valamint az imaszékek javításra szorulnak. Fölemlíti a templom felavatásnak impozáns és lélekemelő ünnepélyét s elismerőleg nyilatkozik^ az építést vezető férfiakról, valamint a felavatást eszközlő rabbikról, köztük a zalaegerszegi tudós papról, Engelsmanu Izraelről. A hitoktatás terén elért eredményről szólva a jelentés felemlíti, hogy az elemi iskolában lö, a polgáriban 4, a kereskedelmiben 3 s a főgymna­siumban 11 óra heti előadás tartatik. A hitok­tatásban összesen 336 tanuló részesül. A jótékonyság terén elért eredményről a követ­kezőkben emlékszik meg: a »Chovra Kadit*a« 53 egyénnek 450 K értékű tűzifát osztatott ki; könyöradomány s házbér fejében 118.50 fillért adott, gyógyszerekre s szegények gyógykezelésére 240 K 28 f utalványozott. Á »Maszkil El DáU jótékonysági egyesülőt 182 K fordítot betegápo­lásra, 80 K pedig szegények sególyeyésére. A »Chanuka« egylet 32 gyermeknek 473 K 87 f értékű ruhát osztott ki. A »Kenyér" egylet 1771 db két kilós kenyeret adott a szegényeknek 991 K 76 f értékben. A hitközség pedig 750 kg húsvéti lisztet 225 K értékben osztott ki könyör adományképp s segélyekre kiutalt 341 K 70 f. Ez összesen 3103 K 21 fillért tesz ki. Hitközségi adóban befolyt 11398 K 25 J 845 K 18 fillérrel több az előző évinél. Hátra­lók van 2642 K 52 f. Gabellából befolyt 6495 K 80 f.; az előző évihez képest 618 K 48 t kevesebb. A templomi ülések száma: 236 férfi ülés 67930 K, 152 női 61660 K becsértékben, összesen 388 ülés 129590-K értékben- Eladta! 111 férfi ülést 36830 K, 113 női ülést 47005 K, összesen 224-et 83835 K vételárért, maradt 125 férfi ülés 31100 K s 39 női ülés 14655 K, összesen 164 ülés 45755 K értékben. Az eladott ülések árából befolyt 50935 K. A hitk. tulajdonában maradt ülések összbecsértéke 45755 K, ezeknek Bérbevételéből (6%-a' SZI Í" mítvn) 1958 K 40 f folyt be, 50 férfi ülés és néhány női ülés kiadatlan maradt. Ennek oka abban keresendő, hogy a hitközség tulmagasra becsülte az ülések értékét és így az óvi bér is nagy összeget tett ki. Á hitközség megvette a »Chewra Kadi.-cha« tulojdonát képezett fürdőházat 7000 koronáért Mivel ez évenkint 680 K bérjövedelmet hoz s a vételár részletekben tői leszi liető, a vétel előnyös nek mondható. A hitközség a Ghewra Kadischá­nak 8440 K 47 fillérrel tartozott, melyet részben törlesztett ugy, hogy mostani tartozása 3821 K. Az óv végén 124Ó7 K 66 f tkpt. betét, 2976 K értékpapír és 3760 K 60 f készpénz volt. Megemlíti a jelentés, hogy Schlezinger Ármin ideigl. hitk. titkárt állásában kifejtett ügy buzgó-

Next

/
Thumbnails
Contents