Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-03-26 / 13. szám

6 » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1905. április 16. utazni. A vasúti állomáson Muraszerdahelyig kárt jegyet s a pénztárnoknak egy 100 koronás bankjegyet adott át. Az állomáson levő csendőrnek feltűnt a dolog és kérdőre vonta az asszonyt, hogy hol vette a pénzt. Kalamenics Teréz első ijedtségében azt vallotta, hogy a bankjegyet ugy találta a varasdi állomáson. A csendőr lefoglalta a pénzt s most kutatják annak eredetét. A zalaegerszegi városi távbeszélő. A városi távbeszélő már néhány hónapja működik. Előfizetőkben nem bővelkedik ; de azok sem sokszor használják, akik megfizetik a havi 10 korona díjat, ami meglehetősen nagy összeg azért, hogy az ember megkérdezhesse a „Bárány"-tól, van-e friss csapolás. Telefonon elintézendő dolga kevés embernek akad Zalaegerszegen. Addig, amíg a megyei távbeszélő meg nem lesz, nem sok hasznát vesszük a városi telefonnak. A kereskedőkre nézve az volna a legjelentékenyebb előny, ha a vasúti állomással, a teheráru raktárral tudnának telefonon érintkezni. Az államvasutak, vagy dunántuli helyi érdekű vasutak azonban nem fizetnek havonként 10 koronát a telefonért, ami az utasoknak, de a vasúti hivataloknak is kényelmes volna. De drága! — Kérjük a vasutas urakat, eszközöljenek ki egy távbeszélő állomást a maguk dicsőségéért s a mi jóvoltunkért. A barcsi plébános magyarosítási törekvései. Barcson Huber Gyula, Zalaegerszeg város szülötte, a jeles zeneköltő a plébános. Lelkes magyar ember, aki hiveit teljesen a magyar szóra akarja szoktatni. Barcson eddig minden harmadik vasárnap német prédikáció volt szokásban; miután azonban a barcsiak már mind tudnak magyarul, a plébános a megyés püspök beleegyezésével a német hitszónoklatokat beszüntette. Néhány öreg aváb rettenetesen elkeseredett az ősi hagyományok megsértésén s a püspökhöz fordultak. Itt azonban csak annyit tudtak kieszközölni, hogy az öregek kedvéért prédikáljon hát a barcsi plébános húsvét, pünkösd ós karácsony másodnapján németül. A barcsi svábok elkeseredtek s luteránusok akarnak lenni. Ha a hithűség csak annyi bennük, hogy a német prédikációért kitérnek, nem sokat veszt velük az anyaszentegyház. De nyert Huber Gyulával a magyarosodás ügye, amelyről Zalavármegye fiai soha ós semmiféle állásban meg nem feledkeznek. Bérmozgalom. A nagykanizsai építőmunkások bérmozgalmat indítottak, amelynek célja az óra szerinti díjazás s a munkaidő leszállításának kieszközlése. Fiatal segédeknél 34 f, idősebbeknél 38 f óradíjat követelnek, amely vidéken még 8 fillérrel emeltessék. A munkások afelett tanácskoztak, hogy követeléseiknek egyes mesterek bojkottálásával, vagy sztrájkkal szerezzenek-e érvényt. A mesterek nem akarnak béketárgyalásokba bocsátkozni, amit annál könnyebben megtehetnek, mert munka nincs. A kanizsai munkások tehát jól választották meg a mozgalom idejét. Mire elkezdődik a munkaidény, el is feledhetik a mozgolódást és szépen munkába állnak. A hus árának szabályozása. A limitáció kiment ugyan a divatból, de azért a városi hatóságoknak meg van a joguk arra, hogy a hus árakat időnként közédekből megállapíthassák. A kereskedelmi miniszternek 1887. évben kiadott rendelete értelmében a hus árak rendezése a város hatáskörébe tartozik. A marhahús árának időközönkénti szabályozása tekintetében az a gyakorlat, hogy a marhahús átlagos ára próbavágás, illetve próbavétel utján állapíttatik meg. A város bizottságot küldhet ki, amely megállapítja, hogy egy marhából hány °/

0 vehető eladható húsnak (rendszerint a marha teljes súlyának 59—60°/

0-a). A bizottság feladata, hogy kiszámítsa a megvásárolt ós próbaképen levágott marhák átlagos árát. Ebből levonva az állat egyéb értékesíthető részeiből nyerhető összeget, a hus kilogrammként! átlagos ára kiszámítható. A hus árának kiszámításánál figyelembe kell venni a mészárosok fogyasztási adóját, vágási költségeit s az árt ugy kell megállapítani, hogy a mészárosnak tisztes polgári haszna maradjon. — így rendelkezett a kereskedelmi miniszter s több város ennek értelmében intézkedett is. Nálunk azonban a hatóságok még nem találták elég drágának a hust. Kuroki csutorája. Immár Kurokinak, a hős japán tábornoknak is van csutorája, Szabó György uram szívességéből. Szabó György a csutoracsinálás mesterségét |foly tatja, de emelett szenvedélyes újságolvasó és a harci erényekórt lelkesülő férfiú, akit különösen Kuroki hősi tettei gyuj< .tak lángra. Addig gondolkozott: hogyan adhatna kifejezést hódolatának, mig egy művészi kivitelű csutora készítésére szánta el magát. A csutora a maga nemében ritka példány. Egyik oldalán Port Arthur látható. A 203 méteres dombot a csutora födele képezi. A másik oldalon a mandzsúriai seregek győzelmei vannak relifekben megörökítve. A háttérben a cár képe látható. — Szabó uram a csutorát megtöltötte kitűnő Bnlaton melléki borral és elküldte Kuroki generálisnak. És az ajándék szerencsésen megérkezett a japán főhadiszállásra, valamint megjött Kuroki köszönőlevele is Szabó uramhoz. A hős japán azt irja, hogy az ajándék nagyon meglepte s először azt sem tudta, hogy mit kezdjen vele. De addig tapogatta az edényt, mig a 203 méteres domb elmozdult a helyéből s megihatta a nektárt. Azt ígéri Szabó uramnak, hogy ha a harcok lezajlanak, ellátogat Magyarországba, ahová már régen vágyik és személyesen köszöni meg az ajándékot. Mozgalmas élet. Kanizsán elfogtak egy tolvajt, aki egy bundát lopott. A törvényszék elitóltc a tolvajt, aki hol Rebicsek, hol Egresi név alatt szerepelt, 3 évi fegyházra. A mult héten azután azt is bevallotta, hogy egyéb dolgok is terhelik a lelkiismeretét. 1903-ban Budapesten betörést követett el; a pályaudvaron bundát lopott. 1904-ben részese volt a gróf Zichy János ellen a Margitszigeten elkövetett rablásnak. Rebicsek ügyes zsebtolvaj is; ezen művészetét a kir. ügyész előtt be is mutatta. Valószínű, hogy a jómadár vallomása alapján egész banda kerül kézre. Házi tolvaj. Cimerleít Katalin lapáthegyi születésű cseléd leány Schönfeld Sándor csáktornyai péknél volt szolgálatban s jól is mert a dolga, csak az volt a baj, hogy pénze nem volt elegendő, pedig a kimenői alkalmával szeretett mulatni. Ezen azonban későbben segített. Feltörte gazdájának bezárt szekrényét s egyik alkalommal 25 koronát, a másik alkalommal 10 koronát vett ki onnan. A 25 koronát elmulatta, a 10 koronán pedig ruhát vásárolt magának. Sertés vész. Zalaegerszegen a sertés vész járványszeriien fellépett, minek következtében a városi tanács a kedden és pénteken tartani szokott sertésvásárokat, a járvány tartamára, beszüntette. A ragályos kór elhurcolásának megakadályozása céljából a város bejárataihoz őröket állítottak, a kiknek kötelességük megakadályozni, hogy a városból ki, vagy ide be sertéseket hajtsanak lábon. Kocsin szállítani — hatósági engedély mellett — szabad. Figyelmeztetjük a közönséget, hogy a kiállított őröknek a városból kifelé közlekedő kocsikról a szálas takarmányt elvenni nincsen joguk. foeglötíe a vejét. Kovács István szentlőrinci lakos nem a legjobb hírnek örvend. Már megesett vele, hogy egyet—mást a kezében felejtett olyan tárgyakból, a mik másnak képezték a tulajdonát. De egyébként sem viselkedett rendesen s a minap apósával, Nátrán Istvánnal is szóváltásba keveredett, utóbb dulakodni kezdett, mi közben Nátrán revorverével vejének a hssába lőtt. A golyót nem lehetett ugyan még eltávolítani, de azért Kovács életveszélyen kívül van. Az inas pénze. Tükl Károly zalaszeutmihályi legény Sopronban katona, később inas volt. A gazdája nagyon megszerette a legényt, aki állítólag feláldozta magát gazdája perverz szenvedélyének. A gazda ezreket adott az inasnak s állítólag összes vagyonát is ráhagyta. Az örökösök azonban keresték a pénzt s nem nyugodtak meg a végrendeletben. Gyanúba fogták az inast, a kinél 12 ezer korona értékű takarékpénztári betétkönyvet meg is találtak. A betétkönyvet lefoglalták s a vizsgálatot folytatják az inas ellen, aki azonban azzal védekezik, hogy a péazt gazdájától kapta. Lopott almabor. Az almabor nem valami kívánatos ital a mi vidékünkön, de ahol jobb nincs, azt is szívesen megisszák. Bukovcsák Péter és hitvese várhegyi lakosok nektárnak tartották az almalevet, úgyannyira, hogy lopni sem átadottak azért a gyönyörűségért, amit a felséges ital szerez. Egy csendes éjszakán Vecsics Ignác pincéjéből hordóstól együtt elemeitek 126 liter almabort. De meg sem kóstolhatták, mert a csendőrség nyomába jutott a tolvajuknak s elfogta őket. Öngyilkosság. Pollák Vilmos 26 éves csabrendeki születésű szubósegéd gyógyíthatatlan betegsége fölötti bánatában a mult napokban, a Munkácsy-utcábau volt lakásán fölakasztotta magát. Mire a házbeliek észrevették, már halva volt. Meglopott pénztár. A szepetki körjegyző irodájában elhelyezett pénztárból már a mult november óta kisebb-nagyobb összegek elvesztek. Molnár István körjegyző hiába kutatta a tolvajt, nem tudott ráakadni. Végre rajt érték Gál István volt községi küldöncöt, aki álkulccsal rendesen bejárt a pénztárba s annak tartalmát megdézsmálva, a lopott pénzt elmulatta. Az erdőőr fegyvere. Horváth Csizmadia György és fia, József csendesen haladtak a kiskanizsai erdő mellett. A fiu az erdő szélén őzeket látott s hogy az állatokat közelebbről lássa, beljebb ment az erdő mélyébe és atyja is követte. Mélyen nem haladhattak, mert megpillantották az őröket, köztük Némethet, kik Horváthékat szintén észrevették. Horváth az erdőőrök láttára megijedt ós fiával együtt futva akartak az erdőből menekülni, mert mint az apa mondja, attól féltek, hogy megsrétezik őket. Az erdőőrök nyomon követték a menekülőket, de csak pár percig, mert lövés dördült el és az ifjabb Horváth összeesett. A lövést Németh Lajos erdőőr tette golyóra töltött puskájából. Az őrök látták a fiút a lövés után elesni, de többé nem törődtek vele, hanem egyedül hagyták az apát a fiával, ki csakhamar kilehelte lelkét. A golyó nyakszirten találta és a koponyát is keresztül fúrta. A tettes jelentkezett a rendőrségen, az esetet ugy adván elő, hogy mikor a fiút ós apját üldözte, egy dombon kellett felkapaszkodnia és eközben véletlenül sült el a puskája ós röpítette ki a gyilkos golyót. — Némethet letartóztatták. Meglinchelt gyújtogató. Kovács Jánoa nagykutasi lakos ós fia Kovács István közös tulajdonukat képező lakház felett pereskedést folytattak; a mult héten e miatt bíróság előtt állottak, azonban az ügyet a fiu makaoskodása miatt befejezni nem lehetett. Kovács Jánost fiának ellenkezése és a pereskedés annyira felizgatta, hogy f. hó 14-én este 8 órakor hihetőleg elmezavarban — midőn családja már lefeküdt, kiosont saját pajtájába, mely a közös ház mellett van, abban egy csomó szalmát meggyújtott. Szerencsére feleségének már előbb feltűnt férje izgatottsága s ezt figyelemmel kisórte. Ennek köszönhető, hogy mielőtt a tüz az épületbe kapott volna, sikerült neki eloltani. A szomszédok észrevették, hogy Kovácsáknál valami baj van, oda mentek s mikor megtudták, hogy Kovács megakarta gyújtani pajtáját, neki estek, agyba főbe verték, s csak annak köszönheti életben maradását, hogy az ütésektől elkábult embert halottnak hitték. A linchelósben leginkább kitűnt Csizmadia Gábor, ki a szerencsétlen ember arc.ít egy szőlő karóval teljesen összezuzt a. Korcsmai hősködés. Barazsics István kisbisztriczei legény több társával mulatott az alsólendvai vasúti vendéglőben. Ott valami fölött összevesztek s nagy lármát csaptak. E miatt Bla u Sándor korcsmáros kiutasította őket a korcsmából, amiért a már részeg vendégek rá támadtak. Blaunak segítségére sietett a kocsisa Vörös Ferenc, a kit a felbőszült vendégek úgy megvertek, hogy napokig kénytelen az ágyat őrizni Tolvaj kocsis. Kovács Kálmán kocsis minőségben szolgált Kráiics Bálint szelencei plébánosnál. Olyan híven szolgálta a gazdáját, hogy mindennap eltüntetett valamit a háztól. Baromfi, kukorica, tojás, gabna, minek ára volt, mind jó gazdára talált a hű kocsisban. Az orgazda Móricz László szelenc 'i lakos volt, a ki a lopott holmit eladta s a kocsissal osztozkodott a bevételen. A jó madarakat a mult héten elfogták. Lopás. Reiner János prekopahegyi lakos folyó hó 15-én a csáktornyai hetivásárra ment s hogy ne menjen haza üres kézzel, hát Szudec Ferenc órástól egy darab ezüst zsebórát lopott el. Ttiz. Csiszár József áll. elemi iskolai tanítónak a kemendi hegyen ievő pincéje a mult napokban leégett. A tüz valószínűleg az épületen alkalmazott fakéménytől támadt. A kár 800 korona Biztosítva nem volt. Áliatösszeirás. A hasznos állatok a tavaszi kihajtás előtt városunkba n összeirattak; van ezen összeírás szerint: 4 db felnőtt bika, 2 db növendék bika, 398 db tehén, 125 db üsző, 35 db ökör, 151 db tinó, 242 db ló, 3 db szamár, 496 db sertés, 1342 db juh, 25 db tenyészkos és 1 db kecske. Gyilkosság. A nagykanizsai határban fekvő Cserí'őhegyen egy meggyilkolt férfi hulláját találJ