Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-03-26 / 13. szám

1905. április 23. » Z alamegye, Zalavármegyei Hirlap< 129 ták a szőlők között. A kullíín szegényes uri ruha volt, mellette a földön kés, pipa és egy borral telt üveg hevert. Az arc iszonyúan el volt ékte­lenítve, a koponyája bezúzva. A vizsgálatot szóles körben folytatják. A gyilkossággal egy hegy­pásztort gyanúsítanak. Utcarendezések. Zalaegerszeg város szabá­lyozási tervének ismét egy részlete közeledik a megvalósulás felé. A Csácsi utcából kiinduló s a Kossuth Lajos utcával párhuzamosan haladó uj utcát valószínűleg nem sokára monyítják s a Kereszt utcát a pap utcáig ínegkosszabítják. Az érdekelt telektulajdonosok az utca kihasítá­sához szükséges területet ingyen engedik át s ezenkivül az utcára eső' telek minden folyó métere után 1 Koronát fizetnek a célból, hogy a kisajátítandó házat, amely a tervezett utca torkolatát elzárja, a város megszerezhesse. A tervhez a Z. G. E. amelynek kertje a nyitandó utca vonalába esik, hozzájárult a most már az utca megnyitása csak idő kérdése. Betörés. Mátai György gutorföldi lakos gazdálkodó lakószobájába, az ablakfal kibontása után, betörtek és onnan 8 korona készpénzt, 2 arany karika gyűrűt, 2 gyűrűt, egyik piros opál, másik fekete köves, egy lankaszter fegyvert s 3 db ezüst kávés kanalat elloptak. A kár 71 korona. A lőfegyvert a tolvajok a házba vivő hid alá rejtették és otthagyták. A tetteseket erélyesen nyomozzák. Szerelmes cipész. Deák János petőhenyei cipész szíve lángra lobbant a falu legszebb leánya, Bakos Katica iránt. El is mondta ezt a leány­nak több izben s kérte, legyen a felesége, de a leány nem hallgatott a szóra. A szerelmes legény erre szép ékes rigmusokba foglalt levélben sirta el szive bánatát s imádottjához küldte a levelet. Mikor erre sem jött kedvező válasz, másik levelet irt, de ezt már nem szerelmes szavakkal, hanem durva támadásokkal s becsületsértő kifejezések­kel töltötte meg, a miért a leány ellene a bíró­ságnál feljelentést tett. Pinceszeren. Lázár Ilona páhoki asszony vendégszerető hegyi hajlékában együtt iddogál­tak Hegyi Elek, Rezes István és Hegyi Vilmos. A mulatság mindig hangosabb lett. Hegyi Vilmos akivel a két legény régebben haragot tartott, valami sértő szót dobott a társaság közó. A két sértett kapanyelet és karót ragadtak s Hegyi Vilmost alaposan elverték, ráadásul meg is bics­kázták. Bosszú. Badin Teréz 17 éves leány I. hegy­kerületi lakos Kosti Ágnes 29 éves ugyanottani lakosnővel valami fölött össze vesztek s mivel ezutóbbi Badinon máskép nem tudta kitölteni bosszúját, hát folyó hó 13-án délután megleste, mikor előbbi a kútra vizórt ment, s ekkor a gyengébb Badin Teréztől elvette a korsókat, azokat összetörte és ráadásul az egyik korsóval beverte a fejét, minek következtében Badin Teréz kénytelen az ágyat őrizni. Notorius tolvaj. Torma Sándor ollári kanász annyira megszokta a lopást, hogy a mit a szeme meglátott, a keze nem hagyta ott. Lopott min­dent, a mihez csak hozzáfért, revolvert, sonkát, bort 8 egyebet. A helybeli csendőrőrs már régen kereste, de sokáig eltudott rejtőzni, míg végre most sikerült letartóztatni s bekísérni. Itt aztán beismerte, hogy Kemenden bejárt Német Benedek pincéjébe is, az ollári ujmajori cselédeknek füstön lógott sertés húsát s más egyebet lopott. Most ártalmatlanná tették. Újfajta hal a Balatonban. Balaton vizünk halfajtáinak gyarapítására és ezek ellenségeinek elpusztítására a harcsák családjába tartozó de amerikai eredetű hal került mesterségesen e hét folyamán vizünkbe. A bal neve törpe harcsa, (a harcsák között a legkisebb nem hosszabb 46 cm-nél melyet, ős hazájában Cacfish macska hal) néven ismerik, nálunk azonban tudósaink arany­sárga volta miatt, fátyolozva némi szürke tónus­éul Amiuru* nebolosus-nak keresztelték el. A törpe harcsa 1871-ben került Európába. Először Franciaországba jóval később Németországban innen Csehországba, Csehországból pedig a hires Wittingaui pontyokkal együtt az ihárosi és tatai tógazdaságokba. Utóbbi tógazda­ságból f. hó 18-án 2480 darab került a Balatonba. Ezen 2480 darabbal akarják a Balatont a hal­fajtával benépesíteni jó tulajdonságai miatt, melyek röviden a következők: A törpe harcsa olyan hal, mely akadálytalanul tenyészthető nemcsak pontyok ós compók között, de még csukák mellett is. Ha figyelembe vesszük, hogy a csuka mintegy 25 kg. halhúst fogyaszt, mig saját testsúlyát 1 kgrmal növeli, holott a törpe harosa anélkül szaporodik, hogy a vele együtt levő egyébb halakat bántaná ós éppen ezért bír nagy fontossággal a törpe harcsa meghonosítása vi zeinkben ós csak helyeselnünk kell ezen uj faj ta megszerzését. Ezen hal annál inkább is megérdemli az elismerést, mert tapasztalás szerint különösen kedveli a békát, a ezeket állítólag annyira üldözi, hogy szinte nyoma veszik a békának ott, a hol elengendő számmal vannak a törpe harcsák. — Mindezek mellett fontos az is, hogy a törpe harcsa igen SZÍVÓS természetű hal, keményebb a eompónál és az aranyhalnál; ne­vezetesen a szárazon is aolcá mogél 8 a szennye­zett vizben is tovább birja, mint akármelyik más hal. Betegséggel óa élősdiekkel szemben ia felette elleutállónak bizonyult ős husa jóízű. Egy újság jubileumi ajándékai. Az egész magyar zsurnalisztikát és az egész magyar kö­zönséget nevezetes módon érdeklő jubileumot ül legközelebb a fővárosi sajtó egyik legtekin­télyesebb ós legnépszerűbb orgánuma. Április­ban lesz ugyanis negyven éve, hogy fönnáll az Egyetórtés, mely minden időben lelkes szószó­lója volt a nemzet igazainak és melynek az ólén Pap Zoltán orsz. képviselő áll, mint főszer­kesztő. A lap szépirodalmi főmunkatársa Eötvös Károly. Akik figyelemmel kisérték az Egyetértés-t azt tapasztalhatták, hogy ez a brilliánsan meg­szerkesztett fővárosi lap ujabban fokozottabb mértékben iparkodik kielégíteni olvasóközönsé­gét, ugy hogy most minden rovata a lehető legmagasabb színvonalon áll. Gyors, megbízha­tó és alapos információk jellemzik az Egyetértés t, mely azonban minden egyes közleményénél rend­kívüli gondot helyez az élvezetes és tökéletes irodalmi formára is. A lefolyt politikai válság idején a legnagyobb magyar lapban, az Egyet­értés-ben egymásután szólaltak meg országos hirüevü politikai kapacitások. Április végén lesz negyven éve, hogy ez a kiváló hirlap fon­rfll. Ez alkalomból fölhívjuk olvasóink figyel­mét azokra a rendkívüli kedvezményekre, melyeket az Egyetértés előfizetőinek nyújt. Minden előfizető teljesen dijtalanul megkapja ugyanis havonkint a Magyar Szalon-t, ezt az előkelő, képes havi folyóiratot, melyet Hevesi József és dr. Falk Zsigmond szerkesztenek. Egy­egy vaskos kötet a Magyar Szalon minden száma, ugy, hogy tehát az Egyetértés előfizetői évenkint 12 kötetet kapnak teljesen dijtalanul. A jubileum alkalmából teljesen ingyen kap to­vábbá az Egyetértés minden előfizetője egy­egy diszea és elegáns ujságtartót, hogy kényel­mesebben olvashassa a lapot. A negyven éves jubileumot azzal ünnepli meg az Egyetértés, hogy május 1-ón mintegy 250 oldal torjedelmü ünnepi számot ád ki, mely Magyarország legil­lusztrisabb közéleti szereplőinek cikkein kívül, a legkiválóbb festőművészek illusztrációit ós a legkitünőb belletristák szépirodalmi dolgozatait fogja tartalmazni. Egy ilyen 250 oldalas Egyet­értés egész kis könyvtárral ór föl ós ugyannyit jelent, mintha egy kisebb alakú lap 500—600 oldalt nyújtana. Mindezekben a kedvezmények­ben dijtalanul részesül az, aki az Egyetértésre egész évre 40 koronával, félévre 20 koronával, vagy negyedévre 10 koronával előfizet. A jubi­láris számot ötven fillérnek levélbélyegekben való beküldése elleuóben azoknak is megküldi a kiadóhivatal, (Budapest, IV., Vármegye-utca 11 sz.) akik nem előfizetői a lapnak. De e te­kintetben előjegyzések már csak néhány napig fogadhatók el. Általánosan kötelező gazdatiszti nyugdíj. Eb­ben a kérdésben tanácskozott a Gyakorlati Gaz­datisztek Országos Egyesületének vasárnap (máro. 12-én) megtartott választmányi ülése. A kérdést Merza Márton egyesületi igazgató kidol­gozott munkálatában behatóan ismertette, sőt kész tervet is mutatott be, a melynek alapján ez a nagy társadalmi fontosságú kérdés megol­dást nyerhetne. A tervezet szerint ugyanis a földbirtok, a mely munkásait amúgyia biztosíta­ni köteles, a munkások vezetőivel a gazdatisz­tekkel szemben csupán arra köteleztetnék, hogy az 500 holdon felüli gazdaságok, a melyek tehát rendszerint már gazdatiszt! vezetésre vannak utalva, hoidankint egyszersmindenkorra 25 fillőr­nyi áldozattal járulnának a gazdatiszti nyug­díjalaphoz. Ez az alap egyébként a most jelzett áldozaton kivül az általánosan kötelezett gazda­tiszti osztály által történő bizonyos, a tervezet­hez csatolt táblázat szerint igen mérsékelt és a ; mindenkori javadalmazáshoz folyton alkalmaz­| kodó befizetésekből és a már meglevő magán j gazdatiszti nyugdíjalapok öszesítósóből képződ­nék. A tervezet kimutatja, hogy az állami ós papi birtokok 16,861.959 kat. holdja, a nagyobb magánbirtokok 3,795.969 kat. holdja, a község, illetőleg az 500 holdon felüli gazdaságok 7,778.512 kat. holdja tehát összesen 28,406.440 kat. hold után 7,721.610 korona folyna be a nyugdíjalap­ra. A már meglevő nyugdíjalapokat, amelyek vagyona még ismeretlen, nem is érintve, a nyug­díjra kötelezett 10 ezer gazdatisztnek összesen 17,480,000 korona összegű javadalmazása után pedig 1,332.703 korona. Ez a két összeg pedig az első tíz óv alatt, a midőn a nyugdíjazások megkezdődnének, 22,559.473 koronára szapo­rodnék, tehát elégaógea anyagi erőt képviselne az időközönként történő nyugdíjazásokkal szem­ben. A tervezet, mely a nyugdíjügy minden vi­szonyaira kulcsosai, számítással bír, tehát általán beható figyelemmel van azokra s azokkal számot is vet, a választmányi ülés által elfogadtatott, s elhatároztatott, hogy azt mint javaslatot a fbldmivelósügyi kormánynak benyújtja, de egy­szersmind a nagy szociális jelentőségű kérdés iránt az országgyűlés jóindulatát megnyerni igyekszik előzetesen is, nem fog késni továbbá az általánosan kötelező nyugdíjügy órdskóben országos mozgalmat indítani, illetőleg a tárgy­ban még ez óv folyamán egy országos kongresz­szust összehívni. A kérdéssel egyébként az egye­sület diszelnöke, gróf Bathyány Tivadar ia be­hatóan foglalkozik igy ő benne az ügy egy kiváló publicista erőt nyer, a mely erő a nagy idők nagy áldozatához képest a mostani kis áldozattól bizonyára nem idegenkedő földbirto­kosok segélyével sikerre vezeti a nagyfontosságú törekvést. A „Zenélő Magyarország" zongora ós hegedű zenemű folyóirat moafc megjelent XII. évfolyamú 6. füzete a következő érdekes zeuetartalommal jelent meg: I Gerber Jenő «Hortobágyi nóták* 2 eredeti magyar dal 1) «Szegény vagyok nincsen gazdaságom* 2) Betyár vagyok az alföl­di pusztában*. II. Hubert S. — Falk R. <Isteni szikra* vigdal. III. Lieberfcld Dan «The Jersey Carneval* induló. Mindég ily gazdag tartalom­mal jelenik meg e minden zenekedvelőnek fontos zunemü folyóirat minden egyes füzete úgy hogy előfizetői az érdemesebb zenemüveket havonta kétszer megjelenő fűz ;teiben, mindenkor 10 —12 oldalon kapják. Előfizetési ára : egész évre (24 füzetre) 12 korona fél évre (12 füzetre) 6 korona negyed évre (6 füzetre) 3 korona. Egyes füzet 60 fillér. Előfizetni a most folyó I évnegyedre, vala­mint az előző évnegyedekre is a „Zenélő Magyaror­szág" (Klökner Ede) zenemű kiadóhivatalában Budapest VIII. Józsefkörut 2 3/ 2 4 hol egyúttal minden nyomtatásban megjelent zenemű, a legol­csóbban megszerezhető. „Gyakorlati Közigazgatasi Könyvtár és Dönt­vénytár" a március 15-én megjelent (hatodik) legújabb füzetóvol betölti első negyed eaztende­jét ós ez alatt sikerült kivivnia azt az általá­nos elismerést, hogy a legkiválóbb szakemberek véleménye szerint ez a folyóirat . hézagpótló é., szükséges. Az eddig megjelent fűzetekből lát­hatja mindenki, hogy mily kitűnő gyakorlati érzékkel vannak összeválogatva a kézi könyvek, a melyek eddig megjelentek. Az áprilisi máso­dik óvnegyedde három uj könyv kiadását kez­di meg. Az első dr. Halász Sándor miniszteri tanácaoa, a m. kír. postatakarókpénztár igazga­tója irta a közigazgatási hatóságok részére, a postatakarókpónztári tudnivalókról; a másodikat dr. Láday István, az igazságügyi minisztérium­hoz beosztott kir. albiró a községi bíráskodás­ról és a harmadikat dr. Koroda Pál posta- és távírda igazgatósági titkár a községi, járási óa vármegyei közigazgatási hatóságok részére a poata-távirda-telefon körüli közigazgatási felada­tokról. Ebben pontos ős biztos utmutatás adatik arra nézve, hogy egy község a legrövidebb uton, legkevesebb utánjárással miként juthat posta­távirda-telefon hivatal birtokába. Gyakorlati példákkal lesznek illusztrálva ezek a becses ké­zikönyvek, ugy hogy a közigazgatási hivatalok egyszerűen kiírhatják abból a beadványt min­tákat, azok szerkesztésével nem kell vesződniük. Ugyancsak a járási számvevőségek és községi és városi rendőrség részére Írandó kézikönyvre vonatkozó és március elsejével lejárt pályázatok­ra összesen öt pályamunka érkezett be. Azonnal kiadták a bíráló-bizottságnak, mely ha befejezi működését, az első dij nyertes pályamű közléaót

Next

/
Thumbnails
Contents