Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-03-26 / 13. szám

XXIV. évfolyam Előfizetési díj : Egész évre . 10 K — f. Fél évre . . 5 K — f. Negyed évre . 2 K 50 f. Egyes szám ára 20 fillér Hirdetések : - Megállapodás szerint. = Nyilttér soronként 1 K. Kéziratokat nem küldünk vissza Politikai és társadalmi hetilap. — iegjelensk Gazdasági önállóság. (I.) Nem volnánk méltók arra, hogy nemzetnek neveztessük, ha gazdasági önállóságra nem törekednénk. Annak a nemzetnek, amely gazdasági önállóságát kivívni és biztosítani nem tudja, léte problematikussá válik abban a nagy harcban, a melyet a népek az anyagi gyarapodásért, gazdasági megeró'södésért folytatnak. A jelen a gazdasági harcok kora s minden nemzet arra törekszik, hogy magát anyagiakban megeró'sítse, mert a jövó'beii azé lesz a hatalom, amelynek segélyforrásai legbó'vebbek; amelynek gazdasági érdekköre minél nagyobb, népének produktív ereje és fogyasztási képessége arányosan emelkedik. Nekünk magyaroknak is a legelső törekvésünk kell hogy legyen a gazdasági önállóság megszerzése és biztosítása. Hogy erre melyek a legjobb eszközök; vajon a közös vámterület, vagy a gazdasági külön válá->, a védó' vámos rendszer, vagy a várnháboru vezethetnek-e bennünket célhoz, ez lehet nézet dolga; a cél azonban csak egy: felszabadulni a járszalag alól; kibontakozni abból a helyzetből, amely gazdaságilag gyarmattá tette Magyarországot. Téves nézet az. hogy a vámsorompók megszüntetnek egy csapásra minden bajt. A vámsorompó is csak formalitás lenne akkor, ha a kényszer olyan szerződéseket diktálna ránk, amelyek felnyítanák a sorompókat a külföld érdékei előtt. De viszont a közös vámterület sem jelent kizsákmányolást egy erős és egy gazdag nemzetre nézve. A gazdasági önállóság nem a vámsorompó körül dől el. A mai forgalmi viszonyok és igények mellett teljes elzárkózás lehetetlen és nyomorúságra vezet. A vámpolitika előségítheti ugyan a haladást, de nem teremtheti meg azokat az előfeltételeket, amelyek egy nemzetet gazdaságilag önállóvá tesznek. A politikai válság napirendre tűzte a gazdasági külön válás kérdését. A politikusok egy része az önálló vámterület, más része a vámközösség híve. Mindkét álláspontot tekintélyes, széles látókörű férfiak védik. Egyik a különválástól mindent vár, a másik mindent félt. Hogy kinek a részén van az igazság, megmondani már azért sem lehet, mert félig prófétának kellene lennie annak, aki meg tudja jósolni, mit várhatunk a különválástól. A nemzetközi Emlékeimbői. Irta: Kiss Lajos. Egyszer volt, hol nem volt, a nagy Magyar Alföld mezején, az arany kalásszal ékes róna kebelén, „melynek felette lenge délibáb enyelegve űz tündérjátékokat", —játszva a kanyargó Kőrös vidékén — eldugva (egy csendesen álmodozó magyar róna) egy kis falucska éli százados történetét. A 60-as években nem háborgatva még a rohamosan haladó század zajától e kis falucska 6—700 lakója a régi idők egyszerűségében nem törődött a polgárosodás vívmányaival; roskadozó kis nádfedelü iskolája talán legelhagvatottabb épülete volt a falunak; alig látogatta tavasztól őszig egy-egy odatévedt módosabb gyermek; de a tél elég zajos volt ; ősszel megnépesedett a kis hajlók, mert messze földön hires volt Egri mester úr gyönyörűen zengő hangjáról, mely az áhitatos lélek emelkedett érzéseit tolmácsolta vasárnaponként a falu csinos kis „templomában. Meg is tanultak ő tőle szépen énekelni a falu ifjai s leányai s a vasárnapi ós a sátoros ünnepek gyönyörű énekei a távol vidék lakóit is becsalogatták az Egri uram falujába. Az istentisztelet említett örömein kívül volt még egy öröme Egri uramnak, mely éjjele álmaiba, nappala gondjaiba mélyen beszövődött; melyről együtt álmodoztak, tervelgettek gondos, szerető élete párjával, a gyermekek „Lidi nóni"-jével. Egy 8 éves kis szöszke fiúcska volt ez, ki pajkos lármájával a roskatag hajlék csendjót, egyhangú unalmát el-el zavarta, a késő fórfikornak késő hajtása, de a nevető dédelgetósnek anuál kedveseb!) tárgya volt. Nőtt nőtt. a kis gyermek; tavaszi lepkével, zümmögő bogárral, dúdoló szellővel telt meg kis világa ábrándos lelkének; beszédes ajkáról egyre szállt a víg dal, ének ; s midőn alkony szállott a vógtelen síkra, mely tarka játszi lepkét, szellőt fészkébe űzött, a gondos apa ölbe fogta kis fiát s mesélt neki a hetedhót ország bűvös tájairól osodálatos dolgokat; majd a saját életéből mondott el egyet-mást, mint küzködött ő az élettel, szegénységgel, de beoíületes maradt a kisértések között is, mint a bibliai Jób s az Isten meg is áldotta, mert bár szegény, de boldog, megelégedett. Aztán felhangzott a zsoltár ; szállott a gyermek üde, ártatlan hangja csapongva, édesen, majd lágyan nyomába lépve hajlott zúgva, szeretettel az apa férfias, érces kisérete s csak olykor szűrődött át az ajtón a harmadik, az édes anya gyönge remegő szava, ki szorgos munkája közben is belevegyült a zsoltár esdő, epedő istenes szárnyalásába. — Édes apám, Te oly sokszor beszéltél már nekem a jó Istenről, lehet őt látni? mutasd meg egyszer nekem — szólt ilyen alkalommal a tudni vágyó gyermek. — Hát nem láttad még fiacskám ? Ugy-e hogy megijedtél a múltkor, mikor a réten a lepkét kergetted s megdörrent fölöttünk az ó^. Ő szólott akkor hozzánk, Ő küldte az esőt a rétre, vetésre, hogy legyen jó kenyerünk. Vagy emlékszel még a te kis könyvedre, az ember teremtésére, az özönvízre. Vagy nózd, ott a falon, azon a képen, az utolsó ítéletet; látod, mint hullanak le a gonosz emberek az örökké tartó tűzbe, mert hazudtak, loptak, bántották szüleiket, Istent, ne légy te olyan, édes gyermekem, szeresd te az Istent, szüléidét, az embereket. — Én — édes apára, nem lopam soha — szólt apjához közelebb húzódva az élénk képzelmü vasarnap. viszonyok alakulása, a konjunktúrák változása nem függ a mi akaratunktól, nem alkalmazkodik óhajainkhoz ; a gazdasági élet ezerféle szövevényében előre látni alig lehet. Kishitünek lenni azonban nem szabad. Az élet elibénk állította a problémát. Meg kell oldanunk. Azt érezzük, hogy a mai helyzet ránk nézve kedvezőtlen. Keressünk jobb megoldást. Miudenesetre káros és helytelen ezt a kérdést pártpolitikai szempontból felfogni és tárgyalni. A hangzatos jelszavak és politikai frázisok nem valók a gazdasági térre. Itt a számok és tények, nem óhajok, és vágyak a mérvadók. Bizonyos, hogy a közel jövőben mélyrehatógazdasági átalakulások várhatók. Érzik ezt Ausztriában is, amelynek politikai, ipari és kereskedelmi körei egymás után vonulnak fel, hogy a gazdasági különválás tekintetében álláspontjukat hangoztassák. És ezt teljes egyhangúsággal és együttérzéssel teszik. A nagy osztrák ipari egyesületek kimondották, hogy ha a gazdasági különválás bekövetkezik, abba átmeneti idő nélkül, egy csapásra kell Magyarországot belekergetni. gyermek, én . . . ugy-e ... én nem megyek oda, oda ni, ... ón nem bántok senkit, a kis lepkét a múltkor Szabó Nagy Pista vette ei, aztán eltépte a szárnyát, ón nem báutom senkiét. — Nem, nem kis fiam, te jó vagy, ne félj. Isten csak a gonoszokat bünteti meg; téged szeret. Jer, imádkozzunk s feküdjél le. így multjk az évek a szegény falusi tanító szerény hajlékában s elhozták, érlelték a szülők gondjait, terveit s ha esténként elbeszélgettek szegény sorsukról s gyermekük jövőjéről, ezer meg ezer szép tervel építettek az ő pályájáról s öregségük gyámoláról. — Lásd édes anyja — szólt ilyenkor Egri uram — a mai világban nehéz boldogulni a tanult embernek; más szolgája, csakhogy úr legyen; ón ősz fejemmel mire haladtam; görnyedek a munkában, míg nektek ezt a sovány kenyeret megkeresem. Az a kérges kezii mester ember is dolgozik napestig, de szabad, ura magának s ha szorgalmas, körültekintő, józan, egy kis házat, földet, aprómarhát szerez magának, mint a városon Büki uram, kiuok már a második háza épül. — Édes uram, hiszen mind igaz ez — csengett „Lidi néni" — de lássa Bárdos ügyvéd is szegéuy legény volt s mily szép vagyont kuporgatott össze; a mi Ferkénk is okos gyerek, aztán szegéuy olyan gyönge, vózua, megölné a nehéz munka. Jobb lenne, ha tanulna. Édes jó uram, ne öljük meg a mi egyetlen reményünket. — így folyt köztük napról-napra a csöndes vita. Végre az anya könyei legyőzték az Egri uram érveit s elhatározták, hogy a jövő évre beadják a d . . . i kollégiumba. Mai számunk 12 oldal.