Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-03-19 / 12. szám

2 Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1905. március 19. A legszerencsésebb gondolat volt az, hogy az egyes vidékek, vármegyék gazdái egyesületek keretében szervezkedjenek. Ezek az egyesületek átölelik az egész országot s egymással érintkezve, minden kérdésben kiválthatják és irányíthatják a közvéleményt. A gazdakörök utján belenyúlhatnak a nép gazdasági életébe, felfelé közvetítői lehet­nek a közóhajnak, tolmácsai a gazdaosztály szükségletének. De pénz, anyagi eszközök nélkül az egyesületek megbénulnak; érdeklődés nél­kül elsatnyulnak. Minden gazdának, min­den községnek ott kell tehát állni a gaz­dasági egyesület, vagy gazdakörök tagjai sorában. A Z. G. E. ebben a tekintetben forduló pontra jutott. Tagjainak száma százakkal szaporodott s remélhetőleg még szaporodni fog. A vármegye községei tömegesen lép­nek be az egyesületbe. Erre az alapra már fel lehet építeni egy intezívebb munka­programmot, ahogy a Z. G. E. elnöke, Hertelendy Ferenc főispán elnöki előter­jesztésében jelezte is. A legközelebbi jövő uj közgazdasági viszonyokat fog teremteni, amelyek súlyát legelső sorban a gazdaközönség érzi meg. Úgyszólván biztosra vehető, hogy a vám­sorompók árát is a magyar gazda fogja első sorban megfizetni. Napról-napra uj problémák merülnek fel, amelyeknek fon­tosságát csak maguk az érdekeltek tudják mérlegelni. Szükség lesz a gazdák foko­zottabb tömörülésére, az egyesületek tevé­kenységére s erkölcsi súlyára. A gazdasági egyesületeknek és ezek gyermekeinek: a gazdaköröknek irányító és közvetítő hatása egymagában is meg­éri azt az áldozatot, amit egyesek és köz­ségek fenntartásáért hoznak. Olyan háló­zatot alkothatnak ezek, mint az organiz­musban az idegrendszer : megérezheti általuk az egész gazdatársadalom s az államhatalom a legkisebb változásokat, haladást, vissza­esést, zavart, óhajt és szükségletet. Zalavármegyének nincsenek segélyfor­rásai, amelyekből a földművelést érő csapások esetén táplálkozhassék; nincs olyan ipara, kereskedelme, vállalatai, ahol a nép, ha a földből megélni nem tud, munkát és kenyeret keressen. Egyedül a föld táplálhatja a népet s ha az eltartani nem tudja, útlevelet vált Amerika felé. Aki itt sem érzi azt a kötelességet, hogy áldozatokat kell hoznia a föld népéért; hogy minden gazdának kart karba öltve egy sorban kell állnia: az nem értette meg az idők intését, az nem vonta le a tanul­ságokat abból a nagy pusztulásból, amely a magyar középosztály fiait a hivatalokba, a népet száműzetésbe kergette. Ha van Zalavármegyében egyetlen egy gazda, aki nem tagja a gazdasági egye­sületnek, az önmaga ellen vétkezik. Ha lesz egyetlen egy község, amely nem siet istápolni az egyesületet, az félreismeri népének érdekeit. Vármegyei élet. Zalavármegye közigazgatási bizottsága e hó 14-én tartotta március havi ülését Hertelendy Ferenc főispán elnöklete alatt. Az ülés folyóiigyekkel foglalkozott s a szak­előadók jelentéseit vette tudomásul. Az alispán jelentette, a közegószsógi állapot ugy a felnőttek, mint gyermekeknél, a téli idővel járó hurutos betegségektől eltekintve, kielégítő volt. A haszonállatok egészségi állapota, az előző hónaphoz képest javult. A személy és vagyonbiztonság erőszakos módon nem veszélyeztetett, a kisebb bűnesetek tettesei ellen az eljárás folyamatba tétetett. A m. kir. csendőri őrjáratok által letartóztatva lett: ember élete elleni bűntettért 3, lopásért 20, zsarolásért 1, orgazdaságért 4, csalásért 2 egyén; továbbá különféle kihágásokért 76 egyén állít­tatott a közigazgatási hatóságok elé. A vármegye területén a lefolyt február hónap­ban előfordult tüzesetek közül ez ideig bejelen­tetett 19, melyeknél az összes kár a beterjesztett jegyzőkönyvek szerint 37.110 koronát tett ki, ebből biztosítás által megtérült 24.811 korona; így a biztosítatlanul maradt kár 12.299 koronára rug. A közgazdasági viszonyok állandóan kedvezőt­lenek, a takarmány szükség mindinkább nagyobb s több oldalról hallatszanak panaszok az őszi vetések állásáról is. Jelenleg a gazdák a tavaszi vetést teljes erő­vel megkezdették. A pénzügyi adminisztráció akadálytalanul folya­matban van, a köztartozások befi zetése csekély. A katonai administráció terén az ujono össze­irási előmunkálatok teljesen befejeztettek. Közegészségügy. Dr Háry István m. főorvos a február hóban előfordult közegészség! állapotról s a közegészségügyet érdeklő mozzanatokról a következőket jelentette: Az időjárás az évszaknak megfelelőleg mérsékelt hideg volt, kevés csapadékkal. Felnőttek és gyermekek közegészsége nem volt kielégítő, a mennyiben a légzőszervek hurutos ós lobos bántalma miatti megbetegedések száma igen magas százalékot ért el, s e mellett a gyer­mekek között a kanyaró és vörheny járványosán uralkodott. Fertőző betegségek közül előfordult: roncsoló toroklob 40, hasihagymáz 6, kanyaró 380, vörheny 143, hökhurut 2, gyermekágyi láz 6. Rendőri boncolás volt teljesítve 5 esetben, melyeknél a halál legközelebbi okát 3-szor szív­szélhűdés, 1-szer fulladás, 1-szer pedig bólvórzés képezte. Hullaszemle előfordult 12-szer, súlyos sértés be lett jelentve 2. Öngyilkosságot 3 egyén követett el; (Horváth József 56 óves nagykanizsai) önmagát felakasz­totta; (Beés Imre 28 éves sándorházi) magát agyonlőtte; (Szabó Mári 20 éves bezerédi) pedig villót ivott. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 9 egyén esett áldozatává ós pedig: 2 (Zagurecz Flórián 32 éves muracsányi, Judi Tamás János 64 óves sármelléki) megfagyott; 2 (Török Fülöp 49 éves csehi lakos, Bagó Lajos 24 óves badacsonytomaji) vizbefult; 1 (Nóvák Ilona 17 éves perlaki) a le­dülő fa által agyonüttetett; 1 (Ruikó János 15 óves kisfaludmajori) szesz mérgezés folytán; 2 (Tóth József 5 éves galamboki kocsis ós Széli József l'/j éveshegymagasi) véletlen megégtek; (Minorics József keszthelyi bérkocsics a reádült kocsi által agyon nyomatott. Szerenásétlen szülés előfordult egyszer. Eimekórnak négy esete képezte a hivatalos beavatkozás tárgyát, a mennyiben 1 magáninté­zetbe szállíttatott, kettő házi ápolás alatt hagya­tott, kettő pedig megfigyelés alá vétetett. Hót éven aluü korban elhalt gyermekek közül orvosi kezelésben nem részesült 77. Az elsőfokú hatóságok e miatt 26 elmarasztaló és 33 fel­mentő végzést hoztak. A többiekre nézve pedig a megfelelő tárgyalások még befejezést nem nyertek. E hónap folyamán ellenőriztem Nagykanizsán a vörheny járvány elfojtására tett hatósági intéz­kedések végrehajtását. Állategészségügy. A törvényhatósági állatorvos jelentette: A hivatalból jelentendő rag. állati betegségek közül a lépfene ós az ivarszervi hólyagos kiütés 2—2 községben, a sertésorbánc 1, s a sertésvész 4 községben állapíttatott meg a hó folyamán; ezeken kivül még a megelőző hóról is maradtak fenn fertőzött községek, (így hogy a hó végén mindössze 50-et tett ki a fertőzött községek száma, szemben az előző hó 66 községével. Vég­eredményben tehát kisebbedett a fertőzött terület. Egyéb betegségek közül a seroegő üszök oko­zott számottevő elhullásokat leginkább a pacsai járás területén, azonkívül pedig ezen, valamint a keszthelyi járás területén a járványos elveté­lésnek is jelentékeny számú esete észleltetett. Vódőojtások történtek lépfene, sercegő üszök és sertésorbánc ellen összesen 9 gazdaságban és 1 községben. Ugy az állatvásárok, valamint vasúti állat­rakodó állomások forgalma gyenge volt. E tekin­tetben kivételt képez a zalavári orsz. vásár, a mely február 24-én jó közepes forgalom mellett zajlott le; míg a különben élónk felhajtással le­folyt pacsai vásáron a vótelkedv, a külfölddel fennállott forgalmi korlátozás miatt, nagyon nyo­mott volt. Az apaállat vizsgálatok legnagyobb részt már befejeztettek, egyes járások területén azonban még folyamatban vannak. Az állategészségügyi intézmények tekintetében említésre méltó változás nem történt. Végül a szakszolgálatra vonatkozólag tisztelet­tel jelentem, hogy Sugár Jákó sümegi járási m. kir. állatorvosnak február hó 18-án bekövetkezett elhalálozása folytán főispán úr ő móltósága előbb Viasz József zalaszentgróti járási m. kir. állat­orvost, majd utóbb a földmívelésügyi minisztérium által ezen állás végleges betöltésóig kirendelt Schillinger Lajos m. kir. állatorvost bizta meg a sümsgi járási m. kir. állatorvosi teendők további ellátásával. A kir. tanfelügyelő jelenti, hogy február hónap­ban meglátogatta a nagykanizsai állami elemi iskolák körzetének harminchat tanteremben elhe­lyezett osztályait, az iparostanonc iskola évfolya­mait s a kereskedelmi tanonc iskolát; továbbá a csáktornyai ós stridói áll. elemi fiu- ós áll. elemi leányiskolákat. Ugy ezen, valamint a nagykauizsai iskolák tantestületeivel az iskolai élet minden viszonyaira kiterjeszkedő értekezleteket tartott. Meglátogatta a drávaszentmihályi áll., dráva­szent'váai, bottornyai s muraszilvágyi róm. kath. iskolákat. Miniszter urnák a sümegi népoktatási taninté­zetek államosítására, illetve az előfeltételek meg­állapítására vonatkozó rendeletéhez képest a városi hatóság által kiküldött bizottsággal be­fejezte az adatgyűjtéseket. Kir. segódtanfelügyelők ezen időszakban a sümegi, zalaszentgróthi ós alsólendvai járásokban teljesítettok iskolalátogatásokat. Meglátogatták a sümegi járásban a szegvári, hosztóti, rigácsi, galsai, sárosdi, bodorfai, hányi, gyepükajáui, káptalanfai, nyirádi, szőci, deáki rom. kath. iskolákat, rigácsi, galsai és hányi ág. ev. iskolákat. Az alsólendvai járásban meglátogatták a gánicsai ós melinczi állami elemi iskolákat, a lendvalakosi, kapcai, holticai, cserencsóci, alsóbisztrioei, közép­bisztricei, tüskeszeri, adriánci, bellatinci, izsakóci, deklízsini, lippahóci, bagonyai, turnischai, lippai, gumilicai rom. kath. iskolákat és ganicsai áll. el. gyermekmenedókházat. A zalaszentgróthi járásban meglátogatták: a zalakoppányi községi, udvarnoki, 3ényei, zala­szentlászlói, csáfordi, kallosi, gyülevészi, kehidai s bezerédi róm. kath. iskolákat, végül a gyüriisi községi iskolát. A megyei árvaszéki elnök jelentése szerint február elsején az árvaszéknól hátralékban volt 2308 ügydarab ; beérkezett februárbáu 4978 ; el­intózendő volt 7286. Ebből elintéztetett 4160, a hátralék tehát 31 _6. Az irodábau február elsején hátralék volt 999 darab; ebez érkezett a hó folyamán 4160 darab; összesen leiraudó és expe­diálandó volt 5159. Ebből leirtak és expediáltak 4208 darabot; maradt hátralók 951 darab. A fogalmazó személyzet hátraléka 818 darabbal .emelkedett, mig az iroda hátraléka 48 darabbal apadt. Az állami és törvényhatósági közutak állapota. A hónap első felében erős fagyok uralkodtak, míg a hó második felében enyhe időjárás csepergő esőzésekkel ós ködökkel lépett fel, mely utóiibi az utakra rendkivül hátrányos befolyással birt. Ily körülmények között kivált a kedvezőtlenebb ! fekvésű ós altalaju, valamint a gyengébb minő­j sógii anyaggal fenntartott utak rendkivül meg­, romlottak. A rossz állapoton csakis a kerékvágások beig.tzítása által lehet osekély eredménnyel segíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents