Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-03-19 / 12. szám

1905. március 19. Elemi kiírok Tapoloa vidékén fordultak elő, hol a Kapoloa völgyből jövő patak a hegyvidéken fellépett esőzések következtében megáradt, medréből kilépett s a Székesfehérvár—gráci állami közút diszeli átkelési szakaszát, valamint a tapoloa—balatonlüred—felsőőrsi tvh. közút Gyulakeszi község előtt levő szakaszát ellepte és az uttestet némileg megrongálta. A megrongált úttest a készletben volt kaviosesal, valamint az elsodort és visszahordott kavicsosai helyreállíttatott. A Balatont borító jégpáncél olvadásakor fellépett kedvezőtlen irányú szél következtében a keszthelyi gőzhajó kikötő kisebb mértékű, a badacsonyi ós révfülöpi kikötők pedig nagyobbmórtókü rongálást szenvedtek, ugy hogy utóbbiak használhatatlanokká váltak. Az elsodort faanyag megmentetett és biztos helyen raktároztatott. Az építési munkák az elmúlt hóban nagyrészt szüneteltek, csakis e következők voltak folyamatban : A pozsony—varaedi állami közúton levő Murahid pilléreinek alapozása. A pécs—varasdi állami közúton levő 37 és 41. számú fahidak. A vorhota—nagylengyeli tvh. közút 7—8 km. szakaszán levő 25 sz. hidak javíttattak, 1 drb gerenda kicseréltetett. A zalaegerszeg—-zalalövői tvh. közúton levő 10. számú hid feljáróin a korlátépítés befejeztetett, ugyanazou közutou levő 22. sz. fahid javítása folyamatban volt. A zalaegerszegi felső kereskedelmi iskola ügye. Zalaegerszeg város közönsége közé a legközelebb mult napokban az a hir szivárgott, hogy virágzó felsőkereskedelmi iskoláját a közeljövőben beszüntetik. Nem tudom ennek a hiruek a terjesztője honnét meríti az anyagot, mivel tudomásom szerint az iskola ez időszerinti beszüntetéséről szó sincs. Érkezett ugyan néhány nappal ezelőtt egy ministerialis leirat, melyben a tanügyi kormány országos és helyi érdekekre való hivatkozással az iskola fentartását indokoltnak nem látja, de beszüntetésére vonatkozólag semmiféle említést nem tesz. Hogy pedig a kormány előtt felső kereskedelmi iskolánk kérdése napirenden van, annak okát keresve vissza kell mennünk arra az időre, mikor a gymnasium utáni vágyakozás annyira elvakította a város közönségét, hogy az elemi iskola kivételével összes kulturális intézményeit hajlandó volt feláldozni a felállítandó gymnasium megvalósulásáért. A hetvenes évek elején a város közönsége a polgári fiu- és leányiskola felállításáért indított nagyobb mozgalmat, mely célhoz is vezetett, mert 1873-ban nevezett iskolát megnyithatták. 7 évig a polgári iskola teljesítette a gyakorlati és a középiskola alsó osztályainak megfelelő képző feladatait ós 1880-ban kereskedelmi iskolával és 1883-ban ipariskolával bővíttetett ki és így a polgári iskola, a vele kaposolatos leányiskolával, kereskedelmi és ipari szaktanfolyamokkal egy évtizeden keresztül mindenképen ellátta a város tanügyi szükségleteit, úgy az általános tudás, mint a szakképzés terén. A polgári iskola képviselte a középiskola 4 alsó osztályát, ahonnét ifjaink nagy része elég tudással ellátva, valamelyik szomszédos középiskolát kereste fel ós ott a felső osztályokat sikeresen elvégezte. A kereskedelmi és ipari iskola pedig sok helybeli ós közvetlen vidéki gyermeket látott el a gyakorlati tudásnak azzal a mértékével, mellyel a mai nehéz kenyérkereseti harcban derekasan megállják helyüket és a különböző közgazdasági ágazatoknál fontos missiót teljesítenek. A kilencvenes évek elején az akkori polgármester kezdeményezésére valóságos kulturális láz fogta el a város közönségét és nem ügyelve se jobbra, se balra, megétlelődőtt a gymnasium felállításának eszméje bármely áldozatok árán is. Amennyire szükségesnek tartom vármegyénk szókhelyén a főgymnasiumot ós amennyire meghajtom zászlómat a főgymnasium magasztos kulturális célja előtt, annyira elhibázottnak tartom a város közönségének azt a 90-es években meg nyilatkozó rövidlátóságát, hogy az egyik kulturális intézménynek eléréseért áldozatul dobta — vagy legalább is akarta dobni — a többit. Mindegyik kérvényben, melyet a gymnasium ügyóben felterjesztettek, hangsúlyozta! a város, hogy az itteni viszonyoknak a polgári iskola nem felel meg ós amennyiben főgymnasiumot kaphatnak, lemondanak a polgári és a vele kapcsolatos szakiskolákról. Eközben az ipari iskola kellő látogatottság hiányában önként megszűnt »Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* • —• és így 1895-ben, mikor az állam a gymnasium ! felállítására vonatkozó szerződést a város meg- i kötötte, csakis a polgári fiu- és kereskedelmi iskoláról lehetett szó és ezeket az iskolákat a város közönsége előrelátás hiányában egyszerűen feláldozta középiskolai törekvéseinek — megfeledkezve &rról, hogy nem nyer annyit a vámon, mint a mennyit a réven veszít. 1895-ben megnyílt a főgymnasium és megszűnt a polgári fiúiskola első osztálya és így a polgári fiúiskola fokozatosan 1898 ban teljesen megszűnt ős következett volna a felső kereskedelmi iskola fokozatos beszüntetése is. Ekkor a város közönsége tudatára ébredt annak a rövidlátó ténykedésének, hogy bűn volt a nagytömeget befogadó gyakorlati iskoláiról lemondani a sokkal kisebb számú és a tudományos pályára készülők kedveőrt és nagyobbszabásu mozgalmat indítottak legalább a kereskedelmi iskola megmeutése, itthagy ása érdekében. A mozgalom annyiban vezetett sikerhez, amennyiben az akkori kultuszminiszter kijelentette, hogy mindaddig, míg az iskola a jelenlegi látogatottságnak örvend, nem óhajtja azt beszüntetni. Azóta 7 óv telt el ós ez a 7 esztendő fényes tanújelét adta annak, hogy az iskola látogatottsága sokkal nagyobb ós ebből folyólag életrevalósága ós közgazdasági szükségessége sokkal indokoltabb. Most már a kérdés az, hogy egy látogatott, régi, virágzó és jóhirnevii kereskedelmi szakiskolának beszüntetése miként kerülhetett napirendre? Hát biz ez úgy törtónt, hogy a város közönsége ezt az iskolát edd ig mostoha gyermekének tekintette ; ezzel egyáltalában keveset törődött ós legfeljebb csak aunyiban törődött, hogy szép épületét hozta kaposolatba másnemű ós az iskolától teljesen távol álló intézményekkel. Igv pl. a közkórházat elmegyógyosztálylyal akarták kibővíteni, ezzel is kombinációba hozták a felső kereskedelmi iskola épületét; az elemi iskola helyiségei szűknek bizonyultak, oly irányú javaslatot tettek, hogy az elemi iskola uéhány osztálya a felső kereskedelmi iskola épületében helyeztessék el; a polgári leányiskolának nincs meg felelő épülete és mivel a város nem tudom mi okból késlelteti a szerződésileg magára vállalt építkezést: egybekötötte ezzel az ügygyei is a felső kereskedelmi iskola épületét. Ilyen körülmények között az intéző körök előtt az az eszme érlelődött meg, hogy a kereskedelmi iskolának a város közönsége előtt nem lehet népszerűsége, mert a város maga ezt az iskolát oly sok ügygyei és annyiszor hozza kapcsolatba, hogy a tanügyi kormány arra a conclusióra jutott, mintha a város közönsége ettől az iskolától minden áron szabadulni akarna. Tisztán csak ebben és semmi más körülményben nem keresendő az iskola beszüntetésére irányuló törekvés ós ha egyáltalában ezt az iskolát a város megtartani kivánja, akkor vonja la a mondottakból a következő tanulságot: 1. érdeklődjók valamivel jobban mint eddig, saját jól felfogott érdekében az iskola iránt; 2. a felső keresk. iskolát ós annak épületót semmiféle más dologgal kapcsolatba ne hozza; 3. tegye meg sürgősen azokat a lépéseket, melyek az iskola állandósítása szempontjából szükségesek. A megteendő lépések a dolog természetéből önként következnek. Jelentse ki a város közönsége, hogy felső kereskedelmi iskolájának fentartásához feltétlenül ragaszkodik és arról semmiféle körülmények között le nem mondhat. Jelentse ki, hogy ez az iskola a város ős közvetlen vidéke gyermekeinek egyetlen szakiskolája a vármegyében, melyben az iskola állami jellegénél fogva a szegényebb osztály gyermekei is részesedhetnek a szakképzés áldásában. Jelentse ki, hogy ez az iskola a felállítástól mai napig dunántul egyik legnépesebb iskolája volt, a kikerült ifjúság az ország minden részében sikerrel állja meg a hivatásából folyó közgazdasági szempontból fontos feladatát. Jelentse ki, hogy a város a huszadik században kulturális tekintetben előrehaladni ós nem visszafejlődni szándékozik. Mutasson reá, hogy az iskola beszüntetése esetében a város forgalmi életében oly mérvű anyagi visszaesés következnék be, mely a most megindult forgalmi haladást évtizedekre visszalökné. Bizonyítsa be számszerűleg, hogy 78°/

0-os pótlókból 32°/

0-ot csakis tanügyi célokra fordít és így a nagy pótlék alatt görnyedő közönség jogosan ragaszkodik meglevő kulturális intézményeihez, sőt jogot formálhat ujabb intézmények felállításához, illetőleg ilyeneknek támogatásához. Végül pedig építtesse fel a leány3 iskola céljaira szolgáló alkalmas helyiségeket és mindezekről a megalakulandó kormány kultuszminiszterét küldöttségileg világosítsa fel ós ebből folyólag vétesse le az iskola beszüntetésének kérdését a napirendről. Balassa Benő. A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület közgyűlése. A Z. G. E. e hó 13-án tartott évi rendes közgyülőse a tagok szokatlan nagy érdeklődése mellett folyt le. Az egyesületnek közel száz tagja volt jelen. Az érdeklődés részben annak tudható be, hogy az egyesület uj titkárt választott a távozó ifj. Voigt Ede helyére. A titkári állásra 37 pályázati kérvőuy érkezett be, tehát volt mód a választásra. A közgyűlést Hertelendy Feren elnök tartalmas előterjesztéssel nyitotta m^g. Az előterjesztés beszámoló a múltról s programm a jövőre. Az elnök konstatálta, hogy az egyesület belóletóben haladás volt ugyan tapasztalható már a mult óvben is, de az még mindig nem oly mérvű, mint kívánatos volna. A haladás lassúságának oka főleg az anyagi eszközök hiányában keresendő. Az egyesület kellő anyagi eszközök nélkül nem volt képes nagyobb akciót kifejteni, ami természetesen maga után vonta a gazdaközönség érdeklődésének csökkenését is. Az egyasület azonban ez óvben fordulópontra jutott. A tagok száma oly nagy mérvben emelkedett, különösen a községek oly nagy számban léptek be az egyesület tagjai sorába, hogy az intenzívebb tevékenységet fejthet ki a gazdaközönség, a nép érdekeinek védelmében s a magyar fajnak gazdasági megerősítésében. Erre a fokozottabb tevékenységre szükség is van, mert a politikai helyzet hatása minden keresetforrásnál érezhető s a gazdaközönségnek is számolnia kéli a megváltozott viszonyokkal, az uj konjunktúrákkal. A gazdatársadalomnak tehát keresnie ós erősítenie kell azokat az érintkezési pontokat, amelyek az erőket tömörítik; ápolnia kell a magyar nemzeti érzéket ós szempontokat, hogy a földet utódainak megtarthassa. A bekövetkezendő átmeneti állapot nagy súllyal nehezedhetik a magyar gazdákra s ha az országot egy nagy birtokcserének kitenui nem akarjuk; ha meg akarjuk előzni azt, hogy a magyar föld idegen elemek tulajdonába kerüljön s az ország ne azokat táplálja, akik azt szerezték ós fenntartották : akkor a gazdatársadalomnak fel kell használnia az egyesülősben rejlő erőt jogos érdekeinek védelmére. Az elnök előterjesztésében behatóan foglalkozott az olasz borvámmal s különösen Németországgal kötött kereskedelmi szerződéssel. Zalávármegyéből indult ki az olasz borok versenyének kizárását sürgető mozgalom, amelynek eredménye nem maradt el. Az indokolatlan és nyomasztó versenytől megszabadultunk. Ez a példa arra inti a gazdaközönséget, hogy minden alkalommal, amikor érdekei veszélyeztetve vannak, akcióba lépjen s érdekeinek védelmére mozgalmat indítson. A Németországgal kötött kereskedelmi szerződós, amely szerint a kivitt hízott marha a jövőben nem darabszám, hanem sulv szerint kerül elvámolás alá, éreztetni fogja hatását állattenyésztésünkre. Egyelőre nem lehet eldönteni azt, hogy az emelkedő vámtótelek mely részét viseli a fogyasztás és mely része esik vissza a termelőre. Ha Németország gazdasági ós erkölcsi haladása tovább tart, a haladással arányosan fog növekedni fogyasztóképessóge is s a vámokat a fogyasztás fizeti. Miután a mai viszonyok között nincs semmi ok arra, hogy Németország fogyasztóképességének stagnálása legyen várható, a hizott marha piaca biztosítottnak tekinthető s bizni lehet abban, hogy a vámok nem fogják a gazdát sújtani. De az állattenyésztésre foutos kérdés a másodrendű vágómarha, mustra tehenek stb. fogyasztásnak biztosítása^ is, amely csak a belfogyasztásának a hazai állattenyésztés részére való lekötése által érhető el. Eunek nagy akadálya s az állattenyésztőkre jelentékeny teher a Balkánról Magyarországba hozott 75—80 ezer darab marha. Ha enuek behozatala eltiltatnék, a behozatalnak megfelelő