Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)
1904-10-16 / 42. szám
1904. október 16. »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 3 szállíttatott, kettő pedig egyelőre saját lakásán van észlelés alatt. Veszettség gyanújában levő eb Koprivecz Márton, Oletics Gábor és Klemencsios Márton muraszentmáriai lakósokat megmarta, kiket gyógykezelés végett a budapesti Pasteur intézetbe szállítottak. Hét éven alul levő korban elhalt gyermekek közül orvosi kezelésben nem részesült 38. Az elsőfokú hatóságok e miatt 7 elmarasztaló és 6 felmentő végzést hoztak, a többiekre nézve pedig a megfelelő tárgyalások móg nem nyertek befejezést. Ez óv szeptember végével volt a vármegye területén 311 dajkaságba adott,, 29 lelenc, 840 elmebeteg, hülye, 837 siketnéma, vak, nyomorék, 1453 közsegélyre szorult és 1777 keresetképtelen árva. A járási és községi tiszti orvosok 29 község megvizsgálásáról terjesztették be a megfelelő jegyzőkönyveket. E hónap folyamán meglátogattam a zalaegerszegi kőt nyilvános gyógyszertárt; ellenőriztem a szepetueki vörheny járvány miatt az elsőfokú hatóságnak a járvány elfojtására nézve tett intéz kedését. A tapolcai borvásár. A Badacsonyvidéki Bortermelők Szövetsége a badacsonyvidéki összes bortermelők részvételével 1904 november hó 21, 22 és 23-ik napján Tapolcán a városház helyiségeiben borvásárt rendez. A borvásár célja a termelő- és vevőközönséget egymással közvetlen érintkezésbe hozni, egy helyen minél nagyobb mennyiségű ós lehetőleg minden Ízlésnek megfelelő bort bemutatni s igy a venni szándékozóknak kellő tájékozást nyújtva, a vásárlást megkönnyíteni. A borvásáron mint eladó, saját termésű boraival részt vehet minden termelő, akinek a Szövetség működési területén szőlőbirtoka van, még az esetben is, ha a Szövetségnek nem tagja. Mint vevő részt vehet minden borkereskedő, vendéglős vagy bárki is, ha a borkereskedéssel vagy kiméréssel üzletszerűen foglalkozik, móg akkor is, ha ezen borvásárra meghívót neru is kapott volna. Eladásra bejelenthetők bármely évjáratbeli ós jellegű borok, ha azokból egyenkint, vagy összesen a készlet 20 hektónál nem kisebb. Az eladásra bejelentett borok minden fajtájából egyenkint 3 (három) 0.7 literes palackkal küldendő be. Alkalmas üveget a vásárt rendező bizottság árusít el, máshonnét szerzett üvegek nem fogadtatnak el. A palackok szállítása az eladót terheli. A rendezőség minden palackot címkével lát el, melyen fel lesz tüntetve: a bor termelési helye, faja ós jellege, valamint az eladásra váró készlet nagysága, a palack száma és jegye. Ezen megjelölés az eladótól bejelentett egyéb adatokkal együtt elkönyveltetik és ennek alapján nyernek a vevők bővebb értesítést. Az eladó neve, — nehogy a borkóstolást esetleg ez befolyásolja, — nem lesz a palackon feltüntetve. Az összes beküldött készlet hegy-kerületenkint Írsz főbb csoportokba osztva s minden csoportba külön elhelyezve az egyforma jellegű borok. A beküldött minták megízlelése csakis — a rendezőség közbenjöttével — kizárólag a borvásárló közönség részére lesz megengedve. Mimién eladónak jogában áil inagát a borvásáron valamelyik szövetségi tag által képviseltetni ; ha meg nem jelenés esetére képviseletről nem gondoskodnék, ugy érdekeit az igazgatóság védi és nevében az jár el. Üvegtörésért felelősség nem vállaltatik. Uj borok a vásárt megelőző 2 napnál előbb nem fogadtatnak el. Az eladásra bejelentett borok ha vevőre találnak, azok eladása a bejelentett áron föltétlen kötelező. Venni szándékozóknak, az igényeiknek megfelelő borra vonatkozólag úgy a rendezőség, valamint az igazgatóság is, készséggel nyújt fölvilágosítást. Minden vásárlónak jogában áll a vétel végleges megkötése előtt a termelési vagy a bor beraktározási helyén is teljes meggyőződést szerezni mindazon körülményekről, melyek az adásvételt befolyásolják. Ugy szintén az eladónak is jogában áll megkívánni, hogy az adás-vótel végleges lezárása előtt a vevő győződjék meg a vételre felajánlott ár u ós minta azonosságáról. Szállítási módozatok, foglaló stb. az eladó és vevő megállapodásának képezi tárgyát. A borvasáron megvett, vagy az ott megízlelt és a helyszínen megvett bor után az eladó szövetségi tagok hektoliterenkínt 40 fillórt, az eladó nem tagok 50 fillórt tartoznak a Szövetség pénztárába befizetni. A vevő nem fizet semminemű közvetítési díjat. ~ A termelő és vevő közti mindennemű közbenjárást, a bor átvételét, szállítását stb. a vevő részéről díjtalanul, kizárólag csakis a kész kiadások megtérítése mellett, elfogadja a Szövetség igazgatósága. Úgyszintén készséggel nyújt felvilágosítást mindarra, mi a borvásár, bortermés vagy egyáltalában a borüzletre vonatkozik. Minden levélre lehetőleg azonnal válasz adatik és pedig teljesen díjtalanul. A borvásáron résztvenni óhajtók forduljanak a „Biídacsonyvidéki Bortermelők Szövetsége" cim alatt a szövetség igazgatóságához Tapolcán. Karcolatok. (Egy kis nyelvészet.) Amig a magyar paraszt minden közhasználatú idegen szót formájában lehetőleg megmagyarizál, az uri ember rettenetes nevetségesnek, nagy műveletlenségnek tartja, ha valaki az idegen tulajdonneveket, vagy egyéb szókat nem tudja helyesen kimondani. Egy megtörtént esetet mondok el. A falu kovácsának volt egy okos kis fia. A gyerek vékony dongáju, halavány fiúcska volt, vasat verni, lovat patkolni nem való. A tanító nagyon dicsérte a tehetségét, a szülők tehát összetakarították minden keservesen szerzett garasukat ós beadták a gyereket a gimnáziumba. Elvégzett négy osztályt kitűnő eredménnyel. Ekkor meghalt a derék kovácsmester, a fiúnak nem volt költsége. Otthon maradt s versenyt kapált az anyjával. A tanító azonban szívességből oktatta tovább, a papnak meg elolvasta minden könyvét. Jelentkezett magán vizsgára. Soha annyi szorgalmat, olyan vas akaratot, mint abban a fiúban lakott, nem láttam. Talán fordítva is el tudta volna mondani a tankönyveinek tartalmát. Ami verset elolvasott, azt tudta kivülről is. Az idegen nevekkel azonban hadilábon állt. Citálta Sakspere-t, de a nevét úgy mondta ki, ahogyan ki volt irva. És nevettünk rajta mi apró diákok. A tanár úr haragos redőkbe vonta a szemöldökét. Nem nevetett, de szekundába pónálta szegény fiút, aki manap igen jeles ember. Pap-tanár, kitűnő pedagógus, akihez hajdani professzorai is tanulni járhatnak. • Nem olyan nagy bűn az, ha a magyar ember az idegen szókat és tulajdonneveket a maga nyelvének járása szerint ejti ki ; de hibának, sőt korlátoltságnak tartom azt, mikor erőnek erejével idegen szóval akarunk kifejezni valamit, amit magyarul is megmondhatnánk. Ha valamely fogalomra nincs jó szavunk s az ember kénytelen kelletlen idegen szót kér kölcsön, ez ellen természetesen nem lehet rugdalózni. De már amikor francia szavakat keverünk a magyar beszédbe, csak azért, hogy a társasággal elhitessük, hogy a francia nyelvben jártasak vagyunk, világot láttunk s a magasabb körökben is megfordultunk, evvel bizony szegénységi bizonyítványt állítottunk ki magyar nyelvérzékünkről ós szánt-szándékkal rontjuk anyanyelvünket. Mert az idegen szók eleinte szűkebb körben válnak otthonossá, azután kiszivárognak s hovatovább általános használatuakká válnak. És vajon törődik-e sokat a magyar ember avval, hogy a fia hogyan beszél, hogyan ir magyarul ? Nem tartja lényegesnek, sem dicsőségnek, ha a gyerek az anyanyelvét jól kezeli s viszont nem bántja, ha a legbarbárabb módon bánik el vele. Ellenben ha valamelyest megtanul németül, vagy egy-két szót francia nyelven, abból már tőkét farag a gyerek részére. Mekkora zseni! Már három éves korában el tudja mondani, hogy: Kuntág, bon jour, dobre ráno, lakonocs. De a zseniális ifjúnak nem jó volna beletekinteni az apjához irt leveleibe, mert bizony nem tudja, hogy hová kell a vessző, meg a pont. A helyesírással általában sok bajunk van. Sok a vitás- ós nyilt kérdés. Nincs olyan fórumunk, amely kötelező erővel nyilatkoznék a vitás nyelvészeti kérdésekben. A tudományos Akadémia volna a legfőbb ítélőszék, de éretlen firkászok ós túlérett kapacitások, félreismert nagy fők megfosztották az akadémi kijelentéseit attól a tekintélytől, amelyre feltótlenül szüksége volna ahoz, hogy döntései általánosan elfogadtassanak. Hányszor olvashatunk a legsilányabb lapokban, magyar nyelvérzókkel és tudással nem valami nagyon megáldott irómesteremberek tollából származott cikkekben Magyarország legelső tudományos társaságáról maró gúnyt s hatást vadászó szatírát. Fájdalom, sokszor igazi tekintélyek is igyekeznek lekissebbíteni a tudósok nagy társaságát ós pedig nem a tárgyilagos vita, hanem a csúfolódás sértő hangján. A magyarságra nézve azonban a legjobb, ha nem hallgat a csufolódókra, hanem kétes esetekben követi a tudós társaság utmutatását. Ha téved, majd belátja, majd helyreigazítja, mert a tudósok kapacitálhatók. Nagy baj azonban, hogy az akadémia sok kórdóst nyitva hagy s teljesen az egyéni gusztusra bizza az írásmódot. Egyik tanító igy, a másik ugy taníthat; mind a kettő jó. Ami azonban nem zárja ki, hogy kölcsönösen elfogultnak és tudatlannak ne tartsák egymást. De ezek móg kisebb bajok, mint az a zagyva beszéd, amely otthonossá lett a műveltebb osztályhoz tartozó családokban. A kis leányt külföldi zárdába viszik idegen nyelvek tanulása végett. Ott azután idegen szokásokat is tanul, otthon nem látott tárgyakat lát, amelyeket magával hoz, meghonosít, idegen szóval jelez. A kis leányt utánozza a mamája, később a művelt mamát a leánya. A papát már kényszerítik a viszonyok, a cselédek pedig lesik, hol tanulhatnának valami műveltséget. Vannak olyan tárgyak, amelyeket magyarul említeni sem szabad, ellenben francia nevén megnevezni nem illemsértés. Ki merné például felemlegetni az alsó-szoknyát; ellenben jupon már nem olyan durva szó. Az elegáns asszony coliért tesz a nyakába, pracelettet a csuklójára, boutont a fülébe; ridioült lóggat a kezében, abba teszi portmonnais-ját, meg a parfümös flaconját, az en tous cast vagy par a solt otthon nem hagyja, a frizurájára gondosan ügyel s nehogy a sáros trottoir bepiszkolja a lábait, gallotschent húz keskeny chevreaut cipellőjére. Szinházba, estélyre lorgnettet ós gukkert visz, schwallal teríti be a fejét, szóval comme il faut toiletteben jelenik meg a concerten. Hallgassa csak meg valaki, mikor az urnő a cselédet dirigálja. — A rasztlikat már meg nem raktad fel. Hogyan terítetted fel azt a milieut? A girandolt az asztal közepére állítsd. Hozz be a spajzból egy üveg marmeládot, meg a szenft üveget. Igazítsd meg a tepiket, gyújtsd meg a lusztert, a g;ing ajtót nyitsd ki. Azután ügyelj, hogy a szaftot a vendégekre ne ötsd, a dessertet a gyerekek meg ne dézsmálják. A faluról jött cseléd eleinte nagyokat bámul az idegen nyelv hallatára. Nem tudja, mit akarnak tőle. De lassanként megtanulja, mert látja, hogy szüksége van rá. A szobaleányi műveltséghez okvetlen szükséges legalább száz idegen szó. Ezek nélkül uri háznál nem használhatják, mert buta szegény. Hivatalos-rovat. a. Közhírré teszem, hogy Zalaegerszeg r. t. városban a járványos sertósvész a Il-od fokú hatóság által a mai napon megszűntté nyilvánítatott. Ennélfogva f. évi október hó 14-től kezvdve Zalaegerszeg r. t. városban a sertés hetivásárok minden fennakadás nélkül megtartatnak. II. Zalaegerszeg város tanácsa közhírré teszi, hogy a m. kir. bel és [igazságügyi minister urak által jóváhagyott 919/kig. 904 sz. városi uj lakbér szabályzat a hivatalos közlönyben f. év szeptember 18-án történt közzététel napján életbe lépett. Nyomtatott lakbórleti szabályrendelet a városi számvevőnél 20 fillérért kapható. Zalaegerszeg 1904. évi október 12-ón Zalaegerszeg r. t. város tanácsa. Várhidy Lajos polgármester.