Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)

1904-10-16 / 42. szám

4 »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1904. október 16. Soproni kereskedelmi és iparkamara köréből, A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur pályázati hirdetményt bocsátott ki a m. kir. posta- és távirdaintózet számára az 1905. évben szükséges mintegy 66.000 darab különféle hosszúságú telítetlen faoszlop szállítása iránt. Az ajánlatok legkésőbb folyó évi október hp 23-án déli 12 óráig a kereskedelemügyi minisztérium segédhivatali igazgatóságához nyújtandók be. A pályázati föltételek a soproni m. kir. postaés távirda igazgatóságánál a hivatalos órák alatt megtudhatók. Sopron, 1904. óvi október hó 10-én. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. H írek. A Zalamegyei Gazdasági Egyesület november hó 7-én d. e. 10órakor saját helyiségében rendes köagyülést tart a következő tárgysorozattal: Csertán Károly alispánnak átirata, melyben a lótenyésztés állandó irányítása ós fejlesztése érdekében Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közönsége által hozott határozatra véleményt kér. A Hontvármegyei Gazdasági Egyesület átirata az állategészségügyi óvó intézkedések megváltoztatása tárgyában. — Az Aradvármegyei Gazdasági Egyesület átirata az állattenyésztés fejlesztése érdekében —• Az Aradvármegyei Gazdasági Egyesület átirata, melyben a gazdasági szakképzett erőknek a földmivelésügyi ministeriumban való alkalmazásának nagyobb működési teret kiván adatni. — Voigt Ede gazdasági egyesületi titkár kérelme fizetésének emelése tárgyában. Az O. M. G. E. átirata egy gazdaszövetségi ülés és előadások tartására Zalaegerszegen. — Folyóügyek és indítványok. Nagykanizsa r. t. város képviselőtestülete f. hó 10-én Vécsey Zsigmond polgármester elnöklésével ülést tartatt, amelyen a tanács javaslatára elhatározta, hogy a közkórházat a szemészeti osztállyal kibővíti, de egyidejűleg a kórház már régóta sürgetett és szükségessé vált általános kibővítéséről és egy, elmebetegek megfigyelő osztály felállításáról is kiván gondoskodni, mely célokra a város a kormánynak ingyen telket ajánl fel. — Tornatanárrá 49 szavazattal Szőke Elemér budapesti lakóst választották meg Wiedermann Gyula 37 és Keller Tamás 15 szavazata ellenében. — Örömmel vették tudomásul Albanics Elza szül. Remárk asszony gráci lakósnak ama bejelentésót, hogy végrendeletében 3.000 K-t hagyományoz a városban építendő szegényház oóljaira. — Bemutatták néhai Blau Pál 200 koronás és néhai Knausz Boldizsár 400 koronás alapítványáról RZÓIÓ alapítóleveleket, melyeket a közgyűlés jóváhagyott és tudomásul vették a gelsei Gutmann Henrich-téle 4000 koronás tanulmányi alapítvány 1903. évi kezeléséről szóló jelentést. — A közkórház 1904. óvi költségvetésére vonatkozó felsőbb hatósági jóváhagyást szintén tudomásul vették és a két városrész között levő úttestre vonatkozó csereszerződéseket ós ingatlan vételt elfogadták. Athelyezé8. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Stolp ddön gazdasági segédet a keszthelyi gazdasági tanintézetből a magyaróvári gazdasági akadémiához helyezte át. Kirendelés. A m. kir. igazságiigyminíszter dr. Kiss Gyula zalaegerszegi kir. törvényszéki albirót a sümegi kir. járásbírósághoz, mint végleges szókhelyére, rendelte ki. Törvényhatósági bizottsági tagok választására amint megírtuk — október hó 20-át tűzték ki. A választások iránt megyeszerte nagy érdeklődés mutatkozik s megtörténhetik, hogy a bizottság képe átalakul, annál is inkább, mert a virilisták soraiban is sok lesz a változás. Zalaegerszegen négy kilépő tag kerül választás alá : Németh Elek v. főjegyző, dr Szigethy Elemér v. ügyész, dr Gráner Adolf v- főorvos és Fáugler Mihály kereskedő. Más kombinációról eddig nem hallottunk s valószínűnek tartjuk a kilépők újból való megválasztását. Kir. közjegyző kinevezés. Dr Bárdió György sümegi kir. közjegyző kaposvári kir. közjegyzővé neveztetett ki. Sümeg város társadalmi életének rokonszenves, köztiszteletben álló alakja, vármegveszerte becsült férfiú távozik el tőlünk, akitől nemcsak a sümegiek, hanem minden ismerőse avval búcsúzik el, hogy uj otthonában is találja fel azt a becsülést, amelyet úgy hivatalos működése, mint egyéni kiválósága és társadalmi szereplése által itt már régen megszerzett. Gondoljon mindig szeretettel Zalavármegyére. Csaktornya képviselőtestületének Nuzsy Mátyás biró elnöklésével tartott közgyűlésén a helypéuzszedési jogbérlőknek az 1905 és 1906 évekre vonatkozó bérlete felmondása tárgyában benyújtott kérelmének helyt adott, a bérlettől felmentette s a jog bérbeadása idejéül f. évi december havát tűzte ki. — Egyeseknek törlésbe hozott állami adójuk után eső községi pótlékuk elengedését elhatározták. — A községi ós körjegyzők szabadságolás tárgyában kiadott miniszteri rendeletnek megfelelőleg a községi szervezési szabályrendeletet módositottak. — Az ipartanodai bizottságba Prusátz Alajos és Gráner Miksa képviselőket beválasztották. — Tudomásul vették a községbiró jelentését, hogy az 1905 évre feltétlenül, az 1906 és 1907 évekre pedig feltételesen 26.605 K 76 f-rel váltotta meg a fogyasztásiós italmérési adókat. Vasúti 0rV08. A Déli Vasúttársaság igagatósága dr. Pillitz Sámuel balatonszentgyörgyi körorvost és a Déli Vasúttársaság eddigi orvosát nyagykanizsai vasúti orvossá nevezte ki. Gazdasági tudósító. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Nagy Elek turcsiscsei lakost a perlaki járásra nézve a gazdasági tudósítói tiszttel megbizta. Anyakönyvi kinevezés. A m. kir. belügyminiszter az ' alsólendvalakosi kerületbe Král András jegyzői írnokot, a baki anyakönyvi kerületbe Seregélyes Károly jegyző gyakornokot, a gulácsi anyakönyvi kerületbe Márki Lőrinc segédjegyzőt anyakönyvvezető helyettesekké nevezte ki. Plébános helyettes. A veszprémi egyházmegyei főhatóság Kreutzer Dezső sümegi kisegítő segédlelkészt a háromfaagarévi plébánia lelki és anyagi ügyeinek vezetésével ideiglenesen megbízta. Kántortanító választás. Jákón (Veszprém vármegyében) Rötly Mihály címzetes kanonok ker. tanfelügyelő elnöklete alatt Lisztner Antal görböi kántortanítót választották meg kántortanítónak. Adományok. A zalaegerszegi kenyóregylet céljaira adakoztak: koszorú megváltás címén, néhai Rechnitzer Lipót temetésekor 5 koronát, Ritscher Gyula Bécs 1 koronát: a zsidó ünnepségek alkalmával templom adományokként 111. 50 f. Gráner Béla 40 K, Bettelheim Ármin Budapest 2 K. A nemes szivii adományozóknak az egylet nevében hálás köszönetét fejezi ki Veisz Ármin pénztárnok. Szolgabirák kartellje. E cím alatt több vidéki lap azt a hirt közölte, hogy a zalvármegyei szolgabirák kartellbe készülnek lépni a célból, hogy a korteskedést mellőzve az előléptetési sorrendet maguk közt megállapítsák. Az egész dologból annyi igaz, hogy néhány szolgabíró között csakugyan volt szó arról, hogy jövőben a jó viszony fenutartása végett a hivatali méltóság tekintélyét feszélyező korteskedést mellőzni kellene, de hogy megegyeztek volna arra nézve, hogy az előléptetési sorrendet maguk állapítsák meg, nem való. A szugsbirák ilyenforma kartellje még felkelésnek is merész. A perlaki takarékpénztár részvénytársaság alakuló közgyűlésén Tóth Sándort igazgatónak, Ebenspanger Miksát aligazgatónak választották meg. Igazgatósági tagok lettek: Varga János, Tamás János, dr. Zakál Lajos, Sostárics Pál, dr. Szabó Zsigmond, Hermann János, Hirschson I. Viktor, Zala József ós Petrics Mihály. A felügyelő bizottság tagjai: dr. Kemény Fülöp, Mózes Bernát, ifj. Neumann Miksa, póttagok Náday Ferenc és Fehér Károly. A zalai újságok és a — Balatonkultusz. Utólag említjük fel a zalamegyei hirlapirók múltkori alakuló gyülósóről, hogy azon jelen volt Békefi Elek, egyik régibb tollforgató emberünk, a Balaton buzgó dicsőítője, a „Séta a Magyar Tempíilvölgyben, Utivázlatok a Balaton Vidékéről" oimű sikerült munka szerzője és azon meleghangtí indítványt tette, miszerint: a Balaton-fürdő-, kiránduló-, nyaraló-helyeinek, úgyszintén a Héviz-fürdőnek nagyobb mérvű látogatottsága érdekében, s egyáltalán a Balatonkultusz fejlesztésére s minél virágzóbb fellendítésére folytasson a megyei sajtó az eddiginél nagyobb mérvű tevékenységet és illetőleg fejtsen ki céltudatos, tervszerű és egyöntetű agitációt l Természetesen egyh.angulag ós nagy lelkesedéssel fogadtatott el s vétetett jegyzőkönyvbe ezen hazafias indítvány. Kitüntetés az országos gyümölcs kiállításon. Budapesten a Vigadóban e hóban rendezett országos gyümölcs kiállítás és vásár zsűrije vármegyéuk területéről a Bellatinczi urodalmi kertészetet állami ezüstéremmel tüntette ki. Kutatási munkálatok a Dráva mentén. Légrádon hetek óta angol mérnökök tartózkodnak, akik egy nagy társaság megbízásából szenet kutatnak ós aranymosással tesznek kiaérlelet. Az aranymosás joga egy régi privilégium nyomán a lógrádiakat illeti és pedig igen nagy területen t. i. Légrádtól Pettauig. Eddig azonban vajmi kevés hasznát vették. Ügy halljuk, hogy egy angol társaság bérbe akarja venni az aranymosás jogát, amely a kutatások eddigi eredményéhez képest igen szép jövödelemmel kecsegtet. Közgyűlés. A zalaegerszegi kereskedő ifjak önképző egylete f. hó 22-én redkiviili közgyűlést tart, mely alkalommal a hely közvetítés országos szervezését fogják tárgyalni és ennek kapcsán elhatározni, vájjon belópnek-e a kereskedelmi alkalmazottak országos egyesületébe. A közgyűlés tárgysorozatába még indítványok tárgyalása van felvéve. Kotor község víz alatt. Kotornál akkorára növekedett az árviz, hogy a község alacsonyabban fekvő utcáit teljesen elöntötte. Volt olyan hely is, ahol két méter magasan állott a viz. A vasúti töltésen levő híd nem volt képes a rettenetes víztömeget levezetni s a község töltése ós a vasút között hömpölygő ár benyomult a községbe. Rettenetes látványt nyújtott a viz alatt álló falu s az elöntött mezőség. A nép mentett, amit tudott. Emberéletben nem esett kár, de sok háziállat elpusztult s szegény emberek féltett holmiját tönkre tette a viz. Az emberek kétségbe voltak esve. A veszedelemről tudósították Kovács Rezső perlaki főszolgabírót, aki pénteken reggel 4 órakor már a helysxiuén voll. A főszolgabírót a töltésen 4—500 kétségbeesett ember várta kapával, ásóval s rimánkodva kérték, hogy engedje meg a vasúti töltés átvágását. A főszolgabíró táviratilag értesítette az alispánt s a népet nyugalomra intette addig, amig az alispán megérkezik s a töltés átvágása iránt intézkedik. Időközben megérkeztek a csendőrök s a vasúti osztálymérnök, akik szintén igyekeztek megnyugtatni a tömeget. És a nép, a kétségbeesett emberek sokasága, várt. Az áradat folyton nőtt és tódult be a faluba a piszkos viz. Ott hömpölygött az utcákon, a házikók ajtait, ablakait szaggatva, a falakat alámosva. Mindene veszendőben, mindene viz alatt. De várt. A délután egy órai gyorsvonat is elrobogott előttük, de nem ez hozta a várva-várt alispánt, aki csak a következő személyvonattal érkezhetett meg. Egy órakor újra sürgette a tömeg a töltés átvágását. A főszolgabíró nem adhatott erre engedélyt. Ekkor kijelentették az emberek, hogy engedelem nélkül, erőszakkal is átvágják a töltést, mert életüket, vagyonukat meg akarják védelmezni. A főszolgabiró a csendőrökhöz fordult: képesek-e megakadályozni a népet a töltés elszállításában. De mit tehet hat csendőr az elkeseredett tömeggel szemben? Az őrsvezető kijelentette, hogy a fegyverek használata, vérontás nélkül a tömeget feltartóztatni nem tudja. Az osztályinórnököt felhívták, mutassa meg azt a helyet, ahol a töltés átvágása esetén leghamarabb leszalad a viz. Nem tudott, vágy nem akart felvilágosítást adni. A nép tehát maga váfasztott ki két helyet: egyet a vasúti töltés hidja fölött s egyet a Mura és a községi töltés között. Az utóbbi helyen azután öt méter szóles átvágást csinált a rengeteg kapa és ásó. A megérkező alispán és az államépítészeti hivatal főnöke még munkában találták az embereket s miután az alispánnak sikerült a népet meggyőzni arról, hogy az ár az öt méteres átvágáson is elvonul, abban hagyták a töltés további bontását. A viz gyorsan apadt, ámbár a viztömeg rettenetes nagy. A vasúti közlekedés természetesen megakadt, de tegnap már hozzáfogtak a rét betöméséhez s a töltés kijavításához. Sem a hatóság, sem a nép nem tehetett máskép. Egy egész község jóravaló népének életét ós vagyonát fenyegette a veszedelem; meg kellett azt menteni minden áron. Kovács Rezső, a perlaki járás derék főszolgabirája, ismét bebizonyította, hogy erélyes a keze, de helyén van a szive is. Alispánuuk sie tett a vész helyén megnyugtatni a népet, ami teljesen sikerült is. I